Századok – 1933
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöre 1
2 ANGYAL DÁVID, fejti ki Károlyi az ellenfelek motívumait. De ott, ahol a gonosz indulatnak nincsen mentsége, Károlyi felháborodásának nemes ékesszólásával letiporja a gonosztevőket. És nincs többé hatalom, mely levehetné őket az örökké égető szégyennek arról a bitófájáról, ahová ők szánták Batthyány Lajost, de ahová őket szegezte a nagy történetíró véglegesen döntő ítélete. I. Balogh Jenő Károlyi könyvéről írt szép tanulmányában elválasztja a munka általános történeti eredményeit magának a főbenjáró pernek történetétől. Követve ezt a példát mi is, kétfelé osztjuk ismertetésünket s az első részben azzal foglalkozunk, hogy minő eredményekkel gazdagodott történetírásunk Károlyi megállapításai által. Először is az első magyar minisztérium kinevezésével akarunk foglalkozni. Friedjung a Bach-korszakról írt igen elterjedt könyvében azt állította, hogy az első magyar minisztérium kinevezése volt az első forradalmi cselekvény, mert Batthyány s az ő sugalmazására István nádor alkotmányos szempontból kifogásolható eszközökkel vívták ki a nagy engedményt. Mivel Friedjung levéltári forrásokra hivatkozott, vádjait a külföldi történetírás ismételte, mintha történeti igazságok volnának. Károlyi most teljes világosságot derített az első magyar minisztérium kinevezésének körülményeire. Midőn az országgyűlés küldöttsége 1848 március 16-án átadta Bécsben az országgyűlés korszakalkotó feliratát. Szögyény alkancellár és az udvari konferencia a független magyar minisztérium kinevezését elvben nem ellenezték, de szerették volna elhalasztani addig, amíg az új minisztérium hatásköre a pragmatica sanctio által teremtett kötelék biztosításával törvényben nincs megállapítva. István nádor azonban rögtöni elintézést kívánt. Lázas türelmetlenséggel figyelmeztette az udvart és a konferenciát arra, hogy a magyar minisztérium felállításának elhalasztása oly következménynyel járhat, melyért felelősséget nem vállalhat. A konferencia és a főhercegek is féltek a halasztás következményeitől és így március 17-én megjelent az a nevezetes királyi kézirat, mely felhatalmazza a nádort, hogy a miniszteri tárcák iránt felterjesztést tegyen. István nádor ezzel a kézirattal sem volt megelégedve. Visszatérnie Pozsonyba gróf Batthyány miniszterelnöki kinevezése nélkül neki lehetetlenségnek látszott. Az 1485-i törvény alapján kinevezhette volna a miniszt i Budapesti Szemle 1932 október.