Szeged és Vidéke, 1910. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)

1910-09-01 / 199. szám

1910 IX 1 Magyarországon nincs kolera! (Budapesti tudósítónk tele­fonjelentése.) Magyarországon koleraesetről nem érkezett jelen­tés a belügyminiszterhez. Bár a fővárosban a lakosság izgatott­sága miatt minduntalan jelente­nek koleragyanús eseteket a rendőrségen, ezekről mindig az derül ki, hogy másféle meg­betegedések. Bécsben Trnka Magdolna halála óta újabb koleraeset nem fordult elő. Berlini jelentés szerint ott ismét fordultak elő esetek, ame­lyekben az orvosi vizsgálat két­ségtelenül megállapította az ázsiai kolerát. Oroszországban a kolera ijesztően terjed. Egyik kor­mányzóságban harmincezer koleramegbetegedés történt, amelynek igen nagy része volt halálos kimenetelű. Bukaresti magánjelentés sze­rint Romániában is terjed a kolera. Mivel hivatalosan Romá­niából eddig erről nem tettek jelentést, úgy látszik, hogy ott a hatóságok — elég lelkiisme­retlenül — a forgalom érdeké­ben titkolódznak. Szeged város közegészségügyi bizottságának ülésén Faragó Idén dr. városi tiszti főorvos jelentést tett a kolera ellen eddig megtett intézkedésekről. A bizottság meg­­állapította, hogy a kolera nem terjedt el a rémhíreknek megfelelő mértékben, ennélfogva fölöslegessé vált a közegészségügyi bizott­ságnak járvány­bizottsággá való átalakulása. A színház bejárata. VigyáZZ, ha jön a kocsi! (Saját tudósítónktól.) A városi szín­ház körül estére, amikor megkezdőd­nek az előadások, nagynehezen ren­dezik az utcát s előtte is befejezték a kövezést, meg az aszfaltozást. A kocsiállást megint meghagyták a Bástya­ utcai főbejáratnál, úgy hogy ott a bejáróval újból fél méter széles gyalogjáró van. A tanács most úgy intézkedett, hogy amíg a színház átalakítása és a környékének rendezése meg nem tör­ténik, a színház főbejáratát csak a kocsin érkezők és távozók használ­hatják. A gyalogos közönség a Bástya­ utcai homlokzat két szélső bejáróját használja : a baloldali közön­ség a baloldalit, a jobboldali a jobb­oldalit. Ez talán ideiglenesen meg­oldja a forgalom nehézségeit. SZEGED ÉS FIDÉKK. Beírások az iskolákba. (Saját tudósítónktól.) Szeptember elsejével zajosabb lett a város. Meg­érkeztek a vidéki tanulók, hazajöttek azok, akik a vakációt máshol töltöt­ték s megkezdődtek az iskolai beírá­sok. Ámbár az iskolák száma szapo­rodott, azért még sokban közülök most is túlzsúfoltság van, ami meg sem szűnik addig, amíg a most ter­vezett s részint már épülőfélben levő iskolák el nem készülnek. Kimutatást szoktak közölni arról, hogy az egyes intézetekbe hányan iratkoznak be na­ponkint, ez azonban fölösleges, mert nyilvánvaló, hogy egyrészről minden szegedi iskola megtelik, másrészről pedig akkora túlzsúfoltság nincsen, hogy a jelentkező diákokat elhelyezni ne lehetne. Két munkás halála. Tehervonat és hajtány. (Saját tudósítónktól.) A temes­vári vasúti vonalon — mint a sze­gedi üzletvezetőségnek jelentik — szerdán éjjel borzalmas szerencsét­lenség történt. Egy tehervonat nekiment egy hajtánynak, amelyen hat ember ült. A vonat a hajtányt pozdorjává zúzta s két munkást megölt. A szerencsétlenség Örményes és Temesszlatina között történt. A bajtányon Farkas Lajos állami vasúti mérnök, egy pályaföl­­vigyázó és négy munkás ült. Farkast nemrégiben helyezték el Szegedről, ahol az üzletvezetőség­nél teljesített éveken át szolgála­tot. Jelenleg az orsovai osztály­­mérnökségnél működik s az ő hatáskörébe tartozik a pályatest fölül­vizsgálása. Farkas mérnök és a pályaföl­­vigyázó a hajtány elején ült. Mö­göttük foglalt helyet két munkás, a másik két munkás pedig a haj­tányt hajtotta. Amint Örményest elhagyták, a pályaőr figyelmeztette őket, hogy egy tehervonat jön velük szembe, térjenek le a sínek­ről. Farkas mérnök azonban rá­parancsolt a munkásokra, hogy hajtsanak tovább. Temesszlatina közelében a pálya­test hegyen vezet át s a sínek meredeken futnak fölfelé. Amint a hajtány a meredek szélére ért, a magasból gyorsvonat sebessé­gével robogott lefelé a vasúti őr által jelzett tehervonat, amelyet csak az utolsó percben vettek észre a hajtányon ülők. Farkas mérnök, a pályafelvigyázó és két munkás idejekorán leugrottak, de a hátul dolgozó munkások nem látták a feléjük száguldó veszedelmet. A következő pillanatban a tehervonat mozdonya irtózatos erővel vágódott a hajtánynak, amelyet pozdorjává zúzott, a két munkást pedig a kerekek székre tépték. A szerencsétlenségről távirati je­lentést tettek Felszeghy Ferenc üzletvezetőnek, aki Farkas Lajos mérnök ellen megindította a fe­gyelmi eljárást. A