Szeged és Vidéke, 1910. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)
1910-09-01 / 199. szám
1910 IX 1 Magyarországon nincs kolera! (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Magyarországon koleraesetről nem érkezett jelentés a belügyminiszterhez. Bár a fővárosban a lakosság izgatottsága miatt minduntalan jelentenek koleragyanús eseteket a rendőrségen, ezekről mindig az derül ki, hogy másféle megbetegedések. Bécsben Trnka Magdolna halála óta újabb koleraeset nem fordult elő. Berlini jelentés szerint ott ismét fordultak elő esetek, amelyekben az orvosi vizsgálat kétségtelenül megállapította az ázsiai kolerát. Oroszországban a kolera ijesztően terjed. Egyik kormányzóságban harmincezer koleramegbetegedés történt, amelynek igen nagy része volt halálos kimenetelű. Bukaresti magánjelentés szerint Romániában is terjed a kolera. Mivel hivatalosan Romániából eddig erről nem tettek jelentést, úgy látszik, hogy ott a hatóságok — elég lelkiismeretlenül — a forgalom érdekében titkolódznak. Szeged város közegészségügyi bizottságának ülésén Faragó Idén dr. városi tiszti főorvos jelentést tett a kolera ellen eddig megtett intézkedésekről. A bizottság megállapította, hogy a kolera nem terjedt el a rémhíreknek megfelelő mértékben, ennélfogva fölöslegessé vált a közegészségügyi bizottságnak járványbizottsággá való átalakulása. A színház bejárata. VigyáZZ, ha jön a kocsi! (Saját tudósítónktól.) A városi színház körül estére, amikor megkezdődnek az előadások, nagynehezen rendezik az utcát s előtte is befejezték a kövezést, meg az aszfaltozást. A kocsiállást megint meghagyták a Bástya utcai főbejáratnál, úgy hogy ott a bejáróval újból fél méter széles gyalogjáró van. A tanács most úgy intézkedett, hogy amíg a színház átalakítása és a környékének rendezése meg nem történik, a színház főbejáratát csak a kocsin érkezők és távozók használhatják. A gyalogos közönség a Bástya utcai homlokzat két szélső bejáróját használja : a baloldali közönség a baloldalit, a jobboldali a jobboldalit. Ez talán ideiglenesen megoldja a forgalom nehézségeit. SZEGED ÉS FIDÉKK. Beírások az iskolákba. (Saját tudósítónktól.) Szeptember elsejével zajosabb lett a város. Megérkeztek a vidéki tanulók, hazajöttek azok, akik a vakációt máshol töltötték s megkezdődtek az iskolai beírások. Ámbár az iskolák száma szaporodott, azért még sokban közülök most is túlzsúfoltság van, ami meg sem szűnik addig, amíg a most tervezett s részint már épülőfélben levő iskolák el nem készülnek. Kimutatást szoktak közölni arról, hogy az egyes intézetekbe hányan iratkoznak be naponkint, ez azonban fölösleges, mert nyilvánvaló, hogy egyrészről minden szegedi iskola megtelik, másrészről pedig akkora túlzsúfoltság nincsen, hogy a jelentkező diákokat elhelyezni ne lehetne. Két munkás halála. Tehervonat és hajtány. (Saját tudósítónktól.) A temesvári vasúti vonalon — mint a szegedi üzletvezetőségnek jelentik — szerdán éjjel borzalmas szerencsétlenség történt. Egy tehervonat nekiment egy hajtánynak, amelyen hat ember ült. A vonat a hajtányt pozdorjává zúzta s két munkást megölt. A szerencsétlenség Örményes és Temesszlatina között történt. A bajtányon Farkas Lajos állami vasúti mérnök, egy pályafölvigyázó és négy munkás ült. Farkast nemrégiben helyezték el Szegedről, ahol az üzletvezetőségnél teljesített éveken át szolgálatot. Jelenleg az orsovai osztálymérnökségnél működik s az ő hatáskörébe tartozik a pályatest fölülvizsgálása. Farkas mérnök és a pályafölvigyázó a hajtány elején ült. Mögöttük foglalt helyet két munkás, a másik két munkás pedig a hajtányt hajtotta. Amint Örményest elhagyták, a pályaőr figyelmeztette őket, hogy egy tehervonat jön velük szembe, térjenek le a sínekről. Farkas mérnök azonban ráparancsolt a munkásokra, hogy hajtsanak tovább. Temesszlatina közelében a pályatest hegyen vezet át s a sínek meredeken futnak fölfelé. Amint a hajtány a meredek szélére ért, a magasból gyorsvonat sebességével robogott lefelé a vasúti őr által jelzett tehervonat, amelyet csak az utolsó percben vettek észre a hajtányon ülők. Farkas mérnök, a pályafelvigyázó és két munkás idejekorán leugrottak, de a hátul dolgozó munkások nem látták a feléjük száguldó veszedelmet. A következő pillanatban a tehervonat mozdonya irtózatos erővel vágódott a hajtánynak, amelyet pozdorjává zúzott, a két munkást pedig a kerekek székre tépték. A szerencsétlenségről távirati jelentést tettek Felszeghy Ferenc üzletvezetőnek, aki Farkas Lajos mérnök ellen megindította a fegyelmi eljárást. A