Szeged és Vidéke, 1908. augusztus (7. évfolyam, 176-199. szám)

1908-08-01 / 176. szám

4­­. — MULATSÁGOK. A szatym­azi nyaralók szombaton délután négy órakor gyermekbálat rendeznek. Ezt társasvacsora és tánc követi. Meghívókat a rendezőség nem bocsát ki. — A szegedi MÁV altiszti kör szombaton Bogyós Ottó állomásfőnök védnöksége alatt a Sárkány Mihály-féle kerthelyiségben táncvigalmat rendez. A mulatság este nyolc órakor kezdődik. A VÁROS VGTSL — Játszani akarnak a diákok. Van Új­szegeden és más egyebütt is gyermekjátszó­hely, azonban ezek részint terjedelmük, ré­szint távolságuk miatt nem elégítik ki a szükségletet. Épp azért lehetőleg a tanév megkezdése előtt gondoskodni akar a hatóság új gyermek játszóhelyről. A hely kijelölésére hétfőn délután értekezletet tartanak a szegedi középiskolák igazgatói.­­ A város fája. A városnak szükséges fája szombaton árlejtés lesz a gazdasági ügyosztályban. Az árlejtést megelőzőleg Bokor Pál helyettes polgármester és Faj­ka János főszámvevő Nagyváradon és Aradon jártak, hogy az ottan való faárak iránt tuda­kozódjanak. — VÁROSI KIS hírek. Gaál Endre dr. ta­nácsnok hat heti, Back Lipót osztályjegyző öt heti szabadságra ment. — A szatymaz—Kisteleki út kiépítéséhez a rókusi állomás mögött levő kö­veket kell elszállítani, amire pénteken délelőtt árlejtés volt. A nyolc ajánlat közül azonban egyik sem kielégítő. Új árlejtés lesz.­­ A ró­kusi templom belső berendezésére szombaton délelőtt árlejtés lesz a gazdasági ügyosztályban. Az árlejtést megelőzőleg pénteken ajánlat jött Krejcsik József prágai kereskedőtől, hogy min­den ajánlatnál öt százalékkal olcsóbban hajlandó megcsinálni a rókusi templom belső berendezé­sét.­­ A közgyűlés új fertőtlenítő gépre 12,000, a körtöltés építésére további 66,000, a csapat­­kórház javítására 11,000, a honvédhuszárlaktanya javítására 9000 koronát szavazott. A belügy­miniszter ezeket a közgyűlési határozatokat jóvá­hagyta. A petróleum-panama. * A budapesti petróleum-panama üpében egyre érdekesebb adatok jutnak nyilvánosságra. * (Saját tudósítónktól.) Az izavölgyi pet­róleum-források szenzációs csalási ügyében a budapesti rendőrség — mint értesülünk — hivatalból folytat eljárást, mert a részvény­társaság ellen egyáltalában nem érkezett följelentés. A petróleumszédelgők ü­zelmeiről, melyekkel a magyar hitelt­ immár Francia­­országban is kompromitálták, érdekes dolgo­kat jelentenek. Frommer Albert nagybányai földbirto­kos még a halandó­ kormánynak tett szolgá­latok jutalmazásául két kincstári birtokra, Felsőszelistyére és Dragomirfalvára petr­ó­­leumfurási és kutatási engedelmet kapott. Ezzel az engedéllyel a zsebében fölkereste Leontier Félix párisi bankárt, aki nagy tűz­zel hozzálátott a részvénytársaság megalakí­tásához s becsületes és jóhiszemű embereket sikerült az igazgatóságba beugrasztania, a többi közt Grönwald Zsigmond máramaros­­szigeti ügyvédet és Bernyén Kornél vállalko­zót, aki a földmunkákat, a fúrásokat, építke­zéseket vállalta. Két alkalmazott is akadt: Engel Jenő, mint a nem létező bányák fel­ügyelője és Fellner Vilmos bányatiszt. Ilyen előkészület után 1905 március ha­vában megalapították a Magyarországi bánya- és petróleum-részvénytársaság­ot egy millió kétszázezer korona részvénytőké­vel, melyből egy millió koronát maga From­­­mer jegyzett, még­pedig olyképpen, hogy ellenértékűl egy millió koronáért eladta a részvénytársaságnak az engedményt. Pénzt ezért nem kapott, mert pénz nem volt, de megkapta az egymillió értékű részvényeket. Hogy ezekkel mit csinált, birtokában van­nak-e, vagy eladta őket, megállapítva még nincsen. Leontier bankár Franciaországban igye­kezett a magyar vállalat részére pénzt sze­rezni. A párisi újságok közleményei szerint szerzett is, egész sereg francia kistőkésnek szedte el az értéktelen részvényekért a pén­zét. Ebből azután a költségeket födezte és SZEGED ÉS VIDÉKE. 