Szeged és Vidéke, 1903. november (2. évfolyam, 296-345. szám)
1903-11-26 / 338. szám
Szeged, 1903. csütörtök, november 26. SZEGED ÉS VIDÉKE. szolja. Temetése holnap délután megy végbe a Liliom utcza 10. számú gyászházból. Egy derék, köztiszteletben álló iparos, Vér János gőzmalomtulajdonos hunyt el hirtelen ma délután 3 órakor agyszélhüdés folytán. Vér Jánosnak kiváló közgazdasági érdemei vannak, mert ő volt a legelső, aki a szegedi paprikának finom őrlését meghonositotta és aki a külföldön piaczot teremtett e hazai terméknek. Mint iparos és kereskedő kitűnő hirnévnek örvendett. Családja és számos tisztelője gyászolja. — A szegedi közjegyzőség, Veszter Imre országgyűlési képviselő ur a következő nyilatkozat közlésére kér bennünket. Több fővárosi és vidéki lapban oly hírek jelentek meg, hogy engem legközelebb egy szegedi közjegyzői állásra fognak kinevezni. Ezen hírekkel szemben kijelentem, hogy a mostani politikai helyzetben, amikor a szabadelvű pártnak minden tagjára szükség van, nem tátanám helyesnek a politikai küzdőtérről félrevonulni. Ezen kijelentésemnek szíves közzétételét kérve, maradtam kiváló tisztelettel . Veszter Imre, országgyűlési képviselő. — Az iparpártoló szövetség köréből. .Az iparpártoló szövetség központi tanácsának mai ülésére azon fontos ügy volt a napirendre tűzve, hogy óhajtandó-e, miszerint az egész szövetség teljes erkölcsi súlyával és vagyonával belépjen a D. M. K. E. tagjainak sorába. A meghívókon is jelzett eme fontos tárgy következtében szép számmal jelentek meg a tagok, de tekintettel az ügy messze iható voltára, még határozatot nem hoztak, bevállván előbb a kiküldött bizottság javaslatát. A gyűlés lefolyásáról a következőket jelenthetjük : Jelen voltak : László Gyula elnök, Lábdy Antal alelnök, Pataki Simon és Szabó Gyula titkárok, Szilber Dezső jegyző, Bakonyi Ármin, Kerner Pál, Káplány Géza, Schlauch Károly és Szijgyártó Albert központi tanácstagok. László Gyula elnök az ülést megnyitván, Pataki Simon titkár előadja, hogy a toutóbbi gyűlés tárgysorozatáról lemaradt az idő előhaladottsága miatt egy igen fontos tárgy , a D. M. K. E. átirata, amelyben arra szólítja föl a szövetséget, hogy sorakozzék zászlója alá. Az átirat fölolvasása után igen érdekes vita indul meg, melyhez László Gyula elnök, Káplány Géza és még többen szólottak hozzá. Az elnök végre határozatilag kimondja, hogy állt a D. M. K. E. előkészítő bizottságához, megköszönvén a tanúsított figyelmet, de mivel a központi tanács nincs is följogosítva végérvényesen határozni a beolvadásra vonatkozólag és mivel a D. M. K. E. ezidőszerint még jogilag nem is létezik, tehát az egész ügyet átteszi egy szűkebb körű bizottsághoz, melynek véleményes jelentése beérkezte után fogja csak az érdemileg határozni följogosított közgyűlést egybehívni és a beolvadás föltételeiről végleg határozni. Ezután Pataki Simon beterjesztette titkári jelentését, melyből megtudtuk, hogy a szövetség válaszolt a helybeli székely társaság és az árucsarnok-szövetkezet átiratára. Az elnökség megtett minden előkészületet az időszaki folyóirat megjelenése tárgyában. Szabó Gyula titkár indítványozza, hogy daczára annak, miszerint a szövetkezet már 400 koronával segélyezi a helybeli iparosok bazárkiállítását, kívánatos még, hogy az egyes iparosokért is tegyen valamit. Indítványozza tehát, hogy a szövetség szerezzen részbetéteket az iparosok áruszövetkezetébe és azok haszonélvezetét ruházza át az arra érdemes és szegény során iparosokra. A fölvetett eszme igen nagy vitára adott alkalmat, mert a nyújtandó kedvezmény tényleg nagy segítségére volna az arra érdemeseknek, de mivel a részjegyekből esetleg nagy kötelezettségek háramlanának a szövetségre, az egész ügy tanulmányozás végett kiadatott az elnökségnek. — A magyar szőlőgazdák egyesülete Szegedhez. A magyar szőlőgazdák országos egyesülete, amely a szőlőgazdaság