Szeged és Vidéke, 1907. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1907-08-01 / 174. szám
szólít föl, hogy Szegeden a közös konyha intézménye minél előbb létesüljön. A szegedi közös konyha létesülésének mi sem áll útjába. Legfölebb az oblomovizmus: csak azok nem fognak lelkesedni érte, akik nem akarják orvosolni a saját bajukat. Ilyen embert nem tudunk elképzelni. Béla. HIREK. Szeged, julius 31. Petőfi. — Halála évfordulóján. — Jó hogy elestél a harc mezején, Hogy szived ifjúi vére kifolyt. Hogy minden elromlott, minden bedőlt Mi álmaid álma, csillaga volt. Hazugság győzött szent, büszke családon, Sírodra gyászos szél hinti a port, Ma is nyakunkon van még az átok. Mely téged örökre a sirba tiport. ^ — József kir. herceg és a D. m. E. E. A D. M. K. E. Szabadkán szeptemberben szervezi a helyi fiókegyesületet s ugyanekkor alakul meg a Délmagyarország területére Szabadka székhelylyel biró ipari szakosztály is. Hir szerint a gyűlésen József kir. herceg, az egyesület védnöke is megjelen. Tudvalevő dolog, hogy a királyi herceg megjelenését a szegedi D. M. K. E.-bál alkalmából is hirdették. A királyi herceg ekkor nem jött Szegedre. Most Szabadkán való megjelenését hirdetik. — Kossuth Lajos Tivadar szerdán délelőtt Olaszországból Budapestre érkezett, ahol Szterényi József államtitkár fogadta. Már a délutáni gyorsvonattal azonban tovább utazott Herkulesfürdőre, bátyja meglátogatására. Természetes, hogy érintette Szegedet is, de itt senki sem tudott arról, hogy Kossuth Lajos kisebbik fia a tiszaparti tájakon tanyázgat. Csak egy-két újságíró volt kint az állomáson, de Kossuth Lajos Tivadar senkit sem fogadott, mert aludt. Mint a bátyja. — Petőfi emlékezete. A magyar szabadságharcnak gyászos emléke a fehéregyházi ütközet, mely áldozatul ragadta Petőfi Sándort, a lánglelkű, legnagyobb magyar lírikust. Ötvennyolc esztendeje, hogy a fehéregyházi csata után örökre eltűnt a mezők és a rónák bűvös szavú énekese, akinek emlékét minden évben hálásan ünnepli a székelyföldi magyarság. Nagyszabású emlékünnep volt az idén is Székelyföldön. A segesvári magyar kaszinó, a magyar polgári kör és a résztvevő községek kiküldötteiből alakult rendezőbizottság lelkes buzgalommal készítette elő a csoportos emlékünnepet, amelyet szép sikerrel tartottak meg. — A szegedi vasutasok sorsa. Már huszonnégy óra sem választ el bennünket augusztus elsejétől, amikor az államvasúti alkalmazottaknak meg kellene kapniuk fölemelt fizetésüket és fölemelt lakbérüket és íme : a vasutas törvény szentesítése még nem érkezett le a kabinetirodából. Akármint csűrjék-csavarják is a dolgot, tény, hogy a vasúti törvények szentesítése elé nagy akadályok gördültek s épp ezért nem fogja kiutalni az államvasut alkalmazottainak a fölemelt lakbért. Ma újra közzétették a lakbérosztályozások lajstromát, amelyben Szeged újra csak a negyedik fizetési osztályban szerepel. — új katonai nyugdíjtörvény. Az új katonai nyugdíjtörvényt a hadügyminisztériumban már elkészítették s a hadügyminiszter rövidesen életbe is lépteti. A törvény főnyitása, hogy negyven évi szolgálat helyett már harmincöt év után teljes nyugdíjat biztosít. A rokkant tiszt eddig csak tíz évi szolgálat után kapott nyugdíjat, az új törvény szerint ezentúl már öt év után kapja meg a minimális nyugdíjat. A hatszáz koronás minimumot fölemelik ezerkétszáz-ezerhatszáz koronára. A régi törvény szerint a tiszt tiz évi szolgálat után fizetésének egy harmadát, tizenöt év után három nyolcadot s azután évente harmadfél százalékkal emelkedő nyugdíjat kapott. Az új törvény szerint a tiszt öt év után kapja a