Szeged és Vidéke, 1910. november (9. évfolyam, 250-274. szám)

1910-11-02 / 250. szám

1910 XI/2 SZGGED és VIDÉRG. Készi Lanos t­ömeg­yét. A tárgyalás első napja.­ ­Saját tudósítóinktól.) Künn sza­kadatlanul hull a langyos őszi eső és a borús ég, a sárga falevelek örök erős melankóliája beárnyékolja a tágas törvényszéki folyosókat. Mindenütt a megszokott élet, egy­­egy ajtó előtt értekező felek, ma­­gyarázgató ügyvédek, de még ezek is kevesebben, mint normális hét­köznapokon , hisz’ ma még a ha­lottak napja van ... A büntető­­törvényszék második emeletén levő 106. számú terem előtt valamivel nagyobb a mozgás. A Kern Lajos bűnügyeinek négynapos főtárgya­lása kezdődött itt. A nagyközön­ség részéről nem mutatkozik semmi érdeklődés. Csak a lapok tudósítói vannak jelen teljes számban, nagy­ tudósításokra felkészí­ülten és né­hány ügyvéd és orvosszakértő. A nyilvánosságot különben, útóbb Szokás szerint, itt is megszorítot­ták. A hallgatóság részére szolgáló helyre csak tizenkét egyént bo­­csájthat be az őrtálló ajtó­szolga. Szerencsére nem nagy a tülekedés. A vádak: 1909 december 20-án a szegedi rendőrség a Szeged-állomáson le­tartóztatta Kern Lajos dr. szegedi királyi közjegyzőt, még pedig ép­pen akkor, amikor szökni akart. A vádtanács még aznap éjjel sza­badlábra helyezte ugyan a köz­jegyzőt, de a letartóztatással meg­indult a görgeteg, amely eltemette Kern közjegyzőt. A letartóztatás után egyik föl­jelentés a másikat érte a közjegyző ellen. Huszonnégy hivatali si­­­­kasztás és csalás miatt tettek feljelentést ellene. Kern szabadulni igyekezett. Őrültséget színlelt s a Schwartzer-szanatóriumnak falai között akart volna kibújni a fele­lősség elől. Tüzetes vizsgálat után azonban megállapították, hogy Kern csak színleli az őrültséget a így március 25-én vizsgálati fogságba helyezték Kern Lajost. így tör­tént, hogy a közjegyző bíróság elé került két hivatali sikkasztás és egy csalás miatt. A tárgyalásra kerülő ügyek csak kisebb részeit teszik a közjegyző bűneinek. Még nem fejezték be a vizsgálatot tizenhét hivatali sik­kasztás és két csalás miatt. Szerdán a szegedi királyi tör­vényszék egy rendbeli sikkasztás és egy rendbeli csalás büntette, továbbá hat rendbeli hivatali sik­kasztás bűntette miatt kezdte meg a főtárgyalást. Az egyik ügyben Kern nem mint közjegyző, hanem mint ma­­gánbizott szerepelt. Hauer Jenő jelentette ugyanis föl, hogy Sza­­jánban fekvő ingatlanai parcellá­zásából és kölcsönkonvertálásából sikkasztott. Az ügyészség ebben az esetben azzal vádolja Kernt, hogy 23.940 koronát elsikkasztott. Ezt az összeget ugyanis azért kapta, hogy ebből a Hauer szajáni birtokát terhelő adósságokat ren­dezze, Kern azonban ezt az össze­get elköltötte. Már mint közjegyző csalt ki Jójárt Mihálytól 1400 ko­ronát és ezenkivül öt rendbeli sik­kasztást követett el közjegyzői mi­­nőségében Kern Lajos, így a Mért­­földi Alajos és neje által letett 2300 koronát közjegyzői okirat alapján m­int letétet kezelte el a közjegyző, míg négy esetben ha­gyatéki eljárás során sikkasztott el a kiskorúak pénzéből. A tárgyalás. Negyed tíz órakor nyílt meg a főtárgyalás. A vádlott benn ül a teremben, egyelőre még a tanúk támláspadján. Nagyon rossz szín­­ben van. Barnás­ piros arca most sápadt, háta görnyedt, a fejét le­­horgasztva, merőer­ a padlót nézi. A