Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-03-26 / 25. szám
199 az urasági réteken.........................................218 jobbágyokén........................... . .221 kisujfaluiban az uradalmin...........................87 jobbágyokén............................................57 összesen 586 szekér széna termett esztendőnkint általánosan, most a’csatornába húzott patak’ mindkét partján zöldelő rétek 1000 szekérnél több szénát termének, és még azonkívül a’ tónak régi szélein nyert 350 pozsonyi mérő alá való termékeny szántóföldek buja vetésekkel az uradalmi jövedelmeket felettébb szaporítják. De nem csak az uraság, hanem a’ tókörnyékbeli lakosok is nyertek temérdek gyönyörű réteket, kiknek a’mostani jó szénázás nem kis gazdaság az elöbbeni rósz sásas helyett. Azelőtt igen bajosan, vagy ladikokon, vagy csak kemény teleken lehetett hordani azon úszó szigetekből a’ szénát; most nyárban is hordhatni, mert már a’ posványosságnak egész területében járhat a’ marha. Ezen lecsapoltatásból nem kis haszon háromlik a’ körüllévő helységekre egészség’ tekintetéből is; mert marháik, mellyek mindeddig ha álló mocsáros vod hadi egészségtelen viztel elégszer döglöttek, azóta jó italt kapnak, a’ levegő, mellyet a’ mocsáros víznek gőze elbüdösített, éltetőbbé lett ott, hol hajdan a’ marhadög tanyászott, és emberi élet sinlődött. Nem mondott tehát sokat a’köbölkuti lelkész egy külföldi utazónak, hogy az oda való posvány a’ lakosok közül, kik Bél Mátyás’ tanúsága szerint a’ 18ik század’ első felében merő magyarok és tótok valának, sűrű halandóságot okozott, annyira, hogy Köbölkút helységét későbbi időben egynéhány német családdal kellett megnépesíteni. — Lásd a’ szerkesztő’ jegyzékét Századunk’ 1839. folyamatjának 25 száma alatt. Dicséretre méltó a’ köbölkutitó’ lecsapoltatása azért is, hogy megczáfoltatik általa azon bal vélemény, miszerént azt hiszik némelly idegenek, mintha a’ magyarok praerogativáikkal való visszaélésből inkább gátolnák a’ legnagyobb közhasznú igyekezetét is, mintsem legkisebbet engednék sérteni különös jusait, mintha inkább kívánnák, hogy mind azon károkat szenvedjék felebarátaik, mellyeket okoz egy gyakran kiöntő viz, hogy sem malmuk szenvedjen, avagy rétjök, mellynek hasznára van a’ kiöntés. — De a’ melly csatornán a’ tisztelt herczeg nagy költséggel ugyan, de már most nem kis haszonnal levezette posványos határairól a’ vizet, azt, mint herczegi nemzetsége’ és jobbágyai’ nyereségének drága eszközét, elvakulni ne hagyja raaradéka. Olly szorgalmatosan tartsa szeme előtt annak tisztogatását, valamint szükséges ismerni az egész tájékát, hogy természete szerint mindig hajlandóvá marasztja a’ tónak kifolyását a’ betömődésre. Ugyanazon bátorkeszi uradalomhoz tartózandó bátorkeszi, bándi, csudái és nagybényi határokban Garam folyó mellett elvonuló ’s beleömlő mocsárok lecsapoltatván, ezer holdnál több haszonvehetetlen föld hasznossá tétetett, nádasai ’s bozótait kiégettettek, a’ posványos bozótságnak megmaradott iszapja buja bársonyos rétekre változtatott. Szászadunk 1839 évi folyamatja’ 22., 23., 25. számaiban elolvasván egy külföldi utazónak észrevételeit a’ gazdaság különféle ágainak Magyarországban 35 év alatti gyarapodásáról, kívántam mind az értekező utazót, mind az érdemes olvasót, nagyobb felvilágosítás’okáért, az én értekezésemre figyelmeztessé tenni, melly Hesperus prágai encyclopediai folyóirat’ 1820 évi 25 kötete’ 121. és 140. lapján, és Zsoké Skhweicz Araui „ Überlieferungen