Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-14 / 13. szám

99 a’ civilliste’ birtokosának (a’ fejedelemnek) költséges voltánál ’s egy gyakran változó ministeri kormány’ ingadozásainál és veszé­lyeinél fogva, egy fejedelmi uraságnak, melly azonban nem tulaj­don vagyonából él többé, hi­ányai, egy respublicai szellem nélküli respublicának ártalmaival, melly respublicában a’ legfontosabb hi­vatalok nem közszellemtől ingyen viseltetnek, hanem herezegi módon fizettetnek, ’s hol minden igaz vagy képzelt talentumnak nyitva áll az út a’ legfőbb hatalomra. Innen keletkezik a’ status­ban ugyanazon állapot, melly az emberi testben támad, ha a’ vér a’ fejbe tolul; melly állapotból aztán ministercrisisek minél gyorsabban és gyakrabban, utoljára ministerium-alkotás’ lehetlen­­sége ’s végre a’ kormány’ teljes megszűnése következnek. E’ szerint amaz elv: „le roi régne et ne gouverne pas“ csakugyan legrövidebb jelmondat azon állapotra nézve, mellyet az oppositio elő szeretne idézni.44 100 mit kell érteni a’ napfeléépítés alatt? Korunk’ két férjfia, Faust B. K. orvos-doctor Mü­ckeburg­­ban és Vorherr Gusztáv dr. bajor királyi építőtanácsnok München­ben, nagy állhatatossággal 15 év óta törekedett a’ már 2200 év előtt athenabeli Sokrates által érintett ’s a’ középkorban az építő­egyesületek által főleg teplomoknál szigoruúan megtartott n­ap fele­építésnek bizonyos rendszerét oktatás-, irás- és példával meg­kedveltetm, 's mint ál­talányos országszépítési, felette fontos tárgy’ gyakorlatba vételét eszközleni. Noha eleinte ezen fáradozásaik óhajtandó köz­figyelemre nem méltattak, tanjok’ igazsága azon­ban keresztülhatott, lassankint a’ nép’ ügyévé emelkedett, ’s most már a’ státusigazgatások’pártolása alá jutott. Hiszen a’kormányok’ kiváltképi feladása nem más , mint boldog embereket, jó polgáro­kat képezni, ’s azért várható, hogy nem sokára minden status és mindazok, kik hivatvák embertársaik’ boldogságát megalapítói ’s vezérleni, a’ napfeléépítést méltányos figyelemre veendik. ,,A’ nap felé délnek kellene minden emberi lakot irányozni“. Ez teszi Faust nyomtatott töredékei’ elébe, mellyekben, va­lamint miket Vorherr az építés- és országszépítésről szóló havi lapjában a’ napfeléépítésről mond, következő theoria állapíttatik meg : 1. §. Mindenütt, a’hol építtetik , a’ négy világrészt csilla­gászatilag kellene az ismeretes eszközökkel pontosan meghatároz­ni , ’s minden lakházaknak homlokfalaikkal egyenszegüleg dél­nek irányoztatniok, és a’ négy világrész szerint helyeztetitek. 2. §. A’ lakházak homlok- és házrészeikkel szabadon álljanak, egyenes vonalban, egyenszegüleg, inkább hoszabban mint mé­lyen (azonban 1/6—1/5 résszel mélyebben, mint olly házaknál, mellyek nem a’ napfelé építés’ elvei szerint építtettek) 2—3 láb magas talapzatra’s világos, szellős pinezék fölébe legyenek építve. 3. §. Alapelvül álljon a’ lakházak’ felosztásánál, hogy a’ ház’ homlokrészén leginkább emberek, főleg gyermekek, éjjel nappal lakhassanak és élhessenek, vagyis hogy a’ háznak délfelé néző része a' mindennapi használatra szükséges lak-, dolgozó- és hálószobákból ál­lón, mig a hátulsó rész a’tornáczok-, lépcsők-, konyhák-, éléskamarák-, cselédszobák-, műhelyek- ’s olly lakok­ra hagyassék, mellyek nem tulajdonképeni lakszobák. 4. §. Az ember ura lehessen lakásában a’ világosságnak, légnek, hideg- és melegnek, ’s azért ajtók és ablakok, mennyi­re lehetséges, egymással átellenben álljanak, az ablakok ernyők­kel vagy függönyökkel, kettős ablakokkal, táblákkal’stb. legye­nek ellátva, hogy a’ lakba világosság, napfény és levegő szük­ség szerint bocsáttathassék, vagy abból kizárathassék. 