bíróság helyet foglalt az emelvé­nyen. Hevesy Kálmán, a máso­dik főtárgyalás tanácselnöke, az elnök, az előadó biró László Adolf dr., szavazóbíró Bakó Andor. A jegyzőkönyvet Landesberg Jenő dr. törvényszéki jegyző vezeti. A vád­hatóságot Harsány­ Elemér királyi ügyész képviseli, a vádlottat Rei­niger Jakab ügyvéd védi. Jelen van a tárgyalás első napján Hu­szár János dr. ügyvéd is, a pana­szos Hauer Jenő jogi képviselője. A vádlott mögött fegyveres őr ül. Nagy csöndben kezdődik a tár­gyalás. A vádlott az általános kér­désekre még szomorú apátiával fe­lel. Nyomasztó érzés az egykori előkelő polgár, a társadalmi de­­klasszé látása. De amikor a vád­iratokat fölolvassa az elnök és azt kérdezi, bűnösnek érzi-e magát a vád tárgyává tett bűncselekmény­ben, már emelt hangon és határo­zottan mondja : nem ! A védeke­zése nem érdektelen. Elszámolás­sal, a saját följegyzéseiből, sokszor gúnyosan és kitörő energiával po­lemizál a vádirat­­állítások ellen. Az előadása azonban akadozó és terjengős. Az elnök kíméletesen, de fölényes ügyismerettel és logi­kus erélylyel szorítja a vádpon­tokra. A tárgyalás halk hangon folyik. Ha valaki csak koronként figyelne oda, csak ezek a sza­vak lepnék meg: közjegyző úr... biró úr . . . Páradias, kíméletes megszólítások. A vádlott, Hevesy Kálmán elnök meg­nyitja a fötárgyalást. A vádlotthoz: — Tessék fölállani. Kern Lajos dr. lassan fölemel­kedik a vádlottak padjáról. El­mondja, hogy Bácsfeketehegyen született. Szegeden lakik, negyven­hét éves, iskolákat végzett, hat gyermeke van, fölfüggesztett ki­rályi közjegyző, vagyona nincs, büntetve nem volt. Elnök : Beterjesztem­, hogy Kern Lajos dr. ellen több vád van. A tanukat négy napra idéztem be. Sértett: Hauer Jenő, akinek kép­viselője Huszár János dr. Kern Lajosné kérvényt intézett a tör­vényszékhez, amelyben bejelenti, hogy súlyos bronchitiszben szen­ved s em­iatt nem jelenhet meg a tárgyaláson. Ezt orvosi bizonyit­­ványnyal igazolja. Kerl Lajos dr., akit látszólag fáraszt HZ állás: — Nagyságos elnök ur, iziász van a lábamban; nem tudok állni. — ,TéSsék izülni.. . Félek a tárgyalás megtartását kívánják. Elnök (vádlotthoz): Öknek van ez ellen kifogása ?­­ Nincsen. A bíróság a tárgyalás Hiég tartását elrendeli. A Hauser­-Ügy. Elnök: Mivel ebben az ügyben többször fölmerült az a kérdés, hogy Kern Lajos dr.-t ki lehet-e egészségi állapota miatt hallgatni, orvosszakértőket rendeltünk be. (Vádlotthoz): — Képesnek érzi magát, hogy a kérdésekre felelni tud ? — Igen. Kedden betegen feküd­tem, de az éjjel gyógyszereket vettem be. Elnök: A vádlott ellen három vádiratot adott be az ügyészség, amelyeket a bíróság egyesített. Több vádirat is van, de ezekre az egyesítési kérelem elutasíttatott. Elnök ezután fölolvassa a vádira­tok rendelkező részét, majd meg­kérdezi vádlottól: — Megértette a vádat? — Részben. Amit nem értettem meg, majd kérdezem. — Arról van szó, hogy ön Hauer Jenő úrtól 82.000 koronát kapott Hauer úr terheinek rendezésére. Ennek túlnyomó részét, amint már a vádiratban olvastam, jogtalanul a saját céljaira használta föl. — Akar a tényállásra nyilat­kozni ? — Igen, akarok. Ezután hosszasan ismerteti a Hauer-ügy előzményeit. — Mikor Szegedre jöttem, bácskai ingatlanaimat eladtam százhúsz­ezer koronáért. Volt az egyik to­polyai takarékpénztárban 30,000 korona