Századvég, Új folyam, 10. szám (1998)
Szerzőink: BALÁZS Zoltán (1966 Sopron) közgazdász, a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi tanszékén dolgozik. A politikai filozófia és az etika problémáival foglalkozik. FEHÉR Márta (1942) a filozófiai tudományok doktora, a BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területei az újkori tudományfejlődés, illetve az analitikus tudományfilozófia. Könyvei: A tudományfejlődés kérdőjelei (Akadémiai, 1983); Changing Tools (Akadémiai, 1995). FRIVALDSZKY János (1969 Nyíregyháza) politológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója (tanársegéd). Kutatási témája a jog- és politikai filozófián belül az interszubjektív kapcsolatok értékvonatkozásai. HORKAY HORCHER Ferenc (1964 Budapest) filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Jogi karának docense. Kutatási területe a skót felvilágosodás, a pragmatikus természetjog és a kommunitarizmus. LUDASSY Mária (1944) a filozófiai tudományok doktora, egyetemi tanár az ELTE Társadalomfilozófia és Etika Tanszékén. Fő kutatási területe az angol XVII. és a francia XVIII. század társadalom- és morálfilozófiája. Utóbbi könyvei: „Isten és szabadság Lamennais a liberális katolicizmustól a szabadelvű szocializmusig (Gondolat, 1989); Téveszméink eredete (Atlantisz, 1991); A toleranciától a szabadságig. Anglia 300 éve egy eszme történetének tükrében (Kossuth, 1992). „Sem vele, sem nélküle". Változatok a szabadság témájára (T-Twins-MTAK Lukács Archívum, 1996.) PERECZ László (1959 Budapest) filozófus, jogász, újságíró. A BME docense, a Magyar Tudomány szerkesztője, a Népszabadság publicistája. A magyar filozófia történetével foglalkozik, az Athenaeum című folyóirat történetét feldolgozó monográfiája megjelenés előtt áll az Osiris Kiadónál. STRAUSS, Leo (1899-1973) Németországból Amerikába emigrált politikai filozófus. Klasszikus műve a Natural Right of History (1953), melyből részletet közlünk. Magyarul megjelent munkái: Az üldöztetés és az írás művészete (Atlantisz, 1994) és a Joseph Cropsey-vel közösen szerkesztett A politikai filozófia története I-II. (Európa, 1994). TENGELYI László (1954) a filozófiai tudományok doktora, az ELTE Filozófiatörténeti Tanszékének tanára. Fő kutatási területei Kant filozófiája, a XX. századi fenomenológia. Könyvei: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról (Medvetánc, 1984); A bűn mint sorsesemény (Atlantisz, 1993); Immanuel Kant (Áron 1995/2).