Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-03-26 / 25. szám

199 az urasági réteken.........................................218 jobbágyokén........................... . .221 kis­ujfaluiban az uradalmin...........................87 jobbágyokén............................................57 összesen 586 szekér széna termett esztendőnkint általán­osan, most a’csator­nába húzott patak’ mindkét partján zöldelő rétek 1000 szekér­nél több szénát termének, és még azonkívül a’ tónak régi szé­lein nyert 350 pozsonyi mérő alá való termékeny szántóföldek buja vetésekkel az uradalmi jövedelmeket felettébb szaporítják. De nem csak az uraság, hanem a’ tókörnyékbeli lakosok is nyertek temérdek gyönyörű réteket, kiknek a’mostani jó széná­zás nem kis gazdaság az elöbbeni rósz sásas helyett. Azelőtt igen bajosan, vagy ladikokon, vagy csak kemény teleken lehe­tett hordani azon úszó szigetekből a’ szénát; most nyárban is hordhatni, mert már a’ posványosságnak egész területében jár­hat a’ marha. Ezen lecsapoltatásból nem kis haszon háromlik a’ körüllé­vő helységekre egészség’ tekintetéből is; mert marháik, mellyek mindeddig ha álló mocsáros vod hadi egészségtelen viz­­tel elégszer döglöttek, azóta jó italt kapnak, a’ levegő, mellyet a’ mocsáros víznek gőze elbüdösített, éltetőbbé lett ott, hol haj­dan a’ marhadög tanyászott, és emberi élet sinlődött. Nem mon­dott tehát sokat a’köbölkuti lelkész egy külföldi utazónak, hogy az oda való posvány a’ lakosok közül, kik Bél Mátyás’ tanúsá­ga szerint a’ 18ik század’ első felében merő magyarok és tó­tok valának, sűrű halandóságot okozott, annyira, hogy Köbölkút helységét későbbi időben egynéhány német családdal kellett megnépesíteni. — Lásd a’ szerkesztő’ jegyzékét Századunk’ 1839. folyamatjának 25 száma alatt. Dicséretre méltó a’ köbölkuti­tó’ lecsapoltatása azért is, hogy megczáfoltatik általa azon bal vélemény, miszerént azt hiszik némelly idegenek, mintha a’ magyarok praerogativáikkal való visszaélésből inkább gátolnák a’ legnagyobb közhasznú igyekezetét is, mintsem legkisebbet engednék sérteni különös jusait, mintha inkább kívánnák, hogy mind azon károkat szen­vedjék felebarátaik, mellyeket okoz egy gyakran kiöntő viz, hogy sem malmuk szenvedjen, avagy rétjök, mellynek hasz­nára van a’ kiöntés. — De a’ melly csatornán a’ tisztelt her­­czeg nagy költséggel ugyan, de már most nem kis haszonnal levezette posványos határairól a’ vizet, azt, mint herczegi nem­zetsége’ és jobbágyai’ nyereségének drága eszközét, elvakulni ne hagyja raaradéka. Olly szorgalmatosan tartsa szeme előtt an­nak tisztogatását, valamint szükséges ismerni az egész tájékát, hogy természete szerint mindig hajlandóvá marasztja a’ tónak kifolyását a’ betömődésre. Ugyanazon bátorkeszi uradalomhoz tartózandó bátorkeszi, b­ándi, csudái és nagybényi határokban Garam folyó mellett elvonuló ’s beleömlő mocsárok lecsapoltat­­ván, ezer holdnál több haszonvehetetlen föld hasznossá tétetett, nádasai ’s bozótait kiégettettek, a’ posványos bozótságnak megmaradott iszapja buja bársonyos rétekre változtatott. Szá­szadunk 1839 évi folyamatja’ 22., 23., 25. számaiban elolvasván egy külföldi utazónak észrevételeit a’ gazdaság különféle ága­inak Magyarországban 35 év alatti gyarapodásáról, kívántam mind az értekező utazót, mind az érdemes olvasót, nagyobb felvilágosítás’okáért, az én értekezésemre figyelmeztessé tenni, melly Hesperus prágai encyclopediai folyóirat’ 1820 évi 25 kö­tete’ 121. és 140. lapján, és Zsoké Skhweicz Araui „ Überliefe­rungen