Szeged és Vidéke, 1904. szeptember (3. évfolyam, 263-288. szám)
1904-09-01 / 263. szám
ÚJDONSÁGOK. Szeged, augusztus 31. A élőhalottak. — Szomorú Biatlaztika. — (Saját tudósítónktól.) Szomorúbb kimutatás alig érkezett meg Szegedhez, mint amelyet tegnap küldött a belügyminisztérium. Az ország élőhalottjairól számol be ez a terjedelmes füzet. Közli a három új elmekórház, közöttük a nagyváradi elmebeteg-osztály látképeit is, azután általános vonásokban emlékezik meg arról a kétségbeejtő jelenségről, hogy hazánkban egyre jobban szaporodik az élőhalottak száma. Nemrég három új kórházat állítottak föl és most már ismét újabb három kórház fölállítása vált szükségessé. A kimutatás szerint múlt év január hó elsején az állami kórházakban 5396 beteg állott gyógykezelés alatt s az év végén már 5927-re szaporodott a szerencsétlen betegek száma. Hogy mily rohamosan terjed az idegsorvasztó borzalmas betegség, kellőképpen a következő számok igazolják : 1895-ben 25,071 elmebeteg volt a magyarországi kórházakban, míg 1901-ben már 34,852-re szaporodott föl a számuk. Megdöbbentő a legutóbbi népszámlálás eredménye, mely szerint az orvosok Magyarország területén 42,245 elmebeteget írtak össze. Hogy ennek a rohamos emelkedésnek az oka miben rejlik, arról eleget írtak, beszéltek, kárhoztatva a modern élet idegölő izgalmait. Azt hiszik azonban az orvosok, hogy az állam haszonhajhászatának is része van a dologban, ami abból is következik, hogy az elmebajosok szaporodásának arányszáma föltűnő módon arányban áll a szeszfogyasztás folytonos növekedésével. Ha összehasonlítjuk a többi államokkal ezt a szomorú statisztikát, észrevehetjük, hogy az elmebetegek száma Magyarországon a legnagyobb. És Európában itt a legolcsóbb a pálinka. Az elmebajosokat foglalkozás szerint is föltünteti a miniszter statisztikája. A legtöbb a hivatalnoki osztályból kerül ki. A folytonos munka, a súlyos anyagi helyzettel való küzködés, az idegbontó egyformaság talán ennek az okai. A hivatalnokok után mindjárt a tanítók következnek. — Változások a temesvári papnöveldében. Dessewffy Sándor v. b. t. t. Csanádi püspök Szánthó Géza dr. papnöveldei tanulmányi felügyelőt a teológia rendes tanárává, Bene Józsefet, az Imre-intézet prefektusát papnöveldei tanulmányi felügyelővé és a dogmatika helyettes tanárává, Mayer János főgimnáziumi hittanárt pedig az Imre-intézet prefektusává és székesegyházi karkáplánná nevezte ki. — Bánffy báró Újvidéken, Újvidékről jelentik. A magyar protestáns irodalmi társaság vándorgyűlésére, mint már megírtuk, Bánffy báró is lejön. Itt időzése idején Kohn Károly dr.-nak, az újvidéki új párt elnökének lesz a vendége. A protestáns irodalmi társaság szeptember hó 14. és 15-én tartja VIII. vándorgyűlését Újvidéken. Az illusztris vendégek fogadására máris nagyban folynak az előkészületek. A vándorgyűlés tárgysorozata a következő : Szeptember 14-én délelőtt és délután vendégek fogadása. Délután 5 órakor közgyűlés a városháza dísztermében. Este 8 órakor ismerkedési estély a Mayer-szállodában. Szeptember 15 én reggel 9 órakor isteni tisztelet az ev. ref. templomban. Délelőtt 1OV4 órakor diszgyűlés az ág. ev. templomban. Délután 1 órakor közeled az „Erzsébet“ szállodában. Délután 4 órakor az országos belmissiói egylet értekezése az ág ev. templomban. Délután 5 órakor kirándulások. Este 8 órakor hangverseny az „Erzsébet“ szálloda nagytermében. — Új főigazgató. