Szeged és Vidéke, 1904. január (3. évfolyam, 1-58. szám)

1904-01-01 / 1. szám

Szeged, 1904. péntek, január 1. SZEGED ÉS VIDÉKE. IP*’'■'’yFfT oltalomért könyörögvén Zokos követelései és zsarolásai ellenében. Az Erdélylyel való kapocs már meglazult s a Csanád és Csongrád megyei helyek az erdélyi országgyűléseken zúgolódnak, hogy tőlük a törökön kivül két uralkodó is adót és hódolatot kiván és kérik rendeztetni ezt a tűrhetetlen helyzetet.Az erdélyi országgyűlés ekkor a Nagy Károlyba kitűzött értekezlet tárgyává teszi ezt az ügyet, ahol Bethlen fejedelem követei a császári biztosokkal a két állam közt fenforgó egyéb országos ügyek felől is akartak tárgyalni. Ide rendelték tehát az alföldi városok küldötteit is. Az értekezlet azonban elhalasztatott. Ekkor írták a makaiak a kamarához egyebek közt azt a levelet, amelynek kivonatos tartalma a következő : Laus deo semper. Mi mögh szomorodott es megh keserödött regeni makaiak alazatoszolgálatonkat ajánlok nagisagtoknak es urasagitoknak nagh sok józerencseket meghadatni zent fiáért bodogulj. Nilinam légion nagisagtoknal es urasagtoknalj, minemü nagi romlás esek veletlenölj rajtonk, melet magiar nemzhetölj soha nem ralotunk, mölynek latja az ur Isten, hogi okai nem vagiunk, hogi az csazar ő felsegek birodalmában lakó Zokoli Görgh élj haita 68 zam ökrönket es két embörönket navban nerven nagh fogsaghban tartsa“. Majd: Böcsöletes és tekintetös nagisagos uraink kicintölij fogi magukban nagisagtok mi nekönk megh bocsason, hogi az zorongato nomorusag mia nagisaghtoknak igy köliek irnonk, hogi az nagisagtok halogatása mia möli nagi kart köliek tenvednönk, mölirölj latuk nagisagtoknak biztató betsületes levelet, möliben nagisagtok irnak, hogi telieségelt az császár ő fölségek birodalmához tartsonk, möli naghsagitok nekönk köldött leveleit az karos embereinktöli föli költőnk vala, de semitt sem adván rajta és maga hatalmában meghárván Zokoli Görgh viszza sem ata.“ Váárhely mindjárt 1616-ban, amint Lippa elveszett, szintén engedett a pozsonyi kamara fölhivásának, oltalom reményében szintén meghódolt „a felsőmagyarországi uraknak“, akiktől minden jó ígéretet kapott , ez azonban annyiban maradt. Ekkor írták a vásárhelyiek panaszos levelüket a kamarás uraknak, amint itt következik : •„Alázatos szolgalatonkat ajánljuk Nagisagtoknak es uraságtoknak, kívánunk az Ur Istentől ez zer esztendőben az Nagysagtok es vraságtok kívánsága szeren! je egeszseget es hoszu eletet megadatni. Mi szegeni megnomorodot Mezővasarheliek, ezen könyörgünk alazatossan Nagisagtoknak, minthogy ez elmúlt esztendőben minket az ő Fölsege posoni kamaraihoz foglala Nagisagtok és Uraságtok, akoron is panaszolkodánk Czanad püspök uramra, hogi 37 ökrönket elhaltatta mod nekül mi hozzánk sémi közi nem leven, a meli föliről megnevezet ökrök most is odavannak. Annak utana Bercsényi Imre az Lugasi János vej, kivül ez előtts panaszolkottunk, hogy mod nekiöl bir bennönket, ő kegyelmenek is sémi közi hozank nem leven, Melirvl irtis Nagisagtok és Vrasagtok neki, hogi mi nekiönk bekeseget hadgion, hanem Niarj Palnenak az meli Mada nevű jószágon csereit volt, az maga jószágához alljon, kit io sémi képén nem