letétem. Szóval, amikor Sze­gedre jöttem, 115—120,000 korona vagyont hoztam magammal. Akkor történt, hogy egy jóbarátomnak ismert ember ajánlotta, hogy nagy­számú családomról gondoskodjam, a pénzemen vegyek ingatlant. Bo­torul belementem a dologba. De nem azt az ingatlant mutatták meg, amelyet megvettem. A meg­mutatott ingatlan megfelelt volna, de amelyet rám írattak, értéktelen, silány föld volt. Ezt csak később tudtam meg. — Hol volt ez a föld ? — Szajánban, így vesztettem el azt a pénzt, amelyet annyi esz­tendő becsületes munkájával ke­restem. (Könnyes szemmel, elaka­­dozó hangon folytatja) . Öt forint­tal nyitottam meg az irodát, a többi keresimény volt. Amikor láttam, hogy amit családomnak szereztem, elúszott, lelkivilágom tönkrement. Én mindig tisztessé­ges hivatalnok voltam. A lelki­világom így ment tönkre. A sza­jáni birtokot ezen lelkiállapotban sem nem hasznosítottam, sem bérbe nem adtam. Ezután hosszasan ismerteti a Hauer-ügyet. Hauer akkor bízta meg őt ügyei rendezésével, amikor a legnagyobb lelki depresszióban volt, de az nem igaz, hogy ő a Hauertől kapott 82­,00­0 koronából bármennyit is a saját céljaira for­dított volna. — Én nem is 82,000, hanem száznegyvenhétezer koronát fizet­tem ki Hauer helyett, tehát a magaméból jóval többet, mint amennyit Hauertől kaptam. A bel­városi takarékpénztárnak 25,000 koronát, a kalocsai takaréknak 16,800 koronát, a dunapatajinak 28,7000 koronát fizettem ki. Ille­tékre adta­d 5900 koronát, a Clayton és Shuttlewort cégnek 4100 koro­nát, egyéb bekebelezett tételekre 2000—4000 koronát. Már ez több, mint százezer korona, de azért Haueréknek is kifizettem egy ízben 21.000 koronát, később 14.000 ko­ronát. Ezen összegeket feleségem könyörgésére adtam neki, mert feleségem attól félt, hogy lelki depresszió ér. Elmondja még, hogy Hauer szá­ján­, birtokának, terheit azért nem rendezhette teljesen, mert azok jóval nagyobbak voltak, mint amennyit Hauer beismert. Elnök: Ha ön olyan lelkiállapot­ban volt, miért vállalta el egy ilyen nagy és bonyodalmas ügy rendezését ? — Mert azt hittem, hogy én is jobban eladhatom szajáni birtokai­mat, ha Hauernek sikerül a par­cellázás. Reiniger Jakab védő pótlólag még nyugtákat, postai föladó­­vevényeket csatol be Kern fizeté­seiről. Hauer Jenő vallomása. Ezután Hauer Jenő sértettet hallgatták ki. Elnök: Ön a panaszos ebben az ügyben. Adja elő, hogy került összeköttetésbe Kernnel ? — 1905-ben eladtam szajáni birtokomat, amelyet 1903-ban vet­tem. 1728 katasztrális hold volt a birtok... hatszázezer koronáért vettem. Ötszázezer korona volt rajta, ez rajta is m­aradt s később még jött rá teher. A birtokot par­celláztatni akartam, de a teher miatt nem sikerült. Elmondta, hogy Kernnel Aradon ismerkedett meg, ahol elpanaszolta neki, hogy mennyi kellemetlensége van a birtokkal. Kern rögtön ajánlkozott hogy a rendezést magára vállalja, ha megbízást kap. — Még akkor nem bíztam meg, mire három hónapon keresztül még családi összeköttetéseket is 3 __ Köszködöknek ajánljuk szőnyeg, függöny, vasbútor, ágynemű és egyéb berendezési cikkek legdúsabb választékát, olcsó árak mellett. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Dórnál­ Mihály és Fia Argaman-szőnyeg, mely minőség és ár tekintetében fölülmúl egy hason­nevű folyton négyzetméterenkint 14 korona 75 fillér.

Next