Szeged és Vidéke, 1904. augusztus (3. évfolyam, 237-262. szám)
1904-08-02 / 237. szám
Szeged, 1904. kedd, augusztus 2. SZEGED ÉS VIDÉKE. mondtak köszönetet azért a lekötelező, szíves vendégszeretetért, amelyben Szegeden részük volt s különösen hálálkodtak azoknak a férfiaknak, akik szegedi tartózkodásukat fáradhatatlan kalauzolásukkal élvezetessé és hasznossá tették. Megemlítjük végül, hogy a lengyel technikusok magyarországi tanulmányútját teljes támogatásban részesítette a magyar kormány, amennyiben kedvezményes utazási jegyeket bocsátott rendelkezésükre s jóelőre gondoskodott arról, hogy úgy a vasúti állomásokon, mint a víziutakon megkönnyítse a lembergi vendégek tanulmányát. KÖZIGAZGATÁS. X A javadalmi bizottság holnap, kedden délelőtt tizenegy órakor Fodor Károly dr. elnöklése mellett a városháza bizottsági termében ülést tart, amelyen folyóügyeket intéznek el. X Rendelet a tűzveszélyről. Tisza István gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter a következő körrendeletét intézte Szeged város polgármesteréhez: Az ország minden részéből hozzám érkezett jelentésekből azon szomorú tapasztalatot szereztem, hogy a sajnos nap-nap után előforduló egész falvakat elpusztító és a lakosság legnagyobb részét nyomorba juttató tűzvészek legtöbb esetben abból keletkeznek, hogy a tűzrendészeti és tűzbiztonsági szabályok be nem tartatnak és különösen, hogy a takarmány és szalmás gabonatermésnek a községek belterületén való fölhatalmazását tiltó szabályrendeletek kellő szigorral végre nem hajtottak. Fölhívom ennélfogva a címet, hogy tekintettel a mostani rendkívüli nagy szárazságra, a tűzveszélyek csökkentése, megelőzése és megakadályozása érdekében a tűzrendészet és tűzbiztonsági övrendszabályok, különösen pedig a takarmány és szalmás gabonatermés elhelyezésére és ez utóbbi elcséplésére vonatkozó szabályrendeleti rendelkezéseknek fokozottabb és szigorúbb betartását a legéberebben ellenőrizze és ellenőriztesse. Tisza, s. k. tömegeknek, össze kell velük ütközni, az új világosságnak össze kell ütközni a sötétséggel, mert ugye miként a tűzkőből is csak akkor tör ki a szikra, hogy ha egy ütéssel, egy aczélütéssel kicsaljuk azt belőle, úgy a lángelmék is mindig meghasonlásba jönnek korukkal, boldogtalanok, nem értik őket és mivel megváltó munkát végeznek az ő nemes munkájukkal, az emberiség millióit nemesítik is, tehát meg kell járniok azt a nehéz utat, ahol megostorozva, megköpdösve, talán föl is feszíttetnek, de akármilyen sziklasírba temetik is őket és reájuk hentergetik a Tamaron bérczeit, az a sír fölnyilik egykor és aki szenvedett, megdicsőül, aki megváltotta nemzetét, dicsőségesen föl is támad. T. hölgyeim és uraim! Hogy egy lélek igazán megnemesedhessék, azt Isten belehelyezi a szenvedések izzó kohójába, ahol épp úgy, mint a rozsdás vas, leadja lassankint a salakját. Mondják meg, ha igaz fájdalmaik voltak, ha nem múló, kicsiny, szeszélyből okozott könnyek, hanem a szív mélyéből előtörő vércsöppek borították valaha könnybe arczaikat, mondják meg nekem, a szenvedés után nem mindig könnyebben, tisztultabban, nemesebben érezték-e magukat? Az ember" ilyenkor mindig öntudatlanul azt hiszi, hogy leróttam valamit, elégtételt adtam valamiért és ezáltal én önmagamban is megnemesedtem és megtisztultam. Az ilyen szenvedésekben megtisztult lángelmék és nagy szivek az emberi haladásnak vezérei. Ők a haladás úttörői, akik lámpák, amelyek el vannak helyezve a czivilizáczió ösvényén, hogy mi világosan lássunk. Ha ilyen vezéreket koronként az Isten a földre nem küld, m megállana az emberi haladásnak, az emberi czivilizácziónak a története. Semmiféle új eszme, semmiféle új gondolat nem tudná megtermékenyíteni, vagy gyarapítani az emberiség erkölcsi tőkéjét; fölélnénk tehát a múltból reánk hagyott szellemi örökséget és egyáltalában nem gyarapíthatnánk. Mi is az ösztönös állatoknak , méheknek, hangyáknak színvonalára sülyednénk, akik a világ kezdete óta egyformán építik a sejtjeiket, egyformán rakják az ő házaikat, nem tudják se jobban, se rosszabbul csinálni, nem hanyatlanak, de nem is emelkednek. Miért ? Mert ezekben az ösztönös állatokban nincs olyan kiválasztott oly lángelme, nagy szív, aki uj világosságot, uj eszmét, uj érzést hozhatna magával a földre és a tömeget, faját, hozzátartozóit az ő színvonalára emelhetné. Ám mi közöttünk, földi emberek közt mindig van egy-egy égből származott, égi világosság, egy sugár, amely beragyogja a mi sötétségünket, egy oly lángész, aki századoknak elmaradottságát hidalja át. Ők a mi vezéreink, mintaképeink, ők a vezetőink, akiknek gondolatait, eszméit építik ki az utánuk következő századok. Mint ahogy a Szent Péter-templom