Szeged és Vidéke, 1908. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1908-10-01 / 225. szám
4 A püspök zsarolója. Párvy püspök pere. Saját tudósítónktól.) Nagy föltűnést keltett annak idején országszerte az a följelentés, amelyet Párvy Sándor szepesi püspök tett a budapesti törvényszéknél egy föltűnő szépségű hölgy, Kovács Klotild ellen. A püspök zsarolással vádolta a szép aszszonyt. Párvy följelentését Kovács Klotildnak a törvényszéknél emelt panasza előzte meg. Az asszony vádjában azt állította, hogy ő egy ízben egy barátnőjével fölkereste a püspököt Budapesten, aki akkor a Császárfürdőben nyaralt. Valami protekciót akart tőle kérni. Párvy rendkivül nyájasan fogadta s mikor bucsuzásra került a sor, levett a szép hölgy nyakáról egy aranyláncot s azt mondotta neki, jöjjön vissza még hozzá s akkor ad helyette másikat, szebbet. Ebből a vádból — amint a vizsgálatból kiderült — csak annyi volt igaz, hogy Kovács Klotild fölkereste a püspököt. A nyakláncról szóló história ellenben elejétől végig koholmány, amivel csak az a ravasz célja volt az asszonynak, hogy a püspököt kompromittálja s igy aztán megzsarolja. Lehet, arra számított, hogy Párvy nem fogja kimésni az áldozatot, hogy a meghurcoltatástól meneküljön. A számításában csalódott. A vizsgálat után, amely Párvy ellen az eljárást megszüntette, a püspök tette meg följelentését Kovács Klotild ellen zsarolás miatt. Az asszony azóta vizsgálati fogságban van. Szerdán kezdődött meg ebben az érdekes ügyben a tárgyalás Sárkány Lajos dr. elnöklésével. Kovács Klotildot, a vádlottat, aki rendkívül elegáns, feketeselyem öltözékben jelent meg, két fegyveres börtönőr kísérte a vádlottak padjához. Fényes Samu dr. a védője. Tanulként Párvy Sándor dr.-t, Kohl Medárd püspököt, Kétly Károly dr.-t, Szederkényi Nándort s ezeken kívül még számos, összesen ötvenkét tanút idéztek be, akik közül azonban igen sokan nem jelentek meg. Nem jött el maga Párvy püspök sem, aki írásban kijelentette, hogy nem kívánja magát, mint sértettet képviseltetni. Kohl Medárd dr. levélben jelentette, hogy bérmauton van. Megkérdezték a vádlottat, hogy mi a foglalkozása. — Hlatky Zsigmondnál vagyok házvezetőnő. — Van-e jövedelme ? — kérdezte ezután az elnök. — Van 600 korona fizetésem. — Volt-e büntetve ? — Nem voltam. Az iratokból kitűnik, hogy Kovács Klotild már volt büntetve. A vádat tagadja. Ezután több tanút hallgattak ki. A tárgyalást folytatják. Lapkihordó asszonyok felvétetnek a Szeged és Vidéke kiadói fivatalában Kálvária utca 6. szám. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1908 X/I 1 Bihar Derecske és a belügyminisztérium. (Saját tudósítónktól.) A belügyminiszteri posta hatalmas csomagot vitt Budapest főváros iktatójába. A hatalmas csomag-aktához egy leirat volt mellékelve, amelyben a belügyminiszter komoly, sőt szigorú hivatalos hangon fölszólítja a fővárost, hogy kutassa ki Bihar Derecske nevű, budapesti születésű és illetőségű polgárt és hajtson be tőle 2 korona 38 fillért. Az aktacsomóban ott volt Bihar Derecske nyugtája is, amely arról tanúskodik részint német, részint francia nyelven, hogy Bihar Derecske a dünkerqui magyar-osztrák konzultól fölvett 2 frank és 50 centimest, amelyen Osztendébe utazott. A konzul a magyar belügyminisztertől kérte vissza a pénzt, a belügyminisztériumban azonban nem vették könnyedén az ügyet. — Elvégre itt akták beszélnek — gondolták a minisztérium bölcsei — és az akták nyíltan bevallják, hogy Bihar Derecske budapesti illetőségű polgár. Fizessen érte a főváros ! Minket nem lehet becsapni ! Mi nem fizetünk a főváros helyett. És ment a leirat, hogy a város tanácsa fizessen könnyelmű gyermekéért, akinek Bihar Derecske a neve. Fizessen a tanács 2 korona 38 fillért a város pénztárából és mondja meg Bihar Derecske polgártársnak, hogy máskor a maga zsebéből utazzék Osztendőbe. A leirat tizenegy óra felé érkezett a városházára , és fél tizenkettőkor már minden ember nevetett a folyosókon. Az illetékes ügyosztályban ugyanis megállapították, hogy Bihar Derecske egyszerű biharmegyei község, amely mint ilyen, aligha született Budapesten és illetőséget is nehezen szerzett a fővárosban. A belügyminisztérium tisztviselőjének fura baklövésén persze nagyokat nevettek. Vizsgálat a vasútnál. Felfüggesztett váltóőrök. Saját tudósítónktól.) Az egymást érő vasúti karambolok miatt az államvasutak igazgatósága rendkívül nagy ambícióval igyekszik kideríteni, hogy mi okozza ezeket a sűrü vasúti szerencsétlenségeket s kik idézik ezzel