Szeged és Vidéke, 1903. november (2. évfolyam, 296-345. szám)

1903-11-26 / 338. szám

Szeged, 1903. csütörtök, november 26. SZEGED ÉS VIDÉKE. szolja. Temetése holnap délután megy végbe a Liliom­ utcza 10. számú gyászházból. Egy derék, köztiszteletben álló iparos, Vér János gőzmalomtulajdonos hunyt el hirtelen ma délután 3 órakor agyszélhüdés folytán. Vér Jánosnak kiváló közgazdasági érdemei vannak, mert ő volt a legelső, aki a szegedi paprikának finom őrlését meghonosi­­totta és aki a külföldön piaczot teremtett e hazai terméknek. Mint iparos és kereskedő kitűnő hirnévnek örvendett. Családja és számos tisztelője gyászolja. — A szegedi közjegyzőség, Veszter Imre országgyűlési képviselő ur a következő nyilatkozat közlésére kér bennünket. Több fővárosi és vidéki lapban oly hírek jelentek meg, hogy engem legközelebb egy szegedi közjegyzői állásra fognak kinevezni. Ezen hírekkel szemben kijelentem, hogy a mostani politikai helyzetben, amikor a szabadelvű pártnak minden tagjára szükség van, nem tátanám helyesnek a politikai küzdőtérről félrevonulni. Ezen kijelentésemnek szíves közzétételét kérve, maradtam kiváló tisztelet­tel . Veszter Imre, országgyűlési képviselő. — Az iparpártoló szövetség köré­ből. .Az iparpártoló szövetség központi taná­csának mai ülésére azon fontos ügy volt a napirendre tűzve, hogy óhajtandó-e, miszerint az egész szövetség teljes erkölcsi súlyával és vagyonával belépjen a D. M. K. E. tagjainak sorába. A meghívókon is jelzett eme fontos tárgy következtében szép számmal jelentek meg a tagok, de tekintettel az ügy messze­­ iható voltára, még határozatot nem hoztak, bevál­lván előbb a kiküldött bizottság javas­latát. A gyűlés lefolyásáról a következőket jelenthetjük : Jelen voltak : László Gyula elnök, Lábdy Antal alelnök, Pataki Simon és Szabó Gyula titkárok, Szilber Dezső jegyző, Bakonyi Ármin, Kerner Pál, Káplány Géza, Schlauch Károly és Szijgyártó Albert központi tanács­tagok. László Gyula elnök az ülést meg­nyitván, Pataki Simon titkár előadja, hogy a t­outóbbi gyűlés tárgysorozatáról lemaradt az idő előhaladottsága miatt egy igen fontos tárgy , a D. M. K. E. átirata, amelyben arra szólítja föl a szövetséget, hogy sorakozzék zászlója alá. Az átirat fölolvasása után igen érdekes vita indul meg, melyhez László Gyula elnök, Káplány Géza és még többen szólottak hozzá. Az elnök végre határozatilag kimondja, hogy állt a D. M. K. E. előkészítő bizottságához, megköszönvén a tanúsított figyelmet, de mivel a központi tanács nincs is följogosítva végérvényesen határozni a be­olvadásra vonatkozólag és mivel a D. M. K. E. ezidőszerint még jogilag nem is létezik, tehát az egész ügyet átteszi egy szűkebb körű bizottsághoz, melynek véleményes jelentése beérkezte után fogja csak az érdemileg határozni följogosított közgyűlést egybehívni és a beolvadás föltételeiről végleg határozni. Ezután Pataki Simon beterjesztette titkári jelen­tését, melyből megtudtuk, hogy a szövetség válaszolt a helybeli székely­ társaság és az árucsarnok-szövetkezet átiratára. Az elnökség megtett minden előkészületet az időszaki folyóirat megjelenése tárgyában. Szabó Gyula titkár indítványozza, hogy daczára annak, miszerint a szövetkezet már 400 koronával segélyezi a helybeli iparosok bazárkiállítását, kívánatos még, hogy az egyes iparosokért is tegyen valamit. Indítványozza tehát, hogy a szövetség szerezzen részbetéteket az iparosok áruszövetkezetébe és azok haszonélvezetét ruházza át az arra érdemes és szegény során iparosokra. A fölvetett eszme igen nagy vitára adott alkalmat, mert a nyújtandó kedvezmény tényleg nagy segítségére volna az arra érdemeseknek, de mivel a részjegyekből eset­leg nagy kötelezettségek háramlanának a szövetségre, az egész ügy tanulmányozás végett kiadatott az elnökségnek. — A magyar szőlő­gazdák egye­sülete Szegedhez. A magyar szőlőgazdák országos egyesülete, amely a szőlőgazdaság terén