Szeged és Vidéke, 1910. július (9. évfolyam, 147-173. szám)
1910-07-01 / 147. szám
1910 VII/1 SZEGSP ÉS VIB BP..3 Reök István tragédiája. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután nagy részvét mellett temették a Szeged-állomásról Reök Istvánt, a szécsényi tragédia szomorú balsorsú áldozatát. A temetési szertartáson ezrekre menő sokaság vett részt. Országh József kántor búcsúztatót énekelt, amelynek végeztével Thomasi József ágostai evangélikus lelkész mondott gyászbeszédet. A gyászbeszéd könnyekre fakasztotta a hallgatóságot. A pap beszéde után az elhunytat a barátai nevében Márki Imre dr. búcsúztatta még el. A család diszes sírboltot építtet halottjának, akit addig is ideiglenes sírhelyen temettek el. A tragédiáról. Márki Imre dr. kataszteri titkár, az elhinyt barátja ragyogóan szép beszédben búcsúztatta el Reök Istvánt. Beszéde ez volt: Bánat borong a lelkem fölött és a keserűség fekete árjában fürdik a szívem. Szavakra és formára vágyom, amelyekkel megtanultam elmondani Hamlet királyfi töprengését és Constance királyné mélabuját, mert a balsorsában és lelki erejében egyaránt nagy angol író úgy találta, „hogy már maga a kifejezés is a vigasz egy módja és hogy a forma, amely a szenvedély születését jelenti, egyszersmind a szenvedés koporsója is.“ A sejtelmek, az illúziók, az álmok a remények koporsója ez a dübörgő rögökre váró koporsó, a te csillagtalan éjszakába evezett koporsód, édes Pistánk. Baráti búcsú zokog föl ajkamon, amelynek panaszos vallomásában valamennyi hűséges pajtásodnak mélységes szomorúsága vonaglik. Te, aki alakra délceg, lélekre finom voltál, te, aki küszöbén álltál az alkotó becsvágy ragyogó nyarának, te, aki szorgalmad szívós energiájával és érvényesülő tehetséged legjavával mélyítettél magadnak medret, hogy pályád széles hömpölygését büszkén biztosítsad : a letiport törpék pogány sorsát nyerted durva végzetül és fiatalságod pompájában hervadtan zuhantál az arasznyi méretek által határolt sírgödörbe. Tisztább tüzekkel csak ritkán és kevesek lelkében lobognak a gyermeki szeretet, a testvéri gyöngédség, a baráti hűség, az önzetlenség és a gavalléria, mint benned, keservesen meggyászolt barátunk, aki életed delejtüjévé állítottad be a korrektséget és elhajlást nem ismerő öncélként valósítottad meg azt. „A szerelem misztériuma nagyobb a halál misztériumánál.“ Az a mithosz, amely verőfényre teremtett sorsod tragikumát befátyolozza, kinőtte a kisvárosiasság és az elfogultság kereteit és általános szempontok patináját széles vonatkozásokban kapta meg. Halált osztó idegenből hazahoztunk szépséges szülővárosod édes anyaföldjének altató ölébe. A nagy magyar Alföldön, amelynek a varázslata a magyarság rajongójává avatott, szőkén aranyló búzatáblák között gazdag aratáshoz fürgén pendülnek most a csillogó kaszák, a te korán meghantolt sírod előtt pedig fájdalmasan nyilallik lelkünkbe a lázadó őszinteségnek az a sóhaja, amelyet örökre elnémult ajkadra adunk: „Az én mezőmön nem értek kalászok, Az én aratásom egy marék virág“. Talán néma, talán vadat rejtő, de sűrű és szünetlen könnyeinket záporozzuk virágos és virradatlan koporsódra, amelyből a fatalisztikus megnyugvás önérzetes dacát hallucinálom: „Ha dőreség volt, szép dőreség volt, Ha álom volt, álmodtam gyönyörűt“. Selymesre puhította