katasztrófáért ugyanis a mérnököt teszik felelőssé, mert az ő parancsából folytatta útját a hajtány. SZEPTEMBER I. ELSEJE VAN, itt a szezon, beköszöntött az ősz. Szeptember elsejére olyan szép őszi időt produkált a természet, hogy a felöltő-kereskedőknek a legnagyobb örömük telhet benne. Elseje van s az utolsó nyaraló is hazaérkezett s már csak Szatymazon vannak nyaraló mohikánok. ELSEJE VAN s véget ért a hivatalokban a nyári szünet. A városi hivatalokban megszűnt a délutáni szünet. A hivatalos órákat, mint rendesen, délelőtt 8-tól 12-ig és délután 3-tól 6-ig tartják. Ez a rend addig marad érvényben, míg a miniszter jóvá nem hagyja az egyfolytában való hivataloskodást. A bíróságoknál megkezdődtek a tárgyalások, az állami hivatalokba is bevonultak. ELSEJE VAN és itt a színház. Csütörtökön este megkezdődnek az előadások. Itt van már az egész társulat , ki megfogyatkozva, ki megbízottan. A fél társulat lesült, a másik fele fölsült. Elseje van, itt a szezon. ELSEJE VAN, kicsi szívek nagy dátuma. Megtelt Szeged megint a diákjaival, sürög-forog a nebulók hada, megostromolják a könyvesboltokat, gyereklármától hangos az utca , szeptember elseje van. Hat éves gyermekszemek izgatottan fénylenek, kiváncsi várakozástól égnek. Milyen lehet az iskola ? Hogyan lesz majd az iskolában ? Milyen a tanító, a tanítónéni ? A tintaleves és papírgombóc-mese igaz-e ? Zúg a fejecske, gondtól zúg, az első gondtól és nem is tud, nem is akar tőle szabadulni a gyenge agyvelő és tovább zakatol benne iskola, palavessző, kispajtás, sok nagy fontos kérdés: mi lehet, hogy lehet ? ELLENJE VAN s megjöttek a hosszúlábú, megnyúlt képű nagy diákok. Fontoskodva verődnek nagy csoportokba és uram bocsá’, eszmecseréket folytatnak. Hja, ők az idén már lélektant tanulnak, nekik szabad már vitatkozni a huszadik század problé 3 másról . . . Vájjon miről beszélnek ilyen élénken? A sápadt kamaszarcok egészen belepirulnak a vita hevébe. Csak nem a magas politika a vita tárgya ? Vagy tán a társadalmi átalakulásról esik szó ? Schopenhauer, Spencer talán ? Menjünk csak közelebb. Saját találmányú repülőgépjéről tart előadást valamennyi és mindegyik a maga gépének kitűnő új szerkezetével kérkedik, érvvel és képzeletben szinte röpül már. Megkönnyebbülten hagyjuk el a kis csoportot. Hála isten, a mi diákjaink még nem életunt, fanyar filozófusok. Üdék, frissek, gyerekek. ELSEJE VAN s a bájos félszegségek, az apró örömök, a kicsi tragédiák százszorszép korát temetjük öregedő szemekkel. Elseje van s jön a villamos-számla, jön a telefon-nyugta, jön a könyvkereskedő embere, jön az irógépember, jön a vizdijintő, jön az elseje minden embere. Elseje van ... Valami készÜl. Törökország mozgósít. KONSTANTINÁPOLY, szeptember 1. (Távirat.) Nagy viharokat néha apró szellők jelentenek be. Hús, hirtelen kerekedett légáramlások, amik azonban már hírnökei egy romboló, mindent elsöprő ciklonnak. Úgy érezzük, valami ilyesmi történik most kint a nagyvilágban. Alapjában véve jelentéktelennek látszó hírek jönnek innét is, onnét is, amiket mozaikszerűen összerakva, már kialakuegy elkövetkezhető világháború elrrettentő képe. Az orosz tengerészeti minisztérium sürgősen kidolgoztatja négy csatahajó tervét. Angliából nagy fegyverszállítmányok mennek Törökországba, Törökország behívja szabadságolt katonáit, mindez jelent valamit. Ezekhez hozzá kell még venni a tengeri nagyhatalmak lázas készülődéseit és minden fölösleges háborús hüpochondria nélkül kimondhatjuk, hogy háború lesz. Mi körül fog forogni a harc, ma még nem bizonyos, csak sejthető. A hadüzenet nyilván Törökország felől jön, csak azt nem tudjuk, kinek küldi. Valószínűen Görögországnak, lehet, hogy Bulgáriának, az is lehet, hogy mindkettőnek. KINEVEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK. — A MvataZoa lapból. — A király Brunner János soproni ágostai hitvallású evangélikus lelkésznek és esperesnek a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét adományozta. A király Serédy Géza IV. számú csendőrkerületbeli alezredesnek nyugállományba való helyezését elrendelte és neki az ezredesi címet és jelleget adományozta. A Szeged és Vidékének mindenki munkatársa. Mindenkit meghallgatunk, mindent elolvasunk, mindennek utána járunk. Telefon 371. sz.Iskolakönyvek új és használt állapotban féláron! Iskolacikkek legolcsóbb :: beszerzési helyei :: Ajándéktárgyak óriási :: választékban :: BARTOS LIPÓT könyv- és papírkereskedésében Szegeden, Klauzál-tér és Kárász-utca sarkán, Kossuth-szobor átellenében. 2010 Telefon 371. sz.