katasztrófáért ugyanis a mérnököt teszik felelőssé, mert az ő parancsából folytatta út­ját a hajtány. SZEPTEMBER I. ELSEJE VAN, itt a szezon, beköszön­tött az ősz. Szeptember elsejére olyan szép őszi időt produkált a természet, hogy a felöltő-kereskedőknek a leg­nagyobb örömük telhet benne. Elseje van s az utolsó nyaraló is haza­érkezett s már csak Szatymazon van­nak nyaraló mohikánok. ELSEJE VAN s véget ért a hiva­talokban a nyári szünet. A városi hivatalokban megszűnt a délutáni szünet. A hivatalos órákat, mint ren­desen, délelőtt 8-tól 12-ig és délután 3-tól 6-ig tartják. Ez a rend addig marad érvényben, míg a miniszter jóvá nem hagyja az egyfolytában való hivataloskodást. A bíróságoknál meg­kezdődtek a tárgyalások, az állami hivatalokba is bevonultak. ELSEJE VAN és itt a színház. Csütörtökön este megkezdődnek az előadások. Itt van már az egész tár­sulat , ki megfogyatkozva, ki meg­­bízottan. A fél társulat lesült, a másik fele fölsült. Elseje van, itt a szezon. ELSEJE VAN, kicsi szívek nagy dátuma. Megtelt Szeged megint a diákjaival, sürög-forog a nebulók hada, megostromolják a könyves­bol­tokat, gyereklármától hangos az utca , szeptember elseje van. Hat éves gyermekszemek izgatottan fénylenek, kiváncsi várakozástól égnek. Milyen lehet az iskola ? Hogyan lesz majd az iskolában ? Milyen a tanító, a tanítónéni ? A tintaleves és papír­­gombóc-mese igaz-e ? Zúg a fejecske, gondtól zúg, az első gondtól és nem is tud, nem is akar tőle szabadulni a gyenge agyvelő és tovább zakatol benne iskola, palavessző, kispajtás, sok nagy fontos kérdés: mi lehet, hogy lehet ? ELLENJE VAN s megjöttek a hosszú­lábú, megnyúlt képű nagy diákok. Fontoskodva verődnek nagy csopor­tokba és uram bocsá’, eszmecseréket folytatnak. Hja, ők az idén már lélek­tant tanulnak, nekik szabad már vi­tatkozni a huszadik század problé­ 3 másról . . . Vájjon miről beszélnek ilyen élénken? A sápadt kamasz­arcok egészen belepirulnak a vita hevébe. Csak nem a magas politika a vita tárgya ? Vagy tán a társadalmi átalakulásról esik szó ? Schopenhauer, Spencer talán ? Menjünk csak köze­lebb. Saját találmányú repülőgépjéről tart előadást valamennyi és mindegyik a maga gépének kitűnő új szerkeze­tével kérkedik, érvvel és képzeletben szinte röpül már. Megkönnyebbülten hagyjuk el a kis csoportot. Hála isten, a mi diákjaink még nem életunt, fa­nyar filozófusok. Üdék, frissek, gye­rekek. ELSEJE VAN s a bájos félszegsé­­gek, az apró örömök, a kicsi tragé­diák százszorszép korát temetjük öregedő szemekkel. Elseje van s jön a villamos-számla, jön a telefon-nyugta, jön a könyvkereskedő embere, jön az irógépember, jön a vizdijintő, jön az elseje minden embere. Elseje van ... Valami készÜl. Törökország mozgósít. KONSTANTINÁPOLY, szep­tember 1. (Távirat.) Nagy viha­rokat néha apró szellők jelentenek be. Hús, hirtelen kerekedett lég­áramlások, amik azonban már hír­nökei egy romboló, mindent el­söprő ciklonnak. Úgy érezzük, va­lami ilyesmi történik most kint a nagyvilágban. Alapjában véve je­lentéktelennek látszó hírek jönnek innét is, onnét is, amiket mozaik­­szerűen összerakva, már kialaku­­egy elkövetkezhető világháború elr­rettentő képe. Az orosz tengeré­szeti minisztérium sürgősen kidol­goztatja négy csatahajó tervét. Angliából nagy fegyverszállítmá­­nyok mennek Törökországba, Tö­rökország behívja szabadságolt katonáit, mindez jelent valamit. Ezekhez hozzá kell még venni a tengeri nagyhatalmak lázas készü­lődéseit és minden fölösleges há­borús hüpochondria nélkül kimond­hatjuk, hogy háború lesz. Mi körül fog forogni a harc, ma még nem bizonyos, csak sejthető. A hadüzenet nyilván Törökország felől jön, csak azt nem tudjuk, kinek küldi. Valószínűen Görög­országnak, lehet, hogy Bulgáriá­nak, az is lehet, hogy mindket­tőnek. KINEVEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK. — A MvataZoa lapból. — A király Brunner János soproni ágostai hitvallású evangélikus lelkész­nek és esperesnek a Ferenc József­­rend lovagkeresztjét adományozta. A király Serédy Géza IV. számú csendőrkerületbeli alezredesnek nyug­állományba való helyezését elrendelte és neki az ezredesi címet és jelleget adományozta. A Szeged és Vidékének mindenki munkatársa. Mindenkit meghallga­tunk, mindent elolvasunk, minden­nek utána járunk. Telefon 371. sz.Iskolakönyvek új­­ és használt állapotban féláron! Iskolacikkek legolcsóbb :: beszerzési helyei :: Ajándéktárgyak óriási :: választékban :: BARTOS LIPÓT könyv- és papírkereskedésében Szege­den, Klauzál-tér és Kárász-utca sarkán, Kossuth-szobor átellenében. 2010 Telefon 371. sz.

Next