Szeged és Vidéke, 1903. április (2. évfolyam, 79-103. szám)
1903-04-01 / 79. szám
Szeged, 1903. szerda, április 1. SZEGED ÉS VIDÉKE. X A baromfi-kolera. A hivatalos lap mai száma közli a földmivelési miniszter körrendeletét a baromfi-kolera ellen való védekezésről. A miniszter ezt a rendeletet Szegedre is megküldötte. A rendelet a baromfi-tenyésztés föllendítését czélozza és 12 pontban igen üdvös rendeleteket mond, amelyeket a baromfi-tenyésztők, hizlalók és kereskedők saját érdekükben is támogatni kötelesek. A baromfi-kolerában beteg baromfit el kell különíteni és az eset bejelentendő a hatóságnál, amely figyelmeztető táblával fertőzöttnek jelenti ki a gazda udvarát. A kivitel tekintetében is igen fontosak a rendelkezések, amelyekhez hasznos útmutatást is mellékel a kormány. A rendelet április 8-án lép életbe. a Jutalom. A belügyminiszter Neumann Ármin dr. alsótanyai orvosnak a tracoma gyógyítása körül elért eredményekért elismerését fejezte ki és részére 200 korona jutalmat kiutalványozott. A dülőutak kijavítása. A városi bérföldek között roppant szélesek a dülőutak. A közlegelőket összekötő utak között van olyan is, amely 31 méter széles. A közgyűlés most elrendelte, hogy a közlegelőket összekötő utakat olyképpen igazítsák ki, hogy a dülőutak 10 méternél szélesebbek ne legyenek. A mérnökség már felmérte az utakat és jelentése szerint a dülőutak kiigazítása folytán közel 250 hold földterület válik fölöslegessé. Ezt a földterületet a város bérlet útján fogja hasznosítani. Dankó Pista halála, Szeged, márczius 31. (Saját tudósítónktól) A magyar nép igaz dalköltője meghalt. Amíg élt, alkotó zsenije megszólaltatta a magyar ember sírvavigadó, naiv, majd megható, majd mosolygásra fakasztó nótázását, az igazi, egyszerű és őserejű dalos múzsáját. Nincs az ő dalaiban semmi szentimentális ábrándozás, semmi utánérzett, mesterséges fájdalom vagy öröm ; minden dala igaz, őszinte poézisből fakadó dal, kristálytiszta csengésű visszhangja a magyar szív édes-bús fájdalmának, csapongó, kitörő jókedvének. Mint a magasan szálló pacsirta éneke a szabad, végtelen rónaság fölött, úgy zengett a Dankó Pista csodaszép muzsikája és belopózott a nádfedelű kunyhók rozzant ablakába és a soktornyú, czifra paloták büszke lakóházaiba . . . Vigasztalás, enyhülés, megtisztulás a beteg és bűnös szivek bánatára ; ártatlan, édes gondatlanság a töprengők és kételkedők lelki vívódására álom és igazság, erő és szépség; minden ami fölemel a lelki világba és odaköt a föld éltető rögéhez, gyönyör és fájdalom, költészet és valóság mesterein, bájosan és harmonikusan simult össze ennek a sápadt képű, haldokló czigánymártírnak a dalaiban, amelyeket ma már hegyen-völgyön, imádságszerü áhítattal zengedez a nagymagyar nép apraja és nagyja . . . Most van a nap lemenőbe . . . (A temetés előkészületei.) Ma már minden előkészületet megtett a hatóság a temetésre nézve. Gaál Endre dr. tanácsos künnjárt a temetőben, hogy kijelölje a díszsírhelyet, ahová a poétát temetik. A temetés rendje a következő lesz : A Dankó Pista holttestét tartalmaaz koporsót délután fél háromkor helyezik el a Szeged pályaudvaron a temetkezési kocsira. A pályaudvaron semmiféle ünnepség nem lesz, csupán a czigányzenekarok kísérik be zeneszóval a kultúrpalotáig a halottat. A temetési ünnepség a kultúrpalota lépcsőzetén lesz. Fenn, a palota bejárata előtt helyezik el a koporsót, miközben a színház összes tagjai, a magán- és karszereplők gyászdalt énekelnek. Ezután lesz az egyházi szertartás, amelyet Varga Ferencz apátplébános nagy segédlettel fog végezni. Az egyházi szertartás után a szegedi dalárda Dankó-nótát énekel, majd Pósa Lajos mondja el halotti költeményét. Ezután Tömörkény István mond gyászbeszédet. A kultúrpalotától a belvárosi temető felé megy a menet. Az árvaház előtt újabb egyházi szertartás után a polgári dalárda énekel. Azután megindul a menet a temető felé , czigányzene kísérettel. A temetőben Erdélyi Kálmán mond beszédet. A koporsó után elszakított hurokkal széttört hegedűt visznek. (A kegyelet.) A Dugonics-Társaság elnöksége már tegnap Budapesten letette koszorúját az elhunyt dalköltő sírjára. A szegedi nők és valamennyi egyesület koszorút helyez a ravatalra. A szegedi czigányok hatalmas koszorút rendeltek meg, amelyet két fehérruhás leány visz a halottaskocsi után. Dankó Pista családja Budapesten adta ki gyászjelentését, amely a következő: Özv. Dankó Pistáné született Joó Ilonka úgy saját, mint az édesanya özvegy Dankó Istvánné született Miró Rozália és testvérei , Irén, Etel és Róza, úgyszintén sógorai : Wlossák Gyula, Nikolics Lyubó, valamint az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti Dankó Pistának, a dalköltőnek 1903. évi márczius hó 29-én délelőtt