Szeged és Vidéke, 1912. július (11. évfolyam, 149-175. szám)

1912-07-01 / 149. szám

1912 VII/1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Az ellenzéki népgyülések. Új pártalakulást akarnak! ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az ellenzék vasárnapi népgyűléseiről sajátszerű hírek érkeznek, amelyeknek valódi jelentőségét a gyér távirati tudósítások nyomán megítélni e pillanatban alig lehet. A szegedi és szabadkai népgyűlésben valami új pártalakulást, az öszszes ellenzéki pártok egyesülését proklamálták. A föltűnő azonban az, hogy a gyűlések vezérszónoka, Apponyi Albert gróf erről az egyesülésről mit sem szólott s a politikai eseményt a politikai világ a kisebb fajsúlyú szónokoknak, Károlyi Mihály grófnak és Szmrecsányi Györgynek ajkáról tudja meg. Föltűnő az is, hogy a legilletékesebb vezérek, Kossuth és Justh külföldön tartózkodnak és az uj alakulásról semmiféle nyilatkozatot tőlük nem hallunk. Lehetséges tehát, hogy ez a furcsa szövetkezés egyelőre még csak egyes ellenzékiek bő kívánsága. Ha az ellenzéki pártok egyesülése tényleg megtörténnék, úgy újólag olyan hazug és képtelen alakulás áll elő, aminő a magyar politikában talán még sohasem volt. Az abszurd problémáknak egész sora merül föl. Mindenekelőtt is joggal kérdezheti a közvélemény, vájjon a néppárt otthagyja-e a hatvanhetes alapot, vájjon Zichy Aladár 48-as lesz-e, avagy talán Kossuth Ferenc lesz 67-es? Az új párt a főrendiház ellen is proklamálta a harcot, vájjon ez is a főpapok támogatása mellett alakult és működő néppárt hozzájárulásával történt-e? De a két függetlenségi párt között is el kell még intézni egyet-mást. Justhéknak tudvalevőleg nem kell ez időszerint katonai téren nemzeti vívmány, sőt Justh a képviselőházban egyenesen alkotmányunk csonkításának minősítette azt a rezoluciót, amelyhez Kossuthék a parlamenti békét hozzákötötték. Mindebben nem látunk tisztán. Ha az egyesülésnek van valami célja és értelme, úgy ez csak az lehet, amit Károlyi Mihály nagy naivitással abban foglalt össze, hogy ő bizton reméli, hogy a király az új pártra fogja bízni a kormányzást. íme már az első napon lehull a lepel az egész machinációról. Apponyi beszéde alatt néhány ember ismét éltette a köztársaságot, amire Apponyi magából kikelve tiltakozott a közbekiáltás ellen. Ezt az ellentétet Apponyinak viszont Justhék orgánumával, a Magyarországgal kell rendbehozni, mert hiszen tudvalevőleg ez az újság volt az, amely nemrégiben a köztársasági eszme terjedéséről írt cikket. Ellenzéki népgyűlések. Vasárnap Székesfehérvárott, Békésgyulán és Nagyszöllősön voltak ellenzéki népgyűlések. A székesfehérvári népgyülésen Földes Béla, Zichy Aladár és Károlyi József grófok és Mezősy Béla beszéltek. Valamennyien a parlamenti eseményekkel foglalkoztak s elítélték az erőszakosságokat. Gyulán Radányi Gyula és Bikády Antal mondtak beszédeket. Nagyszöllősön Bariba Ödön beszámolót tartott. Justh Gyula nyilatkozata. Justh Gyula karlsbadi utazása előtt egy újságírónak a következőket mondotta : Lukács László fortélyoskodik. Most ismét békét ajánl, választójogot, alelnöki és főispáni állásokat igér nekünk. Én azonban ismerem az ellenzéki pártokat s meg vagyok róla győződve, hogy az ellenzék Lukácscsal többé nem áll szóba. A megrongált vízórák. Kártérítést követel a hatóság. (Saját tudósítónktól.) Schulber és társa szikvizgyárosok ellen, akiknek a Mérey- és a Tábor-utca sarkán van a gyáruk, a tanács följelentést tesz a tiszti főügyész útján a bíróságnál. A szikvizgyárban ugyanis, az ott fölhasznált víz nagy mennyiségére való tekintettel, vízmérő-órát állíttatott be a városi hatóság. Most kitűnt, hogy a gyárosok a vízmérő-órát egy órával a fölállítása után úgy megrongálták, hogy az a fölhasznált vízmennyiséget nem mutatja. Vagyonrongálás miatt tett ellenük följelentést a tanács, ezenkívül meg fogják állapítani, hogy vízdíjban mennyivel károsították meg a várost s az összeg erejéig kártérítést is indítanak ellenük. összeírk... Jein Lipót dr., a múlt közgyűlésen megválasztott külterületi tiszti orvos, táviratban