terén mutatkozó bajok orvoslására, a fogyasztás emelésére, a borértékesítés és kivitel nehézségeinek elhárítására, a szőlőtermelés olcsóbbá tételére, a szakértelemnek e téren leendő kifejlesztésére, valamint a borhamisításnak társadalmi úton való üldözésére nem régen alakult meg a fővárosban, ma átiratot intézett Szeged város tanácsához, amelyben kéri, hogy Szeged város közönsége lépjen be az egyesület alapitó tagjai sorába. Az alapitó tagsági dij 100 korona, mely 3 év alatt tetszés szerinti részletekben fizetendő meg. A megkeresést Zselnszky Róbert gróf mint elnök és Drucker Jenő dr. igazgató írták alá. — Gyűlés a kis- és középkereskedők egyesületében. Ez év tavaszán a kis- és középkereskedők egyesületének tagjai újjászervezték az egyesületet. Átdolgozták az alapszabályt és azt megerősítés végett fölterjesztették a belügyminiszterhez. Most a miniszter jóváhagyta az alapszabályt és az egyesület tagjai e hó 29-én gyűlést tartanak, hogy az újjászervezett egyesületben megkezdjék a munkálkodást. A módosított alapszabály alapján egész új alapokon folyik majd az egyesületi élet. A vezetőség fokozott buzgalommal lát munkához és azon lesz, hogy a kereskedők érdekeit megvédelmezze, bajaikat, sérelmeiket orvosoltassa. E czélból az egyesület több irányban is fog hasznos működést kifejteni. Az új alapszabályban az egyesület két új alelnöki állást is szervezett, így a jövőben három alelnöke lesz az egyesületnek. Szerveztek azonkívül igazgatói állást és a választmányi tagok számát 18-ról 30-ra emelték. Az egyesület január hó első felében már megtartja tisztújító közgyűlését, amelyen betölti az újonnan szervezett állásokat. A választmány már most készíti elő a tisztújító közgyűlést. E czélra a vasárnap megtartandó gyűlésen szűkebb bizottságot is küldenek ki azzal a feladattal, hogy állapítsa meg a közgyűlés sorrendjét és a választás alá kerülő állásokra tegye meg a jelöléseket és állapítsa meg a jövő évi költségelőirányzatot. Az egyesület a következő évben ismét mozgalmat indít a vasárnapi munkaszünet ügyének rendezése czéljából. Most ugyanis a vasárnapi munkaszünet ügye éppen sehogy sincs rendezve. Ahány rendeletet kiadott a miniszter, mindannyiban másképpen állapította meg egyes ipari foglalkozásra nézve a munkaszünetet. Ez aztán tévedésre ad okot és ez is az oka a minduntalan előforduló visszaéléseknek. A kereskedők most arra kérik a minisztert, hogy egységesen rendezze a vasárnapi munkaszünet ügyét. Az egyesület különben most állítja egybe évi munkásságáról szóló jelentését. Az egyesület ez évben is lelkiismeretes munkássággal töltötte el az évet. Tudatában vannak ennek Szeged kis- és középkereskedői is, akik éppen ezért szeretettel pártolják az agilis egyesületet, amelynek kevés kivétellel ma már valamennyien tagjai lettek. — Zsinagógái énekkar. Az új zsinagógában működő állandó vegyes kar melé férfikart szervezett a hitközség néhány tagja. Az énekkar próbái kedden és csütörtökön esti fél 8-kor lesznek a zsidó népiskolában. Eddig húszan jelenkeztek , miután azonban még néhány tenor s különösen basszus hangra van szükség, fölkéretnek az ügy iránt érdeklődők, hogy csütörtök este fél 8-kor a zsidó népiskolában megjelenni szíveskedjenek. — A kibérelt jegyzői hivatal. A titeli kerülethez tartozó községekben a betétszerkesztési munkálat van folyamatban és a betétszerkesztő bizottság 9 hónapon át Csurogon működött. A betétszerkesztési czélok könnyebb elérhetése miatt azt rendelik, hogy az elöljárósági bizonyítványok az 5 holdon aluli ügyben díjtalanul, az 5 holdon felüli ügyekben pedig 1 korona díjért adandók ki. Rékis József jegyző a tényleges állapotot igazoló bizonyítványért az ügyfelektől egy, két, sőt száz koronát is szedett föl. A jegyző üzlete már az első hóban annyira bevált, hogy számolni sem tudott a jövedelmével. Ez üzlet mellett elhanyagolta a rendes munkáját . Így arra