Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-01-14 / 4. szám

zandó, melly szerint a valóságos érték kipuhatolandó, mert a mennyire szükséges, hogy az ország tőkéje biztosítva legyen, úgy más részről arra is figyelmezendő, hogy a jószág valóságos érté­ken alul ne becsültessék, mi a birtokosoknak nagy kárt okozhat. 10- et. A telekkönyvvel együtt jár az, hogy semmi be nem táblázott adósság az ország követelése előtt elsőbbséget ne nyer­hessen, legyen az feleségi hozomány, árvapénz-letétel, vagy bár­mi különben elsőbbséget nyerő tőke, és ha az illetők ezáltal meg­­károsodnak, a kár­megtérítés azokat illesse, kik elmulasztották a betáblázást. 11- et. Gyárakra, nagy kereskedésekre s egyéb vállalatokra is elegendő, előre meghatározandó biztosság mellett kölcsönözhető; csakhogy ezekre, mint hirtelen változhatókra, nem hosszú időre a törlesztésre, hanem a tőke visszafizetése mellett kölcsönözhető, 12 -et. A fenebbiek szerint a kimutatott biztosság értékének fele utalványokban kölcsönöztetik, ha semmi arra betáblázva nin­csen, vagy ezen adósságok kifizetésére fordíttatik a kölcsön. A­ki­nek már előbb betáblázott adóssága vagyon, csak annak kettős fe­dezése után megmaradó tiszta értékének harmad részét nyerheti, p. o. valakinek 80,000 ft. érő birtokára 10,000 ft. betáblázva va­gyon, ennek fedezésére 20,000 ftot levonván, marad 60,000 ft. tiszta érték, mellynek harmad része, vagy 20,000 ft. kölcsönöztetik. 13- ot. Ezen kölcsön 5°­0 évenkénti fizetés mellett kiadatik olly feltétel alatt, hogy ha 40 év alatt a fél évenkinti fizetés pon­tosan teljesíttetik, elterjesztettnek tartatik a tőke; a­ki pedig a határidőn túl négy hét alatt a félévi kamatot csak egyszer elmu­lasztja, attól nemcsak a tőke hátralevő kamattal, hanem minden a perre fordított költség, ügyvédi díj, és az elmaradó haszonból eredő kár, váltó vagy szóbeli per útján, minden kifogásolt elvetése mellett minden személy válogat­ás nélkül szigorúan követeltetik és megvétetik az illető tisztviselők felelősége alatt, mert ha legke­vesebb engedelem adatik, ezen rész példa terjed és az egész in­tézet veszélyeztetik. 14- et. Rövidebb időre, és törlesztés nélkül is, 4°/0 kamatért és a tőkének félévi felmondás utáni visszafizetése mellett kölcsö­nözhető. 15- ör. E kölcsönre mindenekelőtt érdemesek a városok és azon helységek, mellyek a földesúri hatalom alól magukat megvál­tani akarják. 16- ot. Az ország szükségei fedezése mellett felséges Uralko­dónkról sem feledketni el, annál kevesebbé, mivel az intézet felál­lítására kegyes engedelme, hozzájárulása, az intézet gyámolítására pedig azon rendelés főkép szükséges, hogy a királyi pénztárak elfo­gadják az utalványokat. Ezen kegyelmeket azzal hálálhatni meg, hogy az ország a kormány kivonatára 20—30 millió­­. forintot ugyan a 4 -ik pontban meghatározott feltételek alatt kölcsön ad, és biztosítá­sul a hadi adó és sóbányák vétetnek. A kormány illy jutányosan soha sem kapott pénzt, és így reménylhető, hogy ezt haszon nélkül nem hagyandja, az országnak pedig használ a 40 évi kamatozás. Ezen, a kormánynak adandó kölcsön a 100 millióba befoglaltatik, és a magánosoknak azon évbeni szüksége fedezésén felül adatnék ki; ha mindazáltal a magánosok gyámolítása a kormánynak adott kölcsön miatt hiányt szenvedne, ezt a 100 millión felül tehetni, hogy mindeniknek elég legyen téve; mert az utalványok mennyi­sége nem az eszmétől, hanem a záloggal biztosítható szükségtől függ. Nagyobbodván a somma, természetesen hosszabbodik az utalványok léte, s később égetethetnek el, de az ország tőkéje sokkal nagyobbodik. 