Szeged és Vidéke,1908. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1908-06-02 / 127. szám
mintegy százötvenen a fővárosi és szegedi kereskedő és társadalmi világ előkelőségeiből. A banketen az első beszédet Auer Róbert mondotta, aki a királyra és Szeged jövendőjére ürítette poharát. Holtzer Tivadar a vendégeket, Maróti Fürszt Bertalan a kereskedővilágnak az alakuló gyűlésen és a lakomán megjelent tagjait éltette. Kabos Ede szellemes és szép beszédet mondott, a szegedi sajtót éltette. Beszéltek még Holtzer Aladár, Rill Gusztáv, Stauber Miksa, Kisfalvi Frigyes, Gráf Salamon, Solti Pál stb. A budapestiek vasárnap délután elutaztak. Brázay Zoltán, az országos egyesület alelnöke nem jöhetett el a gyűlésre és ezt a sürgönyt küldötte. Az első vidéki központ megalakulása alkalmából, bár közbejött akadályok távoltartanak, meleg szívvel üdvözlöm a megjelenteket, különösen a szegedi velünk érző kereskedőket és új tagtársakat. Együttérzés, összetartás fogják biztosítani a sikert is. Brázay Zoltán: A szegedi szervezésben Fodor Bélának, László Bódognak és Stauber Miksának van nagy érdeme. „Piszkos és szennyes támadások.“ — Taschler Endre a tanyai vasútról. (Saját tudósítónktól.) A múlt hét szerdáján Vogman Ferenc dr. köztörvényhatósági bizottsági tag beadványt intézett a tanácshoz, amelyben fölhívta a tanács figyelmét a tanyai vasútnak szerinte nagyfontosságú és sürgősen megoldandó ügyére. A beadványban sok igazság volt. Érdek, ok és indok nélkül késett a tanyai vasút építési ügyének letárgyalása, megoldása. Vegman beadványával hétfőn foglalkozott a tanács és Balogh Károly tanácsnok javaslatára utasította Taschler Endre előadót, hogy három hónap alatt fejezze be tanulmányát, azt mutassa be a polgármesternek, hogy a polgármester ennek az ügynek letárgyalására kiküldött bizottságot öszszehívhassa és a tanulmányt az előadói javaslattal együtt az elé terjeszthesse. Eddig a rövid és velős előadói javaslat. A dolog csattanósa azonban ezután következett. Eddig Taschler Endre főjegyző adta elő a tanyai vasút ügyét. Most azonban azt akarja, hogy a polgármester más tanácsnoknak adja oda a tanyai vasút dolgát. A hétfői tanácsülésen ugyanis ezeket mondta Taschler: — A közgyűlésen eddig én voltam ennek az ügynek előadója. Akkor is hangoztattam, most is azt teszem, hogy vállalatba kell adni a tanyai vasút építését. A városra nézve valóságos katasztrófának tartom azt, hogy a város építtesse föl és kezelje a tanyai vasutat. Minthogy ez volt kezdettől fogva az álláspontom, minthogy ezzel az ügygyel kapcsolatban a közgyűlésen piszkos, szennyes és felületes támadásokban részesültem s azóta az álláspontom nem változott, kérni óhajtom a polgármester urat, hogy ennek az ügynek más előadót rendeljen ki. Kérem hát a tekintetes tanácsot, halassza el csütörtökig ennek az ügynek tárgyalását. Úgy is történt. Csütörtökön fognak érdemben határozni Vegman beadványa felett. Érdekes különben, hogy a tanácsban általában nem nagyon lelkesednek a tanyai vasútért. Azt tartják, hogy a forgalom emelésére kis mértékben fog hatni, a közlekedést nem teszi olcsóbbá és gyorsabbá. SZEGEDI TORNÁSZOK ÜNNEPE A HUSZÁRLAKTANYÁBAN. * (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Tornaegyesület vasárnap délután a honvédhuszárok laktanyájának hatalmas lovaglótermében nagyszabású tornaünnepséget rendezett, amelyre Budapestről is szép számmal jöttek vendégek. Közöttük a budapesti postások sportegyesületének női csoportja keltett különösebb érdeklődést. A tizennyolc tagú női csoport szabadgyakorlatokat és buzogánygyakorlatokat mutatott be. Persze, sokat tapsolták őket. A tornaverseny igen szép közönséget vitt ki a huszárlaktanyába és a sok szép asszony meg leány jelenléte mutatta, hogy a testedző sportok iránt a nők érdelődése évről-évre nő. Vagy talán azért jöttek el, mert a versenyben most a testedző nők is részt vettek ? A pompásan sikerült tornaverseny rendezéséért Lövész Antalt, az egyesület buzgó és fáradhatatlan elnökét illeti dicséret. Ő nyerte meg védőkül Jahl Gusztávot, Gerliczy Ferenc bárót és Kelemen Béla dr.