Szeged és Vidéke,1908. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1908-06-02 / 127. szám

mintegy százötvenen a fővárosi és szegedi kereskedő és társadalmi világ előkelőségei­ből. A banketen az első beszédet Auer Ró­bert mondotta, aki a királyra és Szeged jö­vendőjére ürítette poharát. Holtzer Tivadar a vendégeket, Maróti Fürszt Bertalan a keres­kedővilágnak az alakuló gyűlésen és a lako­mán megjelent tagjait éltette. Kabos Ede szellemes és szép beszédet mondott, a sze­gedi sajtót éltette. Beszéltek még Holtzer Aladár, Rill Gusztáv, Stauber Miksa, Kis­falvi Frigyes, Gráf Salamon, Solti Pál stb. A budapestiek vasárnap délután elutaz­tak. Brázay Zoltán, az országos egyesület alelnöke nem jöhetett el a gyűlésre és ezt a sürgönyt küldötte. Az első vidéki központ megalakulása alkal­mából, bár közbejött akadályok távoltartanak, meleg szívvel üdvözlöm a megjelenteket, külö­nösen a szegedi velünk érző kereskedőket és új tagtársakat. Együttérzés, összetartás fogják biz­tosítani a sikert is. Brázay Zoltán: A szegedi szervezésben Fodor Bélának, László Bódognak és Stauber Miksának van nagy érdeme. „Piszkos és szennyes támadások.“ — Taschler Endre a tanyai vasútról. (Saját tudósítónktól.) A múlt hét szer­dáján Vogm­an Ferenc dr. köztörvényható­­sági bizottsági tag beadványt intézett a ta­nácshoz, amelyben fölhívta a tanács figyel­mét a tanyai vasútnak szerinte nagyfontos­­ságú és sürgősen megoldandó ügyére. A beadványban sok igazság volt. Érdek, ok és indok nélkül késett a tanyai vasút építési ügyének letárgyalása, megoldása. Vegman beadványával hétfőn foglal­kozott a tanács és Balogh Károly tanácsnok javaslatára utasította Taschler Endre elő­adót, hogy három hónap alatt fejezze be tanulmányát, azt mutassa be a polgármes­ternek, hogy a polgármester ennek az ügy­nek letárgyalására kiküldött bizottságot ösz­­szehívhassa és a tanulmányt az előadói javaslattal együtt az elé terjeszthesse. Eddig a rövid és velős előadói javaslat. A dolog csattanósa azonban ezután követ­kezett. Eddig Taschler Endre főjegyző adta elő a tanyai vasút ügyét. Most azonban azt akarja, hogy a polgármester más tanácsnok­nak adja oda a tanyai vasút dolgát. A hétfői tanácsülésen ugyanis ezeket mondta Taschler: — A közgyűlésen eddig én voltam en­nek az ügynek előadója. Akkor is hangoz­tattam, most is azt teszem, hogy vállalatba kell adni a tanyai vasút építését. A városra nézve valóságos katasztrófának tartom azt, hogy a város építtesse föl és kezelje a tanyai vasutat. Minthogy ez volt kezdet­től fogva az álláspontom, minthogy ezzel az ügygyel kapcsolatban a közgyűlésen piszkos, szennyes és felületes támadásokban részesül­tem s azóta az álláspontom nem változott, kérni óhajtom a polgármester urat, hogy ennek az ügynek más előadót rendeljen ki. Kérem hát a tekintetes tanácsot, halassza el csütörtökig ennek az ügynek tárgyalását. Úgy is történt. Csütörtökön fognak ér­demben határozni Vegman beadványa felett. Érdekes különben, hogy a tanácsban általá­ban nem nagyon lelkesednek a tanyai vas­­útért. Azt tartják, hogy a forgalom emelésére kis mértékben fog hatni, a közlekedést nem teszi olcsóbbá és gyorsabbá. SZEGEDI TORNÁSZOK