sirivánkosodat az anyai kéz dédelgető gyöngédsége, nagy éjszakád hűvös csöndjében álmodtad rajta a kiengesztelődő elszigeteltség harmonikus és tündökletes álmát. Drága halott, isten veled ! Te legjobb barát, isten veled ! Édes Pistánk, isten veled! Mit mond az apa? Reök Iván országgyűlési képviselő még mindig kapja a részvétnyilatkozatokat fia halála alkalmából. Érdekes az a nyilatkozat, amelyet a lesújtott apa tesz fia tragédiájáról : — Fiam apróbb hibáinak, túlköltekező hajlamának, ifjabb korabeli, kissé túlcsapongó egyéni ambíciójának én voltam legszigorúbb bírája és ostorozója, ámde merem állítani isteni emberek előtt, hogy alapjában nemes lelkű, becsületes szándékú, nobilis ifjú ember volt, aki a becsület és tisztesség útjáról soha egy hajszálnyira le nem tért. Tudott és szeretett dolgozni s csakis ezen karakterbeli tulajdonságainak és egyéni szeretetreméltóságának válhatott eredményévé, hogy amidőn két év előtt önmaga akaratából Szécsénybe került, dacára ottani teljes ismeretlenségének s dacára szerény kezdő tisztviselői mivoltának, egész Nógrádmegyében ismert s közkedvelt egyénné vált s ahol amellett, hogy elöljáróinak teljes megelégedése kivívásával a hivatását nemes ambícióval töltötte be, előbb a hadbírói s aztán a bírói vizsgát sikerrel letette. — Ami pedig a tisztes családi élethez való benső vonzódását illeti, előbb is atyai megnyugvással erősíthetem, hogy szülei, testvérei s a család iránt, amelynek tiszta légköréből származott és nagyra nőtt és ahová utóbbi időben, szinte szomorú sejtelemmel epedve vágyakozott vissza, rajongó szeretettel viseltetett, valamint hogy a családi élet tisztasága, öröklött és vele együtt nőtt hajlamainál fogva oly magasztos érzéssel töltötte be állandóan a lelkét, miképp teljes képtelenség róla azt föltételezni, hogy ő bármely család életébe, még ha züllőben volt is, de ahol ártatlan gyermekek léteztek, akikhez ő természeténél fogva, meleg szeretettel vonzódott. szennyet és szerencsétlenséget vitt volna bele. A szomorú tragédia áldozatának szép jellemzése ez a meleg, apai szívből való jellemzés. Szőkéék. Szőke Jenő dr. még a balassagyarmati törvényszék fogházában van vizsgálati fogságában. Imádkozik. Szőke Jenőné anyjánál van Besztercebányán. Ideges, rémeket lát, csak a gyermekeit tűri maga mellett. Szőkéék elválnak. A csillagbörtön szökevénye. Rájött az üldözőire. (Saját tudósítónktól.) Egri Jánost, a szegedi kerületi börtön megszökött rabját még mindig nem sikerült kézrekeríteni. Annyit sejtettek, hogy a vakmerő ember Bácstopolya felé vette az útját, mert a felesége ott lakik. A bácstopolyai csendőrség tehát kétszeres buzgalommal kereste. Sikerült is megállapítani, hogy Egri tényleg Bácstopolya környékén bujdosik. Hétfőn ugyanis a mezei munkások egy rabruhás embert pillantottak meg a búzatáblák között. Egy öregasszony vette legelőször észre s elkiáltotta magát: — Nini, ott a szökött rabi Egri, akit többen fölismertek, futni kezdett, mire néhány munkás utána eredt. Egri megfordult, revolverrel kétszer üldözői felé lőtt, aztán nyomtalanul eltűnt. A bácstopolyai csendőrség azt is megállapította, hogy a vakmerő szökevény több napot töltött felesége lakásán a mikor veszedelmet sejtett, az erdőben ütött tanyát. Felesége több ízben ebédet is vitt ki utána. A környék csendőrsége nagy