Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-19 / 93. szám

749 750 ország maga elég ünnepélyes példát szolgáltatott arra, hogy a veszedelem’ idejében a’ köznép nem olly befolyással van a statusokra, mint azon állatok, melly’eket darabszám szerint szokás venni. A’ világhódító Napoleonnak mi törte meg óriási hatalmát, mint az, hogy érveinek, mellyekkel a’ világot ámítá, hiúsága elárultatván, a’ közvélemény, mellyben nem csak frigyesei, hanem a’ köznép is osztozott, őt elhagyták s ellene fordultak. Én ugyan Francziaországot csak könyvekből s közönséges hírlapokból ismerem, ’s miután azt tudom, hogy ezen ország a’ kiművelődésnek magas pontján áll, mellyben a nagy számú alsó osztályokon felül 26 academiái vannak, ’s ezek között magában a’ páriáiban 1827ben 10,354 tanuló’ ifjak voltak beírva, a’ mi ugyan egy 890,000 lelket számláló városra nézve nagy számnak nem mondathatik, ha erre nézve az az ellenvetés létetnék is, hogy 44.000 helység közül, mellyekkel Francziaország bir, 1821ben 25.600an voltak iskolák nélkül, de mivel ezen hiány is évről évre javíttatik, Sismondi urnak kiszámítását tökéletesnek nem tartom, egyedül annálfogva, hogy a’ lelki kiműveléshez a’józan ész nélkülözhetlenül szükséges, a’ tapasztalás pedig azt tanítja, hogy gyakran ollyan emberben, kinek módja ’s alkalma nem volt az iskolázás és tanítás által lelkét tökéletesen kiművelni, több természetes észt ’s talentumot lehete feltalálni mint sok bőségben neveltetett urfiban *). * Olggui Gáspár., Philosophiai reczkék. CBerekesztés.) 27. §. Pii. Most vizsgáljuk a’ világot vagyis az egész Universumot. — A’ valódi természetphilosophusnak nincs gondja péld. a’ nap’, planéták’, cometák’ ’stb. mozgásának törvényeire, sem azoknak tulajdonképeni alkotására ’s más efféle mellékségekre. Ez sok fáradságot kíván, sok tanulást, drága instrumentumokat, számos koczkalábnyi logarithmusokat, álmatlan éjeket ’stb. Ezt bízzuk a’ csillagvizsgálókra, physicusokra, chemicusokra; hanem mi csak azt nyomozzuk, miképen támadtak mindezen égi testek ? valljon szükségesek voltak e ? valljon nem alkod átlátták e jóiban, mint alkotva vannak* — Veszitek már észre, milly fontos, milly fenséges, milly felette szükséges a’ mezei gazdának a’ philosophia’ ezen szakasza! — ’S mindezt sok fejtörés, műszerek ’s a’ nélkül, hogy csak az égre is tekintenénk, csupán a priori, azaz mint eszünkbe jut, pontosan megtudhatjuk: ()vod fieri potest per pauca ’stb. Valami keveset már beszélt nektek Csaprovics a’ 70dik számban az atomusok és monasokról; de mi még sokkal többet tudunk. Ezen ember általában igen keveset tud, ’s mégis bele akar kotyogni. — Csak az utóbbi 30 év alatt több mint 60 recept adatott a legtanultabb bölcsektől a’ világok’ miképeni gyárthatásáról. (littrow. Wunder des Himmels. Studg, 1836. III. köt. 192 lap.) Adhatok nektek néhányat közülök, ha talán kedvetek volna, ünnepnapokon egy pár világot csinálni. Nekünk philosophusoknak illyeseket mindig kell készen tartanunk, mert min tudhatjuk, nem érkezik e hirtelen commissio valamelly nagy kereskedőház et comp.