minimumot, tiz év után fizetésének negyven százalékát s azután évente harmadfél százalékkal többet. Hogy a nyugdíjazó tiszt az állam megterhelése nélkül lakásbérét is megkapja, behozzák a tisztek lakásbér biztosítását. E célra a tiszt fizetésének két százalékát levonják s ennek fejében a ryugalmazott tiszt megfelelő lakásbért is kap A legénység rokkantsági nyugdíját is fe emelik. Ma a rokkant közember évi hetvenkét korona, az altiszt háromszázhatvan korona nyugdíjat kap. Az új törvény szerint a közember kétszáz, az altiszt rangfokozat szerint háromszáztól ezer koronáig emelkedő rokkantsági illetményt kap. — Károlyi István gróf meghalt. Károlyi István gróf szerdán délután 3 órakor nagykárolyi kadélyában meghalt. Az ismert politikus halála nem jött váratlanul. Az orvosok már hetelt előtt lemondtak az életéről. Két hét óta állandóan agonizált. Fiát, György grófot, aki elenleg Londonban van, hazahívták. A pénteki temetésre Nagykárolyba érkezik Károlyi Gyula gróf, aradi főispán is a nejével, akik most Velencében nyaralnak. A nagykárolyi és fővárosi középületekre kitűzték a gyászlobogókat. — A tisztviselők mozgalma. A szolnoki járásbíróság és ügyészség kezelőtisztjei helyzetük javítására mozgalmat indítottak és kívánságaikat körlevélben összes kartársaikkal közölték együttes eljárás céljából. Fizetésük javításán kívül egyéb kívánságaikat a következő három pontban foglalták össze : 1. Hogy minden igazságügyi írnok 10 évi kifogástalan szolgálat után irodatisztté léptettessék elő. 2. Hogy a segédkönyvvezetők a X. fizetési fokozatba soroztassanak és hogy ez az állás vagy továbbra is hagyassák meg vagy szüntettessék meg s léptessék elő őket telekkönyvvezetőkké, de az a rendszer, hogy a telekkönyvvezetői és segédtelekkönyvvezetői állások helyére irnoki állások rendszeresittessenek, föltétlenül megszüntetendő. 3. Minden igazságügyi dijnok 3 évi kifogástalan szolgálat után kinevezendő, ki nem nevezhetés esetén 4 korona napidijjal díjazandó. — 300,000 korona munkáslakásokra. Makóról írják : Csanád vármegye köztörvényhatósága legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy 300.000 koronát munkáslakások építésére fordít. Hogy minél több munkáslakás épülhessen, felkérte a megye több községét, hogy legyen segítségére kedvező fekvésű telkek olcsó megszerzésében. Többek között fölkérték a Csanádi püspökség uradalmi tisztartóságát is, engedne át cserébe egy bizonyos földterületet munkáslakások céljaira, mely átengedett területért a Csanádi törvényhatóság teljesen hasonértékű és nagyságú területet adna. A rendkívüli meleg hangú átiratra az uradalmi tiszttartóság azt felelte, hogy a cserében kért területet csak abban az esetben hajlandó átengedni, ha az azokra épülő házak kizárólagosan katolikus emberek birtokába jutnak. A törvényhatóság, mely szociális szempontokat tekintett akkor, midőn egyáltalában munkásházak építéséhez fogott, nem fogadta el az ajánlatot, mert Csanádmegye törvényhatósága dolgozó munkásai között, felekezeti szempontból különbséget tenni nem hajlandó. — A fekete-sárga néppárt. A néppárt védnöksége alatt Pécsett legközelebb katolikus nagygyűlés lesz, amelynek vezetősége ugyancsak furcsán értelmezi a nemzeti érzés istápolásának tartozó kötelességeket, így Csanádmegye törvényhatóságához sárga-fekete színű címkével ellátott meghívót küldtek, ezzel a fölírással: „Comitat Depertement, Csanádmegye.'