Szeged és Vidéke, 1907. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

szólít föl, hogy Szegeden a közös konyha intézménye minél előbb létesüljön. A szegedi közös konyha létesülésének mi sem áll útjába. Legfölebb az oblomoviz­­mus: csak azok nem fognak lelkesedni érte, akik nem akarják orvosolni a saját bajukat. Ilyen embert nem tudunk elkép­zelni. Béla. HIREK. Szeged, julius 31. Petőfi. — Halála évfordulóján. — Jó hogy elestél a harc mezején, Hogy szived ifjúi vére kifolyt. Hogy minden elromlott, minden bedőlt Mi álmaid álma, csillaga volt. Hazugság győzött szent, büszke családon, Sírodra gyászos szél hinti a port, Ma is nyakunkon van még az átok. Mely téged örökre a sirba tiport. ^ — József kir. herceg és a D. m. E. E. A D. M. K. E. Szabadkán szeptemberben szervezi a helyi fiókegyesületet s ugyanekkor alakul meg a Délmagyarország területére Sza­badka székhelylyel biró ipari szakosztály is. Hir szerint a gyűlésen József kir. herceg, az egyesület védnöke is megjelen. Tudvalevő dolog, hogy a királyi herceg megjelenését a szegedi D. M. K. E.-bál alkalmából is hir­dették. A királyi herceg ekkor nem jött Szegedre. Most Szabadkán való megjelenését hirdetik. — Kossuth Lajos Tivadar szerdán dél­előtt Olaszországból Budapestre érkezett, ahol Szterényi József államtitkár fogadta. Már a délutáni gyorsvonattal azonban tovább uta­zott Herkulesfürdőre, bátyja meglátogatására. Természetes, hogy érintette Szegedet is, de itt senki sem tudott arról, hogy Kossuth La­jos kisebbik fia a tiszaparti tájakon tanyázgat. Csak egy-két újságíró volt kint az állomá­son, de Kossuth Lajos Tivadar senkit sem fogadott, mert aludt. Mint a bátyja. — Petőfi emlékezete. A magyar szabad­ságharcnak gyászos emléke a fehéregyházi ütközet, mely áldozatul ragadta Petőfi Sán­dort, a lánglelkű, legnagyobb magyar lírikust. Ötvennyolc esztendeje, hogy a fehéregyházi csata után örökre eltűnt a mezők és a rónák bűvös szavú énekese, akinek emlékét minden évben hálásan ünnepli a székelyföldi magyar­ság. Nagyszabású emlékünnep volt az idén is Székelyföldön. A segesvári magyar kaszinó, a magyar polgári kör és a részt­vevő községek kiküldötteiből alakult rendező­bizottság lelkes buzgalommal készítette elő a csoportos emlékünnepet, amelyet szép si­kerrel tartottak meg. — A szegedi vasutasok sorsa. Már hu­szonnégy óra sem választ el bennünket augusztus elsejétől, amikor az államvasúti alkalmazottaknak meg kellene kapniuk föl­emelt fizetésüket és fölemelt lakbérüket és íme : a vasutas törvény szentesítése még nem érkezett le a kabinetirodából. Akár­­mint csűrjék-csavarják is a dolgot, tény, hogy a vasúti törvények szentesítése elé nagy aka­dályok gördültek s épp ezért nem fogja ki­utalni az államvasut alkalmazottainak a föl­emelt lakbért. Ma újra közzétették a lakbér­osztályozások lajstromát, amelyben Szeged újra csak a negyedik fizetési osztályban szerepel. — új katonai nyugdíjtörvény. Az új ka­tonai nyugdíjtörvényt a hadügyminisztérium­ban már elkészítették s a hadügyminiszter rövidesen életbe is lépteti. A törvény főnyi­­tása, hogy negyven évi szolgálat helyett már harmincöt év után teljes nyugdíjat bizto­sít. A rokkant tiszt eddig csak tíz évi szol­gálat után kapott nyugdíjat, az új törvény szerint eze­ntúl már öt év után kapja meg a minimális nyugdíjat. A hatszáz koronás minimumot fölemelik ezerkétszáz-ezerhat­­száz koro­nára. A régi törvény szerint a tiszt tiz é­vi szolgálat után fizetésének egy harmadát, tizenöt év után három nyolcadot s azután é­vente harmadfél százalékkal emel­kedő nyug­díjat kapott. Az új törvény szerint a tiszt öt é­v után kapja a minimumot, tiz év után