Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-14 / 4. szám
zandó, melly szerint a valóságos érték kipuhatolandó, mert a mennyire szükséges, hogy az ország tőkéje biztosítva legyen, úgy más részről arra is figyelmezendő, hogy a jószág valóságos értéken alul ne becsültessék, mi a birtokosoknak nagy kárt okozhat. 10- et. A telekkönyvvel együtt jár az, hogy semmi be nem táblázott adósság az ország követelése előtt elsőbbséget ne nyerhessen, legyen az feleségi hozomány, árvapénz-letétel, vagy bármi különben elsőbbséget nyerő tőke, és ha az illetők ezáltal megkárosodnak, a kármegtérítés azokat illesse, kik elmulasztották a betáblázást. 11- et. Gyárakra, nagy kereskedésekre s egyéb vállalatokra is elegendő, előre meghatározandó biztosság mellett kölcsönözhető; csakhogy ezekre, mint hirtelen változhatókra, nem hosszú időre a törlesztésre, hanem a tőke visszafizetése mellett kölcsönözhető, 12 -et. A fenebbiek szerint a kimutatott biztosság értékének fele utalványokban kölcsönöztetik, ha semmi arra betáblázva nincsen, vagy ezen adósságok kifizetésére fordíttatik a kölcsön. Akinek már előbb betáblázott adóssága vagyon, csak annak kettős fedezése után megmaradó tiszta értékének harmad részét nyerheti, p. o. valakinek 80,000 ft. érő birtokára 10,000 ft. betáblázva vagyon, ennek fedezésére 20,000 ftot levonván, marad 60,000 ft. tiszta érték, mellynek harmad része, vagy 20,000 ft. kölcsönöztetik. 13- ot. Ezen kölcsön 5°0 évenkénti fizetés mellett kiadatik olly feltétel alatt, hogy ha 40 év alatt a fél évenkinti fizetés pontosan teljesíttetik, elterjesztettnek tartatik a tőke; aki pedig a határidőn túl négy hét alatt a félévi kamatot csak egyszer elmulasztja, attól nemcsak a tőke hátralevő kamattal, hanem minden a perre fordított költség, ügyvédi díj, és az elmaradó haszonból eredő kár, váltó vagy szóbeli per útján, minden kifogásolt elvetése mellett minden személy válogatás nélkül szigorúan követeltetik és megvétetik az illető tisztviselők felelősége alatt, mert ha legkevesebb engedelem adatik, ezen rész példa terjed és az egész intézet veszélyeztetik. 14- et. Rövidebb időre, és törlesztés nélkül is, 4°/0 kamatért és a tőkének félévi felmondás utáni visszafizetése mellett kölcsönözhető. 15- ör. E kölcsönre mindenekelőtt érdemesek a városok és azon helységek, mellyek a földesúri hatalom alól magukat megváltani akarják. 16- ot. Az ország szükségei fedezése mellett felséges Uralkodónkról sem feledketni el, annál kevesebbé, mivel az intézet felállítására kegyes engedelme, hozzájárulása, az intézet gyámolítására pedig azon rendelés főkép szükséges, hogy a királyi pénztárak elfogadják az utalványokat. Ezen kegyelmeket azzal hálálhatni meg, hogy az ország a kormány kivonatára 20—30 millió. forintot ugyan a 4 -ik pontban meghatározott feltételek alatt kölcsön ad, és biztosításul a hadi adó és sóbányák vétetnek. A kormány illy jutányosan soha sem kapott pénzt, és így reménylhető, hogy ezt haszon nélkül nem hagyandja, az országnak pedig használ a 40 évi kamatozás. Ezen, a kormánynak adandó kölcsön a 100 millióba befoglaltatik, és a magánosoknak azon évbeni szüksége fedezésén felül adatnék ki; ha mindazáltal a magánosok gyámolítása a kormánynak adott kölcsön miatt hiányt szenvedne, ezt a 100 millión felül tehetni, hogy mindeniknek elég legyen téve; mert az utalványok mennyisége nem az eszmétől, hanem a záloggal biztosítható szükségtől függ. Nagyobbodván a somma, természetesen hosszabbodik az utalványok léte, s később égetethetnek el, de az ország tőkéje sokkal nagyobbodik. 