Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1250 STANDEISKY ÉVA Szegeden a meglévő tanácsi apparátus mellett az üzemek és intézmények képviselőiből, „munkástanácsaiból" jött létre október 27-én az Ideiglenes Városi Munkástanács.48 Zalaegerszegen a forradalmi szervek — a várost a Munkástanács, a megyét a Nemzeti Bizottság, majd a Nemzeti Tanács irányította — nem csupán a régi hivatalok politikai felügyeletét látták el, hanem szakmai feladatokat is megoldottak. A két tevékenységi formát egyébként is nehezen lehetett szétválasztani. Sarkadon a tanácsapparátus megmaradt, tevékenységét a forradalmi bizottság ellenőrizte. A helyi pártállami vezetés felszámolása „A tanácsrendszer nullával egyenlő, a tömeg nincs a párt mellett" - konstatálta a helyzetet Mátészalka egyik új vezetője.49 Az ország számos megyéjében hasonló módon zajlott a régi párt- és közigazgatási funkcionáriusok eltávolítása, anélkül hogy lett volna valamiféle közös forgatókönyv. Helyi sajátosságok természetesen mindenütt adódtak. Bács-Kiskun megye valamennyi járásában a forradalom alatt élre kerültek a települések többségében szakmai és erkölcsi alkalmatlanságra hivatkozva távolították el a tanácsi vezetőket és az alkalmazottak egy részét, főként az adó- és a begyűjtési felügyelőket. Egy orosházi (Békés megyei) röplap név szerint is felsorolta az eltávolítandó vezetőket: a VB-elnököt és helyettesét, a VB-titkárt, az iparügyi előadót, a mezőgazdasági, pénzügyi osztály- és csoportvezetőt, a vezető és a beosztott adófelügyelőt.50 A megyéből a Kalocsai járásról van a legtöbb adat. Bátyán a tanácsülés, vagyis még az 1954-ben a testületbe került tanácstagok távolították el korruptnak és szakmailag alkalmatlannak tartott vezetőiket. Dunapatajról a VB-elnök és a VB-titkár elmenekült, számos településen a forradalmi bizottságok menesztették egykori vezetőiket.51 Nagykanizsán a leváltott városi vezető helyett a Nemzeti Bizottság egy régi közigazgatási szakembert választott a város élére.62 A járási forradalmi szervek munkatársai figyelmeztették a községeket, hogy a legyenek óvatosak a régi vezetők leváltásakor. Ha elszámoltatás, leltár nélkül bocsátják el állásukból a régieket, az esetleges sikkasztások, visszaélések nem derülhetnek ki, s a hiányosságok az újonnan választottakat terhelik. Az is előfordult, hogy a forradalmi bizottság vezetője visszahelyezte tanácsi állásába a megfélemlített tisztviselőt. Ez történt például Nyírcsaholyban és 48 1956 plakátjai.. I. m. 363. 49 Felszólalás az 1956. október 27-i mátészalkai forradalmi bizottsági ülésen. Bikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. 1/1-11. köt. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1992-1997. 1/2. köt. 84. 50 Röplap, 1956. október. 1956 plakátjai, 328. 51 L. részletesebben: Iványosi-Szabó Tibor: A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után. In: Bács-Kiskun megye múltjából 15. Szerk. Tóth Ágnes. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 1999. 70-73. 52 1956 plakátjai.. I. m. 576.