cselekedet, hanem mostan ismét szent Miklós napian kvldöte szolgait reánk, es adig el nem mentek tölünk, mig harmadfelszaz forintot nem vettek rajtonk hatalmasul. Immár mi szegetnek nem tudunk hova lenni haragisagtok es Vrasagtok minket nem oltalmaz, mi el nem alhatjuk két fele, hanem a kelnek pusztán kel maradni, hanem egy hatalmas Istenért könyörgünk Nagisagtoknak alazatassan, hogy Nagisagtok és Vrasagtok oltalmazzon mindenek ellen, mi eő fölségének alazatos hivei akarnánk lenni. Ezeknek utanna Istennek ajanljuk Nagysagtokat és Vrasagtokat, sok esztendeig is egessegben. Datae Mezzővasarhely 3 Decembris Anno 1617. inf. Hátlapján : Ez level adassek az eő Fölsége Posony kamaras Uraknak , Nagisagoknak és Vrasagoknak etc. nekünk kegyelmes Urainknak kezekben híven. Más kézzel: Pro conventu Caroliensi servandae“. Vásárhely és Makó olyan dolgokat követeltek a meghódolás fejében, amelyeket megadni még a királyi kormánynak sem volt hatalmában, hogy t. i. ez mentse fel őket törvényes földesuraik iránti tartozásaik alól. Minthogy ezt nem nyerhették meg, a városoknak elment a kedvük a „szent koronától“ s ezentúl is inkább az erdélyi fejedelmekre hallgattak, akik itt továbbra is gyakoroltak felségi jogokat. Lassankint azonban mindinkább nyilvánvalóvá lett a török gyöngülése s a királyi kormány erősödése. Pár évtized múlva ez helyre is állította Csongrádmegyét,majd végre Szeged visszavételének ideje (1686) is elkövetkezett, s ekkor a Tisza- Maros közötti részek területileg is visszacsatoltattak a szent koronához, hogy időtlen időkig díszei és erősségei legyenek annak. Az olvasóközönséghez. Az ujesztendő küszöbén a Szeged és Vidéke szerkesztősége fölemeli a közönség előtt a lap zászlaját, amely alatt második éve küzd már a nyilvánosság szolgálatában. Zászlónk nem egy győzelmet aratott a múltban s az alatta harczolók fokozódó lelkesedéssel fognak küzdeni a jövőben, hogy kitűzött eszményeiket közelebb vigyék a megvalósulás felé. Küzdelmünkhöz erőt a közönség támogatásából merítünk, amely lehetővé tette a Szeged és Vidéke lapkiadó-társaságnak, hogy annyi meddő kísérlet után megteremtse a harmadik szegedi napilapot oly formában, oly tartalommal és oly színvonallal, hogy az olvasóközönség nem remélt mértékben méltán fölkarolhatta és megkedvelhette újságunkat. A közönség támogatásának meghálálására határozta el a Szeged és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala, hogy a lapot minden nap délután is megjelenteti. Az októberi negyedtől kezdve a Szeged és Vidéke naponta kétszer, kora reggel és délután teljesíti a hírszolgálatot és ebben az egész magyar sajtóban páratlanul áll. Ebben az újításban az vezetett bennünket, hogy a modern sajtóviszonyoknak megfelelően gyorsan és pontosan tájékoztassuk a közönséget a legújabb események felől. Ugyanazt a Szeged és Vidékét kapja naponta reggel és délután az olvasó, csakhogy az esti kiadás terjedelméhez mérten röviden, de lehető változatossággal és teljességgel közli már az aznapi szegedi, fővárosi, országos és világeseményeket. E mellett a reggeli lap maradt az, ami volt: a magyar nemzeti jogok bátor védelmezője és minden politikai párttól független előharczosa, a közérdek