Századvég, Új folyam, 12. szám (1999)
Szerzőink: FARAGÓ Tamás (1944) történeti demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója. Fő kutatási területei: család, háztartás és rokonság, illetve vándormozgalmak a XVIII-XIX. században. A szociológiai tudományok doktora. HONDRICH, Karl Otto (1937, Andenach an Rhein) a szociológia professzora a frankfurti egyetemen. Az elméleti és empirikus igényeket egyaránt érvényesíteni kívánó német szociológiai gondolkodás képviselője. Első műveiben sikeresen alkalmazza a konfliktuselméleti megközelítést (Demokratisierung und Leistungsgesellschaft, 1972; Theorie der Herrschaft, 1973). Ezt követően a kisközösségek, a család és az egész társadalmon belüli meghatározottságára és szabadságára koncentrált (Soziale Differenzierung, 1982; Kriese der Leistungsgesellschaft, 1988). Ma az ipari társadalmakban jelenlévő kockázatok (Konflikten über Risiken, 1992) és a társadalmi szolidaritás áll érdeklődésének középpontjában. Esszéi gyakran jelennek meg hetilapokban (Die Zeit, Der Spiegel) is. KARÁCSONY András (1957 Csurgó) filozófus, az ELTE ÁJK tanszékvezetője. Az utóbbi években jogszociológiával foglalkozott. Bevezetés a tudásszociológiába című könyve 1995-ben jelent meg, újabb kötete kiadás előtt áll. KOPP Mária (1942 Budapest) orvos, pszichológus, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatója. Kutatási területe a szorongás és a vegetatív tünetképződés pszichofiziológiája, az ember környezet kölcsönhatási mechanizmusainak elemzése. Alapítója és főszerkesztője a Végeken nők, a Regionális mentálhigiénés és pszichoszomatikus kutatások folyóiratának, a Pszichofiziológiai Füzeteknek és a Magatartástudományi Füzeteknek. LACKÓ Mihály (1948-1997), történész. A pszichológiai alapozású történetírás magyarországi úttörője, a BUKSZ alapító szerkesztője. Könyvei: Széchenyi és Kossuth vitája (Gondolat, 1997), Halál Párizsban. Grünwald Béla történész művei és betegségei (Magvető, 1986), Leselkedők (Bach Melittával, Corvina, 1991). (folytatás hátul)