fizeté­sének negyven százalékát s azután évente har­madfél százalékkal többet. Hogy a nyugdíjazó­­ tiszt az állam megterhelése nél­kül lakásb­érét is megkapja, behozzák a tisz­tek lakásbé­r biztosítását. E célra a tiszt fizetésének két százalékát levonják s ennek fejében a r­yugalmazott tiszt megfelelő lakás­bért is kap A legénység rokkantsági nyug­díját is fe emelik. Ma a rokkant közember évi hetvenk­ét korona, az altiszt háromszáz­hatvan kor­ona nyugdíjat kap. Az új törvény szerint a k­özember kétszáz, az altiszt rang­fokozat sze­rint háromszáztól ezer koronáig emelkedő r­okkantsági illetményt kap. — Károlyi István gróf meghalt. Károlyi István gróf szerdán délután 3 órakor nagy­károlyi ka­délyában meghalt. Az ismert politikus ha­lála nem jött váratlanul. Az or­vosok már hetelt előtt lemondtak az életéről. Két hét óta állandóan agonizált. Fiát, György grófot, aki elenleg Londonban van, haza­hívták. A pénteki temetésre Nagykárolyba érkezik Ká­rolyi Gyula gróf, aradi főispán is a nejével, akik most Velencében nyaralnak. A nagykárolyi és fővárosi középületekre ki­tűzték a gyászlobogókat. — A tisztviselők mozgalma. A szolnoki járásbíróság és ügyészség kezelőtisztjei hely­zetük javítására mozgalmat indítottak és kí­vánságaikat körlevélben összes kartársaikkal közölték együttes eljárás céljából. Fizetésük javításán kívül egyéb kívánságaikat a követ­kező három pontban foglalták össze : 1. Hogy minden igazságügyi írnok 10 évi kifogástalan szolgálat után irodatisztté léptettessék elő. 2. Hogy a segédkönyvvezetők a X. fizetési fokozatba soroztassanak és hogy ez az állás vagy továbbra is hagyassák meg vagy szün­­tettessék meg s léptessék elő őket telek­könyvvezetőkké, de az a rendszer, hogy a telekkönyvvezetői és segédtelekkönyvvezetői állások helyére irnoki állások rendszeresit­­tessenek, föltétlenül megszüntetendő. 3. Min­den igazságügyi dijnok 3 évi kifogástalan szolgálat után kinevezendő, ki nem nevez­­hetés esetén 4 korona napidijjal díjazandó. — 300,000 korona munkáslakásokra. Makóról írják : Csanád vármegye köztörvény­hatósága legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy 300.000 koronát munkáslakások építé­sére fordít. Hogy minél több munkáslakás épülhessen, felkérte a megye több községét, hogy legyen segítségére kedvező fekvésű tel­kek olcsó megszerzésében. Többek között föl­kérték a Csanádi püspökség uradalmi tisztartó­­ságát is, engedne át cserébe egy bizonyos földte­rületet munkáslakások céljaira, mely átengedett területért a Csanádi törvényhatóság teljesen hasonértékű és nagyságú területet adna. A rendkívüli meleg hangú átiratra az uradalmi tiszttartóság azt felelte, hogy a cserében kért területet csak abban az esetben hajlandó át­engedni, ha az azokra épülő házak kizáróla­gosan katolikus emberek birtokába jutnak. A törvényhatóság, mely szociális szempontokat tekintett akkor, midőn egyáltalában munkás­házak építéséhez fogott, nem fogadta el az ajánlatot, mert Csanádmegye törvényhatósága dolgozó munkásai között, felekezeti szem­pontból különbséget tenni nem hajlandó. — A fekete-sárga néppárt. A néppárt védnöksége alatt Pécsett legközelebb katolikus nagygyűlés lesz, amelynek vezetősége ugyan­csak furcsán értelmezi a nemzeti érzés istá­­polásának tartozó kötelességeket, így Csanád­megye törvényhatóságához sárga-fekete színű címkével ellátott meghívót küldtek, ezzel a fölírással: „Comitat Depertement, Csanád­megye.'