Századok – 1868

Horváth Mihály: Az első esztergomi érsek 1

néha, később korban, hogy nem az esztergomi érsek, hanem más főpap volt a k­anczellár , ugy­anakkor az érsek bizonyosan nem volt annak helyettese. Már csak ezen érv is elégséges volna, hogy ezen, állítólag 1001-ben kelt okmány hitelére ne fogadjuk el Do­mokost első esztergomi érseknek ; de fogok alább, még több ér­vet is felhozni. Előbb azonban térjünk Sebestyénre. Gyönge alapon nyugszik ennek is e­­­s­ő érseksége. Erre nézve Hartvik püspök, ki egy egész századdal később, Kálmán király korában élt és irt, az egyetlen bizonyság. Róla még azt sem tudjuk bebizonyítani, hogy magyar s ennél fogva hagyomá­nyainkban elég jártas volt ; némely ítészek­et német s különö­sen regensburgi püspöknek mondják. De volt légyen bármi nem­zetbeli, annyi bizonyos, hogy elbeszélése igen zavart : minélfogva azon kétség is támadhatna reá nézve, nem esett-e a nevek iránt is tévedésbe? Mellőzzük azt, hogy még azok is, a­kik őt minden­ben, egészen a visiókig,teljes hitelt érdemlő írónak tartják,nem Se­bestyént, kit ő egyedül nevez mint érseket, hanem Domokost tartják a magyar egyház első érsekének , csak azt említjük, hogy Hartvik a Szt.­Istvánnak nálánál régiebb két legendájából, ki­vált pedig a nagyobb legendából merítette adatait, s ebből oly annyira, hogy egész fejezeteket vagy szóról-szóra, vagy csak igen csekély változtatással, jobbára csak bővebb felékesítéssel irt ki belőle. Hitelessége tehát nagyobb nem lehet, mint a kútfőé, melyből merített, s h­a attól eltér, inkább ennek, mint neki adha­tunk s kell is adnunk hitelt. És várjon mit olvasunk e tárgyra nézve a nagyobb legendában ? Íme szóról szóra a következőt: „Tartományait (István) tiz püspökségre osztá, az eszter­gomit rendelvén, a római apostoli szék megegyezte­ter s aláírá­sával metropolissá, a többiek fejévé , melyre aztán a már emlí­tett tisztelendő Asericus (Asztrik) apátot, a főpapi méltóság süvegével felékesítve, emelte törvényes választással ; s az ő taná­csa szerint bizta a többi székeket az atyák gondjára s ellátására." Íme tehát sem Domokos, sem pedig Sebestyén, hanem ma­gának Hartvik forrásának tanúsága szerint is, Asztrik, aki előbb nem is, mint Hartvik ezt is tévesen állítja, vasvári, hanem szt.­mártoni apát volt, neveztetett az e­l­s­ő érsekké. És ezt egy más, minden kétségen felül álló bizonyság is megerősíti. II. Henrik, német király, Szt.­István sógora, 1007-ben Bari-

Next