Szeged és Vidéke, 1908. december (7. évfolyam, 276-300. szám)

1908-12-01 / 276. szám

osztrákok. Magyarellenes magatartása annál inkább elítélendő, mert igen sok részvény az uralkodócsalád birtokában van. A társa­sággal most huszonöt évre új szerződést akar kötni a kormány. Ha kellő körültekintéssel nem leszünk, nagy csapás lesz az egész köz­gazdaságunkra. Az önálló vámterület elkerül­hetetlen szükség. Ezután a sztrájktörvényről beszél. Helyteleníti Szterényinek azt a fel-,­fogását, hogy a sztrájk jogát egyáltalában elismeri. A szociáldemokrata szakszervezetek hazaáruló szövetségre léptek a külföld mun­kásaival. Ezt büntetni kellene s a törvény szerint lehet is büntetni. A költségvetést elfogadja. Batthyány Tivadar gróf a vasutas szer­vezetekről beszélt. Az államnak kellene eze­ket a szövetségeket szervezni. A körökben le­folyt szocialista mozgalmakat ő is elitéli. Délután két órakor négy órára halasz­totta az elnök az ülés folytatását. Fekete vitézek riadója. Huszonnégy néppárti felhivása.­ ­Saját tudósítónktól.) Egy tót plébános — Koczurának hivják — nemrégiben a szó­székről biztatta hiveit, hogy ne írják alá az állami anyakönyvi hivatalban az esketést igazoló jegyzőkönyvet. Fanatikus hóbort, sötét elfogultság beszélt belőle s ezért meg is kapta büntetését az államhatalomtól, amely ellen iz­gatott. Nála még ez talán megbocsátható, hisz egyenes jogutóda a középkor fanatikus barátjai­­nak, az inkvizitoroknak a jezsuitáknak. Most azonban nagy dolog történt. Koczurek plébá­nostól levelet kapott az ilyen izgatásra a néppárti képviselőknek egész tömege. Huszon­négy néppárti képviselő az Alkotmány ha­sábjain fölhívta az ország katolikusait, hogy ne írják alá esketéskor az állami anya­könyvvezető előtt fölvett jegyzőkönyvet. A fölhívás az Alkotmány vasárnapi szá­mában jelent meg és érthető megdöbbenést, sőt rémületet keltett politikai és társadalmi körökben mindenütt. Fényes bizonyság ez a tény annak, mennyire gyöngült az állam­­hatalom a koalíció korszakában a kleriká­lis uralommal szemben. A parlamentnek, az ország törvényhozó testületének huszonnégy tagja meg meri tenni azt az eddig hallatlan dolgot, hogy nyilvánosan izgasson az ország törvénye ellen. A fölhívást az országgyűlési néppárt minden tagja aláírta a következők kivételével: Zichy Aladár gróf, őfelsége személye körüli miniszter, Hunyady Imre, Csizmazia Endre, Giesswein Sándor és Csernoch János Csanádi püspök. A néppárti honatyák tehát tökéletesen megvadultak. Azt hiszik, hogy Magyar­­országon ezután a római pápa uralkodik. Elég erőseknek érzik magukat arra, hogy a nagyon is ingatag alapon álló vallási békét tönkretegyék s fölidézzenek egy borzalmas felekezeti küzdelmet. Azt hiszik, hogy az ország egész katolikus közönsége áll mögöt­tük s bíznak a hecckáplánokról alko­tott népszövetségi csoportokban. Ebben azonban csalódni fognak. Az ország katolikus közönségének kinyitják a szemét, hogy lássa sötét tervüket s elforduljon tőlük. Különben mind a huszonnégy képviselő el van rá készülve, hogy az ügyészség perbe fogja őket s kérni fogja mentelmi joguk alól való fölfüggesztésüket. Ők azonban — mint elhatározták — ez esetben is tovább állják a harcot és izgatni fognak a sajtóban és a népgyűléseken. SZEGED ÉS VIDÉKE. Sürgős, sürgős! Még