ÜNNEPE A HUSZÁRLAKTANYÁBAN. * (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Torna­egyesület vasárnap délután a honvédhuszárok laktanyájának hatalmas lovaglótermében nagy­szabású tornaünnepséget rendezett, amelyre Budapestről is szép számmal jöttek vendé­gek. Közöttük a budapesti postások sport­­egyesületének női csoportja keltett különö­sebb érdeklődést. A tizennyolc tagú női cso­port szabadgyakorlatokat és buzogánygya­korlatokat mutatott be. Persze, sokat tapsolták őket. A tornaverseny igen szép közönséget vitt ki a huszárlaktanyába és a sok szép asszony meg leány jelenléte mutatta, hogy a testedző sportok iránt a nők érdelődése évről-évre nő. Vagy talán azért jöttek el, mert a versenyben most a testedző nők is részt vettek ? A pompásan sikerült tornaverseny ren­dezéséért Lövész Antalt, az egyesület buzgó és fáradhatatlan elnökét illeti dicséret. Ő nyerte meg védőkül Jahl Gusztávot, Ger­­liczy Ferenc bárót és Kelemen Béla dr.-t. A versenybíróság elnöke Lázár György dr. volt, tagjai: Niklé János, Balla Béla, Pászthy Kálmán, Kornhuber Adolf, Szent­­györgyi Ferenc, Szőts Mihály, Szele Róbert dr., Reök Iván, Becsey Károly dr., Rósa Izsó dr., Hamza Géza, Gergely Miklós, Kószó István dr., raggambi Fluck Ferenc, Duka Marcel, bihari Faragó Ödön dr., Szarvady Lajos, Ternovszky Alajos, Gaál Endre dr., Scossa Dezső dr., Gerle Imre dr., Singer Kornél, Kárpáti Károly dr., Homor István, Tóth József, Bokor Pál, Vogman Ferenc, Újj József dr., Nyilassy Pál dr., Gál Kál­mán, Jezerniczky Ákos, Csernovits Agenor,­­Wagner Gusztáv, Dögl Adolf és Lövész Antal voltak. A rendező­ bizottság munkáját Both Fe­renc dr., Forgács János dr., Forbát Leó dr., Gönczy Elek, Krutsay Gyula, Lendvay Jó­zsef, Mayer Gyula, Márki Imre dr., Milassin Jenő, Meák Gyula, Polgár Péter dr., Schwai­ger József, Spiegel Lajos és Szász Hugó dr. látták el. És külön dicséret illeti a bíráló­ bizott­­ság tagjait, Ádámfi János, Armeniani Ede, Bérczy Ede, Bodrossy Dénes, Borosnyay Károly, Kálmán Géza, Neiszer István, Rácz Manó, Spécz Gyula, Schindelberger József és Tóth István urakat, akik pontos és lelki­­ismeretes szaktudással voltak a tornaegyesü­let szolgálatára. A tornaverseny a versenyzők fölvonulá­sával kezdődött. A fölvonulás után szabad­­gyakorlatokat mutattak be a tornászok Bo­rosnyay Károly tanár ügyes és szakszerű vezetésével. Ő volt a gyakorlatok betanítója és előkészítője is. A szabadgyakorlatok a szertonázásnak adtak helyet: a Budapesti­ Budai Torna-E­gyesület (BBTE) és a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) korláton, a Sze­gedi Torna-Egyesület lovon, a szegedi közép­iskolák mintacsapata ugyancsak korláton mutatta be az ügyességét. Mivel a szertorná­­zásért szegedieket kellett jutalmazni: az első díj a városi főgimnázium csapatáé lett (155 pont), a második a felső kereskedelmi iskoláé (151 pont). Az általános szertornázás után verseny következett a magas korláton: egy előírt és egy szabadon választott gyakorlatot mutattak be a versenyzők, akik közül Halász (keres­kedelmi) ezüstérmet, Rotsching bronzérmet, Ökrös pedig oklevelet kapott. A korlátver­seny után a szegedi tornaegyesület minta­csapata mutatott