Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-08 / 89. szám
709 beszolgáltatni, egyszersmind pedig arra is, hogy ez által a hadiadó behajtása hátramaradást ne szenvedjen, gondoskodni tartozzanak. Ezek lévén nézeteink, mellyeket a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában i. é. augustus 1-je napján költ k. k. válasz folytában Felséged ebbe felterjeszteni kívántunk, alázatosan kijelentjük egyszersmind , hogy a mint a feljebb előterjesztetteknek a fenálló viszonyokra leendő alkalmazása több tekintetekből még e tárgynak részletesebb kifejtését szükségessé teszi, úgy a katonaságnak az országbani elhelyezése valamint, a megajánlott öszvegnek a törvényhatóságok között eszközlendő igazságos kivetése iránt is akkoron kívánunk rendelkezni, midőn az előterjesztettek iránt Felségednek k. k. válaszát veendjük. 710 Válasza a m. FRRnek a t. kir. és RRhez Vukovártól a magyar tengerpartig építendő vasút iránt. A Dunát a magyar tengerparttal összekötő közvetlen gyors, biztos, és olcsó közlekedési vonalt ő cs. kir. Főherczegsége, s a m. FRR. is úgy tekintik, mint a kereskedés felvirágzására, és ezáltal az ország jólétének előmozdítására szolgáló főbb tényezők egyikét, és mint illyennek létrehozását őszintén óhajtják; azonban épen azért, mivel bizonyosan czért kívánnak érni, fontolóra vévén azon nehézségeket, mellyek az eddig köztudomásra levő adatok szerint Károlyvár és Fiume közti vaspályának létesíthetését kétségessé, és bizonytalan eredményűvé teszik, vagy legalább olly tetemes költségbe kerülheik, mellyel az abból eredendő jótékonyság nem fogna arányban állani; meggondolván továbbá azt is, hogy a kívánt sikernek elmaradása miatt a nemzeti anyagi erőnek hasztalanul fogyasztása mellett a hasonló vállalatok iránti hajlam is szenvedhetne: ezen tekinteteknél fogva, de szem előtt tartva több szükségeket is, mellyek hasonlóan nemzeti közerőt igénylenek, a a fenséges Főherczeg s a m. FRR. jelenleg elegendőnek is egyszersmind a czélra bizonyosabban vezetőnek látják e részben határozottan aziránt intézkedni, hogy a Dunától Károlyvárig szakadatlan vonalban vezetendő vasút építtessék; a Károlyvár és Fiume közti vonalra nézve pedig szakértők által bővebb és kimerítő vizsgálat tétessék; ezen szempontból kiindulva tanácskozás alá vették a t. RB. által közlött azon feltételeket, s illetőleg kedvezményeket is, mellyek mellett a vasút létrehozása eszközlendő lenne, s azokra nézve fenforgó észrevételeik következőkben foglaltatnak. Az 1. és 2. pontokra az lévén a czél, hogy az Aldunától Károlyvárig szakadatlan és minél alkalmatosabb vonalban gőzerőre műtani szabályszerűséggel vasút építtessék; ezen iránynak biztosítása végett a m.FRR. elegendőnek tartják határozottan annak kimondását, hogy a vasút az Aldunától vagyis a Dunának a Dráva és Száva közötti részétől, amennyire a kereskedés érdeke és a helybeli viszonyok engedik, az ország belsején vezettessék Károlyvárig és jelesül: az ottani katonai erősség körének mellőzésével, a Ludovica útnak valamellyik pontjáig. Ennélfogva akár a kezdő, akár valamelly közbeeső pontnak határozottan kijelölését czélszerűnek nem látják, s ezt annál inkább a vállalkozókra hagyandónak vélik, mivel nem lehet tudni, hogy technikai tekintetben, mellyek lesznek a legkedvezőbb pontok? A feltételek 1. s 2. pontjai tehát ezek szerint lennének módosítandók. A 3. pont pedig, minthogy a költségről alább lesz szó, itt kimaradna. A 4. pontra: ez is az 1. és 2. ponthoz lenne alkalmazandó, egyébiránt pedig a vasút tökéletes elkészítésnek határideje a szerződés napjától számítandó 6 évekre határozandó, olly formán, hogy évenként körülbelül hatodrésze készíttessék el. A 5. pontra figyelemmel