Szeged és Vidéke, 1910. augusztus (9. évfolyam, 174-198. szám)
1910-08-02 / 174. szám
1910 vm/2 SZEGED ÉS FIDÉSK. A beocsíni katasztrófa. Tíznél több halott. (Beocsini tudósítónk telefonjelentése.) A tölténygyári robbanás után egyre-másra keresik föl Magyarországot a nagy katasztrófák. A csepeli munkáshalottak rettenetesen eltorzított hústömegei még ma is, hónapokkal később, borzalmat keltenek bennünk, még a levegőben érezzük a szegedi gyufagyár áldozatainak pörkölt hússzagát, eleven színekkel tárul elénk a krassószörényi és árvamegyei árvíz pusztulásának képe és ime, újra a halál aratásáról, vonagló élőhaló sebesültekről kell hírt adnunk. A halál ezúttal Beocsinba rándult és ott szétverte a kazánt, eznél több emberéletnek vetett véget és harminc szerencsétlen embert kergetett a nyomorúságba, a szenvedések, a kunok karjaiba. A gyár, ez a telhetetlen moloch, ez a mindig éhes szörnyeteg, kitátotta torkát és egy pillanat alatt elnyelt egy csapat életerős, dolgos embert és szomorúságba, gyászba döntött sok-sok családot. Az eddig kapott hírek nem kicsinyítették a szerencsétlenség számadatait, éppen az a szomorú, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy a sebesültek közül hányan fogják halott társaikat követni. Bizonyosra vehetjük, hogy ez a számsor nőni fog. A katasztrófa közvetlen oka egy túlhevítő kazán fölrobbanása, amely még három kazánt, magát a kazánházat és a szomszédos javítóműhelyt is elpusztította. Három napig szakadatlanul folyt a mentés a romok között, számos orvos igyekezett, hogy legalább a sebesültek életét mentse meg. Beocsinban, a pusztulás színhelyén szivettépő jelenetek játszódnak le, anyák, özvegyek Harminc sebesült, és gyermekek jajveszékelése tölti be a levegőt. A beocsini katasztrófa nagyságának a mértékéről teljesen pontos értesülések még mindig hiányoznak. A lapok tudósítóit nem bocsátják a helyszínére s a gyár vezetősége még titkolózik. Eddig a következő részletek ismeretesek: A robbanás a gőznek tűlhűtőjében keletkezett és szétrombolta a gépházat. A gépházban dolgozó négy munkást a robbanás megölte. Összezúzódott tagokkal és rettenetesen eltorzítva találták meg Csöper Ferenc, Hajdú István, Dobelinek Antal munkásokat és egy török munkást, ezek mind a négyen szörnyethaltak. Életveszélyesen sebesült meg Steiner József lakatos. Legtöbben haltak meg a gépház melletti javítóban, amely szintén romhalmazzá vált a robbanás következtében. Holtan feküdtek a romok alatt a következők: Kerr Lajos gépész, Api János esztergályos, Vég József, Barta Miklós, Marián István és Remete Károly géplakatos. Valamennyi hullát annyira eltorzította a rájuk szakadt törmelék, hogy igen nehezen lehetett őket agnoszkálni. Tizennégy munkás sebesülése igen súlyos. Az összes sebesültek száma körülbelül harminc. A halottakat vasárnap temették nagy részvét mellett. Azt hiszik, hogy a romok alatt még több halott fekszik. A gyár egy részében még folyik a romok eltakarítása, az épen maradt részében azonban az üzemet már hétfőn megkezdték. Leugrott a robogó vonatról. Egy kereskedő szerencsétlensége. (Saját tudósítónktól.) Bitó József kisteleki sertéskereskedőt szombaton délután súlyos szerencsétlenség érte. A kereskedő bent járt a szegedi vásáron s amikor dolgát elvégezte, haza akart utazni. Tévedésből azonban nem a pesti, hanem a karlovai vonatra szállt. Tévedését csak akkor vette észre, amikor a vonat már teljes sebességgel robogott a pályán. Hirtelen elhatározással kiugrott a kupéból, de oly szerencsétlenül vágódott el a kavicsos pályatesten, hogy több veszedelmes sérülést szenvedett s a karja is eltört. A kórházban ápolják. Kávéházi párbeszéd. — Olvasta kérem, olvasta ? — Ugyan mit ? — Itt áll az újságban : „Adófizetés csekkel“. — Nagyszerű, de csak egy esetben. — És pedig ? — Ha az adóintővel együtt kitöltött csekket kézbesít a postás. Ez az egyetlen mód a királyi adóhivatal népszerűsítésére . . . KINEVEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK. — A hivatalos lapból. — A király Némethy Károly miniszteri tanácsost belügyi államtitkárrá nevezi ki. A kereskedelemügyi miniszter Elek Pál udvari tanácsost, a magyar bank- és kereskedelmi részvénytársaság vezérigazgatóját az országos közlekedési tanács tagjává, Fodor István udvari tanácsost, a budapesti általános villamossági részvénytársaság vezérigazgatóját az országos ipartanács tagjává nevezte ki. A KÖRMÖGGÁNJI MANDÁTUM KÖRMÖCBÁNYA, augusztus 1. (Telefonjelentés.) Werner Gyula dr. Körmöcbányán vasárnap mondott programbeszédet, amelyre lekísérték Erdély Sándor titkos tanácsos, Csuzy Pál, Hegedűs Kálmán, Nyáry Alfonz báró és Szász Pál országgyűlési képviselők. Werner nagy érdeklődés mellett mondta el