Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-01 / 61. szám

483 több tartományává tette , egyedül akaratjának hatalma által. Több illyen tartomány van még alkotandó , csak akarja a’ kormány. Ha kormány és haza ezen után indulandanak el, akkor teljesülve lesznek e’ szép ország’ minden felvilágosodott barátjának kívána­tig akkor egy uj áldás-korszak fog Magyarországra nézve kez­dődni. Nemzetiségét késő századokra látandja megerősítve; jól­léte növekedendik, lakossága szaporodandik. Idegen tőkepénzek’ milliói, mellyek most makacsul vonakodnak határaitól, földjét ke­­resendik, városit nagyobbítandják’s emelendik, újakat teremten­­denek. A’kereskedés, ezen mindenható emeltyűje a’ polgáriso­­dásnak, czélszerü ’s tekervényektől megmentett törvények’ vé­delme alatt még eddig nem ismert, soha nem gyanított kincseket fog az országra árasztani. Régi nemzetségek, mellyek most a’ viszonyok’ nyomása ellen tikkadva­­küzdenek, ismét felvirulan­­danak ’s hozzájuk újak csatlakozandanak. A’ nemzet’ eredetének pusztai élete elenyészendik, ’s a­ század’ szelleme robogta­­tandja fölötte fáklyáját, de világítva csak, nem pusztítva. Ezen az utón Magyarország nagy leend ’s hatalmas; de azon, mely­­lyen most járni látjuk, hátra kell esnie, más nemzetektől messze meg’előztetnie , tekintetét elvesztenie, elszegényednie, elnyomo­­rodnia.“ — 486 A’ h­an­n­overai király’ legifjabb» fiak­iermésiye. E’ kir. hirdetmény (proclamatio) h­annovera székes-város’ ta­nácsának i. e. jun. lékén a’ német szövetséggyüléshez intézett előterjesztését érdekli, ’s általunk a’ hannov­erai hírlap’jus.­­ fi­kai számából fordítva közöltetik, tudván, hogy hazánkkal ko­runknak e’ bélyegző’ oklevelét külöt­ös érdekkel fogják olvasni. Tartalma következő: Erne­s­z­t A­u­g­u­s­z­t, Isten’ kegyelméből 1 Hannovera’ királya, Nagybritannia’ ’s Izland’ királyi herczege, cumberlandi herczeg, Braunschweig’ és Lüneburg herczege ’stb.’stb. Az itteni székes-város’ köztanácsa m. h. tékén egy már vissza is utasított előterjesztéssel fordult a’ német szövetséggyü­léshez, az előbbi statusalaptörvény’ f’entartása’ tárgyában, melly előterjesztés’ tartalma szorul szóra következőleg hangzik: ..A‘ királyi székes-városnak mély alázatossággal alulirt köz­tanácsa az országnak azon testületeihez számítja magát, mellyek az 1837-diki november’­ljén költ királyi pátenst a’ királyi hata­lomteljességnek az ország és az egyes testületek’ legbecsesebb jogait, egyoldalúlag ’s jogellenileg, megsértő cselekményéül tar­tották, ’s eleitől fogva illyennnek tekintették. E’ nézetnek, melly olly sokféle folyamodásokban fekszik már a’ magas szövetség­­gyűlés előtt, bővebb jogszerű kimerítésétől a’ köztanács méltán tartózkodik. Elég, hogy a’ köztanács mindig az 1833-diki statusalaptör­vény által megállapított országos alkotmány mellett nyilatkozott, e’ nézettől soha sem távozott el, ’s illető óvásait (protestatio) annak idejében a’ másodkamara­ összegyűlt ren­deinek jegyzőkönyveibe iktatta, egyszersmind épen ez okból vonakodott, az ujabb időbeli országos tanácskozásokban városi követ által részt venni. A’ köztanácsnak ezen értelme mind ő felsége’ cabinetjének mind az egész országnak előtte fekszik olly köztudomásúlag, hogy senki sem kételkedhetik benne. — Illy eljárás mellett azt h­iheté a’ köztanács, hogy előleg kielégítette a’ mélyen busított országnak és saját városának igaz­ságos követeléseit. E’ komoly és állhatatos, habár külm­unkássá­­gában csak szenvedöleges magaviselet pillanatnyira megfelelni látszok a’ fenforgó viszonyoknak, ’s a’ köztanács megelégedést talált abban, hogy tettlegesb lépéseket elkerülhessen, mert fájdal­mas , sőt kínos vala rá nézve, ő felsége’ egyes iom­ánycselek­­ményei ellen egyenesen föllépni ’s panaszt tenni. Alattvalói köte­lességét elismerve, ’s az ország iránti helyzetének sajátságát, mint a’ székes-város’ felsösége, szívére véve, a’ köz érdekhez illőnek kelle vélnie, hogy a törvényes rendnek lehető legnagyobb fentartása által az egész országnak nyugott meggondolás’ és sze­rény ’s mérsékleti ellenállás’ példáját adja. * Még jelenleg is változatlanul ezek a’ köztanács’ érzelmei, ’s ha, más városok’ és testületek’ példáját követve, csak most for­dul közvetlenül a’ magas szövetséggyüléshez, erre csak a’ leg­sürgetőbb és legsajnosabb okok bírhatják.­­ Az 1838. januar. 