Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-22 / 32. szám
245 246 jén közönségesen kicsiny a’ viz a’ Száván, melly aztán annál kevesbbé hajózható, minthogy medre több év óta nem tisztittatott. Csak az őszi esőzések ’s a’ Száva’ vizének ekképen emelkedte után juthatnak nagyobb folyamhajó-szállitmányok Sziszekbe ’s gyakran egyenesen Károlyvárosba is, de többnyire csak könnyebb hajókra átrakva. Azon idő, midőn a’ Lujza- és zengi út hó által lepetik, olly közel, hogy, különösen mikor a’ gabonaár a’ tengeri révekben hasznot igér, a’ Fiuméba- és Zengbe-szállítás’ költségei nemcsak rögtön emelkednek, hanem a’ Károlyvárosba érkezett termékek’ nagy tömege gyakran hónapok múlva vagy csak késő tavasszal vitethetik a’ tengeri helyekre, így a’ bánsági gabonaszállítmány 20—30%-rel többe kerülhet az előreszámitottnál, ’s három hónap alatt szintúgy megérkezhetik mint kilencz hónap alatt, mi természetesen igen káros lesz vállalatiban a’ kereskedőnek. Látni tehát, hogy ez útvonal sem alkalmazható sükerrel a’ magyar kiviteli kereskedésre, annál inkább csudálkozhatni azon indítványon, hogy Sziszektől Bandisno-Seloig és Sziszektől Károly városig vasút csináltassék. Az előbbi vasúton a’ gabonaszállítmánynak Bandisno-Seloban közönséges kocsikra kellene átrakatnia ’s ekképen küldetnie Zengbe; e’ szerint nem valószínű, hogy így lényeges költségkímélés érethetnék el, semmi esetre sem fogna a’ kétszeri ( bandisno-seloi és zenggi) átrakás elkerültethetni. Nem kevesbbé kedvezőtlen a’ sziszek-károlyvárosi vasút, mert nemcsak emelkedő irányban kellene mennie, hanem legalább, minden kerengésekkel a’ Kulpa’ hosszában, tiz mérföldnyi utat haladnia; ’s minthogy igy a’ szállítmány’ mázsája legalább is 18 krba kerülendne, kétséget nem szenved, hogy az áru inkább 6 — 8 kr. költséggel a’ Kulpán küldetendnék Károlyvárosba, midőn az vízzel bővelkedik. Ez annál bizonyosabbnak látszik, minthogy természetesen a’ nagy folyamhajók, vagyis a’ nagy szállítmányok, csak akkor érkezhetnek Sziszekbe, mikor a’ Szávának elég vize van, t. i. akkor, midőn a’ Kulpa is hajózható ’s a’ szállítás lapos és nem mélyen merülő hajók által akadálytalanul eszközöltethetik. E’ vasut tehát aligha fogna a’ vállalkozóknak hasznot hajtani ’s a’ magyar kiviteli kereskedést előmozdítani, így mind a’ két vasút nemcsak gyakor használattal, hanem bizonyára kevesebb szállitásköltséggel sem ígérkezik; mert vissza- és személy-szállítások e’ téren teljesen hiányzanak; e’ mellett a’ termékeket és árukat csak olly helyekre szállítja, honnan, mint eddig, a’ nagy összehalmozás miatt a’ tovább szállítás akadályoztatnék és késleltetnék. (Vége következik.) csoda tehát, hogy az országgyűléseknél is támadtak visszaélések. Némelly országokban a’ napdijak iránt sötét éjszaka uralkodik; nem tudják mennyibe kerül az országgyűlés a’ nemzetnek. Némelly németországi tartományrendekről a’ XVIII, XIX századból bizonyos tudósítások vannak; például Hildesheimban a’ XVIIIIk században az országgyűlések ülésenkint fizettettek; minden kanonok egy ülésért egy specielaranyat kapott mivel önmagát ’s nem másokat képviselt, ’s igy kármentesítésre igazságos igényt nem tarthatott. Hannoverában időmben, midőn Göttingában tanultam, a’ rendek Hannoverába utazási ’s ott tartózkodási költségeiket is felszámiták ; vallyon ez még most is úgy van e, nem tudom. Legközönségesbek e’ dijak napokra, például Szász- és Magyarországban. Magyarországban a’ rendek’ napdijai feltünőleg tetemesek , annyival inkább, miután a’ legtöbb országgyűlési követek megyei tisztviselőkből választatnak, kik rendes fizetéseiket azért húzzák, ’s ők eddig Pozsonyban a’ polgároknál szabad szállást kaptak. *) Ki önmagát képviseli, napdijakat nem kívánhat; neki az országgyűlésen magát kell tartania, bár mennyire nehezére essék is. De a’ ki mást képvisel, annak természetesen költségei megtérítendők. Ebben csupán Anglia és Francziaország szolgál kivételül: itt az alsóház és a’ kamra’ követei az országnak