Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-08 / 89. szám

709 beszolgáltatni, egyszersmind pedig arra is, hogy ez által a hadiadó behajtása hátramaradást ne szenvedjen, gondoskodni tartozzanak. Ezek lévén nézeteink, mellyeket a katonai élelmezés és szál­lásolás tárgyában i. é. augustus 1-je napján költ k. k. válasz foly­tában Felséged eb­be felterjeszteni kívántunk, alázatosan kijelent­jük egyszersmind , hogy a mint a feljebb előterjesztetteknek a fenálló viszonyokra leendő alkalmazása több tekintetekből még e tárgynak részletesebb kifejtését szükségessé teszi, úgy a katona­ságnak az országbani elhely­ezése valamint, a megajánlott öszveg­­nek a törvényhatóságok között eszközlendő igazságos kivetése iránt is akkoron kívánunk rendelkezni, midőn az előterjesztettek iránt Felségednek k. k. válaszát veendjük. 710 Válasza a m. FRRnek a t. kir. és RRhez Vukovártól a magyar tenger­partig építendő vasút iránt. A Dunát a magyar tengerparttal összekötő közvetlen gyors, biztos, és olcsó közlekedési vonalt ő cs. kir. Főherczegsége, s a m. FRR. is úgy tekintik, mint a kereskedés felvirágzására, és ez­által az ország jólétének előmozdítására szolgáló főbb tényezők egyikét, és mint illyennek létrehozását őszintén óhajtják; azonban épen azért, mivel bizonyosan czért kívánnak érni, fontolóra vévén azon nehézségeket, mellyek az eddig köztudomásra levő adatok szerint Károlyvár és Fiume közti vaspályának létesíthetését két­ségessé, és bizonytalan eredményűvé teszik, vagy legalább olly te­temes költségbe kerülheik, mellyel az abból eredendő jótékonyság nem fogna arányban állani; meggondolván továbbá azt is, hogy a kívánt sikernek elmaradása miatt a nemzeti anyagi erőnek haszta­lanul fogyasztása mellett a hasonló vállalatok iránti hajlam is szen­vedhetne: ezen tekinteteknél fogva, de szem előtt tartva több szükségeket is, mellyek hasonlóan nemzeti közerőt igénylenek, a a fenséges Főherczeg s a m. FRR. jelenleg elegendőnek is egy­szersmind a czélra bizonyosabban vezetőnek látják e részben ha­tározottan aziránt intézkedni, hogy a Dunától Károlyvárig szaka­datlan vonalban vezetendő vasút építtessék; a Károlyvár és Fiume közti vonalra nézve pedig szakértők által bővebb és kimerítő vizs­gálat tétessék; ezen szempontból kiindulva tanácskozás alá vették a t. RB. által közlött azon feltételeket, s illetőleg kedvezményeket is, mellyek mellett a vasút létrehozása eszközlendő lenne, s azokra nézve fenforgó észrevételeik következőkben foglaltatnak. Az 1. és 2. pontokra az lévén a czél, hogy az Aldunától Ká­rolyvárig szakadatlan és minél alkalmatosabb vonalban gőzerőre műtani szabályszerűséggel vasút építtessék; ezen iránynak bizto­sítása végett a m.­FRR. elegendőnek tartják határozottan annak kimondását, hogy a vasút az Aldunától vagyis a Dunának a Dráva és Száva közötti részétől, a­mennyire a kereskedés érdeke és a helybeli viszonyok engedik, az ország belsején vezettessék Ká­rolyvárig és jelesül: az ottani katonai erősség körének mellőzé­sével, a Ludovica útnak valamellyik pontjáig. Ennélfogva akár a kezdő, akár valamelly közbeeső pontnak határozottan kijelölését czélszerűnek nem látják, s ezt annál inkább a vállalkozókra ha­­gyandónak vélik, mivel nem lehet tudni, hogy technikai tekintet­ben, mellyek lesznek a legkedvezőbb pontok? A feltételek 1. s 2. pontjai tehát ezek szerint lennének módosítandók. A 3. pont pedig, minthogy a költségről alább lesz szó, itt ki­maradna. A 4. pontra: ez is az 1. és 2. ponthoz lenne alkalmazandó, egyébiránt pedig a vasút tökéletes elkészítésnek határideje a szer­ződés napjától számítandó 6 évekre határozandó, olly formán, hogy évenként körülbelül­­ hatodrésze készíttessék el. A 5. pontra figyelemmel arra, hogy