Szeged és Vidéke, 1910. november (9. évfolyam, 250-274. szám)
1910-11-02 / 250. szám
1910 XI/2 SZGGED és VIDÉRG. Készi Lanos tömegyét. A tárgyalás első napja. Saját tudósítóinktól.) Künn szakadatlanul hull a langyos őszi eső és a borús ég, a sárga falevelek örök erős melankóliája beárnyékolja a tágas törvényszéki folyosókat. Mindenütt a megszokott élet, egyegy ajtó előtt értekező felek, magyarázgató ügyvédek, de még ezek is kevesebben, mint normális hétköznapokon , hisz’ ma még a halottak napja van ... A büntetőtörvényszék második emeletén levő 106. számú terem előtt valamivel nagyobb a mozgás. A Kern Lajos bűnügyeinek négynapos főtárgyalása kezdődött itt. A nagyközönség részéről nem mutatkozik semmi érdeklődés. Csak a lapok tudósítói vannak jelen teljes számban, nagy tudósításokra felkészíülten és néhány ügyvéd és orvosszakértő. A nyilvánosságot különben, útóbb Szokás szerint, itt is megszorították. A hallgatóság részére szolgáló helyre csak tizenkét egyént bocsájthat be az őrtálló ajtószolga. Szerencsére nem nagy a tülekedés. A vádak: 1909 december 20-án a szegedi rendőrség a Szeged-állomáson letartóztatta Kern Lajos dr. szegedi királyi közjegyzőt, még pedig éppen akkor, amikor szökni akart. A vádtanács még aznap éjjel szabadlábra helyezte ugyan a közjegyzőt, de a letartóztatással megindult a görgeteg, amely eltemette Kern közjegyzőt. A letartóztatás után egyik följelentés a másikat érte a közjegyző ellen. Huszonnégy hivatali sikasztás és csalás miatt tettek feljelentést ellene. Kern szabadulni igyekezett. Őrültséget színlelt s a Schwartzer-szanatóriumnak falai között akart volna kibújni a felelősség elől. Tüzetes vizsgálat után azonban megállapították, hogy Kern csak színleli az őrültséget a így március 25-én vizsgálati fogságba helyezték Kern Lajost. így történt, hogy a közjegyző bíróság elé került két hivatali sikkasztás és egy csalás miatt. A tárgyalásra kerülő ügyek csak kisebb részeit teszik a közjegyző bűneinek. Még nem fejezték be a vizsgálatot tizenhét hivatali sikkasztás és két csalás miatt. Szerdán a szegedi királyi törvényszék egy rendbeli sikkasztás és egy rendbeli csalás büntette, továbbá hat rendbeli hivatali sikkasztás bűntette miatt kezdte meg a főtárgyalást. Az egyik ügyben Kern nem mint közjegyző, hanem mint magánbizott szerepelt. Hauer Jenő jelentette ugyanis föl, hogy Szajánban fekvő ingatlanai parcellázásából és kölcsönkonvertálásából sikkasztott. Az ügyészség ebben az esetben azzal vádolja Kernt, hogy 23.940 koronát elsikkasztott. Ezt az összeget ugyanis azért kapta, hogy ebből a Hauer szajáni birtokát terhelő adósságokat rendezze, Kern azonban ezt az összeget elköltötte. Már mint közjegyző csalt ki Jójárt Mihálytól 1400 koronát és ezenkivül öt rendbeli sikkasztást követett el közjegyzői minőségében Kern Lajos, így a Mértföldi Alajos és neje által letett 2300 koronát közjegyzői okirat alapján mint letétet kezelte el a közjegyző, míg négy esetben hagyatéki eljárás során sikkasztott el a kiskorúak pénzéből. A tárgyalás. Negyed tíz órakor nyílt meg a főtárgyalás. A vádlott benn ül a teremben, egyelőre még a tanúk támláspadján. Nagyon rossz színben van. Barnás piros arca most sápadt, háta görnyedt, a fejét lehorgasztva, merőer a padlót nézi. A bíróság helyet