egy fillérjébe sem kerülnek (a’ felsőházban pedig a’ praelatusok és lordok, Francziaországban a’ pairkamrai pairek önmagokat képviselik és szinte sajátjokból élnek), ’s mind e’ mellett is kapkodnak a’ követségért Angliában ’s Francziaországban, ’s Angliában ezernyi font sterlingek hányatnak ki e’ végett, de »Ilyesmi megtörténhetik a’ gazdag Angliában, ’s a’ forradalom óta a’ jóllét’ szinte magas fokára emelt Francziaországban, de koránsem szegény országokban; már a’ szegény Scotiában a’ parlamenti követek napdijakat húznak, ’s ugyan ezen okból a’ napdijak nem maradhatnak el Németországban, Svécziában, Magyarországban ’stb. Kérdés: Ki határozza meg a’ dijakat? Mindenkorra a’ dijak meg nem határozhatók ’s állapíthatók, mert a’ vendéglőbeni ’s utazási költségek, a’ postapénz ’s egyéb szükségességek emelkednek, elhallgatván, hogy a’ fényűzés, mellytől a’ követek is közönségesen elragadtatnak, a’ vizibeteghez hasonlólag kielégíthetlen, miről Horácz olly szépen mondja: „Crescit indulgens sibi divus hydrops, nec sitim per- Iit, nisi causa morbi fugerit veris et aquosus corpore langvor.“ Ki határozza meg a’ dijak’mennyiségét? Természetesen a’választók, kik a’ követet az országgyűlésre küldik. Nem ritkán magok a’ rendek határozzák meg azt az országgyűlésen vagy a’ kamarákban, így Francziaországban a’ rendek magok határozák meg dijaikat a’ nemzeti gyűlésben (assamblée nationale), eleinte naponkint 3 később 4 tallérra. Svécziában 1656-ban a’ különböző rendek egymásnak ajándékokat határoztak. Némelly német tartományokban azelőtt a’ rendek a’ haza’ költségén vendéglék egymást, ’s egész lélekkel ittak pro salute patriae. Schlözer göttingai professor a’ hannoveri rendek’költség-jegyzékét megszerzé egykor magának, mellyből kitetszett, hogy minden vendéglésnél egy követre 6 palaczk rajnai jutott. Ezáltal a’ rendek magokat gyűlöletesekké tevék. Azelőtt gyakran mondák Németországban: ,,A’ rendek nem lesznek eszem-iszomnál egyebet, mire valók tehát!“ így némelly német tartományokban önmagoktól elmaradtak, a’ nélkül, hogy a’ felségnek erőszakoskodni *) Ez a polgárokra nézve nyomasztó teher. Nem kell ezt a magyar vendégszeretettel beleplezni. Ha az országgyűlések még most is hetekig vagy 2 hónapon át (törvényes határidő) tartanának , akkor lehetne azzal menteni, de éveken át tartó vendégszeretet, hacsak mindjárt lakással is, igen nyommasztó követelés. Több házbirtokos Pozsonyban , ki csak a’ házbérből él, tapasztalásom szerint a’ hosszas országgyűlések által elszegényednek. Nem szükség ellenvetésül ellenem felhozni, hogy országgyűlések által Pozsonyban a’ pénzforgásba jön. Ez nem tagadható, de csak a’ vendéglősök, szatócsok, kereskedők, bérkocsisok, mészárosok , pékek , kávésok , szabók, haladók, szinházbérlők részesülnek, nem pedig a’ háztulajdonosok, tisztviselők, oktatók , nyugalmazottak ’stb . kik az élelem’ felemelt ára miatt meg mellette vesztenek. Fáy- A’ Karok’ és rendek’ theoriája a’ közstatusjog’ elnemfogult elvei után. Dr. Rumytól. (Folytatás.) 4) A’ rendeknek napdijakat kell nyerniök; azok t. i. kik nem magokat (mint Magyarországban a’ praelatusok ’s mágnások, más országokban a’ nemesség, hol az örökségi rendiség létezik*), hanem másokat képviselnek, például városok és faluközségeket, egész megyék’ nemességét. Egészen helyén van ’s illő, hogy kármentesíttessenek, hogy az országgyűlésem tartózkodásuk költségei megtéríltessenek. De a’ hol pénz forog kérdésben, melly olly sok ember által minden , még az erény és hazafiság fölébe is helyeztetik **), tapasztalás szerint könnyen visszaélések támadnak ’s mindent elrontnak. Nem *) Ha egy családból csupán a’ caput familiae jelenik meg az országgyűlésen ’s az egész családot képviseli, mikint Svécziában, tarthat számot napdijakra a’ képviselő a’ család’ részéről. Épen igy nyernek a’ káptalanok’ követei napdijakat, mivel az egész káptalant képviselik **) ... cives, cives quaerenda pecunia primum, virtus post numost mondá gúnyosan Horácz. r