Szeged és Vidéke, 1903. június (2. évfolyam, 131-157. szám)

1903-06-02 / 131. szám

sincs megsértve a király magas személye. Dr. Kalmár Antal bátran hirdeti a nemzet nagy igazait s már nem első ízben fogják perbe királysértés miatt. Hatalmas közjogi munkáját is elkobozták ilyen okból s port akasztottak a nyakába. Ebben a perben dr. Kalmár junius 18-án áll az esküdtek elé s majd megvilágítja előttük, hogy ha igazat mondunk a királyról és­ a királynak, azzal még nem sértjük meg. Királysértési pörök­­kel nem lehet az igazságot megölni.“ — Esküvő. Hétfőn délután fériges es­küvő volt a rókusi templomban. Ábrahám Annuskát, özv. Ábrahám Józsefné leányát vette nőül Varga Pál rókusi h. kántor. — A hivatalos lapból. .A. király Tonházy Gyulának, a közalapítványi ügyigazgatóság aligazgató­jának a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget, Steffanits István közalapítványi ügyigazgatósági jogügyi tanácsos­nak az aligazgatói czimet és jelleget, Kakass Kálmán közalapítványi ügyigazgatósági jogügyi tanácsosnak a királyi tanácsosi czimet adományozta. — Ünnep a főgimnáziumban. A városi főgimnázium önképző körének vasár­nap délelőtt volt az évzáró ünnepsége. A dísztermet zsúfolásig megtöltötte a közönség, élén a városi tanács képviselőivel. Az ön­képző kör beszámolása az év eredményéről megmutatta, hogy szorgosan és buzgón dol­goznak az ifjak, különösen Szécsi István, Nagy Illés, Rósa Pál, Tóth Péter és Nagy Mihály, akik a kör pályatételeinek jó részét megnyerték. Sajnos, hogy az irodalmi mun­kásságból nem kapott szer­etőt a közönség. A helyett nagyon értékes beszéd volt, amit Móga László mondott, aki mint a kör ifjú­sági elnöke elbúcsúzott a tanári kartól. A beszédre Cserép Sándor igazgató válaszolt röviden, majd Jung Mátyás olvasta föl a tit­kári jelentést. Szavalataikkal Ocskay Kornél, Dettre János és Korpássy Elemér működtek ; zeneszámokkal­ Thomay Béla, Tóth Péter, Dettre János, Borota Broniszláv, Dittrich Ottó és Szécsi István szerepeltek. Szépen énekelt az énekkar is. Az ünnepség után a rajzkiállítást tekintette meg a közönség. Itt Sebestyén Endre szobrász­ tanulmányai tűn­tek föl. A fiatal diáknak, úgy látszik, jelentős tehetsége van. Nagyon ügyesek a mintázá­sai. A többiek rajzai szépek és az iskolához híven szabatosak. — Az angol lóvásárlás és Szeged. Mi írtuk meg elsőnek, hogy az angol kor­mány ismét nagyobb mennyiségű lovat ké­szül összevásárolni Magyarországon. Ugy­an­­csak biztos forrásból jelentettük, hogy a ló­vásárlás ügyét valószínűleg Szegedről fogják intézni. A szegediek némi nemtörődömsége azonban elüti a várostól ezt a jövedelmet. Amíg ugyanis ebben a fontos ügyben másutt már megmozdultak, Szegeden mit se tesz­nek az érdekelt körök, hogy az angolok idejöjjenek. Bács megye főispánja, Latinovics Pál például, aki az ottani gazdasági egyesü­let elnöke, föliratot intézett Darányi Ignácz földművelésügyi miniszterhez és fölajánlotta, hogy Bács vármegye gazdasági egyesülete abban az időben, amikor az angol lóavató bizottságok itt járnak, a vármegye több helyén, ahol megfelelő lóanyag van, lófölvo­­nulást rendez. A gazdasági egyesület a saját­­ költségére, minden díj nélkül tenné ezt, ki­zárólag azért, hogy a vásárló angoloknak módjukban legyen ügynökök nélkül, közve­­tetlenül a tenyésztőktől beszerezni a lóanya­got. Körülbelül hasonló az O. M. G. E. fel­irata is, amíg a szegedi gazdasági egyesület jónak látja az egész ügygyel nem sokat törődni, amit pedig nem éppen helyesen cselekszik. — Csongrád visszafordítja az ős-Igen érdekes és még előbb elvi dön­­énylő kérelem hire érkezik Csongrád­­ba való szinpártoló bizottság ugyanis létén elhatározta, hogy az élet­­korban dülöngő színkör kirövi­­désére — gróf Festetich An­dor orsz. színészeti felügyelőnél tett segély­kérelmén kívül­­ kérni fogja a magyar országgyűlést, hogy miután Csongrád város megfosztatott képviselőküldési