Szeged és Vidéke, 1904. augusztus (3. évfolyam, 237-262. szám)

1904-08-02 / 237. szám

Szeged, 1904. kedd, augusztus 2. SZEGED ÉS VIDÉKE. mondtak köszönetet azért a lekötelező, szíves vendégszeretetért, amelyben Szegeden részük volt s különösen hálálkodtak azoknak a fér­fiaknak, akik szegedi tartózkodásukat fárad­hatatlan kalauzolásukkal élvezetessé és hasz­nossá tették. Megemlítjük végül, hogy a lengyel technikusok magyarországi tanulmányútját teljes támogatásban részesítette a magyar kormány, amennyiben kedvezményes utazási jegyeket bocsátott rendelkezésükre s jóelőre gondoskodott arról, hogy úgy a vasúti állo­másokon, mint a víziutakon megkönnyítse a lembergi vendégek tanulmányát. KÖZIGAZGATÁS. X A javadalmi bizottság holnap, kedden délelőtt tizenegy órakor Fodor Károly dr. elnöklése mellett a városháza bizottsági termében ülést tart, amelyen folyóügyeket intéznek el. X Rendelet a tűzveszélyről. Tisza István gróf miniszterelnök, mint belügy­miniszter a következő körrendeletét intézte Szeged város polgármesteréhez: Az ország minden részéből hozzám érkezett jelentésekből azon szomorú tapasz­talatot szereztem, hogy a sajnos nap-nap után előforduló egész falvakat elpusztító és a lakosság legnagyobb részét nyomorba juttató tűzvészek legtöbb esetben abból keletkeznek, hogy a tűzrendészeti és tűz­biztonsági szabályok be nem tartatnak és különösen, hogy a takarmány és szalmás gabonatermésnek a községek belterületén való fölhatalmazását tiltó szabályrendeletek kellő szigorral végre nem hajtottak. Fölhívom ennélfogva a c­ímet, hogy tekintettel a mostani rendkívüli nagy szárazságra, a tűz­veszélyek csökkentése, megelőzése és meg­akadályozása érdekében a tűzrendészet és tűzbiztonsági övrendszabályok, különösen pedig a takarmány és szalmás gabonatermés elhelyezésére és ez utóbbi elcséplésére vonatkozó szabályrendeleti rendelkezéseknek fokozottabb és szigorúbb betartását a leg­­éberebben ellenőrizze és ellenőriztesse. Tisza, s. k. tömegeknek, össze kell velük ütközni, az új világ­osságnak össze kell ütközni a sötétség­gel, mert ugy­e miként a tűzkőből is csak akkor tör ki a szikra, hogy ha egy ütéssel, egy aczélütéssel kicsaljuk azt belőle, úgy a lángelmék is mindig meghasonlásba jönnek korukkal, boldogtalanok, nem értik őket és mivel megváltó­ munkát végeznek az ő nemes munkájukkal, az emberiség millióit nemesítik is, tehát meg kell járniok azt a nehéz utat, ahol megostorozva, megköpdösve, talán föl is feszíttetnek, de akármilyen sziklasírba temetik is őket és reájuk hentergetik a Tam­aron bérczeit, az a sír fölnyilik egykor és aki szenvedett, megdicsőül, aki megváltotta nemzetét, dicsőségesen föl is támad. T. hölgyeim és uraim! Hogy egy lélek igazán megnemesedhessék, azt Isten belehelyezi a szenvedések izzó kohójába, ahol épp úgy, mint a rozsdás vas, leadja lassankint a salakját. Mondják meg, ha igaz fájdalmaik voltak, ha nem múló, kicsiny, szeszélyből okozott könnyek, hanem a szív mélyéből előtörő vércsöppek borították valaha könnybe arczaikat, mondják meg nekem, a szenvedés után nem mindig könnyebben, tisztultabban, nemesebben érezték-e magukat? Az ember" ilyenkor