^ — Póttartalékosok bevonulása. Szerdán reggel vonultak be a közös hadseregbeli szegedi 46-ik gyalogezred póttartalékosai 28 napi fegyvergyakorlatra. A honvéd póttartalékosok pedig augusztus 6-án vonulnak be. — Mind hősök ők. A kormánypárt néhány hadköteles fiatal oszlopa nem akar őszi fegyvergyakorlatra bevonulni. Kieszelték tehát, hogy a jövő hónap elejére valami alkalmasnak látszó címen huszadmagukkal összehívják a képviselőházat s akkor a katonai behívó érvénytelenné válik, mivelhogy ők „törvényhozói“ munkában lesznek. A terv azonban füstbe ment. Némelyek szerint Justh Gyula fújta le a parlamenti játékot, mások szerint a kérvényezők nem tudtak az országgyűlés összehívására kérő levélhez húsz aláírást szerezni. — Eljegyzés: Jungen Emil bankhivatalnok eljegyezte Lippai Péter törvényhatósági bizottsági tag bájos leányát, Rózsikát. — Utazás Magyarország körüt. Deák Gyula, Brauswetter Ottó és Nyilassy Pál dr. Szegedről — mint megírtuk — automobilon nagyobb körutazásra indultak. Az érdekes sportvállalkozás kitűnően sikerült. A kirándulók kedden reggel visszatértek gépkocsijukon Szegedre. Tíz nap alatt 1500 kilométernyi utat tettek meg. Több helyen megszakították az utazásukat s bár a Tátrában igen sok akadálylyal kellett megküzdeniök, az előre megszabott idő alatt úgyszólván egész Magyarországot körülutazták. — Halálozás. Mikes Gyula kir. műszaki tanácsos sógornője, Wohryska Mária meghalt. A megboldogultat szerdán délután 5 órakor kisérték örök nyugalomra a Boldogasszonysugárút 10. számú gyászházból nagy részvét mellett. — A sátoraljaújhelyi vizsgálat. Sátoraljaújhelyen tudvalevőleg panamákat sejtettek és a tisztviselőket polgármesterestül fölfüggesztették. Most a városi tisztviselők fölfüggesztése ügyében rendkívüli közgyűlésre hívta egybe a főispán a képviselőtestületet. Tegnap Kovács Gyula dr. belügyminiszteri osztálytanácsos alapos vizsgálatot tartott a helybeli Erzsébet-közkórházban, ahol mindent rendben talált. — Hadnagyból — közvitéz. A 37-ik gyalogezred egyik közismert, a nagyváradi társadalomban általánosan kedvelt hadnagya, Bihary Sándor a múlt évben rossz útra lépett. Elsikkasztotta a 16-ik század pénzét és hirtelenül eltűnt Nagyváradról. Az eset megdöbbenést és részvétet keltett, mert Biharyt nemcsak tiszttársai szerették, hanem alantasai is. A fiatal hadnagy a 16-ik század pénzének elsikkasztása után nyomtalanul eltűnt Nagyváradról. A sikkasztásnak csakhamar nyomára jöttek. Bihary hadnagy szökése kétségtelenné tette, hogy" a sikkasztást ő követte el, tehát az ezredparancsnokság kiadta ellene a köröző levelet. Időközben fordulatot vett az ügy, de ez már nem lehetett befolyással Bihary sorsára. A hadnagy megbánván tettét, egyik Nagyváradhoz közel fekvő állomásról visszaküldte az elsikkasztott összeget az ezredparancsnokságnak, úgy hogy a kincstár nem károsodott. Ő azonban nem jött vissza, hanem tovább bujdosott. Az ország határát elhagyva, egy kis német városig jutott el. Ekkor már teljesen elfogyott a pénze, lerongyolódott. Nem mehetett tovább, tehát önként jelentkezett. A német hatóság táviratilag értesítette az ezredparancsnokságát, hogy Bihary megkerült, mire elrendelték Nagyváradra szállítását. Néhány nappal ezután Biharyt Nagyváradra kisérték és átadták ezredének, amely fogságba vetette és megindította ellene a hadbírósági eljárást. Mostanáig húzódott az ügy. A vizsgálatot legnagyobb titokban folytatták és a hadbíróság néhány nappal ezelőtt meghozta ítéletét a szerencsétlen fiatalember ügyében. Az ítélet rendkívül súlyos, de maga Bihary sem várt mást. A hadnagyot a hadbíróság lefokozásra és egy évi utólagos szolgálatra ítélte. A lefokozást már végre is hajtották. Bihary a tiszti egyenruhát fölcserélte köz- SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1907. augusztus 1., csütörtök