jogától, az ő képviselőjére eső részt a budgetből adják ki, illetve adják oda Csongrádnak egy állandó színház alapjára. A kérelem mindenesetre kemény mogyoró, annál inkább, mert a színügyi bizottság a törvényhatóság egyik al­bizottsága s igy­ ha fölér az országgyűléshez, azt csak akkor teheti, ha a törvényhatóság a maga egészében azt magáévá teszi. Ha tehát Csongrád városa intézi a kérelmet az országgyűléshez, akkor lehet róla vitatkozni, hogy váljon az a közpénz, amely az ország­gyűlés részére az ő képviselőjének napidíjaira adatott, kit illet meg, hogy ha Csongrádnak nem lehet képviselője ebben a cziklusban ? Csongrád tehát az ellene cserdített ostor vé­gét visszafordítja : ha nincs képviselőnk, ak­kor nem kell reá a pénzünk sem. Mert hiszen úgy lehet számítani a dolgot, hogy az adóból minden kerület a maga képviselő­jének költségeit az országgyűlésnek adózza ... — Színészházasság. Árkosi Vilmos, a szegedi színház kitűnő művésztagja, szom­baton vezeti oltárhoz Orosz Rózsi kisasszonyt, Orosz István színházi főruhatáros leányát. — Harczászati gyakorlat. A hon­véd-gyalogezred június 5., 8. és 9. napjain, a közös gyalogezred pedig június 15., 16. és 19-én harczászati gyakorlatokat tart a F­ehér-tó környékén. Különös, hogy a­ koro­názás évfordulóján a katonaság nem ünnepel. — Halálozások. Gottlieb Dávid eczet­­gyáros, köztörvényhatósági bizottsági tag, a zsidó szentegylet elnöke, 76 éves korában vasárnap este tíz órakor elhunyt. A köz­­becsülésnek örvendő polgár halála nagyszámú rokonságát sújtja le. Temetése szerdán reg­gel 9 órakor lesz az új zsidó templom fő­homlokzata előtt levő téren. A hitközség és a szentegylet együttes gyászjelentést ad ki a haláleset alkalmából. Grüner Jakab, a törökkanizsai takarék­­pénztár vezérigazgatója 60 éves korában meghalt. \­asárnap temették nagy részvét mellett. Fröhlich Bella, özv. Fröhlich J­enőné leánya, 25 éves korában vasárnap reggel el­halálozott. Kedden délután fél öt órakor te­metik a Párisi­ körút 28. szám alatt levő gyászházból. — Magyar szó Berlinben. Hire kelt az utóbbi időben és mi is megírtuk egy Berlinből nyert tudósításban, hogy nagy előszeretettel tanulják mostanában Berlinben a magyar nyelvet. A német császár udvará­ban is otthonos lett a mi nyelvünk, sőt a csárdás is hamarabb divatba jött a német császár mint a magyar király udvari báljain. Ebben a kérdésben igen érdekesnek tartjuk azt a levelet, melyet egy berlini arisztokrata családnál levő nagyváradi nevelőnő írt egyik barátnőjéhez. A nevelőnő ugyanis így ír Berlinből: Édes Juliskám­ ! Kérésed folytán eljártam, és pedig sikerrel. Ma beszéltem S. urral, aki a franczia nevelőnőjét július elsején bocsátja el és szintén magyar nevelőnőt óhajt alkalmazni. Két kis leány és egy kis fiú van a családban, ezek mellé fogadnának fel. Nagyon kér­lek, tudasd elhatározásodat, mert S. urék is várják most már válaszodat. Itt igen sok magyar nevelőnő van, különösen a főúri családoknál és nagyon jó dolgunk van. Mindenütt kitüntetnek bennünket és végtelen nagyra becsülnek. Én is a legfinomabb modort tapasztaltam ez ideig. Egyáltalán Berlinben igen nagy a magyarok ázsiója. Fizetésed és java­dalmazásod annyi, mint a múlt levélben említettem — és mondhatom, nagyon jó dolgod lesz. V­álaszod mielőbb várom. Csókot szerető barátnőd. Berlin, 1903. május 24. Ilonkád. Ez a levél érdekes bizonyítéka annak, mennyire megbecsülik Berlinben a magyar nőt, amit nem is csodálunk akkor, amidőn a német birodalom császára magyar lecz­­két adhat a bécsi Burg összes féhrerczegei­­nek, sőt még Magyarország leendő királyá­nak is. Természetes akkor az is, hogy a nevelőnő barátnője már elküldte a választ, amelyben az van írva, hogy örömmel siet Berlinbe a magyar nyelv terjesztésére. — Motoros kocsik,a délmagyar­országi vasutakon. A temesvári forgalmi felügy­előség érdekes terveket nyújtott be a szegedi üzletvezetőséghez, melyek szerint a délvidéki helyi érdekű vasutakon a gőz­motorkocsik bevezetendők volnának. A két fővonalat: Temesvár—Orsovai és Temes­vár—Buziást, továbbá a marosillye—gáttájas vonalakat kivéve, a motoros forgalom az alábbi vonalakra van tervbe véve : Temes­vár—N.