Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-26 / 24. szám
sikeretlen maradván, a lázadók ellen nyomban és tettleg erőhatalmat alkalmazni törvényszerű joga, és felelet terhével járó mulaszthatlan kötelessége. — Lázadási törvény. — A ki a törvény nevében tett parancsolatra azonnal el nem távozik, fegyveres erő fog rögtön ellene alkalmaztatni. Ennek következéseiért a törvény előtt felelős minden, ki a vétkes lázadást folytatni merészlené. 48. §. Az így meggátolt tisztujítás után a kivántató szoros vizsgálatokat nyomban és szakadatlan teljesítni a tisztujítás idejére nevezett segédtisztviselők kötelessége. Az illetők büntető perbefogatását, sőt letartóztatását is megrendelni az őrszék köréhez tartozik. A vádlottak felett halasztás nélküli ítélethozás, azoknak polgári állapotára és lakhelyére való minden tekintet nélkül, a tisztújító megye illető bíróságának feladása. 49. §. Az elősülő főispán, vagy illetőleg a 2. és 4. §§ eseteiben választott elnök köteles az így erőszakosan félbenszakasztott tisztujításnak törvényszerű folytatására, s illetőleg más tisztújítás végett a megye kiterjedéséhez képest legalább 8, legfelebb 15 nap engedéssel azonnal újabb időhatárt rendelni, s ezt az illetőknek jó eleve közhírül tenni. Addig a már választott tisztviselők és azon előbbiek, kik helyébe uj választást tenni még nem lehetett, hivatalaikban megerősíttetvén, azokat folytatni joguk és kötelességük. III. Fejezet: A főispánok és illetőleg megyei elnökök, s őrszéki tagok kihágásairól. 50. §. A főispánok s megyei elnökök mindazon esetekben, midőn a jelen törvény által elejekbe, mint a választási gyűlések elnökei elébe szabott kötelességeiket nem teljesitik, vagy azzal ellenkezőt cselekesznek, a büntető törvénykönyvben általánosan megnevezett hivatal-visszaélési vétket követik el, s ezen vétkekért az esetekhez képest büntetendők; nevezetesen a) Ha a főispán a tisztújítást szorosan az e törvénynek 1-iő és 2-ik, s illetőleg 8-ik §-ban kitett határnapra kitűzni elmulasztaná; ha a tisztújító szék határnapját kitűzte ugyan, de azon betegség akadályán kívül még nem jellene; továbbá: ha a főispán a 9tk§. értelmében nem a megye által felterjesztettek közül nevezne, melly esetben a kinevezés érvénytelen; — végre ha a főispán s illetőleg választott elnök a kijelölést a 12. §. ellenére nem a tanácskozmány határozata szerint tenné, vagy a kijelölést a tiszti ügyész által hivatalának teljesítésére emlékeztetése után is felolvasni vonakodnék: mindezen esetekben a büntető 1.könyv I. részének 495 és 509. §-aiban értelmezett vétséget követi el, s büntetése bírói dorgálás, s 1500 forintig felrúgható pénzbeli marasztalás, ismétlés esetében pedig hivatalvesztés leend. b) Ha a főispán a 44-ik §esetében a választó gyűlést az őrszék határozata ellenére oszlatná el, vagy fegyveres erő alkalmazása alatt folytatná, hivatalától elmozdítandó, a választott elnök pedig 1500 ft bírságban büntetendő. c) Ha az elnök az őrszék határozata ellenére, vagy az őrszék a 45. §-ban körülírt eseten kívül fegyveres erőt használ, a főispán hivatalát veszti el, az őrszék tagjai pedig külön külön blő írt bírságban marasztalandók. Ha pedig illy tettnek vérengezés vagy emberölés lett következménye, a főispán, s illetőleg az őrszék tagjai a büntető 1.könyvnek vérengezésről s ölésről rendelkező szakaszai szerint büntetendők. Végre d) Ha a főispán, vagy illetőleg elnök akár közvetlen akár mások által megvesztegetéssel szavazatot gyűjtene, a megvesztegető ellen 39. §-ban rendelt büntetés alá esik, s hivatalát veszti el. — Mindazon esetekben, mid".. főispán vagy illetőleg elnök hivatalvesztéssel büntetve volt, az Ítélet ő Felségének tudomás végett felterjesztetik, s ha az elmarasztalt főispán ellen az Ítéletben a büntető t. könyv I. r. 536. §-a rendelete is kimondva volt, ő Felsége azon egyént többé soha megyei főkormányra nem alkalmazandja. 