Szeged és Vidéke, 1908. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1908-10-01 / 225. szám

4 A püspök zsarolója. Párvy püspök pere.­ ­Saját tudósítónktól.) Nagy föltűnést keltett annak idején országszerte az a föl­jelentés, amelyet Párvy Sándor szepesi püs­pök tett a budapesti törvényszéknél egy föl­tűnő szépségű hölgy, Kovács Klotild ellen. A püspök zsarolással vádolta a szép asz­­szonyt. Párvy följelentését Kovács Klotild­­nak a törvényszéknél emelt panasza előzte meg. Az asszony vádjában azt állította, hogy ő egy ízben egy barátnőjével fölkereste a püspököt Budapesten, aki akkor a Császár­­fürdőben nyaralt. Valami protekciót akart tőle kérni. Párvy rendkivül nyájasan fogadta s mikor bucsuzásra került a sor, levett a szép hölgy nyakáról egy aranyláncot s azt mondotta neki, jöjjön vissza még hozzá s akkor ad helyette másikat, szebbet. Ebből a vádból — amint a vizsgálatból kiderült — csak annyi volt igaz, hogy Kovács Klotild fölkereste a püspököt. A nyakláncról szóló história ellenben elejétől végig koholmány, amivel csak az a ravasz célja volt az asszonynak, hogy a püspököt kompromittálja s igy aztán megzsarolja. Lehet, arra számított, hogy Párvy nem fogja ki­­mésni az áldozatot, hogy a meghurcoltatástól meneküljön. A számításában csalódott. A vizs­gálat után, amely Párvy ellen az eljárást meg­szüntette, a püspök tette meg följelentését Kovács Klotild ellen zsarolás miatt. Az asszony azóta vizsgálati fogságban van. Szerdán kezdődött meg ebben az érde­kes ügyben a tárgyalás Sárkány Lajos dr. elnöklésével. Kovács Klotildot, a vádlottat, aki rendkívül elegáns, feketeselyem öltözék­ben jelent meg, két fegyveres börtönőr kísérte a vádlottak padjához. Fényes Samu dr. a védője. Tanulként Párvy Sándor dr.-t, Kohl Medárd püspököt, Kétly Károly dr.-t, Sze­derkényi Nándort s ezeken kívül még számos, összesen ötvenkét tanút idéztek be, akik közül azonban igen sokan nem jelentek meg. Nem jött el maga Párvy püspök sem, aki írásban kijelentette, hogy nem kívánja magát, mint sértettet képviseltetni. Kohl Medárd dr. levélben jelentette, hogy bérma­­uton van. Megkérdezték a vádlottat, hogy mi a foglalkozása. — Hlatky Zsigmondnál vagyok ház­vezetőnő. — Van-e jövedelme ? — kérdezte ez­után az elnök. — Van 600 korona fizetésem. — Volt-e büntetve ? — Nem voltam. Az iratokból kitűnik, hogy Kovács Klotild már volt büntetve. A vádat tagadja. Ezután több tanút hallgattak ki. A tár­gyalást folytatják. Lapkihordó asszonyok felvétetnek a Szeged és Vidék­e kiadói fivatalában Kálvária­ utca 6. szám. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1908 X/I 1 Bihar Derecske és a belügyminisztérium. (Saját tudósítónktól.) A belügyminisz­teri posta hatalmas csomagot vitt Budapest főváros iktatójába. A hatalmas csomag-aktá­hoz egy leirat volt mellékelve, amelyben a belügyminiszter komoly, sőt szigorú hivatalos hangon fölszólítja a fővárost, hogy kutassa ki Bihar Derecske nevű, budapesti szüle­tésű és illetőségű polgárt és hajtson be tőle 2 korona 38 fillért. Az aktacsomóban ott volt Bihar Derecske nyugtája is, amely arról tanúskodik részint német, részint francia nyelven, hogy Bihar Derecske a dünkerqui magyar-osztrák kon­zultól fölvett 2 frank és 50 centimest, ame­lyen Osztendébe utazott. A konzul a magyar belügyminisztertől kérte vissza a pénzt, a belügyminisztériumban azonban nem vették könnyedén az ügyet. — Elvégre itt akták beszélnek — gon­dolták a minisztérium bölcsei — és az akták nyíltan bevallják, hogy Bihar Derecske buda­pesti illetőségű polgár. Fizessen érte a fő­város ! Minket nem lehet becsapni ! Mi nem fizetünk a főváros helyett. És ment a leirat, hogy a város tanácsa fizessen könnyelmű gyermekéért, akinek Bi­har Derecske a neve. Fizessen a tanács 2 korona 38 fillért a város pénztárából és mondja meg Bihar Derecske polgártársnak, hogy máskor a maga zsebéből utazzék Osz­tendőbe. A leirat tizenegy óra felé érkezett a város­házára , és fél tizenkettőkor már minden em­ber nevetett a folyosókon. Az illetékes ügy­osztályban ugyanis megállapították, hogy Bihar Derecske egyszerű biharmegyei község, amely mint ilyen, aligha született Budapes­ten és illetőséget is nehezen szerzett a fő­városban. A belügyminisztérium tisztviselőjének fura baklövésén persze nagyokat nevettek. Vizsgálat a vasútnál. Felfüggesztett váltóőrök.