építése alkalmával Michelangelo odadobja a tervet és utána kiépítették, kivitték azt százezeren , úgy mindig egy-egy hatalmas lángelme, nagyszivű költő a mi mintánk, tervezőnk, aki azután nemzeti érzéseinket kiépíteni segít, mert ő adja nekünk a példát és az életnek eleven példaadásával milliókat terüékenyít meg az igazságban, szeretetben, vagy a szabadságban. (Folytatása következik.) Előfizetési fölhívás. * A SZEGED ÉS VIDÉKE politikai napilapra augusztus 1-ével új előfizetést nyitunk. A SZEGED ÉS VIDÉKE a legterjedelmesebb a szegedi lapok közül, mert hétköznap 10—12, ünnep- és vasárnapokon pedig 20—24 oldal terjedelemben jelenik meg. De a SZEGED ÉS VIDÉKE olcsóbb is, mint a többi szegedi újságok. Előfizetési árai: A fürdőévad alatt előfizetőink kivánságára a lapot bárhova utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét. Mutatványszámot kívánatra 6 napig ingyen küld a kiadóhivatal. Egész évre . . Félévre . . . Negyedévre . . Egy hónapra . Egyes számára 24 kor. 12 kor. 6 kor. 2 kor. 8 fill. ÚJDONSÁGOK. Szeged, augusztus 1. Petőfi-ünnep. Az egyetemi hallgatók emlékünnepe. (Saját tudósítónktól.) Ötvenötödik fordulóján a gyásznapnak, amelyen a halhatatlanságé lett Petőfi, Szegednek népe ünneppel áldozott a költő emlékezetének. A nemzet érzelmének és gondolkozásának mindenkor Szeged népe volt leginkább kifejezője s ezzel az ünneppel is bizonyságot adott ez a város arról, hogy mindig előljár a hazafias kötelmek teljesítésében. Az emlékünnep, amelyet az egyetemi polgárok rendeztek, emellett a szegedi egyetemi ifjúság tevékenységének is szép bizonyítéka. Kívánatos, hogy a megkezdett után tovább haladjanak a derék ifjak, akiknek fenkölt érzése, nemes buzgósága és lelkes hazafisága mindig önzetlen és becsületes. A tiszta magyar szellemnek hirdetésére hivatott a szegedi egyetemi ifjúság és a maga csekély erélyével is megmutatja, hogy Szeged az a hely, ahol hazafias és nemzeti szellemű egyetemi hallgatókat lehet nevelni. Az ünnep maga méltó volt Petőfi emlékezetéhez. Az emlékbeszédet Hock János országgyűlési képviselő mondotta, aki nemes egyszerűséggel és mélyreható belátással méltatta Petőfi jelentőségét a magyar nemzeti szellem kialakulásában. A nagy közönség, amely színültig megtöltötte a Tisza-szálló nagytermét, élvezettel hallgatta a nagy szónok beszédét, amelynek előadási művészete is mindenkit elragadott. Valósággal ünnepelte a közönség Hock Jánost gyönyörű és nagyértékű előadásáért, amelyet lapunk mai és holnapi tárczarovatában közlünk. A nagy szónoknak és írónak egyik legértékesebb alkotása ez a Petőfiméltatás, amely egészen új szempontokból nézi a nagy költő hatását. Nem esztétikai és nem kortörténeti méltatás ez, hanem az irodalmi hatások összegezése. Az ünnepi beszéden kívül a hangversenyszámok is gyönyörködtették a közönséget. A honvédzenekar, ez a derék, kiváló katonabanda kitűnő karmesterének, Fichtner Sándornak vezényletével nyitányt adott elő, amelyért lelkesen megtapsolták. Benyovszky László egyetemi hallgató mondott ezután megnyitó szavakat. Fischer József, a jeles műkedvelő játszotta el most finom művészettel hegedűn az Aradi emléket Zucker Simonnak értékes zongorakíséretével. Hock János ünnepi beszéde után Kertész Mariska, a zeneiskola jeles növendéke énekelt népdalokat. A kisasszonynak képzett és szép énekhangja van, amelylyel kitűnően tud bánni. Énekét Kőhegyi Andor kísérte zongorán, mégpedig kiválóan. A kisasszonyt és kísérőjét sokszor megtapsolták. Dénes Nándor joghallgató szavalta el ezután Váradi Antal „Petőfi a Hortobágyon“ czímű melodrámáját Venetianer Frigyes zongora-, Szitás Emil hegedű- és Budai Ferencz czimbalom-kiséretével. A szép szavalat és az ügyes kiséret nagyon tetszett a közönségnek. Az ünnepséget Erdélyi Kálmán és Gondi Kálmán egyesített zenekarának játéka fejezte be. A két zenekar népdalokat adott elő viharos tetszés mellett. — Hock János Szegeden. Hock János országgyűlési képviselő, a kiváló szónok és író, vasárnap Szegeden időzött és a Petőfi-ünnepén emlékbeszédet mondott. A képviselő tiszteletére este az ifjúság lakomát rendezett. — A zsidó templom. Az uj templom aranyozási munkáját ezen a héten befejezik s az isteni tisztelet péntek este 7 órakor már itt tartatik. — Uj vezérigazgató-helyettes a csongrádi takarékpénztárnál. A szegedcsongrádi takarékpénztár igazgatósága ma töltötte be az ifj. Gaál Ferencz halálával megüresedett vezérigazgató-helyettesi állást. A takarékpénztár új főtisztviselője Koós Elemér, a Wiener Bankverein budapesti fiókjának vezetője lett, aki országos nevű pénzügyi ember. Kegyesrendi tanárok politikai üldözése. A legutóbbi nagykárolyi képviselőválasztásnál az ottani piarista főgimnázium