Századok – 1892

Értekezések - BARTALUS ISTVÁN: A magyar palotás zene eredete. 1

­vy A MAGYAR PALOTÁS ZENE EREDETE. A magyar zenének minden más zenétől eltérő sajátságai már évtizedek óta foglalkoztatják mind a leál-, mind a hazai iro­dalmat, s egyhangúlag megállapodtunk eme sajátságok ázsiai eredetében. Liszt Ferencz ennél egy lépéssel tovább ment, s a czigányokban meg is találta a magyar zene teremtőit. Ezóta az ázsiai kérdés czigány kérdés lett . Liszt felfedezése már regényes­ségénél fogva is Európa-szerte közhelyeslésre talált, s eszerint a magyar zenét az időkkel, szenvedésekkel daczoló czigány nép te­remtette. Mi magyarok egyfelől a hazafi feljajdulás szokott frá­zisaival, másfelől a legalaposabb érvelésekkel mindent elkövet­tünk a kérdés megczáfolására ; de Európa közvéleménye ma is Lisztnek ad igazat ; s a külföldre kiránduló magyar czigányok — a természet vad virtuózai — vonójukkal mindannyiszor Liszt mellett látszanak harczolni. Szóval, a közvélemény változatlan, s tekintve viszonyaink külsőségeit, a felületes szemlélőnek igazat kell adnunk , mert az tény, hogy nyilvános életünkben a magyar zenét csak­is a czigányok kezelik, így lévén, miután minden lehetséges érveléseink elhang­zottak, már évek óta más forrásokat kerestem, melyeknek alap­ján ne csak föltevésekkel s a dolog természetéből folyó követ­keztetésekkel, hanem tényekkel igazoljam álláspontunkat s két­ségtelenül bebizonyítsam a közvélemény alaptalanságát. így kezdtem tanulmányozni a viszonyaink közt nehezen hozzáférhető lantvirtuózokat, mely czélra a tud. Akadémia s a közoktatási ministerium 1882-ben kieszközölte, hogy a müncheni nagy könyvtárból három hónapra kikölcsönözhessem Le­ Roy, Besard és Fuhrmann lanttáblázatos gyűjteményeit, melyek SZÁZADOK. 1892. I. FÜZET. 1

Next