-tól néhány világra, melly alkalommal nagy procenteket nyerünk. Ez úttal csak egy pár régibb illy arcanumot fogok nektek elárulni. A’ magy Buffon (szül. 1707, 1788) úgy vélekedett, hogy kezdetben csak a’ nap létezett egy sereg üstökös-csillaggal. Egy részeg cometa valamikor a’ napnak szaladt ferde irányban, s egy nagy darabot leszakasztott belőle. Ezt magával elhurczolta, mint tüzes, folyékony farkat. De útközben több darabokat vesztett el belőle, mellyekből tüstint apró tekék — tudnillik a’ planéták — lettek, ’s elkezdék a’ nap körül a’ ,,kolo“ (rondeau) nevű tót tánczot járni. Azok közzé tartozik földtekénk is ! Nemde? ez igen elmés! B. Igen kedves! Szerettem volna látni, hogyan futott el az üstökös ficzkó a’ tüzes farkkal. Ez őt rútul megégethette, azért hajigálta el darabonkint. Ph. Bravo, fiam! Te egy excellens fő vagy! te jól megérted az egész tréfát. B. Tehát részeg volt? Talán épen comela-lakodalomból jött, ’s farkát a’ nap’ izzó sauce-ába mártotta. A’ nap felette csodálkozhatott a’ gorombán! Ph. Bravissimo! Bámulnom kell éles elmédet! Ha valaki, te bizonyosan néhány világ’ csinálására vagy rendelve. B. De, hogyan alakulhattak tekékké a’ lehullott darabok? Ph. Gondolom, történetből egy esztergályos legény ment arra, megtalálta az izzó darabokat, hamarjában tekékké esztergályozta, ’s jobbra-balra messzire elhajigálta. Franklin ( 1790) ellenben megmutatta, hogy a’ világ megsürűdött levegőből lett. Kövek, viz, tűz, erdők, farkasok, emberek, debreczeni kenyér ’stb. csupa összenyomott levegőből állanak. Tehát a’ káplárpálcza is puszta levegő, ennélfogva minden verés is csak pulverizált levegővel történik. A’ legszebb leány sem egyéb levegőnél; azért is olvadnak el olly hamar a’ szépségek. E’ receptből sok eseményt meg lehet fejteni. De —fi is * quid? ubi* quibi/s anxibiis? cur* quo modo * qua/ido * nyomatott illy dühösen össze a’ levegő? ezt Franklin nem puhatolhatta ki. B. Tehát nem tudja ön, ki cselekedte azt? én talán kitalálhatom. Ph. Jo’s? mondd meg! B. A’ szélpuskában igen erősen összenyomódik a’ levegő. Tehát az puskaműves volt. Ph. Bravissimo! csókollak. Te igazán derék ficzkó vagy. A’ szelet két egyenlő részre tudod osztani,s most össze is nyomni. B. Ha tehát a’ levegőből mindent készíthetni, úgy szélpuskában aranyat is lehet csinálni. Ph. Tökéletesen igazad van. E’ titkot egy léleknek se áruld el. Mi együtt fogunk illy gyárt felállítani. Testvéreid et compagnie lesznek. 28. §. A. ’S mi igaz mindezekből? Ph. Az, hogy a’ világ csakugyan létezik, ’s hogy mi azt lábainkkal tapodjuk, mióta a’ cogito, ergo sum-ot gondoljuk, igaz továbbá, hogy a’ mezei gazda cosmologia nélkül nem is létezhetnék. A. Hogyhogy? Ph. Midőn a’ földet szántja, gyakran szép régiségeket talál, úgymint: elveszett atomusokat, monasokat, conchyliákat, csontokat, zápfogakat, az elesett angyalokéit, mellyeket egy nagy bölcs a’ XVII. században tökéletesen megismert. (Librok, ugyanott.) Földei közt némellyek igen roszak, terméketlenek. Atra már ő nem tudná, mikép lett a’ világ, ’s hogy ez a’ legjobb, mellyel csinálni lehete, hogy tehát szántóföldei is a’ legderekabbak, confusussá lenne a' talált zápfogakra nézve; ’s a’ rész szántóföldekről gondolkoznék, minden pillanatban Pestre szaladna a’ tudományok’ academiájához kérdezősködni, és igy A’ szerk. pediig abból kirekesztetni, illy tulságot következtetni, teljesen megfoghatatlan előttünk. A( szerk. ) Csakhogy ez kifélet., mely szabályul soha sem szolgálhat.