Századvég, Új folyam, 12. szám (1999)

Szerzőink: FARAGÓ Tamás (1944) történeti demográfus, a KSH Népességtu­dományi Kutatóintézet igazgatója. Fő kutatási területei: család, háztartás és rokonság, illetve vándormozgalmak a XVIII-XIX. szá­zadban. A szociológiai tudományok doktora. HONDRICH, Karl Otto (1937, Andenach an Rhein) a szociológia professzora a frankfurti egyetemen. Az elméleti és empirikus igé­nyeket egyaránt érvényesíteni kívánó német szociológiai gon­dolkodás képviselője. Első műveiben sikeresen alkalmazza a kon­fliktuselméleti megközelítést (Demokratisierung und Leistungs­gesellschaft, 1972; Theorie der Herrschaft, 1973). Ezt követően a kisközösségek, a család és az egész társadalmon belüli meghatáro­zottságára és szabadságára koncentrált (Soziale Differenzierung, 1982; Kriese der Leistungsgesellschaft, 1988). Ma az ipari tár­sadalmakban jelenlévő kockázatok (Konflikten über Risiken, 1992) és a társadalmi szolidaritás áll érdeklődésének középpont­jában. Esszéi gyakran jelennek meg hetilapokban (Die Zeit, Der Spiegel) is. KARÁCSONY András (1957 Csurgó) filozófus, az ELTE ÁJK tan­székvezetője. Az utóbbi években jogszociológiával foglalkozott. Bevezetés a tudásszociológiába című könyve 1995-ben jelent meg, újabb kötete kiadás előtt áll. KOPP Mária (1942 Budapest) orvos, pszichológus, a SOTE Maga­tartástudományi Intézetének igazgatója. Kutatási területe a szo­rongás és a vegetatív tünetképződés pszichofiziológiája, az em­ber­ környezet kölcsönhatási mechanizmusainak elemzése. Ala­pítója és főszerkesztője a Végeken nők, a Regionális mentálhigié­nés és pszichoszomatikus kutatások folyóiratának, a Pszichofizi­­ológiai Füzeteknek és a Magatartástudományi Füzeteknek. LACKÓ Mihály (1948-1997), történész. A pszichológiai alapozású történetírás magyarországi úttörője, a BUKSZ alapító szerkesz­tője. Könyvei: Széchenyi és Kossuth vitája (Gondolat, 1997), Halál Párizsban. Grünwald Béla történész művei és betegségei (Mag­vető, 1986), Leselkedők (Bach Melittával, Corvina, 1991). (folytatás hátul)

Next