1908 VIII/1 az igazgatói fizetéseket folyósítota. Egyebet nem tett. De 1906-ban fölemelte a részvény­­tőkét öt millió koronára és megvette özvegy Deutsch Henriknétől az izaszacsoli birtokot, amelyre a haladó kormány az előző évben szintén adott próbafúrás­ engedélyt. A birto­kot hitelbe vette, a tulajdonjog özvegy Deutschnéé maradt, amennyiben az elsőbb­séget betábláztatta a birtokra. A vizsgálat eddig még nem állapította meg, hogy mikor szűnt meg a ré­szvénytár­­saság fúrási és kutatási engedélye a kincs­tári birtokokra, de tény, hogy megszűnt, még­pedig azért, mert az engedélyért járó illetményeket a részvénytársaság a kincs­tárnak nem fizette meg. Igyekeztek újabb engedélyt szerezni, de ez már nem volt kapható. A bűnügyi vizsgálatot most az érdekli: akkor emelték-e föl a részvénytőkét, mikor a fúrási engedély már megszűnt, tehát semmi alapja a részvénytársaságnak nem volt és azért szerezték-e az izaszacsoli birtokot, hogy a továbblétezést indokolják. A csődügyben eddig Engel Jenőt hallgatták ki a rendőrsé­gen, ,de a kihallgatás eredményét titkolják. Érdekes, hogy ebből az ügyből kifolyó­lag a francia sajtó éppen úgy támadja a ma­gyar vállalkozást, a magyar alapításokat és bankokat, mint a bankárügyekből kifolyólag a német sajtó. Hova­tovább Magyarország vállalkozásai elől az idegen tőke teljesen el fog zárkózni, mert minden vállalat mögött panamát sejt. Voigt mester Tápiósápon. — Letartóztatott szélhámos. — (Saját tudósitónktól.) A Voigt mester, a köpenicki suszter, aki kapitányi uniformis­ban egy szakasz katonát használt föl a Köpenick városi pénztár kifosztására, iskolát csinált.­­Most egy magyar ember, Graf József követett el ravaszul kieszelt szélhá­mosságot, amelynek rendkívül érdekes rész­letei sok tekintetben emlékeztetnek Voigt bácsi tréfájára. A nyílt esztendőben Graf József, aki jóformán iskolába sem járt, írni­­olvasni alig tud, segédjegyző volt Rákos­keresztúron. Itt többrendbeli sikkasztást kö­vetett el, mire a törvényszék négy hónapi börtönre ítélte. Az előzetes letartóztatás ide­jét a pestvidéki ügyészség fogházában töltötte el, ahol megismerkedett egy Kramár János nevű parasztlegénnyel, aki Tápiósápon meg­ölte a testvérét és emiatt nyolc évet kapott. Ennek a fegyencnek a nevét használta föl Graf József a ravasz módon kieszelt csalásra. Amikor ugyanis kitöltötte büntetésének idejét és kiszabadult a börtönből, egy napon megjelent Rácz Géza dr. ügyvédnél és át­adott neki egy meghatalmazványt, amelyre a Kramár János neve volt írva. A szélhámos aztán részletesen elmondta, hogy fogolytársa ártatlannak érzi magát a neki tulajdonított bűncselekmény elkövetésében és most arra kéri az ügyvédet, hogy kérjen az ő nevében perúyítást. Rácz Géza dr. végighallgatta az elbeszélést, minden szót elhitt és nyomban intézkedett a pernyítás iránt. Elsősorban ér­tesítette Kramár János Tápiósápon lakó szü­leit és arra kérte őket, látogassák meg őt budapesti irodájában. A szülők meg is ér­keztek és abban állapodtak meg a fiskálissal, hogy a legközelebbi vasárnapon újból hozzá­mennek a fővárosba és a perköltségre egy bizonyos összeget hoznak föl. Alig érkeztek azonban haza Tápiósápra, az öreg Kramárék, egy sürgönyt