egynegyed 10 órakor, életének 45-ik, boldog házasságának 24-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hamvait Budapesten, a gyászháznál (I. ker. Pauler utcza 2. szám alatt) folyó márczius hó 31-én délután 4 órakor fogják beszentelni s onnan Szegedre szállítják s ott április 1-én helyezik örök nyugalomra. Budapest, 1903. márczius hó 29-én. Áldás hamvaira ! (Szegedi nők kegyelete.) Özv. Keméndy Nándorné és Polgár Lászlóné a következő felhívásban kérik a szegedi hölgyeknek a temetésen való jelenlétét. A nők szeretett dalköltőjük végtisztességén szeretettel rótják le kegyeletüket. Hazánk egyik legnagyobb népdalköltője, Dankó István bevégezte dicső pályafutását, kinek elhunyta fájdalmasan érinti az egész ország szép és jóért lelkesülő társadalmát. Lehetetlen, hogy a szegedi nők szive érzéketlen maradjon ily nagy veszteséggel szemben és igaz részvétének kifejezést ne adjon. E czélból a szegedi nők elhatározták, hogy a temetésen, mint a szegedi nők testülete, részt vesznek és a ravatalra koszorút helyeznek. Felhívjuk tehát a szegedi társadalmak mindazon hölgyeit, kik a temetésen részt venni óhajtanak, hogy csatlakozzanak hozzánk és szerdán délután fél három órakor a belvárosi óvoda termében szíveskedjenek minél többen összegyűlni, hogy onnan, mint a szegedi nők testülete, a temetés színhelyére vonulhassunk. (Dankó Pista temetése.) Az elhalt dalköltő ravatalát ma is számosan keresték fel a délelőtt folyamán. A megboldogult mellé végső kívánságához képest oda fektették politúrozott hegedűjét, amelyet gyászfátyollal behúzott nemzetiszínű szalagokkal díszítettek fel. A koporsót szebbnél-szebb koszorúk borítják. A budapesti czigányzenekaroknak majd mindegyike koszorút tett a koporsóra. Ott van a Rácz Pali, Balog Károly, Banda Marczi, Rácz Laczi bandájának koszorúja. Tegnap és ma különben gyászuk jeléül a czigány-zenekarok kizárólag Dankó Pista magyar nótáit játszották. A szegedi nótafa utolsó kívánsága szerint temetésére a czigány-zenekarok ezt a két dalát játszották. Busán szól a kecskeméti öreg templom nagyharangja ... és Eltörött a hegedűm, nem akar szólani . . . Koporsója előtt a legöregebb budapesti czigány-zenész Dienes Pista vitte fekete párnán a megtépett húrú hegedűt és az eltörött vonót. Ma délután 4 órakor szentelték be a halottas háznál Dankó Pista holttestét. A temetésen a családtagokon kívül megjelentek : Barabás Béla, Rákosi Viktor országgy. képviselők, Herczeg Ferencz, Pósa Lajos, a Népszínház tagjai Porzsolt Kálmán igazgató vezetése alatt és a többi budapesti színházak és a magyar művész-, író- és a szinészvilág számos előkelő tagja. A temetési szertartást Ascherbrenner József krisztinavárosi róm. kath. segédlelkész végezte, ezután pedig Herczeg Ferencz tartott a halott felett megható búcsúztató beszédet, megemlékezvén Bankóról, mint kiváló magyar zeneköltőről és igazi magyar hegedűsről, aki eltalálta az igazi utat a magyar szívhez. A búcsúztató beszéd után gyászkocsira tették a holttestet és megindult a halottas menet az Alagúton és Lánczhidon keresztül a nyugati pályaudvar felé. A menet élén haladt a mintegy hatvan tagból álló czigányzenekar, amely Dankó legszebb dalait játszotta. A holttest délután fél 3 órakor érkező vonattal ér Szegedre. Az iparpártoló szövetség köréből. (A hölgybizottság ülése.) Szeged, márczius 31. (Saját tudósítónktól) A hölgybizottság mai látogatott ülésén a legnagyobb részletességgel beszélték meg az április hó 4-iki hangverseny ügyeit. A gondos úrhölgyek mindent meghánytak-vetettek, hogy a nagyszabású estély rendben folyjon le. A hallottakból következtetve az estély sikere minden tekintetben biztosítottnak látszik. Itt megemlítjük, hogy az ülésen fölkértek bennünket annak közlésére, hogy mindazok, akik a hangversenyre meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, a legnagyobb bizalommal forduljanak özv. Keméndy Nándorné úrnőhöz vagy Pataki Simon tanárhoz, a szövetség titkárához. A gyűlés lefolyásáról a következőket jelenthetjük : Jelen voltak: Özv. Keméndy Nándorné elnök, Ratkovits Károlyné társelnök, Arany Károlyné, Baranyai Gyuláné, Horváth Lajosné, Krikkayné-Barbara Emma, László Gyuláné, Papp Jenőné, Rohr Jakabné, Szmollény Nándorné és Vészits Lajosné bsz. tagok . László Gyula a szövetség elnöke és Pataki Simon a szövetség titkára. Elnök üdvözölte a megjelenteket és az ülés megnyitása után előterjesztette, hogy a szövetség nagy hangversenyére minden előkészületek megtörténtek. A meghívók már kibocsátottak és az előjelek után ítélve az estély nagyon látogatott lesz, gondoskodott, hogy a páholyok számai szaporíttassanak. Elnök jelentését a bizottság tudomásul vette. László Gyula, a szövetség elnöke előterjesztette, hogy Zichy Jenő grófnak, mint