Századok – 1873
Államlevéltári enquete. Javaslat a magy. kir. államlevéltár főlállítása és szervezése iránt 1
ENQUÊTE JAVASLATA. 3 Habár kétségtelen, hogy ezen hat levéltár egyesítése és szerves összeállítása lényeges eredménynek volna tekinthető, melynél egyelőre megállapodni lehetne, kötelességünknek tartjuk a Nm. Minister úr figyelmét a következőkre fölhívni. A) Azon viszony, melyben hazánk a felséges uralkodóházhoz és a kormánya alatt álló egyéb tartományokhoz negyedfél évszázad óta áll, eszközölte, hogy a bécsi udvari és állami levéltárban, továbbá a belügy-, pénzügy-, és hadügyministériumok levéltáraiban hazánkat érdeklő okmányok oly nagy mennyiségben találtatnak, hogy azok külön magyar osztályokat képeznek. Mivel ezeknek és a magyarországi levéltáraknak irományai oly szoros összefüggésben vannak, hogy egymást kiegészítik, kívánatosnak tartjuk, hogy a bécsi levéltárak magyar osztályaiban őrizett történeti érdekű, irományok idővel lemásoltassanak, és míg ez megtörténhetnék, azokról kimerítő lajstromok készíttessenek és a magyar állami levéltárban elhelyeztessenek. B) A hiteles helyek országos levéltárai, melyek eddig a káplanok és conventek kezelése alatt állottak, megszűntek immár a jogi élet tényezői lenni, elvesztették gyakorlati értéköket, csak tudományos becsek maradt meg. Ezeket annál kevésbé lehet mostani állapotjokban meghagyni, mert a káptalanok és conventek többnyire fölmentve tekintik,magukat a további gondviselés terhétől. Amennyiben a viszonyok nem engednék meg, hogy ezek is az állami levéltárba kebeleztessenek, már most haladéktalanul gondoskodni kellene arról, hogy legalább biztosíttassanak és a tudományos használatnak, amennyiben eddig elzárva voltak, megnyittassanak. C) A vármegyék, városok és községek levéltárainak régibb irományai a hatóságok részéről általán csekély figyelemben részesülnek. A történetbúvár rendesen (a kivételek vajmi ritkák) oly elhanyagolt állapotban találja azokat, mely nemcsak fölhasználásukat nehezíti, vagy épen lehetetleníti, hanem biztos megőrzések iránt is komoly aggodalmakat kelt. Még újabb időkben is számos esetek fordultak elő, midőn a legbecsesebb tudományos kincsek, levelezések, számadási könyvek stb. pusztító tűzvésznek áldozatul estek, vagy könnyelműen szétszórattak. Miután pedig mindezen levéltárak központosítása nem