-t. A versenybíróság elnöke Lázár György dr. volt, tagjai: Niklé János, Balla Béla, Pászthy Kálmán, Kornhuber Adolf, Szentgyörgyi Ferenc, Szőts Mihály, Szele Róbert dr., Reök Iván, Becsey Károly dr., Rósa Izsó dr., Hamza Géza, Gergely Miklós, Kószó István dr., raggambi Fluck Ferenc, Duka Marcel, bihari Faragó Ödön dr., Szarvady Lajos, Ternovszky Alajos, Gaál Endre dr., Scossa Dezső dr., Gerle Imre dr., Singer Kornél, Kárpáti Károly dr., Homor István, Tóth József, Bokor Pál, Vogman Ferenc, Újj József dr., Nyilassy Pál dr., Gál Kálmán, Jezerniczky Ákos, Csernovits Agenor,Wagner Gusztáv, Dögl Adolf és Lövész Antal voltak. A rendező bizottság munkáját Both Ferenc dr., Forgács János dr., Forbát Leó dr., Gönczy Elek, Krutsay Gyula, Lendvay József, Mayer Gyula, Márki Imre dr., Milassin Jenő, Meák Gyula, Polgár Péter dr., Schwaiger József, Spiegel Lajos és Szász Hugó dr. látták el. És külön dicséret illeti a bíráló bizottság tagjait, Ádámfi János, Armeniani Ede, Bérczy Ede, Bodrossy Dénes, Borosnyay Károly, Kálmán Géza, Neiszer István, Rácz Manó, Spécz Gyula, Schindelberger József és Tóth István urakat, akik pontos és lelkiismeretes szaktudással voltak a tornaegyesület szolgálatára. A tornaverseny a versenyzők fölvonulásával kezdődött. A fölvonulás után szabadgyakorlatokat mutattak be a tornászok Borosnyay Károly tanár ügyes és szakszerű vezetésével. Ő volt a gyakorlatok betanítója és előkészítője is. A szabadgyakorlatok a szertonázásnak adtak helyet: a Budapesti Budai Torna-Egyesület (BBTE) és a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) korláton, a Szegedi Torna-Egyesület lovon, a szegedi középiskolák mintacsapata ugyancsak korláton mutatta be az ügyességét. Mivel a szertornázásért szegedieket kellett jutalmazni: az első díj a városi főgimnázium csapatáé lett (155 pont), a második a felső kereskedelmi iskoláé (151 pont). Az általános szertornázás után verseny következett a magas korláton: egy előírt és egy szabadon választott gyakorlatot mutattak be a versenyzők, akik közül Halász (kereskedelmi) ezüstérmet, Rotsching bronzérmet, Ökrös pedig oklevelet kapott. A korlátverseny után a szegedi tornaegyesület mintacsapata mutatott be a nyújtón olyan gyakorlatokat, amelyekért sokszor kijárt a taps a közönség részéről. És most jöttek a nők — először. (Mert jöttek másodszor is és — ha a közönségtől függ — még tízszer.) Tóth István vezetésével a budapesti postások sportegyesületének női tagjaiból alakított csapat ügyes, ötletes és kitűnően sikerült szabadgyakorlatokat mutatott be, a tetszetős gyakorlataikat és a komoly buzgóságukat percekig tapsolták, az egész produkciót pedig erőnek erejével meg akarták ismételtetni a diákok. A magasugró-verseny eseménye volt a szegedi tornaegyesület vasárnapi versenyének, mert két állandó, régi és nagytehetségű sportember: Gönczy Lajos dr. (SZTE) és Kovács Nándor (BBTE) kerültek egymással szembe. Izgalmakkal teljes volt a küzdelem, amelyből Gönczy Lajos dr. került ki győztesen. Öten neveztek a versenyre, a két bajnokon kívül Herczeg István és Spécz Gyula a szegediek közül és Witzelsberger Károly Budapestről. A 1572 centiméteres magasságig együtt haladtak, de már a 161 centiméternél kettesben maradtak Gönczy és Kovács. Mikor Gönczy Lajos dr. 169Va centiméteres magasságot gyöntyörű formájan átugrotta, zugó tapssal ünnepelte a közönség. De megéljenezték Kovács Nándort is, aki ezt a magasságot igen szépen ugrotta meg. A 172-est is egyforma szépen ugrották, de a 1742-t már Gönczy is. Kovács is leütötte előszörre. Gönczy javított és átugrotta ezt a magasságot is, Kovács javított, de leütötte, újra javított és újra leütötte. A győzelem tehát Gönczy Lajos dr.-é lett, aki ezüst dohányzó készletet és ezüstérmet kapott első díjképpen. Kovács Nándornak ezüst állatszobor és ezüstérem, Spécz Gyulának (155 centiméterrel harmadik) ezüstérem, Metzelsberger Károlynak (negyedik) bronzérem jutott. A magas nyújtón következett ekkor az egyéni verseny, amelyben Bodrossy Dénes, Erdődi Imre, Femér Lajos, Kovács Nándor (BBTE), Gellért Lajos, Réz Imre dr. (MTK), Borbola Jenő, Horváth István, Kálmán Sándor, Rozsnyai Árpád, Springer Antal és Székely Benő (SZTE) vettek részt. Az első díjat Erdődi Imre 11,06 ponttal, a másodikat Kovács Nándor 11 ponttal és a harmadikat (bronzérem) Székely Benő kapta. A nyújtóverseny után jöttek a hölgyek, másodszor és utoljára. Buzogánygyakorlatokat csináltak és ezek külön is, meg szabadgyakorlatokkal kapcsoltan is igen szépek voltak és új bizonyságot tettek a budapesti postáskisasszonyok ügyességéről. A korláton való verseny fejezte be a sportünnepet. A korlátverseny résztvevői képzett tornászok: Bodrossy Dénes, Witzelsberger Károly (BBTE), Gellért Imre, Gellért Lajos (MTK), Herczeg István, Kálmán Sándor, Perhács Béla dr. és Spécz Gyula (SZTE) voltak. Közülök első Spécz Gyula, második Gellért Lajos, harmadik Perhács Béla dr. és negyedik Herczeg István lett. A versenyek között a katonai zenekar hangversenyezett. A versenyek befejezése után Lövész Antal mondott szép beszédet az ünnep résztvevőihez, majd Pászthy Laci és Hamza Baby kisasszonyok osztották ki a díjakat a győzteseknek. /IJJA DR.MIKSA BANKÜZLETE, SZEGEDEM. SZEGED ÉSZIDÉSE. 1908 VI/2 felvételnek a Lapkihordó asszonyok Szeged és Vidéke kiadóhivatalában Kálvária utca 6. szám.