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Spitkó Lajos székesfehérvári tankerületi főigazgatót a budapestvidéki tankerület főigazgatójává, a székesfehérvári tankerület főigazgatójává pedig a VI. fizetési osztályba való sorolása mellett Várady Károly debreczeni katolikus főgimnáziumi igazgatót kinevezte. — A kérdezősködő miniszter. A kormány kiváncsi. Erre vall az a „kérdőiv“, mely mostanában a kereskedelmi minisztérium alá rendelt tisztviselők körében kézről-kézre jár és melyet mindegyiköknek a pontos adatok kitöltésével augusztus hó végéig be kell terjeszteniük. A kérdőív illető rovataiban a következő kérdésekre kell választ adni: 1. Hivatalos teendőin kívül föntartása czéljából milyen mellékfoglalkozást űz ? 2. Ez a mellékfoglalkozása mennyi időt vesz naponkint igénybe ? 3. A nap mely óráiban végzi e mellékteendőket ? 4. Mekkora mellékjövedelme van mellékfoglalkozásából havonkint ? 5. Mennyi adóssága van összesen ? A tisztviselők körében a kérdőív terjesztése új reményt, nagyobb részben azonban nagy megdöbbenést keltett, mert ez minden előzmény nélkül történvén, sokan attól tartanak, hogy a kormány meg akarja tiltani a mellékfoglalkozást, mely nélkül pedig — különösen Budapesten — a tisztviselők egy jelentékeny százaléka alig tudna megélni. — A főkapitány itthon, Rainer József főkapitány ma hazaérkezett nyári üdüléséből és holnap elfoglalja hivatalát. — Koczor János h. főkapitány pedig holnap kezdi meg 6 hétre terjedő vakáczióját, amely idő alatt Szűcs József alkapitány fogja helyettesíteni a rendőrbirót. — Tanári vnzsgyát tett leányok. Polczner Auróra és Szegfi Margit, szegedi bölcsészettanhallgatónők, a budapesti középiskolai tanárvizsgáló bizottság előtt letették a középiskolai tanári vizsgát. A két tanárnő most a bölcsészeti doktori vizsgára készül. — A református konvent ülése. Kun Bertalan püspök és Bánffy Dezső báró egyházkerületi főgondnok, mint a ref. egyetemes konvent elnökei, a zsinat előkészítő rendkivüli konventet október 27-én délelőtt 10 órakor fogják megnyitni Budapesten, a Lónyai-utczai református főgimnázium dísztermében. — A békésbánáti ev. ref. egyházmegyéből. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye esperese. Dombi Lajos Fekete Márton h. gondnokkal egyetértőleg az egyházmegye őszi közgyűlését szeptember 6-ikára, Hódmezővásárhelyre hívta össze. A közgyűlés többé-kevésbé közérdekű tárgysorozata 57 pontban van megállapítva, mely tárgysorozat a nagy gonddal szerkesztett „Esperesi általános jelentés“-sel együtt már megküldetett az egyes lelkészi hivataloknak. A gyűlést megelőzőleg szeptember 5-én délután fél négy órakor a „Missióügyi bizottság“ fog ülésezni, melyen Futó Zoltán egyi. magyar főjegyző javaslatait (a missiói körök új beosztása) fogják tárgyalni. A legutóbb megejtett választások eredménye a következő: Zsinati rendes képviselők lettek: Dombi Lajos esperes, Garzó Gyula tanácsbiró egyházi s Fekete Márton h. gondnok és Baksa Lajos dr. világi részről. Pótképviselők Futó Zoltán és Szegedi Kálmán dr. Bartóky József dr.-nak tanácsbirói és Zsíros Lajos dr.