programbeszédét. A nemzeti munkapárt hivének mondta magát és Khuen-Héderváry Károly gróf politikáját fejtegette. Werner megválasztása bizonyos. Pesti borzalmak! Nyolcszáz család hajlék nélkül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Minden házbérnegyed szomorú emlék Budapest kiuzsorázott lakosságának, de az idei augusztusi fertály különösen hosszú ideig lesz emlékezetes, annyi botrány, annyi rémség fogja az emberek emlékezetében tartani. Kezdhetjük mindjárt azzal a hatalmas tüntető menettel, amely vasárnap délután vonult föl Budapest büszke palotasorai között. Az egészségtelen, de annál drágább lakások ezer meg ezer lakója vitte ki panaszos nyomorúságát az utcára és tüntet a házbéruzsorások meg a város urai ellen, akik eltűrik a lelketlen uzsorát. Kiegészítője ennek a vasárnapi tüntetésnek az az országra szóló botrány, amely hétfőn szakadt a főváros nyakára. A városi bérházak lakásait ugyanis kiadták augusztus elsejére, de a házak nem készültek el és több mint nyolcszáz lakónak hétfőn este nem lesz hová fejét lehajtania. Ezrek az utcán, A szociáldemokrata párt kezdeményezésére vasárnap nagy lakótüntetés volt a fővárosban. A szocialisták hatvanezer embert vittek csatasorba: asszonyokat, gyermekeket és csecsemőket. A pesti lakók délután három órakor indultak el a Hunyadi-térről és az Andrássyúton, Teréz-köruton, Erzsébet-köruton, Rákóczi- uton, Rottenbillerutcán átmentek a Garay-térre, ahol a tüntető népgyűlést megtartották. A szónok, Tarczai Lajos így beszélt : — Ez a vasárnap emlékezetes napja lesz a pesti népnek. Ez lesz a harc kezdete, a vége pedig nem lehet más, mint okosabb, becsületesebb városi lakáspolitika. A lakásuzsorának gátat kell vetnünk és ha szükség lesz rá, az általános lakósztrájktól sem félünk . .. Tarczain kívül még Szabados Zádor mondott beszédet. Az óriási tömeg gyakran szakította félbe ilyen fölkiáltásokkal: — Le a házbéruzsorásokkal ! — Le a brutális házmesterekkel! — Abcug a panamista városi képviselőkkel! A népgyűlésen Vázsonyi Vilmos és Pető Sándor országgyűlési képviselők is részt vettek. A népgyűlés elhatározta, hogy memorandumban fog intézkedéseket kérni a főpolgármestertől a házbéruzsora ellen. A vasárnapi felvonuláson négyezer karszalagos rendező ügyelt a rendre. Nyolcszáz család lakás nélkül. A budapesti városházán napok óta kétségbeesett emberek járnak. A város a Berzenczey-utcában, a Hungária-úton, a Köztemető-úton és a Mihálkovics-téren bérházakat építtetett, a bérházak nyolcszáznegyvenhárom lakását még május elején kiadta, de akik kivették, hétfőn nem költözködhettek be: a házakon éjjel-nappal dolgoznak, mégsem készülhettek el. A lakások boldogtalan bérlői a régi lakásukat kénytelenek elhagyni, az újakat azonban nem foglalhatják el. A városi lakások a költözködés napján rettenetesen siralmas képet mutatnak. Vízvezeték még nincs, a szobák fala piszkos, meszeletlen négy fal, csak hetek múlva jutnak hozzá a szobafestők. Az udvar helyén hatméteres homokbányák, a kapuk helyett kifeszített zsinórok. És nyolcszáz család van lakás nélkül. . . Javtóintézet a. Árpád-Otthonban. Saját tudósítónktól.) Az újszegedi Árpád-Otthonban szeptember 1-től fogva hatvan olyan gyermeket fognak elhelyezni, akiket az új büntető novella értelmében javításra ítéltek. A napokban Szegeden járt e célból Kun Béla dr. miniszteri tanácsos, aki megszemlélte az intézetet, hogy alkalmas-e a gyermekek elhelyezésére. Az Árpád Otthonban jelenleg 44 gyermek van elhelyezve, akik közül azonban egy sem elitélt. Ezek közül azokat, akik csavargás, vagy büntetések miatt kerültek az intézetbe s akik továbbra is javításra szorultak, más menhelyekre fogják szeptemberben elhelyezni. Azokat, akik javítási idejüket már kitöltötték, mesterségre adják, azokat pedig, akik csupán elhagyottságuk miatt kerültek az Árpád- Otthonba, családoknál helyezik el, amiért az állam megfelelő fizetséget ad. Az új novelláris eljárás szerint javításra ítélt gyermekek internálásával az Árpád-Otthon javítóintézetté alakul, amire nézve az Országos Gyermekvédő Liga, az intézet tulajdonosa, szerződést kötött az állammal. Az intézet nevelési rendje, a felügyelet és az oktatás a szükséghez képest átalakul. Bogári Kálmán állattenyésztési felügyelő, a földmivelésügyi miniszter megbízásából szintén künn járt az Árpád-Otthon megtekintésére, amelynek a gazdasági szakoktatás céljaira a miniszter fajteheneket, fajsertéseket, baromfiakat fog adni. Oktatók lesznek: egy iskolázott kertész s egy földmivesiskolát végzett gazda. Akiknek a gazdálkodásra nincs hajlamuk az internáltak között, azokat az intézetben mesterségre tanítják s ezért az Árpád-Otthonban kellő jártassággal biró iparosok vezetésével műhelyek is lesznek.