Szeged és Vidéke, 1904. június (3. évfolyam, 185-208. szám)

1904-06-01 / 185. szám

wifT- v2--v3F-r^­ SsDeged, 1904. szerda, június 1. ÉS VIDÉKE. Az első szavazók. Reggel 9 órakor az első Bánffy-párti szavazó az I. küldöttségnél Kerner Pál nyug. ezredes, a ll-ik küldöttségnél Szeless Elek táblabiró volt. Utánuk leszavaztak Bánffyra : Csala Sándor kir. járásbiró, Ledermüller Gyula vasúti hivatalnok, Csórja Zsigm­ond postatiszt, Misley Béla már. mérnök, Schatz Jenő férfiszabó. Holländer Sámuel nagykereskedő. A visszatérő első szavazókat a Bánffy­­párt tábora zajosan megéljenezte. Ezután a leszámoló-hivatal tisztviselői kara kezdett leszavazni Bánffyra. Ettől kezdve a szavazatok aránya a következő volt: 10 órakor: Bánffy 126 Rónay 100 Becsey 31 Fél 11-kor: Bánffy 200 Rónay 160 Becsey 31 Háromnegyed 11-kor: Bánffy 220 Rónay 160 Becsey 31 11 óra előtt 5 perc­c­el: Bánffy 240 Rónay 180 Becsey 31 11 órakor a Rónay-párt az I. küldöttség­nél kimerült. Ekkor a Rónay-párt bizalmi férfiai szavaztak le, holott a bizalmi férfiak mindig utóljára szoktak leszavazni. Az ezt követő tíz perc­ alatt a szokásos 20 helyett csak 12 választót tudott benyomni a Rónay-párt. Ezzel szemben a Bánffy-párt örömmel tapasztalja, hogy az aláírt párttagokon kívül számos tisztviselő, vasutas, postatiszt, bírósági tisztviselő szavaz le Bánffyra. Az utolsó órák. A Bánffy-párt győzedelmesen halad előre a választási küzdelemben. A sza­vazás megkezdése óta folytonosan vezet és mikor e sorokat írjuk, fényes diadala biztosítva van. A Tisza-szállóbeli főhadiszálláson lobogóan lelkes hangulat uralkodik, a Bánffy-párt választási sátrában pedig valósággal fanatikus rajongással ünne­pelnek minden érkező választót. Pár­tunk még folytonosan ontja a szavaza­tokat, hogy a diadalt minél dicsősége­sebbé tegye s e jelentéssel is, amelyet a győzelem jegyében bocsátunk közre, fölkérjük híveinket, hogy teljes számban szavazzanak le Ne legyen egyetlen Bánffy-párti választó, aki nem az urná­nál szerez jogot arra, hogy kivehesse méltó részét a nemzeti események poli­tikájának nagy győzedelméből. A Rónay-párt teljesen konsternálva van. Választási sátrukból már a kori­feusok is szökdösnek a lesújtó bukás fölötti szégyenérzetükben. Szavazóik már nincsenek, vagy akik vannak, azok is tartózkodnak a szavazástól, hogy Bánffy győzelmét, a nemzeti ügynek ezt a nagy diadalát ne csökkentsék, mikor már úgy sem segíthetnek. A szavazatok aránya déltől kezdve a következőleg alakult: Egynegyed 12-kor : Bánffy 300 Rónay 221 Becsey 31 Háromnegyed 12-kor: Bánffy 410 Rónay 325 Becsey 31 Déli 12 órakor : Délután 4 órakor: Bánffy 693 Rónay 598 Becsey 46 Délután fél 5 órakor: Bánffy 725 Rónay 630 Becsey 46 Délután 5 órakor: Bánffy 780 Rónay 666 Becsey 47 Délután 4 órakor tehát Bánffy már abszolút többségre jutott, még­pedig 49 szavazattal. Ettől kezdve Bánffy folyton növekedő többséggel vezet; abszolút többsége öt órakor 1­67. Délután 5 óráig az élő 2129 vá­lasztó közül 1493 szavazott le. Délután 5 órakor számos függet­lenségi polgár fölszólította dr. Becsey Károlyt, hogy lépjen vissza. A polgárok kijelentették, hogy ha Becsey vissza nem lép, akkor is Bánffyra szavaznak. Ekkor még a Bánffy-párt vezetőségé­ből senki sem szavazott le és igen sokan csak a záróra alatt szavaznak. Délután fél 6 órakor: Bánffy 819 Rónay 696 Becsey 47 Ekkor Becsey beszédben hívta föl a 48-as polgárokat, hogy adják szavazatukat Bánffyra. Becseynek e lojális, hazafias magatartása a leg­nagyobb rokonszenvre tette érdemessé különben is nagyrabecsült nevét: Sürgöny Tiszának. A kormánypárt elnöke 5 órakor a következő sürgönyt küldte Tisza István gróf miniszterelnöknek: Tisza miniszterelnök, Budapest. Föltétlen bukás. Minden választónk leszavazott. Kósa Izsó. * öt órakor mindenki tisztán