51. §. Mindezen itt előszámlált kihágásoknak bírája a megyei büntető bíróság; vádló pedig az ügyészi tisztségnek bármelly tagja, s ha ezek kötelességüket teljesíteni mulasztanák, vádló önfelelőségre a megyebeliek közül akárki lehet. IV. Fejezet. A választandók vagy választottakról. 52. §. Azt, hogy illetőleg minden megyében hány választó válasszon egy egy tanácskozmányi képviselőt? a 14. §. értelmében választókerületek, vagy rendezett hadnagyságok számához s a helybeli körülményekhez képest a megyék határozzák meg. A szavazatok összeírásával megbízott küdöttségek az összeirtakat annyi számra, mennyire az illető megye a képviselők választására nézve a választók arányát meghatározta, fejenkint s azon sorban, mellyben összeirattak, szakaszokra elkülönítsék, s mindegyik szakasszal a maga képviselőjét előttük azonnal megválasztassák. Hogy minden szakasz, s illetőleg hadnagyságbeliek a maguk képviselője választásában minél több számmal részt vehessenek, a küldöttség ezen eljárásról az illetőket jó eleve tudósítni tartozik. De e mellett minden szakasz, illetőleg hadnagyság, képviselőjét azon szakasz , illetőleg hadnagyságbeli jelenlévők érvényesen választják. Azok, kik személy szerint bírnak szavazattal a tanácskozmányban, erre küldendő képviselők választásában részt nem vehetnek. Minden így választott tanácskozmányi képviselő neve az összeírásban változhatlanul bevezetendő. — Ha illy képviselő-választásra kellő szám tekintetéből több helyek összekötése szükséges, azt is e küldöttségek a körülményekhez képest eszközlendik. 53. §. Tanácskozmányi képviselőnek szabadon választathatik minden , kiben a 22., 23., és 24. §ban meghatározott választói megkivántatóságok megvannak. Ha ollyanra esnék a választás, ki személy szerint is bir abban szavazattal, képviseleti szavazatával együtt két szavazata leend a tanácskozmányban, de összesen három szavazatnál többel senki abban nem bírhat. II. Szakasz. Az országgyűlési követválasztásról. 54. §. Mindazok, mik a tisztújítást megelőzőleg vagy annak folyamata alatt történhető visszaélések és rendetlenség megakadályozására, a történt kihágások rögtön és szigorún megfenyítésére, mind szintén a választókra nézve is a fenebbi szakaszban rendelvék, az országgyűlési követválasztásra is kiterjesztetnek. 55. §: A megyei követség csupán a választók többsége bizodalmának lehetvén kifolyása, erre minden esetben a jelenlévő választók felénél több szavazata, vagyis általános (absoluta) többség kívántatik; követté vá asztathatik minden, ki a bírói hivatalra való választathatásra fenebb a 15-ik §-ban meghatározott képességgel bir. 56. §. Követválasztásnál olly kijelölésnek, mint a tisztujitásnál rendeltetett, helye nem lévén, ennek a 56. és 57. §§-ban meghatározott móddal, mindig titkos szavazás által, mindegyik követre nézve külön s egymásután kell megtörténni. A követ visszahívása csak előre közgyűlésileg kitűzött, és tárgya kitételével közhírré tett külön közgyűlésen csupán titkos szavazás útján eshetik meg. Felkiáltás, vagy a törvényben meghatározottól különböző mód általi követválasztás, vagy visszahívás érvénytelen. 57. §. A megyebeli választók rendes összehatása, a tisztújításra nézve a 25-ik. §-ban meghatározott móddal követőválasztás előtt is megtörténvén, követségre a közvélemény által kitűzöttek.