Szeged és Vidéke, 1907. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1907-11-01 / 251. szám
1907 XI/1 Gaál Endre tanácsnok jelentette, hogy avárosnak és államnak kötelezettségeit és jogait a szerződésben meghatározták. A szerződést Lázár György dr. a város, Apponyi Albert gróf az állam nevében aláírta, azt a belügyminiszter jóváhagyta. A 250.000 koronát a város azért óhajtja az árvaszéki gyámpénztárból venni, mert így juthat legolcsóbb kölcsönhöz. Pénz pedig az árvatári alapban van elég. Pirich Kálmán a tanyai iskolák átadására vonatkozólag további fölvilágosításokat kért. Gaál Endre dr.: Mindent elmondottam, ami ide tartozik. Sajnálom, más mondanivalóm nincs. Pillich Kálmán ragaszkodik előbbi álláspontjához, hogy a tanács az Írásbeli szerződést mutassa be. Mert „a kabát ruha, a szó szellő, az Írás — kontraktus.“ Még egyszer ajánlja a közgyűlés figyelmébe imént tett indítványát. Gaál Endre dr. ismételten hangsúlyozta, hogy Pillich eltért a tárgytól. Kéri a tanács javaslatának elfogadását. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Gaál Endre dr. tanácsnok a polgári leányiskola államosítására vonatkozólag az állammal kötött szerződést a miniszternek azzal a módosítással ajánlotta elfogadásra, hogy a város köteles szükség esetén újabb bútorokról gondoskodni, ha az eddigiek nem lennének elegendők. Előterjesztette továbbá a tanácsnak az építendő két leány- és egy fiúiskolának telkére vonatkozólag a tanácsnak azt a javaslatát, hogy a telkek megvétele céljából az árvatári alapból 120.000 korona kölcsönt vegyen föl a város. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Gaál Endre tanácsnok a tanítók fizetésére vonatkozólag a tanácsnak azt a javaslatát terjesztette elő, hogy a város a kormánytól a tanítók fizetésének kiegészítéséül segélykép az új tanítói törvényben meghatározott összeget kérelmezze s hogy a város a tanítók fizetését csak az államsegély kiutalása után rendezze véglegesen, ami célból a tanácsot a közgyűlés az előzetes munkálatokra fölhatalmazza. A közgyűlés a tanács javaslatát vita nélkül elfogadta. Lázár György dr. polgármester ezután a közgyűlés folytatását szerdán délután négy órára halasztotta és a közgyűlést berekesztette.* A szerdai folytatólagos közgyűlésen tanácsi előterjesztések következnek a gyalogjárók rendezése, a Kass mögött levő városi telkek eladása, a tizenkettedik gyógyszertár jogának adományozása és telkek eladása tárgyában, sorra kerül továbbá póttárgynak az 1908. évi költségvetés is. SZEEP ÉS VIDÉKE. * November 1-től új előfizetést nyitunk a SZEGED ÉS VIDÉKE-re. Kérjük azokat a tisztelt olvasóinkat, akiknek előfizetése október végén lejár, szíveskedjenek a megújításról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessük tovább. A Szeged és VidÉke előfizetdsí dra: egy hónapra......................................1 korona. negyed évre............................... 3 „ fél évre.................................... 6 „ egész évre...................................12 „ Sakóhelyváltossás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új elmüket idejekorán közöljék velünk. Egyes szám ára 4 fillér. A SZEGED ÉS VIDÉKE kapható minden újságárusítónál. SZEGED ÉS VIDÉKE. ROVÁSOK. Gyertyavilág mellett. Nyájas olvasóm, én most beszélhetnék neked itt órák hosszat a koppantóról és az olajmécsesről, — te bizony ezeket a holmikat, a faggyúgyertyával egyetemben, nem igen ismered. Pedig régen, mikor még nem voltunk ennyire modernek, így november elején már kora délután — ezek az őszvégi délutánok olyan rövidek! — szorgalmasan csipegették a faggyúgyertya szálát a koppantóval a mi nagyanyáink, az ódivatú, krinolinos nénikék. A faggyúgyertyákat azonban alaposan eloltotta ez a mi pogány korunk, amely kitekeri a hagyományok nyakát. A faggyúgyertyák korában ezt úgy mondták, hogy a haladás szekere hihetetlen gyorsasággal vágtat az élet országútján és akadályt nem ismer. Nohát, vágtatott is ez a szekér és nemcsak a faggyúgyertyákat, hanem a millygyertyát és a petróleumot is elhagyta és manapság már a gázon is túltette magát. Hogyisne, mikor olyan hódító kocsija akadt, mint a villamosság. Ez az igazság pedig — úgy tetszik nekünk — legalább is olyan ósdi már, mint a faggyúgyertya, vagy a koppantója. Csak azért kellett újra elmondanunk, mert a szegedi törvényszéken csodálatos fölfedezést tettünk. Ezt a pompás épületet csak néhány éve építették, de valami rosszakaratú ember belecsukta az írószobáiba a múlt század elejének a szellemét. Úgy tessék ezt érteni, hogy a törvényszéki hivatalokban október elejétől február végéig gyertyavilág mellett dolgoznak a bírák, abírák, jegyzők, telekkönyvesek és