mindig öntudatlanul azt hiszi, hogy leróttam valamit, elégtételt adtam valamiért és ezáltal én önmagamban is meg­nemesedtem és megtisztultam. Az ilyen szenvedésekben megtisztult lángelmék és nagy szivek az emberi haladásnak vezérei. Ők a haladás úttörői, akik lámpák, amelyek el van­nak helyezve a czivilizáczió ösvényén, hogy mi világosan lássunk. Ha ilyen vezéreket koronként az Isten a földre nem küld, m meg­állana az emberi haladásnak, az emberi czi­­vilizácziónak a története. Semmiféle új eszme, semmiféle új gondolat nem tudná megtermé­kenyíteni, vagy gyarapítani az emberiség erkölcsi tőkéjét; fölélnénk tehát a múltból reánk hagyott szellemi örökséget és egyáltalá­ban nem gyarapíthatnánk. Mi is az ösztönös állatoknak , méheknek, hangyáknak színvona­lára sülyednénk, akik a világ kezdete óta egyformán építik a sejtjeiket, egyformán rak­ják az ő házaikat, nem tudják se jobban, se rosszabbul csinálni, nem hanyatlanak, de nem is emelkednek. Miért ? Mert ezekben az ösztönös állatokban nincs olyan kiválasztott oly lángelme, nagy szív, aki uj világosságot, uj eszmét, uj érzést hozhatna magával a földre és a tömeget, faját, hozzátartozóit az ő színvonalára emelhetné. Ám mi közöttünk, földi emberek közt mindig van egy-egy ég­ből származott, égi világosság, egy sugár, amely beragyogja a mi sötétségünket, egy oly lángész, aki századoknak elmaradottsá­gát hidalja át. Ők a mi vezéreink, minta­képeink, ők a vezetőink, akiknek gondola­tait, eszméit építik ki az utánuk következő századok. Mint ahogy a Szent Péter-templom építése alkalmával Michelangelo odadobja a tervet és utána kiépítették, kivitték azt száz­ezeren , úgy mindig egy-egy hatalmas láng­elme, nagyszivű költő a mi mintánk, terve­zőnk, aki azután nemzeti érzéseinket kiépí­teni segít, mert ő adja nekünk a példát és az életnek eleven példaadásával milliókat terü­ékenyít meg az igazságban, szeretetben, vagy a szabadságban. (Folytatása következik.) Előfizetési fölhívás. * A SZEGED ÉS VIDÉKE politikai napilapra augusztus 1-ével új előfizetést nyitunk. A SZEGED ÉS VIDÉKE a legterjed­el­­mesebb a szegedi lapok közül, mert hétköznap 10—12, ünnep- és vasár­napokon pedig­ 20—24 oldal terjede­lemben jelenik meg. De a SZEGED ÉS VIDÉKE olcsóbb is, mint a többi szegedi újságok. Előfizetési árai: A fürdőévad alatt előfizetőink kiván­­ságára a lapot bárhova utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét. Mutatványszámot kívánatra 6 napig ingyen küld a kiadóhivatal. Egész évre . . Félévre . . . Negyedévre . . Egy hónapra . Egyes szám­ára 24 kor. 12 kor. 6 kor. 2 kor. 8 fill. ÚJDONSÁGOK. Szeged, augusztus 1. Petőfi-ünnep. Az eg­yetemi hallgatók emlékünnepe. (Saját tudósítónktól.) Ötvenötödik for­dulóján a gyásznapnak, amelyen a halhatat­lanságé lett Petőfi, Szegednek népe ünneppel áldozott a költő emlékezetének. A nemzet érzelmének és gondolkozásának mindenkor Szeged népe volt leginkább kifejezője s ezzel az ünneppel is bizonyságot adott ez a város arról, hogy mindig előljár a hazafias kötel­mek teljesítésében. Az emlékünnep, amelyet az egyetemi polgárok rendeztek, emellett a szegedi egye­temi ifjúság tevékenységének