Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-26 / 24. szám

sikeretlen maradván, a lázadók ellen nyomban és tettleg erőhatal­mat alkalmazni törvényszerű joga, és felelet terhével járó mulaszt­­hatlan kötelessége. — Lázadási törvény. — A ki a törvény nevében tett parancsolatra azonnal el nem távozik, fegyveres erő fog rögtön ellene alkalmaztatni. Ennek következéseiért a törvény előtt felelős minden, ki a vétkes lázadást folytatni merészlené. 48. §. Az így meggátolt tisztujítás után a kivántató szoros vizsgálatokat nyomban és szakadatlan teljesítni a tisztujítás idejére nevezett segéd­tisztviselők kötelessége. Az illetők büntető perbe­­fogatását, sőt letartóztatását is megrendelni az őrszék köréhez tartozik. A vádlottak felett halasztás nélküli ítélethozás, azoknak polgári állapotára és lakhelyére való minden tekintet nélkül, a tisztújító megye illető bíróságának feladása. 49. §. Az elősülő főispán, vagy illetőleg a 2. és 4. §§ esetei­ben választott elnök köteles az így erőszakosan félbenszakasztott tisztujításnak törvényszerű folytatására, s illetőleg más tisztújítás végett a megye kiterjedéséhez képest legalább 8, legfelebb 15 nap engedéssel azonnal újabb időhatárt rendelni, s ezt az illetők­nek jó eleve közhírül tenni. Addig a már választott tisztviselők és azon előbbiek, kik helyébe uj választást tenni még nem le­hetett, hivatalaikban megerősíttetvén, azokat folytatni joguk és kötelességük. III. Fejezet: A főispánok és illetőleg megyei elnökök, s őrszéki tagok kihágásairól. 50. §. A főispánok s megyei elnökök mindazon esetek­ben, midőn a jelen törvény által elejekbe, mint a választási gyű­lések elnökei elébe szabott kötelességeiket nem teljesitik, vagy azzal ellenkezőt cselekesznek, a büntető törvénykönyvben általá­nosan megnevezett hivatal-visszaélési vétket követik el, s ezen vétkekért az esetekhez képest büntetendők; nevezetesen a) Ha a főispán a tisztújítást szorosan az e törvénynek 1-iő és 2-ik, s il­letőleg 8-ik §-ban kitett határnapra kitűzni elmulasztaná; ha a tisztújító szék határnapját kitűzte ugyan, de azon betegség akadá­lyán kívül még nem jellene; továbbá: ha a főispán a 9tk§. értel­mében nem a megye által felterjesztettek közül nevezne, melly esetben a kinevezés érvénytelen; — végre ha a főispán s illető­leg választott elnök a kijelölést a 12. §. ellenére nem a tanácskoz­­mány határozata szerint tenné, vagy a kijelölést a tiszti ügyész ál­tal hivatalának teljesítésére emlékeztetése után is felolvasni vona­kodnék: mindezen esetekben a büntető 1.­könyv I. részének 495 és 509. §-aiban értelmezett vétséget követi el, s büntetése bírói dorgálás, s 1500 forintig felrúgható pénzbeli marasztalás, ismét­lés esetében pedig hivatalvesztés leend. b) Ha a főispán a 44-ik §­esetében a választó gyűlést az őrszék határozata ellenére osz­latná el, vagy fegyveres erő alkalmazása alatt folytatná, hivatalá­tól elmozdítandó, a választott elnök pedig 1500 ft bírságban bün­tetendő. c) Ha az elnök az őrszék határozata ellenére, vagy az őrszék a 45. §-ban körülírt eseten kívül fegyveres erőt használ, a főispán hivatalát veszti el, az őrszék tagjai pedig külön külön b­lő írt bírságban marasztalandók. Ha pedig illy tettnek véren­­gezés vagy emberölés lett következménye, a főispán, s illetőleg az őrszék tagjai a büntető 1.­könyvnek vérengezésről s ölésről ren­delkező szakaszai szerint büntetendők. Végre d) Ha a főispán, vagy illetőleg elnök akár közvetlen akár mások által megvesztege­téssel szavazatot gyűjtene, a megvesztegető ellen 39. §-ban ren­delt büntetés alá esik, s hivatalát veszti el. — Mindazon esetek­ben, mid".