kaptak, amelyben Rácz Géza dr. arra kéri őket, ne fáradjanak föl hozzá, mert le fogja küldeni hozzájuk megbízottját, Gráf Józsefet. Természetesen ezt a sürgönyt maga Graf küldötte, hogy ilyenformán ő vehesse föl az ügyvédnek szánt honorárium­­előleget. Amikor leérkezett Tápiósápra, a kellő, hamisított legitimációkkal ellátva, elő­ször a községházára ment és bemutatkozott a jegyzőnek, aki nagyon szívesen fogadta. Rendelkezésére bocsájtotta a gyilkosságra vonatkozó összes jegyzőkönyveket és Graf kívánságára beidéztetett vagy hetven tanút, akiket a szélhámos aztán egytől-egyig ki­hallgatott. Ezek a kihallgatások két napon keresztül éjfélig is eltartottak. A faluban ezután biztosra vették, hogy ilyen kitűnő fiskális közbenjárása folytán a pernyítás csak sikerre vezethet és maga a községi jegyző biztatta a testvérgyilkos öreg szüleit, hogy nyugodtan fizethetnek az ügyvédnek. Harmadnap, miután tejben-vajban fürösz­­tötték, Kramárék át is adtak neki három­száz koronát. Tápiósápon várták, hogy mi lesz a pör­­ujitással. Az idő azonban múlt és a pöruji­tást nem volt, aki benyújtsa. Végül Kramárék újból fölmentek Rácz Géza dr.-hoz az ügyet megsürgetni. Ekkor derült ki az egész csalás. Se a fogoly Kramár János nem írta alá az ügyvédi meghatalmazást, se Rácz Géza dr. nem küldött le a maga nevében senkit Tápió­sápra. Az ügyvéd a rendőrségen tett a ravasz szélhámos ellen feljelentést, akit az Erzsébet­­körút 29. szám alatti lakásán letartóztatták. A kihallgatás során mosolyogva vallotta be az egész kalandot. Megállapították, hogy ezenkívül egé­sz sereg hasonló szélhámossá­got követett el. Művészet színház. * A vásárhelyi színház megnyitása. Szom­baton, augusztus elsején nyitja meg a vásár­helyi színház idei szezonját Szendrey Mihály aradi színházigazgató. Bakonyi és Jakobi Viktor zenés daljátékának, A tatai jár­ás­nak bemutatásával. Szendrey társulata nagy­ ambícióra készül a rövid szezonra, amely szeptember végéig tart. Az igazgató számos újdonságot ígér a vásárhelyi szezon folyamán. * A szegedi színháznyitás. Szeptember else­jén újra megnyílnak a szegedi városi színház kapui. Makó Lajos az idén egy hónappal előbb indul bele abba a nagy küz­delembe, amely évről-évre erősebb lesz a színház és közönség között. Az első előadás A tatárjárás című nagy pesti sikert aratott vígszínházi daljáték bemutatója lesz. Bakonyi Károly és Jakobi Viktor darabjában mutat­kozik be a szegedi színházjáró közönség előtt Rédei Szidi koloratúr-énekesnő, a volt Népszínház tagja, aki a nagyobb vidéki szín­padokon már sok szép sikerrel megfordult, azonkívül Kende Jolán. Az új szezonban Bárdos Irmát és Szabados Gizit már nem fogja viszontlátni a szegedi közönség. * Sztrájk az Operában. A budapesti Operában ritka sztrájk készül. Az Operaház karszemélyzete, műszaki személyzete és zene­kara beadványt intézett Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszterhez, amelyben sztrájkkal fenyegetőznek. A kérvényezők azt mondják, hogy ha kívánságaikat a miniszter nem teljesíti, az őszi szezon előtt sztrájkba lépnek és már a próbákon sem jelennek meg. a HOSSUTH-KaVEHSZ ecr kek­helyiségében szenzációs, érdekfeszítő mozgófénykép előadás tartatik, faetenkint kétszeri uj műsorral. Minden kedden igat01i a zene. — Az uj műsor. .... Képek Japánból. — Köpenicki-szobor. — Zene­művész, mint kéményseprő. — Ügyes detektív. — indusnő szerelme. — Jönnek a tűzoltók. — Az utolsó nadrág. — Két jószív. Számos látogatásért esedez kiváló tisztelettel DÁVID SÁNDOR, 1915—20 kávéh­áz-tulajdonos.

Next