zur Geschichte unserer Zeilu czímű időszaki irása’1819 folyamatában e’ felülírás alatt, „ Wichtige Verbesserungen auf der Fürst Joseph Palffy­schen Herrschaft Blasenstein, Pressburger Cornitals, veranstaltet von dem Güter-Regenten Nicolaus v. Lacsny, dargestellt von G. v. Gy.a közre bocsátta­tott. Igen kellemetes érzéssel értekeztem benne a’ nemzeti gaz­daság ’ és műiparnak Pozsony vármegyében fekvő detrekői ura­­dalomban olly óriási előhaladásáról, úgymint a’ csatornák’ ásá­sáról, Rudava és egyéb folyó vizek’ szabályozásáról, Badhno ne­vű kiripolezi és jakabfalvai homokos sivatag’ ültetéséről, és többféle a’ tisztelt ur’ lelkessége ’s buzgalma által végrehajtott közhasznú igyekezetekről, mellyeknek eszköszlö segítségével nemcsak az urasági és jobbágyi mezei gazdaság’ javítása, de a’ honi gazdaság’ nagyobb virágzása is keletkezett. Az ugyan való dolog, hogy maga az uradalomnak tulajdonosa veszi annak a’ költséges vállalatnak legnagyobb nyereségét, mindazonáltal örök emlékeztető oszlopul lesz a’ boldogult herczeg Pálffy Józsefnek, hogy annyi temérdek hold kövér fekete földnek hasznát visszaadta a’ hazának. Maga pedig az illy honi ipar’ ügyét szerető ’s előmozdító uradalmi kormányzó éljen sokáig megelégedett elmével, ’s vegye kedvesen a’ haza előtt nyilvá­­nyított szives köszönetünket. Valóban meglepett a’külföldi uta­zó’ értekezésének tartalma, habár a’ tökéletes ábrázolást ada­tai’ hiányában pontosan teljesíteni nem tudta, mert utazása közt vizsga szemébe ötlött nevezetes tárgyakat, javításokat híven, mikint csak tőle telhetett, kiemelni és lerajzolni törekedett,­s azokat úti rajzában az illyenekben gyönyörködő olvasó közön­séggel közlötte. Vajha minden utazó hazánkban illy módon cselekednék! úgy talán előbb tisztulnánk ki azon megrögzött előítéletektől, mellyek mireánk nem kevés hátramaradást árasz­tanak. Gyurikovics György. Pozsonyban. Alapitá és szerkeszti Orosz József — Nyomtatja Schmid Antal. mm ihinos m KiMBt 200 Hivatalos levelezés. 53) Moyses István ur által ,,A’ zágrábi újság’ valu­tái­an állításai“ czím alatti czikkelyére ##wiwh urnak hoz­zánk beküldött czáfolatot, mint a’ dolog’ érdemére nézve cse­kély tudományos adatokat magában foglalót, különben is a’ tárgy' érdekéhez képest igen terjedelmeset, föl nem vehetőnek kell nyilatkoztatnunk. A’ polémia különben is annyira elhatalmazott journalisticánk’ csekély körében, hogy óhajtanunk kell, mi­szerint íróink egy igazságosabb , türelmesb , egyszersmind pe­dig szelidebb literariai szellem’ ébreszthetésének eszközeiről komolyabban gondolkozzanak ’s hogy cselekvő kezek emelked­jenek lecsapolására ama’ virányöldöklő posványok’ mocsárvizé­nek , melly a’ tudományosság’ egét ragályos kigőzölgésével homályterjesztő köd gyanánt fenyegeti. ( 54) „Jegyzések Pozsonyról“ czím alatt beküldött rövid észrevételeket, a’ hazai nyelv iránti ügyelem’ tekintetéből hazánk’ több tanító intézetei­nek is eszméltető adatkép szolgálhatót, annak idején közlendő­nek nyilatkoztatjuk. — 55) A’ „Nyugalmi“ aláírással hozzánk intézett hirlap-ellenkezeti adatokat a’ szerkesztői jog’ körén túl nem vágó módosításokkal, mint a’ beküldő úr elég szerényen kívánta, „hézagpótló“ gyanánt használni fogjuk.— 56) „A’ falusi oskolák’ ügyében“ J*#** Ur által igen ala­pos, ügyszeretettel ’s mély dologismerettel írott czikkelyt ér­demlett köszönettel fogadjuk , ’s mint a’ nemzeti jólét alapjá­nak legbiztosabb szilárdítására szolgáló útnak ’s módnak egy igen jeles példájára figyelmeztetőt minél előbb közlendjük.

Next