1zer. Minden megyében, kerületben és nagyobb városokban legyen az intézetnek ügyvéde rendes fizetés nélkül, s egyedül fog­lalatosságai szerint jutalmaztassék; ide nem értvén a számtalan visszaéléseknek alkalmat nyújtó napidijakat, hanem p. o. senkinek kölcsönérti folyamodása el nem fogadtatik, hacsak a bizonyítvá­nyok valódiságát az ügyvéd meg nem ismeri, a miért bizonyos meghatározandó díjnál többet zsarolni tilos; és amit az ügyvéd megismer, annak valóságáról kezeskedjék is. Az intézet javára tett minden jelentés és felfedezésért, melly bevalósul, bizonyos jutalmat nyerjen; ha rész­fizetőtől a pénzt perrel kell beszedni, fáradsága megdijaztatik stb. De mindezek úgy intézendők, hogy legalább nagyobb része az intézet adósai által téríttessék meg. Ezen ügyvédek minden jelentéseikről, tetteikről és elmulasztásról fele­lősek; p. o. ha valamelly adós rész állapotba jönne, és az intézet­nek kára következik, mellyel annak idejében be nem jelentett. Azért jó hírben levő, morális és a mennyire lehet vagyonos egyé­nek választandók ügyvédeknek. 186r. Minden tiszt és felügyelő, tetteiről s elmulasztásairól felelős és kármentesítésre köteles. 196r. Az intézet kamatjai s jövedelmeinek hova fordítása egy országgyűléstől a másikig az alul megmagyarázandó osztás szerint meghatározandó, azon kikötéssel, hogy a tőke sohase köl­tessék el, és csak a jövedelmek felől rendelkeztessék. 2061. Minden országgyűlés küldöttséget választ, melly a legközelebbi országgyűlés megnyitásáig szorosan vizsgálja meg az intézet számadásait, működését, és a történtekről jelentést készi, mellyel azonnal minden törvényhatósággal közlend, hogy az ország­gyűlés a számadásokat újra megvizsgálhassa, és a felmentést ki­mondhassa, vagy a jelenlevő curia előtt minden kérdés rövid per útján elítéltethessék, elégtétel szereztessék, a jövendőről pedig rendelés tétethessék. 2tér. Ez intézet felállítása, rendszere és minden hozzá szük­ségesek törvény által megrendeltessenek. Az ország számára ekképen szerzett jövedelem hovafordítása komoly megfontolást igényel, mert nem a sok pénz, hanem annak bölcs kiadása hasznos. Minden ország szükségei kétfelé oszthatók ; némellyek emelik díszét, erényeit, mivelődését, és segítik kor­mányzását; illyenek a középületek p. o. országház, múzeum, em­lékek; illyenek a tanítóintézetek, u. m. kisebb, nagyobb és falusi iskolák, polytechnicum, gazdasági tanodák; ide tartozik a büntető és javító rendszer, hasznos találmányok és az ipar előmozdítására rendelendő jutalmak stb. Mások az ország anyagi jobblétét moz­dítják elő, miilyenek a vasutak, mesterséges köves utak, folyók szabályozása, hajózási csatornák építése, hidak felállítása, tavak s mocsárok kiszárítása, nagy terjedésű folyóhomok, vagy különben hasztalan földek mivelésre alkalmazása, népesítés stb. Ez utób­biak elsorozásából kitűnik, hogy vannak olly tárgyak, mellyek senki tulajdonai és egyedül az országot illetik, mások a magán­tulajdont érdekelik, mellyek javítása által az ország vagyona neveltetik. Ezen szempontból indulva ki, a jövedelmek ráfordítása ezek kö­zött felosztandó, és mivel az ország anyagi szükségei sokkal több költséget kívánnak mint az első rendbeliek , azért tervemben azokra sokkal is többet számítottam. Tovább vélekedem, miszerint az ország anyagi haladása megérdemli, hogy a­ki ennek hasznát veszi, némileg fizessen hozzá, a végett, hogy az alapnak ezáltali edzése e jótékony működést jö­vőre is biztosítsa, mert még a tenger is kiapadna, ha forrásai táp­lálni megszűnnek. A magánosok birtoka javítására, mint például tó­csák lecsapolására, haszontalan földek javítására fordított költségek iránt mindenki megegyezend, hogy mindez ingyen nem történhetik , de én még azoktól is jövedelmet kívánok, mik senki tulajdona s egyedül az országot illetik, s óhajtanám, hogy ezekre az úti vám.

Next