Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-02-14 / 13. szám
99 a’ civilliste’ birtokosának (a’ fejedelemnek) költséges voltánál ’s egy gyakran változó ministeri kormány’ ingadozásainál és veszélyeinél fogva, egy fejedelmi uraságnak, melly azonban nem tulajdon vagyonából él többé, hiányai, egy respublicai szellem nélküli respublicának ártalmaival, melly respublicában a’ legfontosabb hivatalok nem közszellemtől ingyen viseltetnek, hanem herezegi módon fizettetnek, ’s hol minden igaz vagy képzelt talentumnak nyitva áll az út a’ legfőbb hatalomra. Innen keletkezik a’ statusban ugyanazon állapot, melly az emberi testben támad, ha a’ vér a’ fejbe tolul; melly állapotból aztán ministercrisisek minél gyorsabban és gyakrabban, utoljára ministerium-alkotás’ lehetlensége ’s végre a’ kormány’ teljes megszűnése következnek. E’ szerint amaz elv: „le roi régne et ne gouverne pas“ csakugyan legrövidebb jelmondat azon állapotra nézve, mellyet az oppositio elő szeretne idézni.44 100 mit kell érteni a’ napfeléépítés alatt? Korunk’ két férjfia, Faust B. K. orvos-doctor Mückeburgban és Vorherr Gusztáv dr. bajor királyi építőtanácsnok Münchenben, nagy állhatatossággal 15 év óta törekedett a’ már 2200 év előtt athenabeli Sokrates által érintett ’s a’ középkorban az építőegyesületek által főleg teplomoknál szigoruúan megtartott nap feleépítésnek bizonyos rendszerét oktatás-, irás- és példával megkedveltetm, 's mint általányos országszépítési, felette fontos tárgy’ gyakorlatba vételét eszközleni. Noha eleinte ezen fáradozásaik óhajtandó közfigyelemre nem méltattak, tanjok’ igazsága azonban keresztülhatott, lassankint a’ nép’ ügyévé emelkedett, ’s most már a’ státusigazgatások’pártolása alá jutott. Hiszen a’kormányok’ kiváltképi feladása nem más , mint boldog embereket, jó polgárokat képezni, ’s azért várható, hogy nem sokára minden status és mindazok, kik hivatvák embertársaik’ boldogságát megalapítói ’s vezérleni, a’ napfeléépítést méltányos figyelemre veendik. ,,A’ nap felé délnek kellene minden emberi lakot irányozni“. Ez teszi Faust nyomtatott töredékei’ elébe, mellyekben, valamint miket Vorherr az építés- és országszépítésről szóló havi lapjában a’ napfeléépítésről mond, következő theoria állapíttatik meg : 1. §. Mindenütt, a’hol építtetik , a’ négy világrészt csillagászatilag kellene az ismeretes eszközökkel pontosan meghatározni , ’s minden lakházaknak homlokfalaikkal egyenszegüleg délnek irányoztatniok, és a’ négy világrész szerint helyeztetitek. 2. §. A’ lakházak homlok- és házrészeikkel szabadon álljanak, egyenes vonalban, egyenszegüleg, inkább hoszabban mint mélyen (azonban 1/6—1/5 résszel mélyebben, mint olly házaknál, mellyek nem a’ napfelé építés’ elvei szerint építtettek) 2—3 láb magas talapzatra’s világos, szellős pinezék fölébe legyenek építve. 3. §. Alapelvül álljon a’ lakházak’ felosztásánál, hogy a’ ház’ homlokrészén leginkább emberek, főleg gyermekek, éjjel nappal lakhassanak és élhessenek, vagyis hogy a’ háznak délfelé néző része a' mindennapi használatra szükséges lak-, dolgozó- és hálószobákból állón, mig a hátulsó rész a’tornáczok-, lépcsők-, konyhák-, éléskamarák-, cselédszobák-, műhelyek- ’s olly lakokra hagyassék, mellyek nem tulajdonképeni lakszobák. 4. §. Az ember ura lehessen lakásában a’ világosságnak, légnek, hideg- és melegnek, ’s azért ajtók és ablakok, mennyire lehetséges, egymással átellenben álljanak, az ablakok ernyőkkel vagy függönyökkel, kettős ablakokkal, táblákkal’stb. legyenek ellátva, hogy a’ lakba világosság, napfény és levegő szükség szerint bocsáttathassék, vagy abból kizárathassék. 