hű szószólója, az események friss és részleteskrónikása, az irodalmi és művészeti dolgok ízlése sor . A pontos és mindig újat mondó hírszolgálatot az által értük el, hogy a fővárosban és a hírszolgálat többi központjain kitűnően szervezett tudósító-gárdát állítottunk lapunk szolgálatába. A délutáni lap számára telefonon és táviratilag kapjuk a legújabb híreket, országgyűlést, politikai eseményeket stb. ; a reggeli lap részére pedig ugyanez után rendelkezésünkre áll mindaz, amiről a fővárosi sajtó a hajnali órákig értesül. .Azt hiszszük, hogy ily nagyarányú zsurnalisztikai tevékenység mellett számíthatunk ezután is a közönség támogatására, amelyet hálásan megköszönünk. A Szeged és Vidéke szerkesztősége. Január elsejével új előfizetést nyitunk a Szeged és Vidékére. .A Szeged és Vidéke, daczára annak, hogy naponta kétszer jelenik meg, a legolcsóbb vidéki lap. A főlap a kora reggeli órákban jelenik meg hétköznap rendszerint 10 oldal, vasárnap 20—24 oldal terjedelemben. Az esti kiadás naponta négyoldalnyi terjedelemmel délután fél 5 órakor hagyja el a sajtót és ettől kezdve minden tőzsdében és hírlapelárusító fiúnál kapható. .A főlapot és az esti kiadást a következő feltételek mellett rendelhetni meg : egész évre . . 28 kor. — fill. félévre .... 14 kor. — fill. negyedévre . . 7 kor. — fill. egy hóra ... 2 kor. 40 fill. A Szeged és Vidéke reggeli és esti kiadása tehát együttesen ugyanannyi árért megszerezhető, mint a többi szegedi lapok egymagában álló reggeli kiadása. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy előfizetőink az esti kiadást is azonnal, elsősorban megkapják. Az esti kiadást tehát épp úgy házhoz hozhatjuk, mint a reggeli főlapot. Előfizethetni a főlapra magára is. Ennek előfizetési díja: egész évre . . . 24 korona, félévre............................12 korona, negyedévre .... 6 korona, egy hóra .... 2 korona. Az esti kiadásra magára előfizetni nem lehet. A főlap egyes számának ára 8 fillér, az esti kiadás egyes példányának ára 2 fillér. Előfizethetni a megszabott feltételek mellett a Szeged és Vidéke kiadóhivatalában (Kárász utcza 10. szám, Schulhof Károly könyvkereskedése) vagy postautalványon, az előfizetési díj beküldése mellett. Vidéki előfizetők egyszerű levelezőlapon is megrendelhetik a lapot. Előfizetőink, úgyszintén a január elsején belelépő új előfizetők díjtalanul megkapják a Szeged és Vidéke díszes előjegyzési naptárát, amelyet meglepő ízléssel és csínnal a Schulhof-nyomda állított ki. A Szeged és Vidéke kiadóhivatala. KÖZIGAZGATÁS. X Uj rend a városházán. Ma volt az 1903. esztendőben az utolsó tanácsülés a toronyalján. A szürke ülés érdekessége volt, hogy az uj rend szerint a pénzügyi dolgokat már Taschler Endre tanácsnok adta elő. Két aktája volt az uj pénzügyi tanácsnoknak. Ezek egyikében Singer Mátyás dr., a közkórház nagyérdemű igazgató-főorvosa arra kérte a hatóságot, hogy betöltvén immár szolgálatának negyvenedik évét, a fizetéséből ne vonják le többé a nyugdíjjárulékokat. A tanács így határozott. Itt említjük meg, hogy a javadalmi ügyeket mától kezdve Fodor Károly dr. adóügyi tanácsnok, az építkezési ügyeket pedig Szekerke Lajos katonaügyi tanácsnok vezeti.