közölte a polgármesterrel, hogy az állásról lemond. A bejelentést tudomásul vették és a pályázatot ismét kiírják. Isidai Pászthy Kálmán várakozási illetékkel szabadságolt vezérőrnagyot, az utabbi felülvizsgálat eredményéhez képet mint szolgálatra alkalmatlant, a király nyugállományba helyezte. Szombaton délután nyílt meg az újszegedi partfürdő. Gyönyörű idő kedvezett az ünnepélyes megnyitásnak. Százával tolongtak az emberek a parton, mert a fürdőépületben tizedrésze sem fért el a jelentkezőknek, így aztán a kintszorultaknak meg kellett elégedniük a katonazene hangjaival, meg az eléjük táruló pezsgő, vidám viziképpel. Tengerparti fürdőrészlet illúzióját keltették a leföl sikló csolnakok, zakatoló gőzyachtok, gőzhajók, a part előkelő, szép közönsége s a közös fürdő tarkasága, meg az iszapban, homokban sikongó, hancúrozó eleven, lármás gyerekhad. Kecskeméty Dánielné úrasszony nyitotta meg a fürdőt, amelynek célját, rendeltetését megkapó, lelkes szavakkal ecsetelte. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kecskemétyné fölszentelte a fürdő nemzetiszinűi zászlóját is s ezzel kezdetét vette a fürdőélet az újszegedi parton. Rodzsa Andort, aki a budapesti egyetemen kitűnő sikerrel tette le a doktorátust, szombaton a jogtudományok tudorává avatták. Itt szegedi fajfajta mének teljesítőképességének kipróbálására távlovaglást rendeznek. Összesen 600 kilométer után próbálják ki a Nóniusz-faj szívósságát. Az út Szegedtől Debrecenig tart s onnan ismét vissza. A távlovaglók naponkint 70 kilométert tesznek meg. A főintéző D’Orsay Olivér gróf ezredes, a magyar lótenyésztés kiváló szakembere. Szentistván-tériek panaszos levelet adtak be a rendőrséghez. Panaszuk szerint már tavasz óta nem tudnak aludni. A főkapitány ugyanis állandó megtelepedésre adott engedélyt egy hajóhintáénak. A hinta körül este élénk életet varázsolnak a cselédek és bakák s még éjjel 11 órakor is vigan harsog a kintorna, amely szakadatlanul a János vitézt játsza. A hatóság a mutatványosok részére az arra alkalmas Hunyadi-teret jelölte ki, érthetetlen tehát, mert engedi a rendőrség a kis Szentistván tér lakóinak nyugalmát éjszakáról-éjszakára megzavarni. Vagy ha már ezen az állapoton segíteni nem lehet — mondják a Szentistvántériek — legalább hat rendelje el a . rendőrség, hogy a kintorna változatosság okáért a Dunák valcert játsza ezentúl. Szegedi Gyorsirók Egyesülete júliusban és augusztusban délután 5-7 óráig naponta ingyenes levelező- és vitagyorsírási tanfolyamokat nyit a szegedi tanintézetek tanulói részére. Az ingyenes tanfolyamok tartásának célja a gyorsírás gyakorlati elsajátítását elérni. A jövő évi márciusban lesz a Markovits-rendszerű gyorsírás fennállásának 50 éves jubileuma, amely alkalommal országos gyorsírási versenyírás lesz, amelyen a szegedi gyorsírók nagy számban óhajtanak részt venni. Az ingyenes tanfolyamokat az állami felső kereskedelmi iskola földszinti termeiben Katona Dávid dr. egyesületi főtitkár vezeti. Szünidei Gyorsíró címen a Szegedi Gyorsirók Egyesülete egy hetenkint megjelenő gyorsírási lapot ad ki a nyári szünidőben Katona Dávid dr. szerkesztésében. Előfizetési ára ez egész szünidőre korona. CSALÁDI DRÁMA. BUDAPEST, július 1. (Telefonjelentés). A budai Kórház utca 11. számú házban az éjjel véres családi dráma folyt le. A házmesterné, özvegy Balázs Ferencné tíz év óta közös háztartásban él Váczi Balázs gyári munkással. Az asszony arra a fölfedezésre jutott, hogy Váczi más asszonynyal is viszonyt folytat. Efölött elkeseredve meg akarta ölni a férfit s önmagát. Levelet irt fogadott fiának, amelyben elhatározását bejelenti s a fiút örökösének jelenti ki. Váczi az éjjel későn ment haza, azonnal lefeküdt s elaludt. Az asszony az alvó embert revolverrel fejbelőtte s önmagát is agyonlőtte. Mindketten meghaltak. 464 lluxok, pongyolák, ruhák, jouponok tfRAUSZ DEZSŐ-nél __ Szeged, Kárász utca 14. (Corso-kávéház mellett.) Kész női fehérneműek. Ma hétfőn szerdán a PRÓFÉTÁBAN fiasz VAJDA DEZSŐ ÉS FIAI hírneves cigányzenekara játszik.♦ 4989 Teljes tisztelettel DAMCZIINGER JÁNOS.