is szép bizo­nyítéka. Kívánatos, hogy a megkezdett után tovább haladjanak a derék ifjak, akiknek fenkölt érzése, nemes buzgósága és lelkes hazafisága mindig önzetlen és becsületes. A tiszta magyar szellemnek hirdetésére hivatott a szegedi egyetemi ifjúság és a maga cse­kély erélyével is megmutatja, hogy Szeged az a hely, ahol hazafias és nemzeti szellemű egyetemi hallgatókat lehet nevelni. Az ünnep maga méltó volt Petőfi emlé­kezetéhez. Az emlékbeszédet Hock János országgyűlési képviselő mondotta, aki nemes egyszerűséggel és mélyreható belátással mél­tatta Petőfi jelentőségét a magyar nemzeti szellem kialakulásában. A nagy közönség, amely színültig megtöltötte a Tisza-szálló nagytermét, élvezettel hallgatta a nagy szó­nok beszédét, amelynek előadási művészete is mindenkit elragadott. Valósággal ünnepelte a közönség Hock Jánost gyönyörű és nagyértékű előadásáért, amelyet lapunk mai és holnapi tárczarovatá­­ban közlünk. A nagy szónoknak­­ és írónak egyik legértékesebb alkotása ez a Petőfi­­méltatás, amely egészen új szempontokból nézi a nagy költő hatását. Nem esztétikai és nem kortörténeti méltatás ez, hanem az iro­dalmi hatások összegezése. Az ünnepi beszéden kívül a hang­versenyszámok is gyönyörködtették a közön­séget. A honvédzenekar, ez a derék, kiváló katonabanda kitűnő karmesterének, Fichtner Sándornak vezényletével nyitányt adott elő, amelyért lelkesen megtapsolták. Benyovszky László egyetemi hallgató mondott ezután megnyitó szavakat. Fischer József, a jeles műkedvelő játszotta el most finom művészet­tel hegedűn az Aradi emléket Zucker Simon­nak értékes zongorakíséretével. Hock János ünnepi beszéde után Kertész Mariska, a zeneiskola jeles növendéke énekelt népdalokat. A kisasszonynak képzett és szép énekhangja van, amelylyel kitűnően tud bánni. Énekét Kőhegyi Andor kísérte zongo­rán, még­pedig kiválóan. A kisasszonyt és kísérőjét sokszor megtapsolták. Dénes Nándor joghallgató szavalta el ezután Váradi Antal „Petőfi a Hortobágyon“ czímű melodrámáját Venetianer Frigyes zon­gora-, Szitás Emil hegedű- és Budai Ferencz czimbalom-kiséretével. A szép szavalat és az ügyes kiséret nagyon tetszett a közönségnek. Az ünnepséget Erdélyi Kálmán és Gondi Kálmán egyesített zenekarának játéka fejezte be. A két zenekar népdalokat adott elő viharos tetszés mellett. — Hock János Szegeden. Hock János országgyűlési képviselő, a kiváló szó­nok és író, vasárnap Szegeden időzött és a Petőfi-ün­nepén emlékbeszédet mondott. A képviselő tiszteletére este az ifjúság lakomát rendezett. — A zsidó templom. Az uj templom aranyozási munkáját ezen a héten befejezik s az isteni tisztelet péntek este 7 órakor már itt tartatik. — Uj vezérigazgató-helyettes a csongrádi takarékpénztárnál. A szeged­csongrádi takarékpénztár igazgatósága ma töltötte be az ifj. Gaál Ferencz halálával megüresedett vezérigazgató-helyettesi állást. A takarékpénztár új főtisztviselője Koós Ele­mér, a Wiener Bankverein budapesti fiókjá­nak vezetője lett, aki országos nevű pénzügyi ember.­­ Kegyesrendi tanárok politikai üldözése. A legutóbbi nagykárolyi képviselő­­választásnál az ottani piarista főgimnázium

Next