-Szt.-Miklós, Temesvár—Buziás, Te­­mesv.—Lippa, Temesv.—Módos, Csáková— Bóka, Oravicza—Annina, Vojtek—Bogsán, Versecz—T.­Rubin, Pancsova (Verseczről egyenesen Pancsovára) és Herkulesfürdőről Orsovára. A motoros forgalom terveit jelenleg a szegedi üzletvezetőség felülvizsgálja; ennek megtörténte után az igazgatósághoz lesznek fölterjesztve, mely azután jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez terjeszti föl. A motoros forgalom bevezetése már a közel­jövőben van kilátásba helyezve, ami új korszakot fog teremteni a modern vasúti közlekedés terén. A motoros forgalom előnyei: az eddiginél gyorsabb összeköttetés, több vonat és ami a legfőbb , olcsó viteldijak. — A Bega-csatorna. Figyelmet kelt a beruházási hitel terhére végzendő az a munka, mely a Temes-Begavölgyet véglegesen szabályozná és Nagy-Becskerektől Temes­várig a Begát hajózhatóvá tenné. Már 1882. évben utasította a törvényhozás a földműve­lésügyi minisztert, hogy a Bega állandó hajózási kérdésének megoldására vonatkozó műszaki terveket és költségvetést mutassa be, az 1897. évi XXI. törvényczikk pedig öt éven belül javaslat benyújtására kötelezte a kormányt, hogy a Bega-rendezés módoza­tairól, költségeiről, valamint arról, hogy ezeket a költségeket ki viseli. Így jött létre a múlt évben a XXII. t.-cz., mely a Bega vészthozó árvizeinek megszüntetésére kilencz millió hatszáz korona költséggel munkálatokat rendelt, a munkálatokat tíz évre osztotta be s megállapította, mennyi az állam és mennyi a Bega-társulat hozzájárulása. Az állami hozzájárulást közel öt millió koronában álla­pították meg, de hogy ez összeget a kor­mány honnan veszi, külön intézkedésnek tartotta fönn, így jutott a Bega-szabályozás a beruházási hitel terhér­e. De nemcsak a szabályozással szükséges munkálatok, de a hajózhatóvá tétel végett foganatosítandó mun­kák is. Tizenegy millió hatszázhuszonkét­­ezer korona költséggel fognak e munkálatok végeztetni, ebből három milliót a társulat térít vissza. A tervek elkészültek. A Begának Nagy-Becskerek és Titel között levő 35 kilométer szakasza, a titeli és écskai kamara­zsilipek és a duzzasztó­gát építése folyamat­ban van. 1904. év végéig Nagybecskerekig a Bega hajózhatása annyira rendben lesz, hogy a legkisebb vízállások idején is két méter mélyen merülő dunai hajók járhatnak. Következik Nagy-Becskerek és Temesvár között nyolc­van kilométer szakasznak hajóz­hatóvá tétele. Ez folytatása lesz annak a rendszernek, mely szerint a vízszinét duz­zasztó művekkel emelik és az alacsonyabb vízszinből a magasabba, vagy viszont a magasabból az alacsonyabba a hajókat úgy­nevezett csegéken vagy kamara-zsilippeken emelik át. A Bega-csatorna lesz tehát hazánk­ban az első csatornázott folyó, milyen például a Szajna, a Saône és mások Francziaország­­ban, a Majna és Odera Németországban és a M­oldva Csehországban. — Ünnepelt munkás. Károlyi Sándor gróf mezőteremi uradalmában 50 éven át szolgáló Remzsó György gazdának vasárnap nyújtotta át az egész kör­nyék részvétele mellett Hugonnay gróf főispán a föld­művelésügyi miniszter által adományozott díszoklevelet és jutalmat. — Csendélet a Zákány-utczában. Vanyur Mihály volt városi hivatalszolga piros pünkösd örömére nagyon a kancsó fenekére talált nézni, aminek folytán olyannyira han­gosan kezdett beszélni vasárnap este a Zákány­ utczában, hogy csendháborító cse­lekménye rendőri beavatkozást igényelt. A garázdálkodó embert a rókusi rendőrség nagy nehezen beszállította a rendőrségi szu­­terrénba. Vanyur fölött ezért ma ítélkezett a kihágási bíróság. SZEGED ES Videos. Szeged, 1903. kedd, junius 2.

Next