zur Geschichte unserer Zeilu czímű időszaki irása’1819 folyamatában e’ felülírás alatt, „ Wichtige Verbesserungen auf der Fürst Joseph Palffyschen Herrschaft Blasenstein, Pressburger Cornitals, veranstaltet von dem Güter-Regenten Nicolaus v. Lacsny, dargestellt von G. v. Gy.a közre bocsáttatott. Igen kellemetes érzéssel értekeztem benne a’ nemzeti gazdaság ’ és műiparnak Pozsony vármegyében fekvő detrekői uradalomban olly óriási előhaladásáról, úgymint a’ csatornák’ ásásáról, Rudava és egyéb folyó vizek’ szabályozásáról, Badhno nevű kiripolezi és jakabfalvai homokos sivatag’ ültetéséről, és többféle a’ tisztelt ur’ lelkessége ’s buzgalma által végrehajtott közhasznú igyekezetekről, mellyeknek eszköszlö segítségével nemcsak az urasági és jobbágyi mezei gazdaság’ javítása, de a’ honi gazdaság’ nagyobb virágzása is keletkezett. Az ugyan való dolog, hogy maga az uradalomnak tulajdonosa veszi annak a’ költséges vállalatnak legnagyobb nyereségét, mindazonáltal örök emlékeztető oszlopul lesz a’ boldogult herczeg Pálffy Józsefnek, hogy annyi temérdek hold kövér fekete földnek hasznát visszaadta a’ hazának. Maga pedig az illy honi ipar’ ügyét szerető ’s előmozdító uradalmi kormányzó éljen sokáig megelégedett elmével, ’s vegye kedvesen a’ haza előtt nyilványított szives köszönetünket. Valóban meglepett a’külföldi utazó’ értekezésének tartalma, habár a’ tökéletes ábrázolást adatai’ hiányában pontosan teljesíteni nem tudta, mert utazása közt vizsga szemébe ötlött nevezetes tárgyakat, javításokat híven, mikint csak tőle telhetett, kiemelni és lerajzolni törekedett,s azokat úti rajzában az illyenekben gyönyörködő olvasó közönséggel közlötte. Vajha minden utazó hazánkban illy módon cselekednék! úgy talán előbb tisztulnánk ki azon megrögzött előítéletektől, mellyek mireánk nem kevés hátramaradást árasztanak. Gyurikovics György. Pozsonyban. Alapitá és szerkeszti Orosz József — Nyomtatja Schmid Antal. mm ihinos m KiMBt 200 Hivatalos levelezés. 53) Moyses István ur által ,,A’ zágrábi újság’ valutáian állításai“ czím alatti czikkelyére ##wiwh urnak hozzánk beküldött czáfolatot, mint a’ dolog’ érdemére nézve csekély tudományos adatokat magában foglalót, különben is a’ tárgy' érdekéhez képest igen terjedelmeset, föl nem vehetőnek kell nyilatkoztatnunk. A’ polémia különben is annyira elhatalmazott journalisticánk’ csekély körében, hogy óhajtanunk kell, miszerint íróink egy igazságosabb , türelmesb , egyszersmind pedig szelidebb literariai szellem’ ébreszthetésének eszközeiről komolyabban gondolkozzanak ’s hogy cselekvő kezek emelkedjenek lecsapolására ama’ virányöldöklő posványok’ mocsárvizének , melly a’ tudományosság’ egét ragályos kigőzölgésével homályterjesztő köd gyanánt fenyegeti. ( 54) „Jegyzések Pozsonyról“ czím alatt beküldött rövid észrevételeket, a’ hazai nyelv iránti ügyelem’ tekintetéből hazánk’ több tanító intézeteinek is eszméltető adatkép szolgálhatót, annak idején közlendőnek nyilatkoztatjuk. — 55) A’ „Nyugalmi“ aláírással hozzánk intézett hirlap-ellenkezeti adatokat a’ szerkesztői jog’ körén túl nem vágó módosításokkal, mint a’ beküldő úr elég szerényen kívánta, „hézagpótló“ gyanánt használni fogjuk.— 56) „A’ falusi oskolák’ ügyében“ J*#** Ur által igen alapos, ügyszeretettel ’s mély dologismerettel írott czikkelyt érdemlett köszönettel fogadjuk , ’s mint a’ nemzeti jólét alapjának legbiztosabb szilárdítására szolgáló útnak ’s módnak egy igen jeles példájára figyelmeztetőt minél előbb közlendjük.