^ — Póttartalékosok bevonulása. Szerdán reggel vonultak be a közös hadseregbeli szegedi 46-ik gyalogezred póttartalékosai 28 napi fegyvergyakorlatra. A honvéd pót­­tartalékosok pedig augusztus 6-án vonul­nak be. — Mind hősök ők. A kormánypárt né­hány hadköteles fiatal oszlopa nem akar őszi fegyvergyakorlatra bevonulni. Kieszelték tehát, hogy a jövő hónap elejére valami al­kalmasnak látszó címen huszadmagukkal összehívják a képviselőházat s akkor a katonai behívó érvénytelenné válik, mivel­hogy ők „törvényhozói“ munkában lesznek. A terv azonban füstbe ment. Némelyek sze­rint Justh Gyula fújta le a parlamenti já­tékot, mások szerint a kérvényezők nem tudtak az országgyűlés összehívására kérő levélhez húsz aláírást szerezni. — Eljegyzés: Jungen Emil bankhivatal­nok eljegyezte Lippai Péter törvényhatósági bizottsági tag bájos leányát, Rózsikát. — Utazás Magyarország körüt­. Deák Gyula, Brauswetter Ottó és Nyilassy Pál dr. Szegedről — mint megírtuk —­ automo­bilon nagyobb körutazásra indultak. Az ér­dekes sportvállalkozás kitűnően sikerült. A kirándulók kedden reggel visszatértek gép­kocsijukon Szegedre. Tíz nap alatt 1500 ki­lométernyi utat tettek meg. Több helyen megszakították az utazásukat s bár a Tátrá­ban igen sok akadálylyal kellett megküzde­­niök, az előre megszabott idő alatt úgyszól­ván egész Magyarországot körülutazták. — Halálozás. Mikes Gyula kir. műszaki tanácsos sógornője, Wohryska Mária meghalt. A megboldogultat szerdán délután 5 órakor kisérték örök nyugalomra a Boldogasszony­­sugárút 10. számú gyászházból nagy rész­vét mellett. — A sátoraljaújhelyi vizsgálat. Sátor­aljaújhelyen tudvalevőleg panamákat sejtet­tek és a tisztviselőket polgármesterestül föl­függesztették. Most a városi tisztviselők fölfüggesztése ügyében rendkívüli közgyű­lésre hívta egybe a­ főispán a képviselőtestü­letet. Tegnap Kovács Gyula dr. belügy­miniszteri osztálytanácsos alapos vizsgálatot tartott a helybeli Erzsébet-közkórházban, ahol mindent rendben talált. — Hadnagyból — közvitéz. A 37-ik gya­logezred egyik közismert, a nagyváradi tár­sadalomban általánosan kedvelt hadnagya, Bihary Sándor a múlt évben rossz útra lé­pett. Elsikkasztotta a 16-ik század pénzét és hirtelenül eltűnt Nagyváradról. Az eset megd­öbbenést és részvétet keltett, mert Bi­­haryt nemcsak tiszttársai szerették, hanem alantasai is. A fiatal hadnagy a 16-ik század pénzének elsikkasztása után nyomtalanul el­tűnt Nagyváradról. A sikkasztásnak csak­hamar nyomára jöttek. Bihary hadnagy szö­kése kétségtelenné tette, hogy" a sikkasztást ő követte el, tehát az ezredparancsnokság ki­adta ellene a köröző levelet. Időközben for­dulatot vett az ügy, de ez már nem lehetett befolyással Bihary sorsára. A hadnagy meg­bánván tettét, egyik Nagyváradhoz közel fekvő állomásról visszaküldte az elsikkasz­tott összeget az ezredparancsnokságnak, úgy hogy a kincstár nem károsodott. Ő azonban nem jött vissza, hanem tovább bujdosott. Az ország határát elhagyva, egy kis német vá­rosig jutott el. Ekkor már teljesen elfogyott a pénze, lerongyolódott. Nem mehetett to­vább, tehát önként jelentkezett. A német ha­tóság táviratilag értesítette az ezredparancs­­nokságát, hogy Bihary megkerült, mire el­rendelték Nagyváradra szállítását. Néhány nappal ezután Biharyt Nagyváradra kisérték és átadták ezredének, amely fogságba ve­tette és megindította ellene a hadbírósági eljárást. Mostanáig húzódott az ügy. A vizs­gálatot legnagyobb titokban folytatták és a hadbíróság néhány nappal ezelőtt meghozta ítéletét a szerencsétlen fiatalember ügyében. Az ítélet rendkívül súlyos, de maga Bihary sem várt mást. A hadnagyot a hadbíróság lefokozásra és egy évi utólagos szolgálatra ítélte. A lefokozást már végre is hajtották. Bihary a tiszti egyenruhát fölcserélte köz- S­ZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1907. augusztus 1., csütörtök

Next