­ ­Saját tudósítónktól.) Az egymást érő vasúti karambolok miatt az államvasutak igazgatósága rendkívül nagy ambícióval igyekszik kideríteni, hogy mi okozza ezeket a sűrü vasúti szerencsétlenségeket s kik idé­zik ezzel elő a magyar vasutak fokozódó rossz hírnevét. Az okokra nem tudnak rá­jönni. Az igazgatóság minden irányban foly­tatja a kutatást, minthogy a vasúti személy­zetet veszik általánosságban gyanúba. Tudvalevő dolog, hogy az államvasutak igazgatósága és a vasúti személyzet között nincs meg a kellő egyetértés. A vasutas szövetség ellen indított irtó hadjárat miatt nagy az elkeseredés s az igazgatóság erre az elkeseredésre akarja visszavezetni a gyakori katasztrófák forrását. Hogy tehát a nyomozás eredményes legyen, hogy a tetteseket elcsíphessék, az igazgatóság nagyon helyesen a váratlan vizsgálatokat honosította meg. A múlt hé­ten történt meg az ilyen váratlan vizsgálat a budapest—nagyvárad—kolozsvári vona­lon. Ennek idején járták be a titkos meg­bízatással ellátott központi tisztviselők a vonalat. Ezen a puhatolódzó szemlén, amint azt a felsőbb utasítás követeli, a leg­kérlelhetetlenebb szigorúsággal járnak el. A vizsgáló tisztviselők a budapest—nagyvá­rad—kolozsvári vonalon Nagyvárad és Omcsa között három váltóőrt nem találtak pontosan, a percre kiszabott időben a maga helyén. Ezeket nyomban felfüggesztették s meginditották ellenük a fegyelmi vizsgálatot. Az ő szolgálatukat már újabb emberek tel­jesítik. Ledől, nem dől? — Az omladozó ház. — (Saját tudósítónktól.) A Szeged és Vidéke megírta, hogy az Iskola-utcában levő Traub-féle ház Bajza-utcai része két emelet magasságig annyira összerepedezett, hogy a falak minden pillanatban összeomlással fenye­getnek. A veszély oly nagy, hogy a város két mérnöke, Niesner Aladár és Polczner Erős a leghatározottabban kijelentették, hogy felelősséget nem vállalnak a bekövetkezhető szerencsétlenségért. Véleményük szerint a palota roskadozó részét haladéktalanul ki kell lakosítani és le kell rombolni. A rendőrség a lakókat kitelepítette az épületből, de a lebontásra nézve még nem történt határozat. Még mindig tétováznak, hogy elrendeljék a veszedelmes falak lebon­tását. A veszedelem pedig ezalatt mindig na­gyobb mérveket ölt. A hatalmas tűzfal egész hosszúságában meghajolt s a gondviselésnek köszönhető, hogy eddig az Oroszlán­ utcára nem zuhant. A főkapitány kijelentette, hogy a le­bontást a főmérnök véleményétől teszi függővé. Ha a főmérnök véleménye egyezik a két mérnök véleményével, a lebontást rögtön el­rendeli a rendőrség, ha azonban más nézete lenne a főmérnöknek, a főkapitány építési szakértőket hallgat meg. Az alatt pedig Damokles kardja függ az Oroszlán­ utcában járók fölött. A rendőrség azért tétovázik a lebontás elrendelésében, mert a két mérnök vélemé­nyét fölül akarja vizsgáltatni a főmérnökkel. Tóth Mihály főmérnök utasítást is kapott, hogy a rendőrség közbenjöttével vizsgálja meg a veszedelmes épületet, de ez még szerdán délelőtt sem történt meg. MŰVÉSZET. IRODALOM. ** Beöthy Zsolt ünneplése. A Kisfaludy- Társaság elnökét, Beöthy Zsolt egyetemi ta­nárt ünneplésben részesítik abból az alka­lomból, hogy most érte meg hatvanadik szü­letésnapját. Az ünneplés a kiváló esztétikust, a magyar irodalomnak és művészetnek finom ítéletű, magyar lelkű búvárát, mint a jeles tanárt illeti, akit rajongással szeretnek hálás tanítványai. A Kisfaludy-Társaságban nyil­vános ülésen ünnepelték Beöthyt. A nagy hallgatóság rendkívül lelkes ovációval fogadta az ünnepeltet, akit Berzeviczy Albert, a Kisfaludy-Társaság alelnöke beszéddel üd­vözölt. ** A Lugonics-Társaság pályázata. Szer­dán délután jár le a Dugonics-Társaság ezer koronás pályázata, amelyet népies drámára hirdetett. A pályaművekről a bit­csatot január 15-ig hirdeti ki a Társaság. SZIKHÁZ. * Krecsányi jubileuma. Krecsányi Ignác színigazgató szerdán, szeptember 30-án fejezi be a Fővárosi Nyári Színházban a színi évadot. A színészvilág is szerdán ünnepli meg a Fővárosi Nyári Színházban Krecsányi Ignácnak harmincöt éves színigazg­atói mű­ködését. Krecsányi ez idő alatt 1899 október 1-től 1902 április 23 ig a szegedi színház igazgatója is volt. Mint a szegedi színház igazgatója, Krecsányi volt az első magyar színigazgató, aki Fiuméban megfordult tár­sulatával. 1901 május 6-tól június 7-ig tartott ez az első magyar színi évad a tengerparti városban. S egész működése alatt egyetlen diszharmónia sem zavarta meg a magyar színészet fiumei szereplését. Az 1901. évi június 7-iki fiumei utolsó előadás után nyolc esti vendégszereplésre Triesztbe ment Krecsányi társulatával. A nagy, intelligens és a művé­szetekkel szemben kényes ízlésű város meg­hódolt a magyar színészek előtt. A színház mind a nyolc este tömve volt előkelő kö­zönséggel.

Next