mutatkozó bajok orvoslására, a fogyasz­tás emelésére, a borértékesítés és kivitel nehézségeinek elhárítására, a szőlőtermelés olcsóbbá tételére, a szakértelemnek e téren leendő kifejlesztésére, valamint a borhamisí­tásnak társadalmi úton való üldözésére nem régen alakult meg a fővárosban, ma átiratot intézett Szeged város tanácsához, amelyben kéri, hogy Szeged város közönsége lépjen be az egyesület alapitó tagjai sorába. Az alapitó tagsági dij 100 korona, mely 3 év alatt tet­szés szerinti részletekben fizetendő meg. A megkeresést Zselnszky Róbert gróf mint elnök és Drucker Jenő dr. igazgató írták alá. — Gyűlés a kis- és középkeres­kedők egyesületében. Ez év tavaszán a kis- és középkereskedők egyesületének tagjai újjászervezték az egyesületet. Átdolgozták az alapszabályt és azt megerősítés végett föl­terjesztették a belügyminiszterhez. Most a miniszter jóváhagyta az alapszabályt és az egyesület tagjai e hó 29-én gyűlést tartanak, hogy az újjászervezett egyesületben megkezd­jék a munkálkodást. A módosított alapszabály alapján egész új alapokon folyik majd az egyesületi élet. A vezetőség fokozott buzgalommal lát mun­kához és azon lesz, hogy a kereskedők érdekeit megvédelmezze, bajaikat, sérelmeiket orvosoltassa. E czélból az egyesület több irányban is fog hasznos működést kifejteni. Az új alapszabályban az egyesület két új alelnöki állást is szervezett, így a jövőben három alelnöke lesz az egyesületnek. Szer­veztek azonkívül igazgatói állást és a választ­mányi tagok számát 18-ról 30-ra emelték. Az egyesület január hó első felében már megtartja tisztújító közgyűlését, amelyen be­tölti az újonnan szervezett állásokat. A vá­lasztmány már most készíti elő a tisztújító közgyűlést. E czélra a vasárnap megtartandó gyűlésen szűkebb bizottságot is küldenek ki azzal a feladattal, hogy állapítsa meg a köz­gyűlés sorrendjét és a választás alá kerülő állásokra tegye meg a jelöléseket és állapítsa meg a jövő évi költségelőirányzatot. Az egye­sület a következő évben ismét mozgalmat indít a vasárnapi munkaszünet ügyének ren­dezése czéljából. Most ugyanis a vasárnapi munkaszünet ügye éppen sehogy sincs ren­dezve. Ahány rendeletet kiadott a miniszter, mindannyiban másképpen állapította meg egyes ipari foglalkozásra nézve a munka­szünetet. Ez aztán tévedésre ad okot és ez is az oka a minduntalan előforduló vissza­éléseknek. A kereskedők most arra kérik a minisztert, hogy egységesen rendezze a va­sárnapi munkaszünet ügyét. Az egyesület különben most állítja egybe évi munkássá­gáról szóló jelentését. Az egyesület ez évben is lelkiismeretes munkássággal töltötte el az évet. Tudatában vannak ennek Szeged kis- és középkereskedői is, akik éppen ezért sze­retettel pártolják az agilis egyesületet, amely­nek kevés kivétellel ma már valamennyien tagjai lettek. — Zsinagógái énekkar. Az új zsina­gógában működő állandó vegyes kar me­lé férfikart szervezett a hitközség néhány tagja. Az énekkar próbái kedden és csütörtökön esti fél 8-kor lesznek a zsidó népiskolában. Eddig húszan jelenkeztek , miután azonban még néhány tenor s különösen basszus hangra van szükség, fölkéretnek az ügy iránt érdek­lődők, hogy csütörtök este fél 8-kor a zsidó népiskolában megjelenni szíveskedjenek. — A kibérelt jegyzői hivatal. A titeli kerülethez tartozó községekben a betét­szerkesztési munkálat van folyamatban és a betétszerkesztő bizottság 9 hónapon át Csu­­rogon működött. A betétszerkesztési czélok könnyebb elérhetése miatt azt rendelik, hogy az elöljárósági bizonyítványok az 5 holdon aluli ügyben díjtalanul, az 5 holdon felüli ügyekben pedig 1 korona díjért adandók ki. Réki­s József jegyző a tényleges állapotot igazoló bizonyítványért az ügyfelektől egy, két, sőt száz koronát is szedett föl. A jegyző üzlete már az első hóban annyira bevált, hogy számolni sem tudott a jövedelmével. Ez üzlet mellett elhanyagolta a rendes mun­káját . Így arra az eszmére