elő a magyar vasutak fokozódó rossz hírnevét. Az okokra nem tudnak rájönni. Az igazgatóság minden irányban folytatja a kutatást, minthogy a vasúti személyzetet veszik általánosságban gyanúba. Tudvalevő dolog, hogy az államvasutak igazgatósága és a vasúti személyzet között nincs meg a kellő egyetértés. A vasutas szövetség ellen indított irtó hadjárat miatt nagy az elkeseredés s az igazgatóság erre az elkeseredésre akarja visszavezetni a gyakori katasztrófák forrását. Hogy tehát a nyomozás eredményes legyen, hogy a tetteseket elcsíphessék, az igazgatóság nagyon helyesen a váratlan vizsgálatokat honosította meg. A múlt héten történt meg az ilyen váratlan vizsgálat a budapest—nagyvárad—kolozsvári vonalon. Ennek idején járták be a titkos megbízatással ellátott központi tisztviselők a vonalat. Ezen a puhatolódzó szemlén, amint azt a felsőbb utasítás követeli, a legkérlelhetetlenebb szigorúsággal járnak el. A vizsgáló tisztviselők a budapest—nagyvárad—kolozsvári vonalon Nagyvárad és Omcsa között három váltóőrt nem találtak pontosan, a percre kiszabott időben a maga helyén. Ezeket nyomban felfüggesztették s meginditották ellenük a fegyelmi vizsgálatot. Az ő szolgálatukat már újabb emberek teljesítik. Ledől, nem dől? — Az omladozó ház. — (Saját tudósítónktól.) A Szeged és Vidéke megírta, hogy az Iskola-utcában levő Traub-féle ház Bajza-utcai része két emelet magasságig annyira összerepedezett, hogy a falak minden pillanatban összeomlással fenyegetnek. A veszély oly nagy, hogy a város két mérnöke, Niesner Aladár és Polczner Erős a leghatározottabban kijelentették, hogy felelősséget nem vállalnak a bekövetkezhető szerencsétlenségért. Véleményük szerint a palota roskadozó részét haladéktalanul ki kell lakosítani és le kell rombolni. A rendőrség a lakókat kitelepítette az épületből, de a lebontásra nézve még nem történt határozat. Még mindig tétováznak, hogy elrendeljék a veszedelmes falak lebontását. A veszedelem pedig ezalatt mindig nagyobb mérveket ölt. A hatalmas tűzfal egész hosszúságában meghajolt s a gondviselésnek köszönhető, hogy eddig az Oroszlán utcára nem zuhant. A főkapitány kijelentette, hogy a lebontást a főmérnök véleményétől teszi függővé. Ha a főmérnök véleménye egyezik a két mérnök véleményével, a lebontást rögtön elrendeli a rendőrség, ha azonban más nézete lenne a főmérnöknek, a főkapitány építési szakértőket hallgat meg. Az alatt pedig Damokles kardja függ az Oroszlán utcában járók fölött. A rendőrség azért tétovázik a lebontás elrendelésében, mert a két mérnök véleményét fölül akarja vizsgáltatni a főmérnökkel. Tóth Mihály főmérnök utasítást is kapott, hogy a rendőrség közbenjöttével vizsgálja meg a veszedelmes épületet, de ez még szerdán délelőtt sem történt meg. MŰVÉSZET. IRODALOM. ** Beöthy Zsolt ünneplése. A Kisfaludy- Társaság elnökét, Beöthy Zsolt egyetemi tanárt ünneplésben részesítik abból az alkalomból, hogy most érte meg hatvanadik születésnapját. Az ünneplés a kiváló esztétikust, a magyar irodalomnak és művészetnek finom ítéletű, magyar lelkű búvárát, mint a jeles tanárt illeti, akit rajongással szeretnek hálás tanítványai. A Kisfaludy-Társaságban nyilvános ülésen ünnepelték Beöthyt. A nagy hallgatóság rendkívül lelkes ovációval fogadta az ünnepeltet, akit Berzeviczy Albert, a Kisfaludy-Társaság alelnöke beszéddel üdvözölt. ** A Lugonics-Társaság pályázata. Szerdán délután jár le a Dugonics-Társaság ezer koronás pályázata, amelyet népies drámára hirdetett. A pályaművekről a bitcsatot január 15-ig hirdeti ki a Társaság. SZIKHÁZ. * Krecsányi jubileuma. Krecsányi Ignác színigazgató szerdán, szeptember 30-án fejezi be a Fővárosi Nyári Színházban a színi évadot. A színészvilág is szerdán ünnepli meg a Fővárosi Nyári Színházban Krecsányi Ignácnak harmincöt éves színigazgatói működését. Krecsányi ez idő alatt 1899 október 1-től 1902 április 23 ig a szegedi színház igazgatója is volt. Mint a szegedi színház igazgatója, Krecsányi volt az első magyar színigazgató, aki Fiuméban megfordult társulatával. 1901 május 6-tól június 7-ig tartott ez az első magyar színi évad a tengerparti városban. S egész működése alatt egyetlen diszharmónia sem zavarta meg a magyar színészet fiumei szereplését. Az 1901. évi június 7-iki fiumei utolsó előadás után nyolc esti vendégszereplésre Triesztbe ment Krecsányi társulatával. A nagy, intelligens és a művészetekkel szemben kényes ízlésű város meghódolt a magyar színészek előtt. A színház mind a nyolc este tömve volt előkelő közönséggel.