-nak v. aljegyzővé történt megválasztása szintén az őszi gyűlésen lesz bejelentve. — A szegedi épitőmunkások sztrájkja. Még mindig szünetel a munka az építés alatt levő házaknál. Az állványokon egy-két ember foglalatoskodik, a munkások zöme azonban még nem állott munkába. Egész napon át a Csikós-vendéglő udvarán tartózkodnak, ahol szónoklatokkal és lelkesítő beszédekkel tartják ébren a kitartást. A mai nap nem hozta meg a várvavárt békét a munkások és munkaadók között. Csupán öt ember állott munkába a vízmű építésénél, ahol szerződésileg vannak kötelezve a munkások. A tavaszi sztrájk alkalmával ugyanis megadták nekik a bér iránti követelésüket és a vállalkozó szerződést kötött velük. Ezek közül öten ma hozzáfogtak a munkához, a többi azonban tovább sztrájkol, ami természetesen nem éppen jó hatással van a vizmű gyors elkészítésére. Ezután ugyanis a czementmunkálatok következnek, amelynek ártalmára van a hűvös idő. És ha sokáig tart ez a mozgalom, úgy itt a czementmunkálatok az őszi hűvös időkre maradnak. Nem lehetetlen, hogy holnap helyreáll a béke. Holnap délelőtt 10 órakor ugyanis megtartják a békéltető tárgyalásokat az ipartestület házában. Ezen talán sikerül eloszlatni az ellentéteket. — A gyermekmenhely másodorvosa. A miniszterelnök a szegedi állami gyermekmenhelynél a másodorvosi teendők ellátásával Schiller József dr. orvost bizta meg. — Rákóczi-zarándoklat. Hazafias szép mozgalom indult meg az egyetemi ifjúság körében. A budapesti Diákotthon elnöke, Zsembery István dr. fölvetette az eszmét, hogy a magyar egyetemek ifjúsága Rákóczi hamvainak hazahozatala előtt zarándokoljon el Konstantinápolyba és ott nagyszabású bucsuünnepség keretében rójja le a nemzet kegyeletének adóját. Az uj egyetemi évnek ez az első mozgalma, melynek érdekében a napokban ifjúsági gyűlést tartanak. — Segély elszegényedett kereskedőnek vagy iparosnak. A szegedi kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a Lichtenberg Mór és felesége, néhai Lewinsky Mária által Szeged városánál letett alapítvány 1904. évi november 1-én esedékes 160 korona segélyösszegnek elnyerésére. Az alapítványi segélyt valláskülönbségre való tekintet nélkül oly szegedi illetőségű vagyontalan kereskedő, vagy iparos kaphatja, aki önhibáján kívül szegényedett el. A gyermekkel megáldott folyamodók elsőbbséggel bírnak a gyermektelenek fölött. Ezeknek megbízható igazolását tartalmazó folyamodások az alapító levél szerint hármas jelöléssel megbízott szegedi kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be, legkésőbb ez évi szeptember 12 ig. — Ötvenéves végrendelet. Újfehértón néhány hónap múlva bontják föl Szoboszlai Pap István református szuperintendensnek végrendeletét, melyet a hires hitszónok azzal a kijelentéssel deponált a debreczeni ref. egyházmegye irattárában, hogy halála után ötven év múlva bontandó föl. Szoboszlai Pap István 1855 ben halt meg s igy végrendeletét 1905-ben bontják föl. A végrendelet iránt rendkívül nagy az érdeklődés és máris megindult a találgatás, hogy vájjon mit tartalmaz az a nagy pecsétes boríték, mely ötven esztendő óta rejti magában a titkot. Némelyek szerint Szoboszlai halála előtt 20,000 pengő forintot deponált az angol bankban rokonai javára, akik eszerint most tekintélyes örökség birtokába jutnának ; mások szerint azonban politikai végrendeletről van szó, mely szenzácziós dolgokat tartalmaz. De bármiként áll is az ügy, a tény, hogy a félszázad óta őrzött végrendelet „meglepetést“ tartalmaz. — Vizsga az erdőőri szakiskolában. .4 királyhalmi erdőőri szakiskolában szeptember 19—20. napjain lesznek az idén a vizsgák. A kormány képviseletében Kallivoda Andor m. kir. főerdész elnököl a vizsgán. A kereskedelmi miniszter most átlrt a városhoz, hogy ha a vizsgálatokon képviseltetni óhajtja magát, nevezze meg képviselőjét. SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1904. csütörtök, szeptember 1.