be a nyújtón olyan gyakor­latokat, amelyekért sokszor kijárt a taps a közönség részéről. És most jöttek a nők — először. (Mert jöttek másodszor is és — ha a közönségtől függ — még tízszer.) Tóth István vezetésé­vel a budapesti postások sportegye­sületének női tagjaiból alakított csapat ügyes, ötletes és kitűnően sikerült szabadgyakorlatokat mu­tatott be, a tetszetős gyakorlataikat és a ko­moly buzgóságukat percekig tapsolták, az egész produkciót pedig erőnek erejével meg akarták ismételtetni­­­ a diákok. A magasugró-verseny eseménye volt a szegedi tornaegyesület vasárnapi versenyé­nek, mert két állandó, régi és nagytehetségű sportember: Gönczy Lajos dr. (SZTE) és Kovács Nándor (BBTE) kerültek egymással szembe. Izgalmakkal teljes volt a küzdelem, amelyből Gönczy Lajos dr. került ki győzte­sen. Öten neveztek a versenyre, a két baj­nokon kívül Herczeg István és Spécz Gyula a szegediek közül és Witzelsberger Károly Budapestről. A 157­2 centiméteres magassá­gig együtt haladtak, de már a 161 centimé­ternél kettesben maradtak Gönczy és Kovács. Mikor Gönczy Lajos dr. 169Va centiméteres magasságot gyöntyörű formájan átugrotta, zugó tapssal ünnepelte a közönség. De meg­éljenezték Kovács Nándort is, aki ezt a ma­gasságot igen szépen ugrotta meg. A 172-est is egyforma szépen ugrották, de a 174­2-t már Gönczy is. Kovács is leütötte előszörre. Gönczy javított és átugrotta ezt a magas­ságot is, Kovács javított, de leütötte, újra javított és újra leütötte. A győzelem tehát Gönczy Lajos dr.-é lett, aki ezüst dohányzó készletet és ezüstérmet kapott első díjképpen. Kovács Nándornak ezüst állatszobor és ezüst­érem, Spécz Gyulának (155 centiméterrel harmadik) ezüstérem, Metzelsberger Károly­­nak (negyedik) bronzérem jutott. A magas nyújtón következett ekkor az egyéni verseny, amelyben Bodrossy Dénes, Erdődi Imre, Femér Lajos, Kovács Nándor (BBTE), Gellért Lajos, Réz Imre dr. (MTK), Borbola Jenő, Horváth István, Kálmán Sán­dor, Rozsnyai Árpád, Springer Antal és Szé­kely Benő (SZTE) vettek részt. Az első díjat Erdődi Imre 11,06 ponttal, a másodikat Ko­vács Nándor 11 ponttal és a harmadikat (bronzérem) Székely Benő kapta. A nyújtóverseny után jöttek a hölgyek, másodszor és utoljára. Buzogánygyakorlato­kat csináltak és ezek külön is, meg szabad­­gyakorlatokkal kapcsoltan is igen szépek voltak és új bizonyságot tettek a budapesti postáskisasszonyok ügyességéről. A korláton való verseny fejezte be a sportünnepet. A korlátverseny résztvevői kép­zett tornászok: Bodrossy Dénes, Witzelsber­ger Károly (BBTE), Gellért Imre, Gellért Lajos (MTK), Herczeg István, Kálmán Sán­dor, Perhács Béla dr. és Spécz Gyula (SZTE) voltak. Közülök első Spécz Gyula, második Gellért Lajos, harmadik Perhács Béla dr. és negyedik Herczeg István lett. A versenyek között a katonai zenekar hangversenyezett. A versenyek befejezése után Lövész Antal mondott szép beszédet az ünnep résztvevőihez, majd Pászthy Laci és Hamza Baby kisasszonyok osztották ki a díjakat a győzteseknek. /IJJA DR.MIKSA BANKÜZLETE, SZEGEDEM. SZEGED ÉS­ZIDÉSE. 1908 VI/2 felvételnek a Lapkihordó asszonyok Szeged és Vidéke kiadóh­ivataláb­an­ Kálvária­ utca 6. szám.

Next