látta a vá­lasztás kimenetelét. A közönség mintha a nemzeti eszme diadalát akarná ünnepelni, óriási tömegekben gyűlt a Széchenyi­ térre, amely a választó férfinépségen kívül minden rangú hölgyek, öregek és gyermekek belát­hatatlan seregétől tarkállott. Mindenfelé égett a lelkesedés. A téren hullámzó hatalmas publikum a Bánffy-párt diadalmámorában úszott s az emberek benső öröménél csak fanatikus rajongásuk külső kifejezése volt megragadóbb és impozánsabb. A Bánffy-párt választási sátrában állan­dóan óriási tömeg tanyázott és a sátor előtt Bánffy 380 Rónay 367 Becsey 39 Délután 2 órakor: Bánffy Rónay Becsey 529 521 41 a PipPH! ütközet csataállomásának forrongó képét mutatja. A közhangulat és a Bánffy-párt választói­nak óriási számú jelenléte a nemzeti politika nagynevű vezérének , Bánffy Dezső bárónak győzelmét hirdeti. Az ő neve és a nemzet szívébe irt, anyagi és erkölcsi áldásokkal ke­csegtető programja fanatikus lelkesedést ön­tött a választó közönségbe és a híveknek olyan óriási tábora tömörült a kibontott lobo­gók alá, hogy ez a tábor uralja az egész választási küzdelem külső képét is s fennen hirdeti a párt győzhetetlenségét. Reggel hét óra után gyülekeztek a vá­lasztók a Tisza-szállóban, a Csikós-féle Kos­suth Lajos-sugárúti vendéglőben és a Dugo­nics téri Regdán-féle vendéglőben. A Csikós­­vendéglőből a Bánffy-párt híveinek hatalmas tömege Erdélyi Kálmán és Urbán Lajos egyesült zenekarainak lelkesítő muzsikája mellett fölvonult a Dugonics-térre, ahol a Regdán-féle vendéglőben időző nagyszámú választókkal egyesülve impozáns menetben, indulók hangjai mellett vonultak föl a Tisza­­szállóba, a Bánffy-párt főhadiszállására. Itt kora reggeltől fogva nagy volt a lelkesedés, mert ide sereglett a Bánffy-párti választók zöme. A párt egyesült táborai fél kilencz órakor álltak csatasorba a Tisza-szálló jobb­oldali szárnya mentén s onnan vonultak föl a választás színhelyére, a Bánffy-párt sátrába. Hatalmas zászlóerdő jelezte az óriási tábor élét, melyben vagy ezer ember sorakozott. A lobogókat az egyetemi polgárok hor­dozták, akik hazafias lelkesedéssel támogat­ják a nemzeti eszmények pártját. Mikor a tömeg készen állott az indulásra, Wogman Ferencz dr. pártelnök „Éljen Bánffy Dezső báró ! Előre ! “ kiáltására elemi erővel harso­gott föl az éljen és megindult a hatalmas emberáradat. Rövid volt a menet útja, mert az óriási tábor a Tisza-szálló kapubejáratától csaknem a választási sátorig ért. A Bánffy-párt fölvonulása valósággal konsternálta a Rónay-pártot, amely 140 választóval vonult föl nyolcz óra után nyo­mott hangulatban ,az Európa-szállóból. A Becsey-pártiak igen csekély számban a Páva­vendéglőben levő tanyájukról gyűltek tartóz­kodási helyükre, a városháza udvarára. Nyolcz órakor jelent meg a választás színhelyén a választás hivatalos vezetősége. Fél kilenc­ órakor föleskették a bizalmi férfiakat, azután a szavazás rendjére eldöntő sorshúzást ejtették meg. A sors úgy hatá­rozta, hogy az első küldöttségnél, melynek Lázár György dr. választási elnök az elnöke, a Bánffy-párt, a második küldöttségnél, amely­nek Ivánkovics dr. az elnöke, a Becsey-párt kezelje a szavazást, amelynek rendje külön­ben a következő: Első küldöttségnél Bánffy-, Becsey-, Rónay-szavazók, második küldöttség­nél : Becsey-, Rónay-, Bánffy-szavazók járul­­nak az urnához. Lázár György dr. választási elnök kilencz órakor a városháza erkélyéről tudatta a kö­zönséggel a három jelölt nevét, valamint a szavazás sorrendjét. A szavazás megkezdése. A szavazás a legnagyobb rendben kez­dődött. Az első félóra alatt összesen 171 választó szavazott le. Az arány fél 11-kor a követ­kező : Bánffy tehát kezdettől fogva vezet s ez az előny, folyton növekedve, a választás végéig meg fog maradni. Bánffy 192 Rónay 138 Becsey 28

Next