Szeged és Vidéke, 1903. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1903-01-01 / 1. szám

Szeged, 1903. csütörtök, január 1. SZEGED ÉS VIDÉKE. viden érinti a kiegyezést és csak azt fogja konstatálni, hogy eddig még nincsen végleges megállapodás. Budapest, decz. 31. Bécsből táv­­iratozzák . Az éj­jel fél tizenkettőkor megjelent hivatalos lap ökölnyi nagy­ságú hetükkel közli: A kiegyezést esti 10 órakor megkötötték. Budapest, decz. 31. Bécsből táviratoztak : Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminiszter 9 órakor érkezett Spitzmüller pénzügyminisz­teri tanácsjegy­zővel a Sacher-fogadóba. Alig telt el egy negyedóra, megérkezett Körtér osztrák miniszterelnök és Körtér egyenesen a miniszteri szalonba ment. .Az igatottság tetőpontra emelkedett, amidőn Széchenyi Gyula gróf miniszter is megérkezett. .A mi­niszteri szalon ajtaja előtt budapesti hirlap­­irók foglaltak helyet, izgatottan várva a ki­egyezési híreket. .A bécsi hirlapirók élénken tárgyalták a tanácskozások esélyeit s a be­szélgetés a körül forgott, vájjon kettős kor­mányválság lesz-e ? Széll Kálmán valahányszor megjelent az ajtóban, a hirlapírók körülfogták és a kérések özönével ostromolták. .A miniszter­­elnök e szavakkal fordult hozzájuk : — Nem mondhatok semmit, de később sem. Majd mikor újból visszatért igy szólt: — Nincs mit mondanom, talán egy óra múlva. Eltelt az óra a legfeszültebb várakozások között. Végre kijött Széli. A hirlapírók ismét kö­rülfogták, de Széli most is csak így válaszolt: — Nincs mit közölnöm önökkel. Közben új hir érkezett. Körtert várták, aki időközben kihallgatáson volt a felségénél. Nagy izgalmat keltett Goluc­owszky közös külügyminiszter megjelenése, aki fél 10-kor érkezett a Sacher fogadóba. Hamarosan ki­tűnt azonban, hogy nem a kiegyezési tár­gyalásra jött, hanem Lamtsdorff orosz kül­ügyminisztert kereste. Midőn Körber a kihallgatásról vissza­érkezett, bezárultak az ajtók és tovább foly­tatták a tárgyalást. Rövid néhány percz múlva kilépett Széll Kálmán és derült arczczal igy szólt a hírlapírókhoz : — Az ügy rendben van. A kiegyezési tárgyalás befejezése után Széll Kálmán Széchenyi Gyula miniszterrel egyenesen a kabinetirodába hajtatott, hogy az újévi üdvözlet alkalmával közölhesse a királylyal az örvendetes politikai hírt. A pénzügyminiszterrel tartott konferen­­czián Széll Kálmán még nem remélt semmit. A fordulat Böhm-Bawerk megjelentekor állott be. .A kiegyezés létrejötte után a miniszterek örvendezve fogtak egymással kezet. Széll Kálmán közvetlen a kiegyezés megkötése előtt fél órán át beszélt telefonon Lu­kács László pénzügyminiszterrel a részletek felől. Hír szerint ugyanis a pénzügyi tételek körül forrogtak fenn a legutolsó ellentétek. A ma­gyar kormány messzemenő garancziái fejé­ben megfelelő rekompenzácziókat követelt az osztrák kormánytól.­­A kiegyezsi tárgyalások befejezése után a hirlapírók bementek a szalonba s meleg ováczióban részesítették Széll Kálmánt s a minisztereket. Mikor Körber dr. Böhm-Bawerk kísére­tében elhagyta a Sacher-fogadót, a lépcső­­házban mosolyogva fordult minisztertársához: — így ni, most már mehetünk vacsorázni. más vérére szomjas, haragos vérmadár. Most pacsirta lettem, lelkem magasban száll, da­lolni szeretnék, nótázni rávágynék. Rózsa kö­zött lelkem egész rózsásodik. Anikó. Tudja is azt maga, hogy milyen a rózsa, adta poétája, besze kóborlója. Csatákon az esze, háború a lelke, csupán a falak közt emlékszik virágra, virágnak szirmára, szirmok illatára, illatos rózsára. Szeredai. Szeretem a rózsát, a legszebb virágot.­­Ahogy most bejártam a kertnek útjait, egyik lány szegfűt szed, másik is azt szakít. Itt sárga violát kínál a bíborágy, ott az ember lelke, virágos és selymes kankalinra rávágy. Emez a bokorról édes szedrét szedi, amiként őt arra jó kedve készteti, amaz a virágát a karján fonja át, a másik díszíti mirtussal szöghaját. Csak én bohó lelkem, csak az vá­­gyakozik, csak én bohó szívem, csak az kí­vánkozik, hogy majd egyszer ő is rózsabim­bóra lel, hányatott keblére, a sebes mellére majd azt tűzöm én fel. Anikó. Ej, de kiczifrázta. Szereti a rózsát ? Szeredai. Úgy vágy­om utána, legszebb virág után. Nagy jó tulajdona, de sok is van neki. Anikó. Ugyan mi az, mondja ? Országfg­yűlés. A képviselőház ülése. Budapest, deczember 31. (Saját tudósítónkról.) A képviselőházat ma délelőtti tíz órára hívta össze Apponyi Albert gróf, tehát szokatlanul korán arra való tekintettel, hogy csak formai ülésről volt szó, mégis már jóval előbb igen sok