Szeged és Vidéke, 1907. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1907-03-01 / 50. szám
vételi jogát a szerződésszerű legrövidebb határidőn belül érvényesítse, minek következtében a kocsik már augusztus 1-től kezdve a magyar királyi államvasút rendelkezésére fognak bocsáttatni. Gondoskodtam továbbá, hogy a meglevő teherkocsi-park a kétezer kocsin kívül ebben az évben még 1500 kocsival szaporíttassék, úgy, hogy a múlt év tavaszán megrendelt kocsikból az év végéig beszállítandó 715 teherkocsival és 150 tehervonatú kalauzkocsi betudásával a magyar királyi államvasutak az év végén összesen 4215 teherkocsival és 150 kalauzkocsival több fog rendelkezésére állani, mint az elmúlt év végén. Hozzáteszem ehhez, hogy az intézetnek személykocsi állománya az utolsó említett megrendelésből kifolyólag az év végéig szintén 147 kocsival fog szaporodni. A magyar királyi államvasúti forgalmi eszközök szaporítása tekintetében a közforgalom által igényelt szükséget azonban korántsem látom ezzel kielégítettnek és legközelebb már megfelelő előterjesztéssel is fogok az országgyűlés elé járulni, a járművek újabb beszerzése is a legsürgősebb, lehetőleg még az év folyamán végrehajtandó beruházások végzése céljából. Már előkészítettem a magyar királyi államvasút legközelebbi öt évi beruházási programját is, amelynek biztosítására, amint az ezzel összefüggő kérdésekről az illetékes tényezőkkel megállapodásra jutottam, a befejező lépéseket is nyomban megteendem. Gyönyörűen hangzanak a sokat ígérő szavak. De míg a miniszter úr megfelelő időközökben memorandumokban számol be a bajok orvoslásáról, azalatt az ország nagy iparvállalatai anyagi veszedelmekbe jutnak és megtörténik, hogy egy malom, amelynek gépei egy pillanatig sem állottak, szélnek ereszti a munkásait. A vagyonhiány miatt. Bécsi portékán magyar címer. A kalap-per ítéletét helyben kiagyták. A tanács Kossuth Ferenc ellen. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes a Halkan és Damaszk-féle kalapok botránya, amely egy nyakatekert, sőt vakmerő miniszteri körrendeletet provokált. A kihágási bíróság megindította az eljárást több kereskedő ellen, mert olyan kalapokat árultak, amelyek bécsi mivoltuk mellett bitorolták a magyar állami címert. Az érdekelt bécsi kereskedők erre futottak a miniszterelnökhöz, az ráparancsolt Kossuthra s Kossuth fölkérette magához az aktákat. Szterényi hamarosan sürgönyözött Szegedre, hogy a lefoglalt kalapokat ki kell szolgáltatni a kereskedőknek, ítélet sem volt még ekkor. Hamarosan megjelent aztán Kossuth körrendelete, amely szerint „a cs. és kir. udvari szállítók egyúttal magyar udvari szállítók is, a magyar címert jogosan használhatják s az iparhatóságok akkor sem avatkozhatnak az ügyükbe, ha a magyar címert viselő portéka osztrák gyártmányú.“ Ez a csodabogár sem tartotta azonban vissza Koczor János kihágási bírót attól, hogy az igazsághoz mérten alaposan el ne verje a porté a kereskedőkön. 50—50 koronára ítélte őket és It a bécsi kalapgyáros céget. A bécsi cégek képviselői a kihágási bírónál megindított eljárás során azzal védekeztek, hogy a magyar címer használására a cégek jogosították föl, mert hisz a cs. és kir. udvari szállítók, azok áruikon alkalmazhatják az ország címerét és a királyi koronát. Ámde a kihágási biró nem ebben a véleményben volt, arra az alapra helyezkedett, amit a címerhasználatról szóló 1883-ik évi SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1907. március 1., péntek. törvényeik mond, hogy tudniillik a magyar címer használatára csak a magyar királyi udvari szállítók jogosultak. Fellebbezés folytán ez az ügy került ma a tanács, mint második fórum elé. Dr. Gaál Endre tanácsnok volt az ügy előadója. Ismertette a miniszter véleményét a dologban s felolvasta a köriratot is. — És ezt Kossuth apánk fia írta alá ? — kérdi dr. Fodor Károly tanácsnok. — Hát ki a kereskedelemügyi miniszter ? Itt van a sajátkezű aláírása, — mondja Gaál Endre. — Hát mi van a törvényben? — kérdi megint Fodor. — A törvény nem ad igazat a miniszternek. De kérdés, hogy a körirata irányadó lehet-e a per eldöntésénél? Cifra világítást vet a minisztériumi állapotokra. — A köriratot nem vehetjük figyelembe. Ez nem körrendelet, — mondta Taschler Endre. A tanács azután egyhangú határozattal Koczor János kihágási bíró ítéletét annak indokainál fogva helybenhagyta. A város dolgai. A Szentgyörgy-iskola. Bikák és patkányok. (Saját tudósítónktól.) Szeged város tanácsa ma délelőtt kilenc órakor ülést tartott. Legelsőként Bokor Pál tanácsnok referált. Elmondotta a tanácsnak, hogy a mezőhegyesi állami gazdaság nem hajlandó tovább