Századvég, Új folyam, 50. szám (2008)

Szerzőink DEÁK Ágnes (1960, Szeged) a Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Intézetének do­cense. Kutatási területe a Habsburg Birodalom és azon belül Magyarország 19. századi politi­ka- és eszmetörténete. Könyvei: „Nemzeti egyenjogúsítás”. Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon, 1849-1860 (Osiris, 2000); Deák Ferenc (Vince, 2003, Molnár Andrással). Legutóbbi írása lapunkban: A besúgók és a közvélemény az 1860-as években (39. szám). ILONSZKI Gabriella (1953, Budapest) a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Inté­zetének docense. Kutatási területe a magyar parlamentarizmus. Legutóbbi írása lapunkban: Az elnöki parlamentarizmus és a parlament (24. szám). JÁGER Krisztina (1979, Budapest), a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási területe a magyar parlamentarizmus, valamint a magyar közigazgatás átpolitizáltsága. MIKE Károly (1977, Mosonmagyaróvár) közgazdász, egyetemi adjunktus a Budapesti Corvinus Egyetemen. Jelenlegi kutatási területei: az európai integráció politikai gazdaságtana, a jog közgaz­dasági elemzése. E témákban írott cikkei a Közgazdasági Szemlében, a Society and Economyban és a Revue français d’administration publique-ben jelentek meg. Legutóbbi írása lapunkban: Egy konszenzus természetrajza. Hogyan léptünk be az Európai Unióba? (45. szám). KOPP Mária (1942, Budapest) orvos, pszichológus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a SOTE Ma­gatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, az MTA - Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok akadémiai kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a szorongás és a vegetatív tünetképződés pszichofiziológiája, az ember-környezet kölcsönhatások mechaniz­musainak elemzése, a magyar népesség egészségi állapotának pszichológiai, szociális, demográfiai és életmódbeli háttértényezői. Alapító főszerkesztője a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika (ko­rábban: Végeken) című folyóiratnak. Legutóbbi kötete: Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (Semmelweis, 2008). Legutóbbi írása lapunkban: Társadalmi beállítódottság, társadalmi tőke (12. szám, Skrabski Árpáddal). PESTI Sándor (1966, Mezőtúr) politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében tanít. Kutatási területe az újkori magyar parlamentarizmus, döntéshozatali mechanizmusok a demok­ratikus politikai rendszerekben, illetve egyéb közpolitikai témák. Legutóbbi könyve: Állam és valóság. Közpolitikai tanulmányok (Rejtjel, 2008). Legutóbbi írása lapunkban: Politikusok és köztisztviselők viszonya, politikai patronázs a nyugat-európai demokráciákban (32. szám). SKRABSKI Árpád (1939, Budapest) villamosmérnök, szociológus, egyetemi tanár, az Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára. Kutatási területe a társadalmi tőke egészségvédő szere­pe, nevelésszociológia, családszociológia, a megelőzés finanszírozása. Legutóbbi könyvei: Tár­sadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban (Corvinus, 2005), A boldogság­keresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban (Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 2008, Kopp Máriával). Legutóbbi írása lapunkban: Társadalmi beállítódottság, társadalmi tőke (12. szám, Kopp Máriával). TARDOS Róbert (1947, Budapest) az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport tudomá­nyos főmunkatársa. Elemzéseiben központi helyet foglal el a közvélemény és kommunikációs folyamatok szociológiai megértése. Kutatásokat végez a hálózati elemzés és a politikai szocioló­gia terén is, legutolsó kötete e témában: Mérésről mérésre (DKMKA, 2006, Angelusz Róberttel). A Szociológiai Szemle szerkesztő bizottságának elnöke (2003-tól). Legutóbbi írása lapunkban: Miért mennek el mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok, társadalmi integráció (30. szám, Angelusz Róberttel).

Next