buzgalommal keresi most az ügyes embert, Bálya János börtönőrmestert, aki Egri szökése alkalmával a köteles felügyeletet elmulasztotta, Müller Mór börtönigazgató rangvesztéssel s egy havi laktanyafogsággal sújtotta. Az igazságügyminiszter a fegyelmi büntetést megváltoztatta s a rangvesztést egy hónapban állapította meg. Julius 7-ikén tehát Bálya visszakapja őrmesteri rangját. A Szeged és Vidékének mindenki munkatársa. Mindenkit meghallgatunk, mindent elolvasunk, mindennek utána járunk. SZEGED VíRflS KöZGYŰLÉSE. A JÚNIUSI KÖZGYŰLÉS. (Saját tudósítónktól.) Júniusi rekkenő hőségben azzal szórakozik egynémely városi képviselő, hogy rébuszokat adogat föl a tanácsnak. Interpellációnak és indítványnak nevezik azt a formáját az ötletszegénységnek, amely most tombol a város közgyűlésén. Szerdán is egy napot loptak el vele a város munkájából. Negyven tisztviselő ült együtt és beszélt olyan dolgokat a bizottsági tagok számára, amikről még szerkesztői üzenekben se szokás fölvilágosításokat adni. Szörnyű módon alászállott a közgyűlés nívója. Egyenesen megdöbbentő a szürkeség és a lelketlen cinizmus, amelylyel hiúsági kérdést csinálnak a város ügyeiből. Játékos tréfák tanyája a közgyűlési terem és igazán alig lehet komolyan venni azokat, akik ezeket csinálják. Az érdemes embereket elriasztja a közgyűlés terméből ez a szörnyű visszaélés. Ugye kívánatos volna, hogy vége legyen ennek a játéknak. Hiába, semmiféle föltűnési viszketegség nem lehet ok arra, hogy a város polgárságának türelmével így visszaéljen. Szerdán még csak az indítványokkal se végzett a közgyűlés. Folyt az obstrukció. Csütörtökre is maradt belőlük. Délután végeznek ezekkel. Utánuk az átiratok tárgyalására kerül a sor. Sopron város a gabonaárak leszállítását, Somogy megye pedig a kórházi orvosok fizetésének áia rendezését kéri. Ezután a közgyűlés a király születésnapja alkalmából való ünnepségekről intézkedik és százezer koronát szavaz meg a király lovasszobrára, majd ajszegedi egyetem érdekében való újabb segélyakció tárgyában határoznak. Választás is lesz. Könyvvivőnek választják meg Dékány Sándort. Ekkor kerül csak sor a tanácsi javaslatokra, amelyek közül a zárszámadást és az államsegély ügyét szeretnék elintézni. Pénteken folytatják a tanácsi javaslatok tárgyalását. Szerencsétlenség a hajón. — A horgos csáklya áldozata. — (Saját tudósítónktól.) A Junó gőzhajón, amely Titelről érkezett szerdán Szegedre, halálálos szerencsétlenség történt. Puszler Ferenc kormányosra véletlenül ráesett egyik horgos csáklya. A csáklyát Pataki Sándor hajóslegény kezelte oly szerencsétlenül, hogy az elütötte a kormányost. Puszler eszméletlenül terült el. A súlyos csáklya a gyomrára esett. A szerencsétlen rövid idő múlva meghalt. A vizsgálatot a rendőrség megindította és Pataki ellen, gondatlanságból okozott emberölés miatt indítják meg az eljárást. Patakit a csendőrség hitelre kisérte. Nemény Testvérek. SAVOY nagyszálloda Budapest, József körút 16. sz. Telefon 154—08. A főváros legújabb és legmodernebb elsőrangú szállodája a város központjában. 120 vendégszoba. Olvasó- és társalgó termek. Központi gőzfűtés. Fürdőszobák. Lift. Vacuum. Cleaner. Minden szobában hideg- és meleg vízvezeték. Villamosvasút közlekedés az összes pályaudvarokkal. Mérsegt árak Itt a legfigyelmesebb kiszolgálási