foglalt az emelvényen. Hevesy Kálmán, a második főtárgyalás tanácselnöke, az elnök, az előadó biró László Adolf dr., szavazóbíró Bakó Andor. A jegyzőkönyvet Landesberg Jenő dr. törvényszéki jegyző vezeti. A vádhatóságot Harsány Elemér királyi ügyész képviseli, a vádlottat Reiniger Jakab ügyvéd védi. Jelen van a tárgyalás első napján Huszár János dr. ügyvéd is, a panaszos Hauer Jenő jogi képviselője. A vádlott mögött fegyveres őr ül. Nagy csöndben kezdődik a tárgyalás. A vádlott az általános kérdésekre még szomorú apátiával felel. Nyomasztó érzés az egykori előkelő polgár, a társadalmi deklasszé látása. De amikor a vádiratokat fölolvassa az elnök és azt kérdezi, bűnösnek érzi-e magát a vád tárgyává tett bűncselekményben, már emelt hangon és határozottan mondja : nem ! A védekezése nem érdektelen. Elszámolással, a saját följegyzéseiből, sokszor gúnyosan és kitörő energiával polemizál a vádiratállítások ellen. Az előadása azonban akadozó és terjengős. Az elnök kíméletesen, de fölényes ügyismerettel és logikus erélylyel szorítja a vádpontokra. A tárgyalás halk hangon folyik. Ha valaki csak koronként figyelne oda, csak ezek a szavak lepnék meg: közjegyző úr... biró úr . . . Páradias, kíméletes megszólítások. A vádlott, Hevesy Kálmán elnök megnyitja a fötárgyalást. A vádlotthoz: — Tessék fölállani. Kern Lajos dr. lassan fölemelkedik a vádlottak padjáról. Elmondja, hogy Bácsfeketehegyen született. Szegeden lakik, negyvenhét éves, iskolákat végzett, hat gyermeke van, fölfüggesztett királyi közjegyző, vagyona nincs, büntetve nem volt. Elnök : Beterjesztem, hogy Kern Lajos dr. ellen több vád van. A tanukat négy napra idéztem be. Sértett: Hauer Jenő, akinek képviselője Huszár János dr. Kern Lajosné kérvényt intézett a törvényszékhez, amelyben bejelenti, hogy súlyos bronchitiszben szenved s emiatt nem jelenhet meg a tárgyaláson. Ezt orvosi bizonyitványnyal igazolja. Kerl Lajos dr., akit látszólag fáraszt HZ állás: — Nagyságos elnök ur, iziász van a lábamban; nem tudok állni. — ,TéSsék izülni.. . Félek a tárgyalás megtartását kívánják. Elnök (vádlotthoz): Öknek van ez ellen kifogása ? Nincsen. A bíróság a tárgyalás Hiég tartását elrendeli. A Hauser-Ügy. Elnök: Mivel ebben az ügyben többször fölmerült az a kérdés, hogy Kern Lajos dr.-t ki lehet-e egészségi állapota miatt hallgatni, orvosszakértőket rendeltünk be. (Vádlotthoz): — Képesnek érzi magát, hogy a kérdésekre felelni tud ? — Igen. Kedden betegen feküdtem, de az éjjel gyógyszereket vettem be. Elnök: A vádlott ellen három vádiratot adott be az ügyészség, amelyeket a bíróság egyesített. Több vádirat is van, de ezekre az egyesítési kérelem elutasíttatott. Elnök ezután fölolvassa a vádiratok rendelkező részét, majd megkérdezi vádlottól: — Megértette a vádat? — Részben. Amit nem értettem meg, majd kérdezem. — Arról van szó, hogy ön Hauer Jenő úrtól 82.000 koronát kapott Hauer úr terheinek rendezésére. Ennek túlnyomó részét, amint már a vádiratban olvastam, jogtalanul a saját céljaira használta föl. — Akar a tényállásra nyilatkozni ? — Igen, akarok. Ezután hosszasan ismerteti a Hauer-ügy előzményeit. — Mikor Szegedre jöttem, bácskai ingatlanaimat eladtam százhúszezer koronáért. Volt az egyik topolyai takarékpénztárban 30,000 korona