őrizni a város részére a tizenhat bikát, azokat vagy megveszi a város, vagy nem, miután a tanácsnak közgyűlési felhatalmazása van arra, hogy nem kell bevárnia a belügyminisztériumi jóváhagyást, ma elhatározta, hogy a bikák árát kifizeti és azokat a napokban Szegedre hozatja. Az alsóvárosi Gólya utcai Katona istállóban helyezik el mind a tizenhatot. A közigazgatásnak még egy szakértőhöz lesz szerencséje a jövő hetekben. A külterületi telefon rossz. Ezt mindenki tudja. De hogy mi a baja, senki sem tud róla fölvilágosítást adni. A vállalkozó hibájául is fölhozták eddig a tanyai telefon elromlását, most azonban fővárosi szaktekintélytől akarják megtudni, hol rejlik hát a bibi ? A mai tanácsülésen határozták el, hogy a fővárostól szakértőt kérnek le. A Szentgyörgy-torony lebontásának kérdése megint napirenden volt. A nagyharangról határoztak. A közgyűlési határozat értelmében fölhívják a gazdászt, intézkedjen, hogy a harangot az alsótanyai templomnak, az órát pedig felsőközponti templomnak elszállítsák. A Szentgyörgy-torony lebontására pedig március 13-ára tűzték ki az árlejtést. Fölhívja egyúttal a tanács Tömörkényi Istvánt, a kultúrpalota igazgatóját, a kiváló etnográfust, hogy a lebontást kísérje figyelemmel, hátha kerülnek ki olyan dolgok, amelyeket műemlékekként lehet megőrizni. A széképületben és a bérházban patkányok is vannak. Mégpedig sokan. Úgy, hogy a tanács a patkányok elleni védekezésre gondol. Megbízták a mai ülésen Neubauer Mórt, hogy évi 110 koronáért viseljen háborút a széképület és a bérház patkányai ellen. Szabó Mihályné, az elhunyt magyarszabó iparos özvegye ötszáz koronás alapítványt tett, amelynek kamatai minden esztendőben egy elszegényedett magyar szabó segélyezésére fordítandók. Az özvegy már beküldötte a város fejének az alapító levelet, ámde az alapítványi összeget elfelejtette hozzá mellékelni. Most felhívja a tanács, hogy ha alapítványt tett, küldje be a pénzt is. Guttenberg Pál temesvári slöjd-mester Szegeden slöjd-tanfolyamot akar a tanítóság részére tartani. A tanács előbb költségvetés ről gondoskodik, aztán kezd tárgyalásokat Guttenberg mesterrel. A színházi új berendezések szállítására és a munkálatok teljesítésére vonatkozó pályázati feltételek elkészítésére megbízzák a mérnökséget. KÖZIOSDATÁS. Tájékoztató. Március 1-én a szinügyi bizottság ülése. A városi pénztár biztosítása. Szeged város pénzének és értékpapírainak betörés ellen való biztosítására a Trieszti Biztosító Társaság szegedi főügynöksége és a Szegedi Takarék- és Hitelrészvénytársaság ajánlatot nyújtott be a tanácshoz, amely azt a legközelebbi ülésen fogja tárgyalni. SZEGED ÉS VIDÉKE Előfizetési feltételeink a lap homlokán olvashatók. Március 1-étől lapunkra új előfizetést nyitottunk. Kérjük amat előfizetőinket, akik előfizetési díjakkal hátralékban vannak, hogy ez előfizetési összegeket mielőbb befizetni szívekedjenek, hogy részükre továbbra is pontosan küldhessük lapunkat. Hosszas öndicséret helyett utalunk lapunk tartamára, abból ítélhetnek a t újságolvasók. Ezután is mindig, mint eddig tettük szeretettel a nagyközönség iránt, felkarolunk minden jogos közérdeket és minden erőnkből rajta leszünk, hogy Szeged nagy és intelligens társadalmának — amely készséges támogatásával mindjobban erősíti lapunkat — jó és eleven újsággal háláljuk meg ezentúl is hozzánk való hűségét. A „Szeged és Vidéke“ minden újonnan belépő előfizetője, aki legalább egy negyedévre (3 kor.) fizet elő lapunkra egy igen díszes naptárt kap ajándékul a kiadóhivataltól. Házasság a sugoraival. * Két barom a kávéházban : — Mi van itt ? — Hát van? — Ojjé! Maga nem is tudja, hogy az angol törvények eddig tiltották, hogy az ember nőül vegye elhalt feleségének testvérét. Az angol alsóház pár évvel ezelőtt már megszavazta e tilalom eltörlését, de a felsőház elvetette az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Most az angol alsóház, mint Londonból jelentik, 263 szavazattal 34 elen újból megszavazta a sógornővel való házasságkötést megengedő törvényjavaslatot. — Maga állat, maga ezt szó szerint betanulta az újságból, pedig nem is képviselő. De bízok az istenben, hogy még lehet. Ez magának különös ? Günther különb javaslatot készít. Mondja például, elveheti-e valaki özvegyének a nővérét ? — Római katolikus ? — Nem. A göröggel nem egyesült. — Tőlem ... — Naná, mindjárt a római pápától. Elveheti-e, vagy sem ? — Azt hiszem, éppen ezt a kérdést rendezte az anyakönyvi törvény. Most én adok egy kérdést. A sógornő unokaöcscse, ha kiskorú, köteles-e házasság alóli fölmentést kérni a minisztertől, ha el akarja venni a keresztanyja leányát?