jött, hogy legjobb lesz neki a betétszerkesztéshez szük­séges bizonyítványok révén keletkezendő jö­vedelmeket a segédjegyzőnek bérbe adni, aki­vel megegyezett, és pedig havi 800, azaz nyolczszáz koronában. A ravaszságra most jöttek rá és Kékitset elmozdították állásától. — Az óriás házassága. Sokan is­merik Szegeden Ottó Vilmost, a szabadkai óriást. Ma délután megházasodott. Nőül vette Louvier Katalin budapesti díjbirkózónőt. — Carmellini-estély. Ma, csütörtök este érdekes mutatványokban lesz részük a Tisza-szálló látogatóinak. Carmellini, a kiváló bűvész és gondolatolvasó fog föllépni s fogja bemutatni bámulatos ügyességre valló pro­­dukczióit. Carmellini megfordult már Magyar­­ország csaknem valamennyi városában, min­denütt elismerést aratva. Nálunk legutóbb 5 év előtt volt, amikor a színházban vetített képek bemutatásával ért el nagy sikert. Azok között a gondolatolvasók és illuzionis­ták közt, kik az utóbbi években megfordul­tak városunkban, Carmellini kétségkívül a legkiválóbb. Míg Cumberland és társai mint­egy természetfölötti képességet tüntetnek föl, hogy mások gondolatait kitalálják és elrejtett tárgyakat megtalálnak, addig Carmellini ezt a ritka ügyességet szinte mellékes mutat­ványnak tekinti. Valóságos univerzális talen­tum a szemfényvesztő mesterségekben és kézi ügyességben. Bűvész, szalonequilibrista, állathangutánzó, gyors vésnök és billiárd­­művész egy személyben. Az előadás a Tisza­­szálló üvegtermében lesz terített asztalok mellett megtartva. — Milliós pör a temesmegyei árvaszék ellen. Nemcsak Temes vármegy , de az egész ország érdeklődését foglalkoz­tatni van hivatva az a nagyarányú pör, amelyet egy hires-nevezetes család sarjadéka indított azon a czimen, hogy a temesi árva­szék kisemmizte óriási, több millióra menő vagyonából úgy, hogy előkelő mágnás­ivadék most bijnoki fizetésből tengődik. A súlyos vádakat tartalmazó följelentés a sz­on­széd vármegye két magasállású tisztviselőjé­t érinti közvetlenül, akik közül az egyik idő­közben nyugalomba vonult, a másik azonban, Joanovich Sándor, ma főjegyzője Temes vármegyének. A panaszlevél szerint a báró Hiler- és a Tamássy-családot a nábobi vagyonától, „hivatalos visszaélések és eddig homályban maradt bűntények által“ meg­fosztották. Különösen érdekes a regényes történetnek az a része, amelyből megtudjuk, hogy a szabadságharcz után Zselénszky Róbert gróf ujfalusi kastélyában ásták el a család pénzét és minden kéznél levő drága­ságát, továbbá az újabb fölkelésre szánt ^•■anczia segélyösszeget. — Birtokváltozások. A szegedi kir. törvény­széknél, mint telekkönyvi hatóságnál, ma a következő vagyonátruházások történtek : .Árverésen! vétel útján : Kubinyi Béláné Jámbor­ Mária 10290 kor., Tóth János 1150 kor. vételárban. Adásvétel útján : Papdi István 5212 kor., Csányi György és neje Deák Rózái 160 kor., Szécsi Pálné Purgol Rózái 1600 kor., Felmayer Lajos 4700 kor. és 13920 kor., Kiss Pálné Tari Erzsébet 400 kor., Harangozó Mátyás s neje Tukacs Veron 1900 kor., Körösi Lajosné Farkas Julis 200 korona. Szekeres Ferencz 715 kor., Kovács János s neje Anna 1000 kor., Fodor Péter s neje Szécsi Julis 1300 kor. vételárban. Öröklés utján: Farkas Rókus 3370 kor.. Jó Imre 1143 kor. becsárban. — Háborúság a kutyák miatt. A munkáslázongások krónikájában talán még soha sem jegyeztek föl olyan dolgot, mint aminő tegnap történt a csongrádmegy°i Kishorgos pusztán. Egy szegedi bérlő földjén lázongásba törtek ki a munkások, akik te­­sztizással, agyonveréssel fenyegették a hatóságo, embereket, mert azok felsőbb rendeletre ki akarták irtani a tanyában levő összes kutyá­kat. A munkások vasvillákkal, ásókkal, kapák­kal fegyverkeztek föl és mindenképpen meg akarták akadályozni a tanyaőrző ebek el­pusztítását. Ebből nagy összetűzés keletke­zett és végre is a csendőrségnek kellett közbelépni, hogy ránczba szedje az ellen­szegülő magyarokat. A föltűnő esetről a

Next