7-én kelt királyi pátens által meghívott országgyűlésnek második kamarája eleinte nem látszék teljes szá­­mura alakulni akarni; jelenleg mindazáltal sikerült végre ő felsé­ge cabinetjének, a’ végzések’ hatására megkívántad személy­­szarint — de többet alig is — a’ második kamarában összegyűjte­ni. E kamarának csaknem minden korábbi követei, kik az opposi­­tiohoz tartozónak, kizárattak — mennyire már magok le nem mondottak egy nem törvényes kamarábani ülésükről — olly rende­let által, melly nem tekintethetik törvényszerűnek, mivel egy tör­vény sem rendeli, hogy csak olly személyek választathassanak országgyűlési követekké, kik azon alkotmányt, melly szerint a’ rendek meghivattak, érvényesnek (gültig) ismerik. Milly módon gyakoroltatott legyen ezenkívül befolyás a’ választásokra valóságos erkölcsi erőszak, mindenféle ígéretek, fenyegetések, a’ válasz­tok’ saját létele és családjaik iránti aggodalom’ fölébresztése által, nem akarjuk említni, jóllehet mindez országszerte tudva van. De — és ezt mint további, világosan előttünk fekvő jogsértést bátran kiemelhetjük — még a’ kevesebbség’ választásai is — mellyek’ alkalmával a választók’ többsége elhárította a’ választást_z ér­vényeseknek ismertettek, a’ követek mindnyájan aggodalom nél­kül megeskettettek, nekik, hatalmaz­ványaik’ előleges megvizs­gálása nélkül, tüstint szavazatjog engedtetett, követtársaik a’ tör­­vényesítések’ és választási jegyzőkönyvek’ visszatartása vagy hi­ányos előterjesztése által az illyen személyek’ odabocsátására kényszeríttetlek, ’s így olly gyűlés alkottatott, mellynek tagjai — ha elfogulatlan meggondolással tekintik magokat — valóban csak idegen akarat’ szenvedőleges műszerének tarthatják magokat, és saját semmiségükön vagy szánakozva mosolyoghatnak, vagy leg­mélyebb fájdalomtól érezhetik áthatva magokat. Illy módon megta­gadtatok és lábbal tiportatott mindaz, mit igazság, mit törvény, mit szokás — még azon a kormány szerint is, mellyre ő felsége’ kormánya támaszkodik — eddig elő megszentelt ’s mellőzhetlen rendszabásul megerősített. Csak igy sikerülhetett azon gyűlés’ ki­egészítése, melly országos képviselet’ nevére méltatlan, mint ily­­lyen minden bizodalomtól megfosztva, minden nyilványos tisztelet­nek híjával van, az országtól el nem ismertetik, ’s mégis felha­talmazottnak tartja magát olly végzések’ hozására, mellyek az or­szágot kötelezzék. Illy személyegyesületnek senki sem engedhet, kinek az or­szág’ becsülete és joga szivén fekszik, ki jó indulattal ’s őszinte­séggel viseltetik hazája ’s királya iránt, bármelly jogot, vagy csak árnyékát is valamelly felhatalmazottságnak, miszerint a’ ha­za’ legbecsebb érdekeiről tanácskozzék, vagy ő felsége’ cabinetjé­­vel, a’ nép’ összeségére nézve, valami kötelezőt ’s érvényest egyesítsen. — Ha ő felsége’ cabinetje az ország’ testületeinek és a’ városok­nak gátolatlanul hagyta volna szabad akaratjokat, ha valódi érzel­mük’ lepletlen és őszinte nyilványításában nem korlátozta, minden­nemű eszközök által el nem csábította ’s be nem hálózta volna őket, soha sem küldendött az ország elegendő számú követeket, az egész ország’ ellenszegülése nyilván mutatkoznék, ’s minden eszköz el fogott enyészni, a’ magas szövetséggyűlés’ ellenében, azon egyáltalában alaptalan állításra, hogy az 1819diki alkotmány, vagy tulajdonképen rendszabás, elismert erőben fenáll, ’s békés ügyességben tanácskoznának király és rendek az ország’ ügyeiről. E’ hibás, külföldön­­ olly nagy vakmerőséggel terjesztett előadás, és minden illyen a’ most egybegyűlt másod kamara’ összejöveteléből hozott következtetések ellen kikelni, amaz, al­­kotm­ányszerü országgyűlés’ bélyegét teljesen nélkülöző kamara­iak ellene mondani, czélja a’ jelen alázatos folyamodásnak. A’ köztanács ennélfogva — a’ polgárképviselők’ megegye­zésével ’s határozottan kijelentett kívánságára óvja az orszá­got ’s a’ reá legközelebb bízott testületet a’ most egyesült úgyne­vezett országgyűlés’ végzései ellen, minthogy az általán fogva érvény telen, ’s törvény- és szokáselleni eszközök által látszn­­os hatóságban fentartott egyesület. Kinyilatkoztatja ismét, hogy csak az 1833diki statusalaptörvény által behozott országos alko­­ tmányt akarja jogszerűleg fenállónak elismerni, s a azatos folya­­modását a’ magas szövetséggyüléshez a’ legmélyebb tisztelettel e végett intézi: , , méltó/fatnék az országnak szent, olly sokképen s­z­­ erő megléte,t ,­h.íi ***** mába venni, ’s az egyoldalús,* és jó­talanttl felfüggesztett „jogállapot” helyreállításáról, kegyesen gondoskodni .

Next