Századok – 1888

Értekezések - PÓR ANTAL: Ipolyi Arnold emlékezete 1

IPOLYI ARNOLD, A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELNÖKÉNEK EMLÉKEZETE, (­ 1886. deczember 2.) Midőn a Magyar Történelmi Társulat Ipolyi Arnold emlé­két megülni rendelé, valóban infanc­um iussit renovare dolorem oly férfiú elhunyta fölött, ki miután teljes életében csakis örömet és dicsőséget szerze nekünk, annál nagyobb fájdalmat és mélyebb gyászt okozott halálával. Van-e közöttünk, tisztelt tagtársak, ki nem barátját, jóaka­róját vagy pártfogóját vesztette benne ? Van-e, kit Ipolyi haza­fisága, tudománya, ügybuzgalma, munkássága, minden szép iránt érdeklődő nagy lelke, nyájas lénye, elismerése, melylyel a törekvést elhalmozta, magához nem vonzott, kitartásra nem ösztönzött, iránta barátságra, tiszteletre és szeretetre nem gyulasztott? Egyikünk többet, a másik kevesebbet, de mindnyájan sokat vesztettünk benne ; legtöbbet mégis Társulatunk, melynek egyik alapítója, kiváló munkaereje, ékessége és szinte húsz éven át elnöke vala, mely tisztét a Társulat keletkeztétől haláláig, akkor is, midőn közeli végét érezvén az általa betöltött magas tisztek leg­nagyobb részéről lemondva , büszkén viselte. A fájdalom daczára, mely eltölt, fölöttébb megtisztelve tudom ugyan magam, hogy nekem jutott a feladat ünnepélyesen megemlékeznem róla e helyen, hol elnöki széke állott; azon­ban érzem azt is, hogy e megtisztelő feladatnak megfelelni képes nem vagyok. Hisz hazánk nemzeti és míveltségi újabb történetének egész területét, melyen Ipolyi működése idején ifjú, erőteljes élet­bolt-SZÁZADOK. 1888. I. FÜZET. 1

Next