a szállítási olcsóság a közlekedés könnyítésének főkellékei közé tartozik, szem előtt tart­va egyszersmind az erre vonatkozó körülményeket s a szállítási bérnek legnagyobb mennyiségét, az alduna-károlyvári egész vona­lon 4000 folyó ölnyi mérföldönkint egy bécsi mázsától 1 p. krban, személyekül pedig hasonlóan az egész vonalon mérföldönkint az első osztályú kocsiknál 10, s a második osztályú kocsiknál 8 krban vélnék megállapitandónak s az 5ik pontot figyelemmel a fenebbi­­ekre e szerint módosítandónak. A 6. pótra más észrevétel nincsen, mint az , hogy a végén elő­fordult ezen szavak helyett: „biztosított 4 perén kívül“következők lennének teendők: „biztosított kamatlábakon kívül“. A 7. pont ágára figyelemmel arra, hogy a közlekedési alkalma­tos vonaloknak szaporodása épen a kereskedés érdekében kívána­tos, és hogy ennek eltiltása csak különös körülmények közt pártol­ható, a fenséges Főherczegi am.FRR. ezen ában foglalt javaslatot jelen esetben kelletinél túlterjesztettnek lenni vélik, s azt akként kívánnák módosíttatni, hogy az 1840: 40. t.cz. ereje ideiglen föl­függesztetvén, a vállalkozó biztosittatik, hogy sem az Aldunának akármelly pontjától 20 évig, sem pedig addig, mig Károlyvár s magyar tengerpart közt a vasút meg nem épülend, ezen alduna-ká­rolyvári vasútvonaltól bármelly irányban sem az ország által vasút építtetni sem építésre szabadalom adatni nem fog, sőt az alduna­­károlyvári vasútra vállalkozónak sem lesz szabad a fenérintett, s a szerződésben kijelölendő alduna­károlyvári vonalon kívül az ország engedelme nélkül más irányban vasutat építeni. A b. gra észrevétel nem lévén. A c. gra figyelemmel azon nehézségekre, mellyek a veszteg­­lési kamatnak a tőkéhez leendő számítása esetében magukat elő­adják, a m. RRF. jobbnak látnák a vasút tökéletes elkészítésére s forgalomba tételére fordítandó költségnek legnagyobb mennyiségét, ideértvén a veszteglési kamatot is, általánosan meghatározni, s ezt 4000 folyó élre számítandó minden mérföldre 250.000 pontban vélnék megállapítandónak, olly formán azonban, hogyha a vasút fel­építése s forgalombatétele kevesebbe kerülne, kamatbiztosítás alap­jául csak azon pénztőke szolgáljon, mellybe az építés és forgalmizás valósággal került, a­mint ez a t­­RR. javaslatában is világosan ki van kötve. A­mi már a kamatbiztosítást illeti a m. FRR. a körül­mények megfontolása után elegendőnek látják, ha fontól ötös ka­matból a nemzet részéről a 3., 4. és 5ik kamatlábak biztosíttatnak. Ezek szerint tehát a 7-ik pont eé­g­ a következőleg lenne módosítandó: „az ország RRei a tervezett vasút felépítésébe, s forgalmizásába fektetendő költségek legnagyobb mennyiségét 4000 folyó élével számított minden mértföldre 250.000 pengő írtban állapítják meg, és az ekként előállandó összegnek 100-ról ötös kamatjából a­z utóbbi lábak biztosítják, olly formán, hogy a vállalkozó évenként saját jövedelméből a két első kamatlábat min­den esetben pótolandja, az ország részéről pedig a 3, 4. és 5-ik kamatlábak biztosíttatnak; következésképen, ha a vállalkozó társa­ságnak évi tiszta jövedelme 3 percentre megyen, akkor az ország 100-ról kettőt, ha négyre megyen, egyet, s ha az ötöt elérendi, akkor semmit sem tartozik fizetni, ezen kamatoknak szükség ese­­tébeni fedezéséért az ország rendei kezeskednek; a kamatbizto­sítás, s illetőleg kamat pótlása kezdetét veendi az egész vaspálya tökéletes bevégzésével, s használatra megnyitásával, és fog tartani egymás után következő 30 évekig, ezeken túl semmi esetre nem terjed. — Ha pedig a vállalkozóknak kellő hitelességgel vezetendő könyvei szerint, mint a t. RR. által javaslott szerkezet tartja, ezen szavakig „csak ezen alapul felvett összegtől igényelhető“, mert azok.

Next