kép­viselő volt együtt a Házban a párt minden oldaláról. Az új év beköszöntőjére gyűltek össze oly sokan. .A képviselők szinte párt­különbség nélkül lázasan tudakozódtak a benfentesektől, mit tudnak, mit hallottak Bécsbel Lesz-e kiegyezés vagy nem ? Pozitív választ azonban senki sem adhatott. Tíz óra felé jött a Házba Lukács László pénzügymi­niszter, akit még a folyosón elfogott Kossuth Szeredai. Hamar szárad, fonnyad, hamar is hullong el. Ámde a levele, ámde az illata, szirmának jó szaga mindvégig megmarad. Anikó. Úgy hiszi, poéta ? Szeredai. Bizonyságom van rá. Rózsámnak a szeme, a mosolygó ajka, a piros orczája. Hol terem a rózsa ? Lányom rózsás arczán. Ott virul, ott ragyog a kedves rózsapár. Anikó. Furcsa rózsa lesz az. Hogyha az ősz eljő, ha a szél már fúj-fúj, bizony elhervad az. Sárgul a levele, szűrös a tövise. Aztán előbb is csak, bájos az a rózsa. Annak, akit meg­szűr a szálas tövise, nagy fájása vagyon. Aki az illatát az imént szagolta, azt is megvérezi aki az ajkához ép az imént vette, azt is meg­csikarja. Szeredai. Édes csikarás ez, nem fáj ez egy test­nek. Hiszen megvértezte, pánczélt adott rája édes mosolyával, bájos szép arczával a világ szép rózsa, meg is oltalmaz az. Időnek múl­tával, időknek teltével ép marad a rózsa, mint a nyílásakor, a rügypattanáskor. Ha va­lami présben, imádságos könyvben, kapcsos bibliában, virági énekben, halványult levele, mégis csak jó nézni, rája emlékezni, ajkát megcsókolni. Anikó: Rózsavirág ajkát, sárga poros bibét ? Ferencz, akivel hosszabban beszélgetett a Bécsben történtekről. Láng Lajos és Fejérváry minisztereket sűrű csoportok vették körül, de egyik sem tudott, vagy nem akart bővebb felvilágosítást adni. — Majd meghalljátok holnap Szélltől! — ez volt a Stereotip válasz. Apponyi jóval fél 11 után nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy az összeférhet­­lenségi bizottság Szentiványi Árpád ügyében kimondotta, hogy az összeférhetlenség esete fenn nem forog. Jelentette továbbá, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság beterjesz­tette Beck Marczel összeférhetlenségi ügyé­ben az iratokat, amelyek az összeférhetlenségi ítélő bizottságnak fognak kiadatni. Ezt a bizottságot Apponyi január 19-én sorsolja ki és ugyanakkor fog ítélni ez összeférhetlenségi ügyben. Benyújtotta az elnök Heves vármegyé­nek az újonczjutalék emelése ellen beadott kérvény­t s ezt a szélsőbal élénk éljenzéssel fogadta. Ekkor felállott Lukács László pénzügy­­miniszter és általános várakozás közepette beterjesztette Széll Kálmán miniszterelnök nevében a Jórendek összeférhetlenség­ér­őől szóló törvényjavaslatot A­ártak más előterjesztést is, de a bécsi tárgyalások miatt minden egyéb beterjesztés elmaradt. Még a mai jegyzőkönyvet hitelesítették és ezután az ülés véget ért. A fogadalmi templom pályázati föltételei. ..A mérnök- és építész-egylet véleménye.) Szeged, deczember 31. Szeged város tanácsa több, mint féléve fölküldte a magyar mérnök- és építész-egylet­nek a fogadalmi templom pályázati föltételeit, szakszerű elbírálás végett. Az egyesület most küldte le a tanácsnak észrevételeit, azzal a megjegyzéssel, hogy ezentúl is készséggel szolgál fölvilágosítással. A mérnök- és építész-egylet hozzájárul általánosságban a pályázati föltételekhez. Az egyes pontokra nézve azonban módosításo­kat javasol, így a föltételeket és az építő­­terület magassági méreteit tartalmazó hely­­színrajzot a városi mérnöki hivatal szolgál­tassa ki a jelentkezők részére. Az úgyneve­zett távlati képet fölöslegesnek tartja, mert ez a nem szakértőket tévedésbe ejtheti. A távlati kép elkészítése fölösleges fáradságba és költ­ségbe kerül. Szeredai. Rózsás leányarczét, lányom rózsás arczát. Anikó. A maga lányáét? Szeredai. Még nem az enyém ő, de hiszem, hogy az lesz. Olvasok szeméből, bizodalmat mond az. Abban van a hitem, az a reménységem. Ő a két szememnek szerelmes világa, keserves fejemnek angyalos gyámola, aki nem hagy jutni szomorú bánatra, aki nem hagy engem borús árvaságra,­­ az ékességem, övé az én éltem. Tulajdona vagyok, szabad ő én velem. Rabja vagyok neki, ha gyötri is lel­kem, de nem tudok lenni, de nem tudok válni az ő szerelmétől, amint hogy a test sem élhet lélek nélkül. Anikó. Poéta, poéta, éj de ábrándozik. Szeredai. Megsegít az Isten, hogyha ő pártfogol, ha tán meg nem gyűlöl, ha talán szeretne. Anikó. Tán már imádkozik lánya szöghajához. Nem hiszi az Istent! Szeredai. Hiszem a hatalmát. Anikó. Hisz maga poéta, hogy is mondhat ilyet ! Maga istentelen.

Next