mindig nem szakadt le! (Saját tudósítónktól.) Az emlékezetes nagy vihar alkalmával, amikor az újszegedi kémény bedőlése nagy katasztrófát okozott Újszegeden, sok más épület is megrongálódott. Megrepede­zett többek között a felsővárosi szivattyútelep kéménye is. Nagy terjedések vannak rajta s há­rom utca lakóinak ad kellemes szórakozással kí­nálkozó rébuszt az a kérdés, hogy ugyan merre fog ledőlni ? A mi utcánkba-e, a tiétekbe-e, vagy az övékébe ? Annak idején azt határozta a hatóság, hogy a veszedelmes kéményt sürgősen lebontatja. Ár­lejtést is tűzött ki, de nem jelentkeztek pályázók. Azután azt határozta a tanács, hogy házilag fogja sürgősen lebontatni a kéményt. Igen, de a költségre nincs kéznél födözet, mint rendesen. Ilyenkor persze sürgősen födözetet szokás ke­resni. Ki tudja megtalálni a födözetet ? A födö­zetet a számvevőség tudja megtalálni. Mikor tudja megtalálni a födözetet a számvevőség ? A födözetet a számvevőség sürgősen tudja meg­találni, de nem mindjárt. Hát tessék még egy kis türelemmel lenni ott a szivattyútelep környékén. A kémény talán még azt is megcselekszi, hogy nem is dől le. Vagy pedig humoros kedvében esetleg azzal oldja meg majd a környékbeliek találós kérdését, hogy sem az egyik, sem a másik utcára nem dől le külön, hanem háromfelé fog leszakadni. SZEGEDI ÉLET. Mindig. Mindig reménytelen volt a szerelmem, Mindig hívtak a nagy, a kék hegyek. Mindig csillaghonvágy égett szivemben, Mindig hűtlen voltam, mindig beteg. Mindig kellettek eléretlen rózsák. Örök talányok, édes szomorúság ! Mindig nevettek, akiket szerettem, Mindig nevettem, aki szeretett, Mindig akartam és sohase mertem. Mindig csak vártam én az életet. Az élet elment, én is tovább mentem. Mindig daloltam és mindig felejtettem ! Juhász Gyula. — Advent. Most volt advent első vasár­napja, hétfőn pedig az első hajnali mise, a karácsony magasztos poézisének bevezetése. Karácsony ünnepéig minden hajnalban a templomok ablakai világítanak ki a reggeli szürkületbe és bent, a magas boltivek alatt a Megváltó születését váró ájtatos hívek imád­koznak. — Személyi hír. Kelemen Béla dr. fő­ispán Szentesről Szegedre érkezett. — Bánffy Dezső báró állapota. Szeged első kerületének országgyűlési képviselője, Bánffy Dezső báró a képviselőháztól hat heti szabadságot kapott. Betegsége miatt egy délvidéki fürdőhelyre utazik családjával. Értesülésünk szerint Bánffy báró állapota már­is jelentékenyen megjavult, annyira hogy a hat hét letelte után ismét folytathatja tevékenységét. — A püspök Szegeden. A szegedi ka­tolikus kör december 8-án, kedden délelőtt 11 órakor a városi főgimnázium dísztermében ünnepi gyűlést tart. A katolikus körnek ez az első nyilvános szereplése jelentős eseménye lesz Szeged városának, mert Csernoch János dr. Csanádi püspököt és Giesswein Sándor országgyűlési képviselőt kérték meg előadá­sok tartására. A gyűlésen az ünnepi beszédet Csernoch János dr. Csanádi püspök, a kör fővédője mondja, Giesswein Sándor kanonok­képviselő pedig „A vallásosság és társadalmi feladataink“ címen olvas föl. Az ünnepi gyű­lés előtt december 7-én este fél nyolc órakor a körben társasvacsora lesz. — A honvédkerü­leti parancsnok. Az új honvédkerületi parancsnok, Kiss Zsigmond vezérőrnagy Szegedre érkezett. Kirschner Ármin vezérőrnagy