az eszmére jött, hogy legjobb lesz neki a betétszerkesztéshez szükséges bizonyítványok révén keletkezendő jövedelmeket a segédjegyzőnek bérbe adni, akivel megegyezett, és pedig havi 800, azaz nyolczszáz koronában. A ravaszságra most jöttek rá és Kékitset elmozdították állásától. — Az óriás házassága. Sokan ismerik Szegeden Ottó Vilmost, a szabadkai óriást. Ma délután megházasodott. Nőül vette Louvier Katalin budapesti díjbirkózónőt. — Carmellini-estély. Ma, csütörtök este érdekes mutatványokban lesz részük a Tisza-szálló látogatóinak. Carmellini, a kiváló bűvész és gondolatolvasó fog föllépni s fogja bemutatni bámulatos ügyességre valló produkczióit. Carmellini megfordult már Magyarország csaknem valamennyi városában, mindenütt elismerést aratva. Nálunk legutóbb 5 év előtt volt, amikor a színházban vetített képek bemutatásával ért el nagy sikert. Azok között a gondolatolvasók és illuzionisták közt, kik az utóbbi években megfordultak városunkban, Carmellini kétségkívül a legkiválóbb. Míg Cumberland és társai mintegy természetfölötti képességet tüntetnek föl, hogy mások gondolatait kitalálják és elrejtett tárgyakat megtalálnak, addig Carmellini ezt a ritka ügyességet szinte mellékes mutatványnak tekinti. Valóságos univerzális talentum a szemfényvesztő mesterségekben és kézi ügyességben. Bűvész, szalonequilibrista, állathangutánzó, gyors vésnök és billiárdművész egy személyben. Az előadás a Tiszaszálló üvegtermében lesz terített asztalok mellett megtartva. — Milliós pör a temesmegyei árvaszék ellen. Nemcsak Temes vármegy , de az egész ország érdeklődését foglalkoztatni van hivatva az a nagyarányú pör, amelyet egy hires-nevezetes család sarjadéka indított azon a czimen, hogy a temesi árvaszék kisemmizte óriási, több millióra menő vagyonából úgy, hogy előkelő mágnásivadék most bijnoki fizetésből tengődik. A súlyos vádakat tartalmazó följelentés a szonszéd vármegye két magasállású tisztviselőjét érinti közvetlenül, akik közül az egyik időközben nyugalomba vonult, a másik azonban, Joanovich Sándor, ma főjegyzője Temes vármegyének. A panaszlevél szerint a báró Hiler- és a Tamássy-családot a nábobi vagyonától, „hivatalos visszaélések és eddig homályban maradt bűntények által“ megfosztották. Különösen érdekes a regényes történetnek az a része, amelyből megtudjuk, hogy a szabadságharcz után Zselénszky Róbert gróf ujfalusi kastélyában ásták el a család pénzét és minden kéznél levő drágaságát, továbbá az újabb fölkelésre szánt ^•■anczia segélyösszeget. — Birtokváltozások. A szegedi kir. törvényszéknél, mint telekkönyvi hatóságnál, ma a következő vagyonátruházások történtek : .Árverésen! vétel útján : Kubinyi Béláné Jámbor Mária 10290 kor., Tóth János 1150 kor. vételárban. Adásvétel útján : Papdi István 5212 kor., Csányi György és neje Deák Rózái 160 kor., Szécsi Pálné Purgol Rózái 1600 kor., Felmayer Lajos 4700 kor. és 13920 kor., Kiss Pálné Tari Erzsébet 400 kor., Harangozó Mátyás s neje Tukacs Veron 1900 kor., Körösi Lajosné Farkas Julis 200 korona. Szekeres Ferencz 715 kor., Kovács János s neje Anna 1000 kor., Fodor Péter s neje Szécsi Julis 1300 kor. vételárban. Öröklés utján: Farkas Rókus 3370 kor.. Jó Imre 1143 kor. becsárban. — Háborúság a kutyák miatt. A munkáslázongások krónikájában talán még soha sem jegyeztek föl olyan dolgot, mint aminő tegnap történt a csongrádmegy°i Kishorgos pusztán. Egy szegedi bérlő földjén lázongásba törtek ki a munkások, akik tesztizással, agyonveréssel fenyegették a hatóságo, embereket, mert azok felsőbb rendeletre ki akarták irtani a tanyában levő összes kutyákat. A munkások vasvillákkal, ásókkal, kapákkal fegyverkeztek föl és mindenképpen meg akarták akadályozni a tanyaőrző ebek elpusztítását. Ebből nagy összetűzés keletkezett és végre is a csendőrségnek kellett közbelépni, hogy ránczba szedje az ellenszegülő magyarokat. A föltűnő esetről a