arra, hogy a szállítási olcsóság a közlekedés könnyítésének főkellékei közé tartozik, szem előtt tartva egyszersmind az erre vonatkozó körülményeket s a szállítási bérnek legnagyobb mennyiségét, az alduna-károlyvári egész vonalon 4000 folyó ölnyi mérföldönkint egy bécsi mázsától 1 p. krban, személyekül pedig hasonlóan az egész vonalon mérföldönkint az első osztályú kocsiknál 10, s a második osztályú kocsiknál 8 krban vélnék megállapitandónak s az 5ik pontot figyelemmel a fenebbiekre e szerint módosítandónak. A 6. pótra más észrevétel nincsen, mint az , hogy a végén előfordult ezen szavak helyett: „biztosított 4 perén kívül“következők lennének teendők: „biztosított kamatlábakon kívül“. A 7. pont ágára figyelemmel arra, hogy a közlekedési alkalmatos vonaloknak szaporodása épen a kereskedés érdekében kívánatos, és hogy ennek eltiltása csak különös körülmények közt pártolható, a fenséges Főherczegi am.FRR. ezen ában foglalt javaslatot jelen esetben kelletinél túlterjesztettnek lenni vélik, s azt akként kívánnák módosíttatni, hogy az 1840: 40. t.cz. ereje ideiglen fölfüggesztetvén, a vállalkozó biztosittatik, hogy sem az Aldunának akármelly pontjától 20 évig, sem pedig addig, mig Károlyvár s magyar tengerpart közt a vasút meg nem épülend, ezen alduna-károlyvári vasútvonaltól bármelly irányban sem az ország által vasút építtetni sem építésre szabadalom adatni nem fog, sőt az aldunakárolyvári vasútra vállalkozónak sem lesz szabad a fenérintett, s a szerződésben kijelölendő aldunakárolyvári vonalon kívül az ország engedelme nélkül más irányban vasutat építeni. A b. gra észrevétel nem lévén. A c. gra figyelemmel azon nehézségekre, mellyek a veszteglési kamatnak a tőkéhez leendő számítása esetében magukat előadják, a m. RRF. jobbnak látnák a vasút tökéletes elkészítésére s forgalomba tételére fordítandó költségnek legnagyobb mennyiségét, ideértvén a veszteglési kamatot is, általánosan meghatározni, s ezt 4000 folyó élre számítandó minden mérföldre 250.000 pontban vélnék megállapítandónak, olly formán azonban, hogyha a vasút felépítése s forgalombatétele kevesebbe kerülne, kamatbiztosítás alapjául csak azon pénztőke szolgáljon, mellybe az építés és forgalmizás valósággal került, amint ez a tRR. javaslatában is világosan ki van kötve. Ami már a kamatbiztosítást illeti a m. FRR. a körülmények megfontolása után elegendőnek látják, ha fontól ötös kamatból a nemzet részéről a 3., 4. és 5ik kamatlábak biztosíttatnak. Ezek szerint tehát a 7-ik pont eég a következőleg lenne módosítandó: „az ország RRei a tervezett vasút felépítésébe, s forgalmizásába fektetendő költségek legnagyobb mennyiségét 4000 folyó élével számított minden mértföldre 250.000 pengő írtban állapítják meg, és az ekként előállandó összegnek 100-ról ötös kamatjából az utóbbi lábak biztosítják, olly formán, hogy a vállalkozó évenként saját jövedelméből a két első kamatlábat minden esetben pótolandja, az ország részéről pedig a 3, 4. és 5-ik kamatlábak biztosíttatnak; következésképen, ha a vállalkozó társaságnak évi tiszta jövedelme 3 percentre megyen, akkor az ország 100-ról kettőt, ha négyre megyen, egyet, s ha az ötöt elérendi, akkor semmit sem tartozik fizetni, ezen kamatoknak szükség esetébeni fedezéséért az ország rendei kezeskednek; a kamatbiztosítás, s illetőleg kamat pótlása kezdetét veendi az egész vaspálya tökéletes bevégzésével, s használatra megnyitásával, és fog tartani egymás után következő 30 évekig, ezeken túl semmi esetre nem terjed. — Ha pedig a vállalkozóknak kellő hitelességgel vezetendő könyvei szerint, mint a t. RR. által javaslott szerkezet tartja, ezen szavakig „csak ezen alapul felvett összegtől igényelhető“, mert azok.