5. §. A’ pinezék’ színe legalább 2 vagy 3 lábbal emelkedjék felül az utcza’ földén, ’s ezek is elég világosságot ’s tiszta száraz levegőt kaphassanak tágas nyílások által a’ talapban , miért is ezek’ középfalait keresztül kell törni. Azon esetben azonban, ha az ember a’ pinezét a’ háznak csak egy része alatt akarja elhúzni , úgy arra mindig a’ homlokzat választassák, ’s ezen pinezék aztán valamint a’ szükséges, alkalmasan elzárható nyílásokkal, a’ világosság’ bebocsátására, úgy szinte jól falazott tornáczokkal vagy csatornákkal láttassanak el, mik által egy éjszaktól délnek járó száraz légvonás eszközöltetik. Olly házhelyen, melly alatt nincsenek pinezék, a’ légjárás könnyen elzárható ’s berácsozott nyílások ’s más ismert eszközök által mozdíttassék elő, hogy a’ fal- ’s fanemük nedvességet ne szítanak magokba. 6. §. A’ házhelyek egyenesek, ’s az alap’ terve egyenszegü és szabályos legyen; a’ homlokrészen egy pázsíttér, a’ házrészen udvar gazdasági épületekkel álljon, melly utóbbiak a’ házhely’ hátulsó részét elzárhatják. A’pázsíttér, lakház, udvar ’s a’ lakházzal párvonalban elnyúló gazdasági épületek egy egészet képeznek, t. i. a’ házhelyet. 7. §. Minden kényelmek, mellyeket egy lakház megkíván, mint szivattyús vagy szökő-kutak, jó kövezet vagy kavicsozat az udvaron, kerítés, csurgók a’ házereszen a’ ház melletti föld’ szárazán tartására, effélék olly intézkedések, mellyek szintolly kevéssé hiányozhatnak egy a’ napfeléépítés szerint épült házban, mint akármelly másban. 8. §. Álljon bár a’ ház egyedül, szabadon , vagy legyen szomszédokhoz ragasztva, a’ fönebb említett szabályok mégis mindig azok maradnak. Ita nagyobb falak, mezővárosok vagy városok építtetnek a’ napfeléi rendszer szerint, úgy arra kell nézni, hogy az elrendelés egészben szabályos legyen ’s a’ főút egyenes vonalban kelettől nyugatnak menjen, hol a’ legfőbb, részben egymáshoz épített ’s tűzfalak által elválasztott házak ház előtti kertecskéikkel állnak, midőn azon épületek, mellyek az országutat egyenszegüleg keresztülvágó utakba esnek, dél és éjszak felé szabadon állnak, más átellenben fekvő épületektől olly távol esendők, hogy egyik háznak árnyéka a’ másiktól a’ napot meg ne vonja; minélfogva fákat is csak ott kell ültetni, hol a’ lakházra árnyat nem vethetnek, vagy azaz’ ’s azon helyek’ kiszáradását akadályoznák, mellyek közel vannak az épülethez. 9. §. A’ napfeléépítés által az architecturának, kertművészetnek, nyilványos terek, kutak’ és emlékek’ felállítóinak, országos és kereskedői intézvényeknek legkisebb nehézségek sem gördíttetnek elejökbe; sőt a’ nevezett rendszer szerint minden czélirányos építés kivihető ’s elrendezhető. Az alapokok e’ napfeléépítéshez bizonyára hoszas tapasztalásban fekszenek, ’s hiszen a’ déli országokban a mezei lakasok többnyire úgy irányozvák, mint a’ meleg- vagyis üvegházak, úgy hogy bátran feltehetjük, miképen a’ napfeléépítés’ eszméje, megfoghatlanul csak legutóbbi nagyapáink által hanyagoltatott el. Mar Sokrates tanító (Xenophon Memorabil, kb. 3. cap. 8.): ,, A’ dél felé néző épűleteknél a’ nap télen által a' teremekbe hat, nyáron által pedig felettünk áll, ’s lünket, mialatt a háztetőre süt, árnyékban hagy.“ Milizia a’ polgári építésmód’ elveiről irt munkájában említi, hogy a’ kelet és nyugat felé fekvő házak’ helyeztetése általában alkalmatlan, mivel a' nap nyáron át egész félnapon az ablakra süt ’s az ember csaknem összesül. Éjszak felé igen hideg van és gyakran nedves. A’ legjobb fekvés, úgy látszik, a’ déli, mivel a’ nap, midőn télen alant jár, a' szobákat felmelegíti, ’s nyáron fenjártában felettük teliben el, ’s igy kevesebb meleget okoz.44 Zah báró, ama híres csillagász, azt mondja: „Olly házakban, mellyek délnek irányozvák, az ember nyáron keveseb min tOMYOS AKADLHA italm