iktatói meg kiadói tisztviselők. Az ujjunkon lehetne elszámolni, hogy hány bíró szobájában van gázvilágítás, a többi helyeken pislákoló gyertyafény mellett rontják a szemeket a magyar igazságügy tisztviselői. A folyosókon, meg a mellékes helyiségekben Auer-égők világítanak, de a tisztviselők hetenkint megkapják a maguk fél font gyertyáját. Akárcsak ezernyolcszázhatvannyolcban ... A magyar királyi igazságügyminisztérium nem tudja, hogy ma már ezerkilencszázhetet írunk ? (a. d.) — Halottak napján. Itt nyugszik minden nemzeti követelés. Emelte a függetlenségi párt. MODERN villany, légszesz és combinált CSILLÁROK mesés kivitelben, óriási választékban kaphatók JUTÁNYOS ÁRAKON, FOHTYÓ SOMA világítási vállalatánál 534/1 Szegedeai Wagner-palota. Halottak napja. (Saját tudósítónktól.) A zajos, a komor, a fárasztó és gyülölséges életküzdelembe az örömünnepek mindegyikénél fölemelőbb pihenőt lop a lassan szivárgó, szótalan könnyek, az elesett vágyak szabad sóhajainak csöndes ünnepe , a halottak napja. A temetőben, szétkuszált virágok között, pislákolva gyulladnak ki a mécsesek színes lángjai, a sírok magányos Szentjános bogárkái és a szívekben a kegyelet, a szeretet, az elrepült álmok meleg érzései élednek meg a közeledő ünnep emlékezete alatt. A sírok mélyéből egy-egy órára kicsap a halál gondolata, az elmúlásnak nagy, végső igazsága és az élet harcaiban megsebbzett, az illúzióktól kínzott embereket jótékony hüsesége az élet haszontalanságainak és a küzdelem gyarlóságainak tudatára ébreszti. A halottaktól az élet ezen legnagyobb „legyőzőitől“, akiket évről-évre megsiratunk, akiktől évről-évre elbúcsúzunk, nyerjük a nirvána hegesztő sejtelmeit amelyek az élőknek még akkor is hazugság, ha hisznek benne, de amely mint az utolsó, elkerülhetetlen lehetőség, a legyőzetés édes bágyadtságát hirdeti. Hit és költészet, tudomány és filozófia, bűn és géphatalom, születő remények és korhadó vágyak : a halottak sírjánál mind megállanak, mint a legfőbb bölcsek, a mindentudók, az abszolutérezők előtt, akik megelőztek bennünket a végső cél elérésében és csak azért nem tanítanak meg igazságaikra, mert siettetnék utainkat. A temető pedig virágok, lángok ragyogó köntösét ölti magára, a hervadás, az elégés hírnökeit, amik szépek és bódítóak, mert jönnek az élők, akik a halál földjén sem lehetnek meg az élet illúziói nélkül. Az élők pedig jönnek, kiki a maga sírjához, a megemlékezés fájdalmának könnyáldozatát bemutatva : szerető a szeretőhöz, tanítvány a mesterhez, pályatárs az elődhöz, hódoló az elhunyt nagyok rögeihez. A szeretet könyeiből virágok fakadnak, az elmúlás mélasága pedig életerőt hoz a lankadt szívekbe, álmokhoz küzdelmekhez. Azoknak a kegyelete mellett, akik az övéiket megsiratják, megkönnyezi a város, a nemzet is a maga halottait. A főváros nagy temetőiben és az ország néhány más helyén, mely nagyéletű emberek sírját őrzi, a nemzet nagy halottait keresi föl a borzongó emlékezés napján az ország népe. Szeged temetőiben pedig a város örökemlékezetű munkásait, a közügyek lelkes szolgáit, a polgár példaképeinek sírjait keresi föl a város népe. A belvárosi temetőben bizonyára ez évben is sokan fogják fölkeresni Klauzál Gábornak, a nagy politikusnak sírhelyét. Bankó Pista, a nagy nótaköltő elhagyatott sírjára is sokan fognak virágot szórni, szerelmes leányok és ábrándos ifjak, a dal és a dalban zokogó, ujjongó igazság tisztelői. A szegedi hírlapírók és a cigányzenekarok kivonulnak a nótafa sírjához és ott szavalatokat tartanak. A belvárosi temetőben van a sírja Békefi Antalnak, Hegedűs Pálnak, Pálfy Ferencnek, Vass Károlynak — ez év halottainak — továbbá Szabados Jánosnak, a város volt tanácsnokának és mélykedélyű költőfiának, Pálfy Viktornak, Papp Józsefnek, Wagner Károlynak, Vass Mátyásnak, Rainer Ferencnek, Kremminger Antalnak. Ott nyugosznak a szegedi színház tagjai közül Aradi Gerő, Békefiné Kükemezei Vilma, Makó Lajosné, és Rónai Gyula. Znojemszky karmester sírja a rókusi temetőben van. A Deszkástemetőbe Dugonics András sírjához mennek ki sokan. A nagy népies író iránt köteles kegyeletét az idén is legkivált a Dugonics- Társaság rójja le, amelynek nevében Tömörkény István tesz koszorút a sírra. Az iskolák ifjúsága tanáraik vezetése mellett testületileg megy ki a sírok ünnepén az elhunyt tanárok sírjaihoz, amelyekre gyászbeszédek és szavalatok közt ez évben is, mint mindig, koszorút helyez el. A szegedi városi főgimnázium ifjúsága régi, kegyeletes szokás szerint, november 1- én az intézet elhunyt tanárainak sírját keresi föl a belvárosi temetőben, november 2- án pedig a nemzet nagy fiának, Szeged város szülöttének, Dugonics Andrásnak sir-