1zer. Minden megyében, kerületben és nagyobb városokban legyen az intézetnek ügyvéde rendes fizetés nélkül, s egyedül foglalatosságai szerint jutalmaztassék; ide nem értvén a számtalan visszaéléseknek alkalmat nyújtó napidijakat, hanem p. o. senkinek kölcsönérti folyamodása el nem fogadtatik, hacsak a bizonyítványok valódiságát az ügyvéd meg nem ismeri, a miért bizonyos meghatározandó díjnál többet zsarolni tilos; és amit az ügyvéd megismer, annak valóságáról kezeskedjék is. Az intézet javára tett minden jelentés és felfedezésért, melly bevalósul, bizonyos jutalmat nyerjen; ha részfizetőtől a pénzt perrel kell beszedni, fáradsága megdijaztatik stb. De mindezek úgy intézendők, hogy legalább nagyobb része az intézet adósai által téríttessék meg. Ezen ügyvédek minden jelentéseikről, tetteikről és elmulasztásról felelősek; p. o. ha valamelly adós rész állapotba jönne, és az intézetnek kára következik, mellyel annak idejében be nem jelentett. Azért jó hírben levő, morális és a mennyire lehet vagyonos egyének választandók ügyvédeknek. 186r. Minden tiszt és felügyelő, tetteiről s elmulasztásairól felelős és kármentesítésre köteles. 196r. Az intézet kamatjai s jövedelmeinek hova fordítása egy országgyűléstől a másikig az alul megmagyarázandó osztás szerint meghatározandó, azon kikötéssel, hogy a tőke sohase költessék el, és csak a jövedelmek felől rendelkeztessék. 2061. Minden országgyűlés küldöttséget választ, melly a legközelebbi országgyűlés megnyitásáig szorosan vizsgálja meg az intézet számadásait, működését, és a történtekről jelentést készi, mellyel azonnal minden törvényhatósággal közlend, hogy az országgyűlés a számadásokat újra megvizsgálhassa, és a felmentést kimondhassa, vagy a jelenlevő curia előtt minden kérdés rövid per útján elítéltethessék, elégtétel szereztessék, a jövendőről pedig rendelés tétethessék. 2tér. Ez intézet felállítása, rendszere és minden hozzá szükségesek törvény által megrendeltessenek. Az ország számára ekképen szerzett jövedelem hovafordítása komoly megfontolást igényel, mert nem a sok pénz, hanem annak bölcs kiadása hasznos. Minden ország szükségei kétfelé oszthatók ; némellyek emelik díszét, erényeit, mivelődését, és segítik kormányzását; illyenek a középületek p. o. országház, múzeum, emlékek; illyenek a tanítóintézetek, u. m. kisebb, nagyobb és falusi iskolák, polytechnicum, gazdasági tanodák; ide tartozik a büntető és javító rendszer, hasznos találmányok és az ipar előmozdítására rendelendő jutalmak stb. Mások az ország anyagi jobblétét mozdítják elő, miilyenek a vasutak, mesterséges köves utak, folyók szabályozása, hajózási csatornák építése, hidak felállítása, tavak s mocsárok kiszárítása, nagy terjedésű folyóhomok, vagy különben hasztalan földek mivelésre alkalmazása, népesítés stb. Ez utóbbiak elsorozásából kitűnik, hogy vannak olly tárgyak, mellyek senki tulajdonai és egyedül az országot illetik, mások a magántulajdont érdekelik, mellyek javítása által az ország vagyona neveltetik. Ezen szempontból indulva ki, a jövedelmek ráfordítása ezek között felosztandó, és mivel az ország anyagi szükségei sokkal több költséget kívánnak mint az első rendbeliek , azért tervemben azokra sokkal is többet számítottam. Tovább vélekedem, miszerint az ország anyagi haladása megérdemli, hogy aki ennek hasznát veszi, némileg fizessen hozzá, a végett, hogy az alapnak ezáltali edzése e jótékony működést jövőre is biztosítsa, mert még a tenger is kiapadna, ha forrásai táplálni megszűnnek. A magánosok birtoka javítására, mint például tócsák lecsapolására, haszontalan földek javítására fordított költségek iránt mindenki megegyezend, hogy mindez ingyen nem történhetik , de én még azoktól is jövedelmet kívánok, mik senki tulajdona s egyedül az országot illetik, s óhajtanám, hogy ezekre az úti vám.