letétem. Szóval, amikor Szegedre jöttem, 115—120,000 korona vagyont hoztam magammal. Akkor történt, hogy egy jóbarátomnak ismert ember ajánlotta, hogy nagyszámú családomról gondoskodjam, a pénzemen vegyek ingatlant. Botorul belementem a dologba. De nem azt az ingatlant mutatták meg, amelyet megvettem. A megmutatott ingatlan megfelelt volna, de amelyet rám írattak, értéktelen, silány föld volt. Ezt csak később tudtam meg. — Hol volt ez a föld ? — Szajánban, így vesztettem el azt a pénzt, amelyet annyi esztendő becsületes munkájával kerestem. (Könnyes szemmel, elakadozó hangon folytatja) . Öt forinttal nyitottam meg az irodát, a többi keresimény volt. Amikor láttam, hogy amit családomnak szereztem, elúszott, lelkivilágom tönkrement. Én mindig tisztességes hivatalnok voltam. A lelkivilágom így ment tönkre. A szajáni birtokot ezen lelkiállapotban sem nem hasznosítottam, sem bérbe nem adtam. Ezután hosszasan ismerteti a Hauer-ügyet. Hauer akkor bízta meg őt ügyei rendezésével, amikor a legnagyobb lelki depresszióban volt, de az nem igaz, hogy ő a Hauertől kapott 82,000 koronából bármennyit is a saját céljaira fordított volna. — Én nem is 82,000, hanem száznegyvenhétezer koronát fizettem ki Hauer helyett, tehát a magaméból jóval többet, mint amennyit Hauertől kaptam. A belvárosi takarékpénztárnak 25,000 koronát, a kalocsai takaréknak 16,800 koronát, a dunapatajinak 28,7000 koronát fizettem ki. Illetékre adtad 5900 koronát, a Clayton és Shuttlewort cégnek 4100 koronát, egyéb bekebelezett tételekre 2000—4000 koronát. Már ez több, mint százezer korona, de azért Haueréknek is kifizettem egy ízben 21.000 koronát, később 14.000 koronát. Ezen összegeket feleségem könyörgésére adtam neki, mert feleségem attól félt, hogy lelki depresszió ér. Elmondja még, hogy Hauer száján, birtokának, terheit azért nem rendezhette teljesen, mert azok jóval nagyobbak voltak, mint amennyit Hauer beismert. Elnök: Ha ön olyan lelkiállapotban volt, miért vállalta el egy ilyen nagy és bonyodalmas ügy rendezését ? — Mert azt hittem, hogy én is jobban eladhatom szajáni birtokaimat, ha Hauernek sikerül a parcellázás. Reiniger Jakab védő pótlólag még nyugtákat, postai föladóvevényeket csatol be Kern fizetéseiről. Hauer Jenő vallomása. Ezután Hauer Jenő sértettet hallgatták ki. Elnök: Ön a panaszos ebben az ügyben. Adja elő, hogy került összeköttetésbe Kernnel ? — 1905-ben eladtam szajáni birtokomat, amelyet 1903-ban vettem. 1728 katasztrális hold volt a birtok... hatszázezer koronáért vettem. Ötszázezer korona volt rajta, ez rajta is maradt s később még jött rá teher. A birtokot parcelláztatni akartam, de a teher miatt nem sikerült. Elmondta, hogy Kernnel Aradon ismerkedett meg, ahol elpanaszolta neki, hogy mennyi kellemetlensége van a birtokkal. Kern rögtön ajánlkozott hogy a rendezést magára vállalja, ha megbízást kap. — Még akkor nem bíztam meg, mire három hónapon keresztül még családi összeköttetéseket is 3 __ Köszködöknek ajánljuk szőnyeg, függöny, vasbútor, ágynemű és egyéb berendezési cikkek legdúsabb választékát, olcsó árak mellett. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Dórnál Mihály és Fia Argaman-szőnyeg, mely minőség és ár tekintetében fölülmúl egy hasonnevű folyton négyzetméterenkint 14 korona 75 fillér.