vezetésével fogadta a tisztikar. Az új kerületi parancsnok előtt szerdán, a király jubiláris napján a dísz­szemlén fog bemutatkozni az egész hely­őrség, amelyet ez alkalommal Nikics János vezérőrnagy, dandárparancsnok fog vezényelni. — Újságírók ülése. A Vidéki Hír­­lapírók Országos Szövetsége vasárnap Sze­geden igazgatósági ülést tartott. Szávay Gyula elnök, Barát Ármin, Tömörkény István alelnökök és Palócz László főtitkár, azonfölül több igazgatósági tag vett részt az ülésen. A szövetség pénzügyeiről, segély­ügyekről, tagdíjh­átralékokról és más efélék­­ről beszélgettek.­­ Az apátplébános beiktatása. Jászai Géza apátplébános értesítette a várost, hogy december 8-ikán Csernoch János püspök személyesen fogja őt installálni. Az apát­­plébánosi javadalmak átadására egy bizottságot küldött ki a hatóság, amelynek tagjai Lázár György dr. polgármester, Turóczy Mihály dr. t. főügyész, Gaál Endre dr. tanácsnok, Farka János főszámvevő, a törvényhatósági bizott­ság tagjai közül pedig Kállay Albert nyu­galmazott főispán, Pluck F­erenc és Pillich Kálmán. — A hadsereg köréből. A király el­rendelte, hogy Boronkay Ákos őrnagy, másodtörzstiszt a szegedi II. számú csendőr­­kerületnél, hasonló minőségben a kolozsvári I. számú csendőrkerülethez és Bencze Bálint őrnagy, másodtörzstiszt a budapesti III. számú csendőrkerületnél, hasonló minőség­ben a szegedi II. számú csendőrkerülethez, áthelyeztessék. — A király Dálnoki Kovács Áron dr. II. sz. főtörzsorvost, a honvéd orvosi alkalmazó iskola parancsnokát, a soproni honvédállomás orvosfőnökévé kinevezte. — A király Rosenfeld Győző tartalékos segédorvos­­helyettest, egyetemes orvostudort a bécsi II. számú helyőrségi kórháznál a császári és királyi hadsereg tényleges állományában fő­orvossá kinevezte.­­ A honvédelmi minisz­ter Thinschmidt Rezső és Demeter János szegedi honvédgyalogezredbeli. Kluge Károly, Huber Győző és Stauber Győző szegedi II. honvédkerületi, végül Unger Alajos dr. szegedi 3. honvédhuszárezredbeli szolgálaton kívül való viszonyban levő tartalékos had­nagyokat tiszti rendfokozatuk megtartása nélk­ül saját kérelmükre a honvédség köte­lékéből elbocsátotta. — Újságírók háza. A Vidéki Hírlapirók Országos Szövetségének több mint százezer korona vagyona van. Újlaki Antal igazgató­­sági tag most indítványt terjesztett a Szövet­ség elé, hogy a szövetség vagyonából építse­nek Szegeden kétemeletes palotát Az in­dítvánnyal a Szövetségnek a jövő nyáron tartandó közgyűlése foglalkozik. — Földrengésjelző állomás. Ismeretes a Magyar Földrajzi Társaság abbeli kérelme, hogy a város egy földrengésjelző állomásnak Szegeden való fölállítására 3000 korona költ­séget adjon. A tanács kérdést intéz a városi főgimnázium igazgatóságához, vájjon haj­landó-e elvállalni az intézet az állomás gon­dozását. Ha igen, akkor egy szaktanárt fog­nak megbízni a szeizmográfnak és a meteoro­lógiai készülékeknek a kezelésével. — A bíróság köréből. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli, hogy a király Pollner Kálmán dr. törvényszéki bírót és Szapár József dr- királyi ügyészt a VII. fizetési osztályba sorozott bíróvá, illetőleg ügyésszé nevezte ki.­­ A szegedi királyi fő­ügyész Fehérvári Adolf újvidéki királyi ügyészségi írnokot jelenlegi alkalmazása he- 1908 XII/1

Next