Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-19 / 92. szám

733 küldeni, melly az általunk megállapított, s az e tárgyban munká­­lódott országos biztosság irományaiból és jelentéseiből, valamint a két tábla között váltott üzeneteinkből is bővebben kitetsző föltéte­lek alatt a kívánt szerződést a nevezett vállalkozó társasággal meg­kösse , s beczikkelyezés végett az országgyűlés ebbe terjessze, s ezért a társaság által kívánt kamatbiztositásnak felvállalása, vala­mint az említett országos biztosság kiküldése iránt is az /. alatt idecsatolt törvényjavaslatot készítvén, azt Fölségednek kir. jóvá­hagyása alá terjesztjük Egyébiránt stb. Törvényjavaslat: a középponti vasútról. Pestről egy részről Debreczenig, más részről Ausztria széléig a Duna balpartján építendő vaspályába 18,000,000 ezüst­ért ere­jéig befektetendő tőkének 100-tól ötös kamatjából a 4-ik és 5-ik kamatlábak a pályának felebb említett egész vonalábani tökéletes elkészülésétől és közhasználatra leendő megnyitásától számítandó 30 évekre az ország Rendei által megállapított föltételek, s a vál­lalkozó társaság által fölvállalandó bizonyos kötelezések alatt an­nak részére— a pályának megnyitásától számítandó 70 évek múl­va az ország tulajdonába, és rendelkezése alá leendő vétele végett — az ország által biztosíttatván. 1. §. Országos biztosság küldetik ki, melly a vállalkozókkal az ország Rendei által a jelen országgyűlésen közakarattal elfoga­dott, s ő Felsége által is helybenhagyott föltételek alatt szerződést kössön, s azt beczikkelyezés végett a legközelebbi országgyűlés eleibe terjessze. 2. §. A küldöttség tagjai következők. Válaszszen­ete a t. RBnek a magyar ezredekbeni tisztségekre s hadi pa­rancsnokságokra honfiak alkalmazása tárgyában. A KK. és RR. noha meg vannak győződve, hogy a javaslati felírásban foglalt sérelem azon kijelentésre, miszerint a nemzet irányában viszonyos bizodalom nem tanusítlatik, méltó okot nyújt, mindazáltal, tekintvén az országyűlés hátralevő rövid idejét, a dolog siettetése miatt nem ellenzik, hogy azon szavak kimaradván, a felírás szerkezete azon szavaktól kezdve, „méltán fájlalja“ ekkép folytattassék: „hogy az ország alkotmányos függetlenségből önként folyó jogai sérelmével“ stb. Elfogadják ezen fölül a t. RR. azon módosítást is, hogy a felírás végén ezen szavak „született ma­gyarokat“ következőkkel cseréltessenek ki: „magyar honfiakat“ s ekkép reá állván a t. RR. a m. FRR. javaslataira, a felírás fölter­jesztésének semmi akadálya többé főn nem forog. Szend­e a t. RR. és RRnek a mélt. FRRhez az irodalmi­­és művészeti jogok biztosítása iránt. Az irodalmi és művészeti jogok biztosítása iránti törvényja­vaslatot s felírást, mellyet a KK. és RR. 5 Felsége ebbe fölterjesz­tetni kívánnak, azon hazafius bizodalommal és teljes reménnyel kül­dik át a m­­RRhez, hogy úgy a tudomány s művészet s nemzeti­ség, mint a jog és igazság magas érdekeinél fogva e t.javaslat föl­­terjesztésében megegyezni sziveskedendőnek. 734 Felírás! javaslat. (ugyan e tárgyban.), Felséges stb. Tudomány s művészet kivált honunkban tartozván az álladal­­mak életének s jólétének nagy föltételei közé, s mi meg lévén győződve a felől, hogy sem egyik sem másik kedvvel s szorga­lommal nem fog miveltetni, ha a körültök szerzett igaz jogok tör­vényes ótalomban nem részesittetnek, gondoskodásunkat az iroda­lom s művészet jogszerű érdekeinek védelmére kiterjeszteni szük­ségesnek véltük mind­azért, mivel az írói jogok a tulajdonnak egy saját nemét tevén, annak tételét és sérthetlenségét elismerni az ál­­lodalom kötelessége s halaszthatlan kötelessége ott, hol, mint ha­zánkban is e tulajdon sértésének esetei most már gyakrabban fölé­tünedeznek, mind pedig azért, mivel azonkívül, hogy az irók e jo­gai tiszta igazságban gyökerezvek, az irodalom, s az irók nálunk különös méltánylást érdemelnek azon körülménynél fogva, misze­rint azoknak jótékony és hiv és kitartó befolyása alatt induló újabb virágzásnak drága nemzetiségünk. Járulván tehát kérelmünkkel Felséged ebbe, reméljük, miké­pen e tekinteteknél fogva az irodalmi s művészeti jogok biztosítása iránt az 1. alatt ide mellékelt t.javaslatot a törvények szentségére fölemelni méltóztatik, s e szerint az irodalom és művészet hazánk­ban is részesülni fog azon jogszerű oltalomban, melly ezeknek a miveit nemzetek törvényhozásai által részint a régiebb, részint az újabb időben már mindenütt megadatott. A kik stb. Második szen­ete a Karoknak és Rendeknek a községi jegyzők állapotának ren­dezése tárgyában. Minél fontosabbak azon okok, mikből a KR. és RR. a községi jegyzők állapotát czélszerűbben rendezni kívánják, mint az az 1836 : 9. t. czikkely által történt, annál felötlőbbnek találják a m. FRR. válaszát, mellyel a közlött törv.javaslatban meg nem egye­zésüket azon egyszerű kijelentéssel kinyilatkoztatják, miszerint e részben a további rendezést szükségesnek nem vélik. Megengedik a KK. és RR., hogy a m. Főrendeknek, foglalkozási körük a közi­gazgatás alsóbb téreitől távolabb állása miatt, a községek állapotá­nak e tekintetbeni hiányait tapasztalni elegendő alkalmuk nincs; a t. R.. azonban, midőn a javaslati törvény szükségét bizonyítva, épen öntapasztalásukra hivatkoztak, bizton tevék azt, mert a tör­vényhatósági élet majd minden viszonyaival közel érintkezésben álló helyzetüknél fogva a köz­ségek állapotában mutatkozó hiányo­kat közvetlen tapasztalásból ismerik, s azért az általok fölhozott tapasztalás tényeken alapszik. Az 1836: 9. törvényczikkelynek e tekintetbeni hiányossága s következményeinek káros volta csakhamar tűnt ki, s czélszerű mó­dosítása már az 1840. évi országgyűlésen nyomosan szorgalmaz­­tatott a­­ RB. által, mert meg voltak győződve akkor is arról, hogy a közrend kellő fentartására okvetlenül szükséges a hivatalok leg­alsóbb fokozatán működőknek is olly állást szerezni meg, mellyben kötelességeiket tartózkodás nélkül szigorún terje­mthessék, s hogy hiában hozatnak bár a legczélszerűbb rendeletek, ha a társaság leg­számosabb részét képező köznép körében kellő személyes tulajdo­nokkal, s hivatalos eljárásábani hatállyal felruházott tisztviselő hi­ányában, azok sikerbe vétele biztosítva nincs. Ezek szerint tagadhatlan, hogy a községi jegyzői hivatal, mint a végrehajtás legközvetlenebb eszköze, a közigazgatás s köz­­rendfentartás talpkövét teszi, s így a közérdek, s a községek

Next