­. főispán vagy illetőleg elnök hivatalvesztéssel büntet­ve volt, az Ítélet ő Felségének tudomás végett felterjesztetik, s ha az elmarasztalt főispán ellen az Ítéletben a büntető t. könyv I. r. 536. §-a rendelete is kimondva volt, ő Felsége azon egyént többé soha megyei főkormányra nem alkalmazandja. 51. §. Mindezen itt előszámlált kihágásoknak bírája a me­gyei büntető bíróság; vádló pedig az ügyészi tisztségnek bármelly tagja, s ha ezek kötelességüket teljesíteni mulasztanák, vádló ön­fe­lelőségre a megyebeliek közül akárki lehet. IV. Fejezet. A választandók vagy választottakról. 52. §. Azt, hogy illetőleg minden megyében hány választó válasszon egy egy tanácskozmányi képviselőt? a 14. §. értelmé­ben választó­kerületek, vagy rendezett hadnagyságok számához s a helybeli körülményekhez képest a megyék határozzák meg. A szavaz­atok összeírásával megbízott kü­döttségek az összeirta­­kat annyi számra, mennyire az illető megye a képviselők választá­sára nézve a választók arányát meghatározta, fejenkint s azon sorban, mellyben összeirattak, szakaszokra elkülönítsék, s minde­gyik szakasszal a maga képviselőjét előttük azonnal megválasztas­sák. Hogy minden szakasz, s illetőleg hadnagyságbeliek a maguk képviselője választásában minél több számmal részt vehessenek, a küldöttség ezen eljárásról az illetőket jó eleve tudósítni tartozik. De e mellett minden szakasz, illetőleg hadnagyság, képviselőjét azon szakasz , illetőleg hadnagyságbeli jelenlévők érvényesen választ­ják. Azok, kik személy szerint bírnak szavazattal a tanácskoz­­mányban, erre küldendő képviselők választásában részt nem ve­hetnek. Minden így választott tanácskozmányi képviselő neve az összeírásban változhatlanul bevezetendő. — Ha illy képviselő-vá­lasztásra kellő szám tekintetéből több helyek összekötése szük­séges, azt is e küldöttségek a körülményekhez képest esz­­közlendik. 53. §. Tanácskozmányi képviselőnek szabadon választatha­­tik minden , kiben a 22., 23., és 24. §ban meghatározott választói megkivántatóságok megvannak. Ha ollyanra esnék a választás, ki személy szerint is bir abban szavazattal, képviseleti szavazatával együtt két szavazata leend a tanácskozmányban, de összesen há­rom szavazatnál többel senki abban nem bírhat. II. Szakasz. Az országgyűlési követválasztásról. 54. §. Mindazok, mik a tisztújítást megelőzőleg vagy annak folyamata alatt történhető visszaélések és rendetlenség megakadá­lyozására, a történt kihágások rögtön és szigorún megfenyítésére, mind szintén a választókra nézve is a fenebbi szakaszban rendel­­vék, az országgyűlési követválasztásra is kiterjesztetnek. 55. §: A megyei követség csupán a választók többsége bi­zodalmának lehetvén kifolyása, erre minden esetben a jelenlévő választók felénél több szavazata, vagy­is általános (absoluta) több­ség kívántatik; követté vá asztathatik minden, ki a bírói hivatalra való választathatásra fenebb a 15-ik §-ban meghatározott képes­séggel bir. 56. §. Követválasztásnál olly kijelölésnek, mint a tisztujitás­­nál rendeltetett, helye nem lévén, ennek a 56. és 57. §§-ban meghatározott móddal, mindig titkos szavazás által, mindegyik kö­vetre nézve külön s egymásután kell megtörténni. A követ vissza­hívása csak előre közgyűlésileg kitűzött, és tárgya kitételével köz­hírré tett külön közgyűlésen csupán titkos szavazás útján eshetik meg. Felkiáltás, vagy a törvényben meghatározottól különböző mód általi követválasztás, vagy visszahívás érvénytelen. 57. §. A megyebeli választók rendes összeh­atása, a tisztú­­jításra nézve a 25-ik. §-ban meghatározott móddal követ­őválasztás előtt is megtörténvén, követségre a közvélemény által kitűzöttek.

Next