Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-02-23 / 15. szám
117 118 nik: a szavazatszedésre kirendelendő biztosságnak elnöke a polgármester; tagjai pedig a közpolgárok közül a közgyűlésben titkos szavazattal választandó négy polgárok és egy jegyző. 184. §. Ott, hol a választás kerületenkint történik , annyi szavazatszedő biztosság rendeltetik, a hány választási kerület vagyontagjai a biztosságnak egy tanácsbeli, mint elnök, és négy közpolgárok, szinte a közgyűlés által titkos szavazat útján választandók. 185. §. Ezen választási biztosságok tagjai hitet tesznek közgyűlés előtt, hogy a szavazatokat híven összeszedik és összeszámítják. A hit formáját a helybeli szabályok fogják megállapítani. Szavazati lapok, 186. §. A szavazati lapokon sorszám szerint annyi üres helynek kell lenni, hány akár az összes választás, akár a kerületenkinti választás alkalmával az összes polgárság, vagy a kerületenkint elosztott polgárság által összesen, vagy az egyes kerületekben választandó képviselők száma. — E szavazati lapra a sorszámok után minden polgár az általa választottak neveit beírja. 187. §. A polgároknak megküldendő szavazati lapokkal egyszersmind mindazok, mik ezen törvény szerint a választás körül megtartandók, egyegy nyomtatott példányban hirdetményképen szinte megküldettessenek. 188. §. A polgári névkönyv a választások helyén junius 16dik napjáig kifüggesztve marad olly végből, hogy azok, kik abból kihagyattak, eziránt a 124-dik szakaszban említett esküdt bíróság előtt keresetet mozdíthassanak. — Junius 16-dik napja után többé hasonló panasz el nem fogadtatik. 189. §. A 124-ik §-ban említett bíróság minden, a polgári képesség iránt életbe terjesztett panaszt a választás előtt harmad napig elitélni tartozik. Azoknak, kiknek panaszát helyesnek itélendi, bizonyítványt ad. 190. §. Ezen bizonyítványnál fogva az illető, a polgári névkönyv épségben tartására rendelt állandó választmányhoz járul, és magát a polgári névkönyvbe, s ha a város kerületekre van osztva, az illető kerületbe bejegyezteti, és mindazon nyomtatványokat megkapja, mellyek a 182. c) d) pontjai és a 187. §. szerint a választóknak megküldendők. 4) Eljárás a választás körül. 191. §. A választás mindenkor július 1-je hétfőjén megy végbe ; választás alatt közgyűlés nem tartatik. 192. §. A választás napján a választási biztosság a kijelölt helyen és időben megjelenik és délutáni egy óráig, ismét három órától hétig egész nap együtt marad a szavazólapokat általveendő. 193. §. A választmány ülése nyilvános. 194. §. A polgárok a szavazati lapokat személyesen tartoznak általadni. 195. §. A választmány az illető polgári névkönyvet a szavazókra nézve bizonyító oklevélként használja. 196. §. A szavazó polgár szavazati lapjának általadása alkalmával nevét megmondani, és ha képessége az esküdt bíróság ítéleténél fogva állapíttatott meg, azon bíróságtól nyert bizonyítványt is előmutatni tartozik; a választmány pedig nevét a polgári névkönyvben felkeresvén, és illetőleg az esküdt bíróság bizonyítványát általvevén, midőn a szavazati lapot általveszi, nevénél jegyzéket tesz, és illetőleg nevét a névkönyvbe beírja, annak megkülönböztetésére , hogy azon polgár már szavazott. 197. §. A szavazati lapot sem felbontani, sem a választmány előtt betölteni nem szabad, hanem azt a szavazó maga már beírva elhozni, és egy e czélra szolgáló két kulccsal lezárt szekrénybe a választmány előtt bevetni köteles. — Egyik kulcs az elnöknél, másik a biztossági közpolgárok legidősbikénél leend. 198. §. Csak azon lapok fogadtatnak el, mellyeket a polgárok személyesen beadnak; ha valaki más neve alatt szavazni merészelne, büntettetik; a büntetést a szabály határozza meg. 199. §. Estvéli hét órán túl szavazati lapot a választmány elfogadni többé nem tartozik, hanem az elnök az ülést eloszlatván, a szavazatszedő terem bezáratik. — Hány napig tartson a választás, a szabály határozza meg. 200. §. A választásnál a csend és rend fentartására ügyelni az elnök kötelessége, és e czélból ugyanazon jogokkal ruháztatik föl, mellyekkel a közgyűlés elnöke. 5) Eljárás a választás után. 201. §. A választás befejezését követő napon a biztosság az elnök által kitűzött órában nyilvánosan összeül, és a szavazatokat összeszámlálja. 202. §. A szavazatok összeszámlálásában következők megtartandók: a) Csak olly szavazati lapok fogadtatnak el, mellyek a közgyűlés által bocsáttattak ki. — Olly szavazat, melly más papirosra van irva, számba nem vétetik; b) Olly név, melly olvashatólag írva nincs, számba nem vétetik; de azért a többi részben a szavazati lap érvényes; c) Csak annyi név vétetik számba, ahány sorszám a szavazati lapon kinyomva vagyon; ha ennél több név lenne felírva: az ezen számon túl következők számba nem vétetnek; d) Ha több név van felírva, mint amennyi a választandók száma, és úgy összezavarva, hogy a nevekben a sort meghatározni a biztosság nem képes, az egész lap érvénytelen; e) Ha egy csomóban több szavazati lap van összecsavarva, ha egymástól különböznek, mind érvénytelen; ha mindenben megegyeznek, csak egybe számíttatnak. 0 Ha olly név van felírva, melly vagy általánosan nem, vagy nem azon kerületben választható, számba nem vétetik. 203. §: Azok, kik legtöbb szavazatot nyertek, választva vannak. A szavazatok egyenlő eloszlása esetében: az elnök határoz. (Folytatása következik.) Czáfolat városi szavazatok ügyében. (Vége.) A királyok s nádorok választásában gyakorlott befolyásról is hibásan értekezik a „történeti vázlat“ szerzője. Az 1561 ki bécsi concursusban, mellynek czélja Ferdinand idősb fiának Maximiliánnak megválasztatása volt, az akkori nádor egyenesen és kizárólag „a nemesség“ szabad választási jogára hivatkozva, lépett föl. — Az 1608ki királyválasztásban is, mint tudva van, a nemesség követei viselték a fő szerepet. — Második Ferdinánd királynak választására kitűzött 1618ki hongyülés előtt a vármegyék hatalmas befolyású egyének által megkísértve, nagy választási lázba merültek, és csak ennek hatása alatt sikerülhetett II. Ferdinand fejére a koronát ültetni. Az 1622ki sopronyi hongyülés királyi előadásai közé foglaltaték II. Ferdinand utódjának meghatározása, de azon visszahatás szelleme, melly a nádorválasztásnál a megyei követek között kifejlett, elegendő volt arra, hogy a tárgy más időre halasztassék; s mennyi bajjal járt 1626 ban is a nemesség követeinek e részbeni daczos akaratján győzedelmeskedni? — Felesleges tehát és hatástalan volt volna a városiak fellépése, erőt és önállást olly annyira igénylő ezen választásoknál, s ha nem több, mint a „glória assensus“ jutott nekik olly jogból, mellyet a megyei képviselők fenékig kimerítettek, ez a fenebbiekből igen érthető. Ami pedig a nádorválasztást illeti: fenebb mutattam meg, hogy Nádasdy Tamás választásába 1554 ben a városi követek nem foly.