5. §. A’ pinezék’ színe legalább 2 vagy 3 lábbal emelked­jék felül az utcza’ földén, ’s ezek is elég világosságot ’s tiszta száraz levegőt kaphassanak tágas nyílások által a’ talapban , miért is ezek’ középfalait keresztül kell törni. Azon esetben azonban, ha az ember a’ pinezét a’ háznak csak egy része alatt akarja el­húzni , úgy arra mindig a’ homlokzat választassák, ’s ezen pin­ezék aztán valamint a’ szükséges, alkalmasan elzárható nyílások­kal, a’ világosság’ bebocsátására, úgy szinte jól falazott torná­­czokkal vagy csatornákkal láttassanak el, mik által egy éjszak­tól délnek járó száraz légvonás eszközöltetik. Olly házhelyen, melly alatt nincsenek pinezék, a’ légjárás könnyen elzárható ’s berácsozott nyílások ’s más ismert eszközök által mozdíttassék elő, hogy a’ fal- ’s fanemük nedvességet ne szítanak magokba. 6. §. A’ házhelyek egyenesek, ’s az alap’ terve egyensze­­gü és szabályos legyen; a’ homlokrészen egy pázsíttér, a’ ház­részen udvar gazdasági épületekkel álljon, melly utóbbiak a’ ház­hely’ hátulsó részét elzárhatják. A’pázsíttér, lakház, udvar ’s a’ lakházzal párvonalban elnyúló gazdasági épületek egy egészet képeznek, t. i. a’ házhelyet. 7. §. Minden kényelmek, mellyeket egy lakház megkíván, mint szivattyús vagy szökő-kutak, jó kövezet vagy kavicsozat az udvaron, kerítés, csurgók a’ házereszen a’ ház melletti föld’ szá­razán tartására, effélék olly intézkedések, mellyek szintolly ke­véssé hiányozhatnak egy a’ napfeléépítés szerint épült házban, mint akármelly másban. 8. §. Álljon bár a’ ház egyedül, szabadon , vagy legyen szomszédokhoz ragasztva, a’ fönebb említett szabályok mégis min­dig azok maradnak. Ita nagyobb falak, mezővárosok vagy váro­sok építtetnek a’ napfeléi rendszer szerint, úgy arra kell nézni, hogy az elrendelés egészben szabályos legyen ’s a’ főút egye­nes vonalban kelettől nyugatnak menjen, hol a’ legfőbb, részben egymáshoz épített ’s tűzfalak által elválasztott házak ház előtti ker­­tecskéikkel állnak, midőn azon épületek, mellyek az országutat egyenszegüleg keresztülvágó utakba esnek, dél és éjszak felé szabadon állnak, más átellenben fekvő épületektől olly távol esen­dők, hogy egyik háznak árnyéka a’ másiktól a’ napot meg ne von­ja; minélfogva fákat is csak ott kell ültetni, hol a’ lakházra ár­nyat nem vethetnek, vagy azaz’ ’s azon helyek’ kiszáradását aka­dályoznák, mellyek közel vannak az épülethez. 9. §. A’ napfeléépítés által az architecturának, kertművé­­szetnek, nyilványos terek­, kutak’ és emlékek’ felállítóinak, or­szágos és kereskedői intézvény­eknek legkisebb nehézségek sem gördíttetnek elejökbe; sőt a’ nevezett rendszer szerint minden czélirányos építés kivihető ’s elrendezhető. Az alapokok e’ napfeléépítéshez bizonyára hoszas tapaszta­lásban fekszenek, ’s hiszen a’ déli országokban a mezei lakasok többnyire úgy irányozvák, mint a’ meleg- vagyis üvegházak, úgy hogy bátran feltehetjük, miképen a’ napfeléépítés’ eszméje, megfog­­hatlanul csak legutóbbi nagyapáink által hanyagoltatott el. Mar Sokrates tanító (Xenophon Memorabil, k­b. 3. cap. 8.): ,, A’ dél felé néző épűleteknél a’ nap télen által a' teremekbe hat, nyá­ron által pedig felettünk áll, ’s lünket, mialatt a háztetőre süt, árnyékban hagy.“ Milizia a’ polgári építésmód’ elveiről irt mun­kájában említi, hogy a’ kelet és nyugat felé fekvő házak’ helyez­tetése általában alkalmatlan, mivel a' nap nyáron át egész félna­pon az ablakra süt ’s az ember csaknem összesül. Éjszak felé igen hideg van és gyakran nedves. A’ legjobb fekvés, úgy látszik, a’ déli, mivel a’ nap, midőn télen alant jár, a' szobákat felme­legíti, ’s nyáron fenjártában felettük teliben el, ’s igy kevesebb meleget okoz.44 Zah báró, ama­ híres csillagász, azt mondja: „Olly házakban, mellyek délnek irányozvák, az ember nyáron keveseb­ min tOMYOS AKADLHA italm

Next