Szeged és Vidéke, 1912. október (11. évfolyam, 226-252. szám)
1912-10-01 / 226. szám
1912 X/1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Háborús veszeddlem. Mozgósítás a Balkánon. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bulgária és Szerbia elrendelte hadseregének mozgósítását. Ez a hír a balkáni helyzet mindenfelé izgalmat keltő legújabb szenzációja. Az elmúlt hét utolsó napjainak jóformán óráról-órára változó hírei azt a képet mutatták, hogy a Balkán fölött egyre jobban tömörülnek sötét fellegek s hogy a kora tavaszszal megindult albán mozgalmak során soha se volt annyira feszült és titkos energiákkal tele a Balkán forró levegője, mint épp most a legutóbbi napokban. Az érdeklődést, amelylyel a Balkán-államok a törökországi nemzetiségek helyzetének javítását célzó albániai mozgalmakat kísérték, a nacionalizmus kohójából kipattant szikra szenvedélyes izgalommá hevítette akkor, amikor a török kormány elhatározta, hogy Drinápoly mellett, tehát Bulgária szomszédjában kolosszális méretű hadgyakorlatokat fog tartani. A porta azonban számolva a súlyos következtetésekkel, amelyeket az elhatározásából netán a nagyhatalmak is vonhattak volna, megelégedett a kisebb méretű keretgyakorlatokkal felállott eredeti tervétől. Ámde a negyvennyolc óra, amely e kérdés tekintetében bizonytalansággal tölt el, a bulgáriai és szerb közhangulatot az izgalom oly fokára bevítette, amely a török kabinet katonai intézkedéseinek megmásításában sem tudott csillapodást találni. Hozzájárult még ehhez a török területen keresztül szállított szerb hadiszerek továbbításának felfüggesztése, amely még egyfelől érthető magyarázatot telt Törökország köreiben, viszont nem maradhatott hatás nélkül Szerbiában. A helyzet komolyságához természetesen szó sem fér. A nagyhatalmak mégis meg vannak győződve arról, hogy a Balkán-államok komolyan óhajtják a macedóniai állapotok szanálását s a legújabb érdeklődés Konstantinápolyban csak újból azt a meggyőződést alapozta meg, hogy Törökország a leghatározottabban kész és képes is a reformokat keresztülvinni, esetleg minden érdekszférájába való beavatkozás nélkül is. A béke érdekében látták el tanácsokkal a hatalmak Monteneg- A monarkia szerape rét is és a fenyegető veszély minden látszata dacára talán mégsem alaptalan a remény, hogy Bulgáriában is a vezetőkörök békeszeretete erősebbnek fog bizonyulni a tömegeket mesterségesen mozgásba hozó s a veszedelmet könnyen fölidéző felelőtlen tényezőknél. Magyarország és Ausztria uralkodója, a legnagyobb békefejedelem bölcs irányítása szerint éberen és teljes súlyával fog őrködni a békén. A bolgár mozgósítás. SZÓFIA, október 1. (Távirat.) Tekintettel az utóbbi két napon érkezett riasztó hírekre, amelyek tetemes török haderőnek Drinápoly környékén és a bolgár határon való koncentrálásáról szólanak, a bolgár kormány, hogy minden eshetőséggel szembe szálljon, kényszerítve látta magát ma a mozgósítást proklamálni. A szerb mozgósítás. BELGRÁD, október 1. (Távirat.) A király délután ukázt írt alá, amely a szerb hadsereg általános mozgósítását rendelte el. A szkupstinát október 4-ére hívták egybe. A szerb hadseregnek ma délután elrendelt általános mozgósítását hivatalosan a török hadsereg részleges mozgósításával, a török csapatok összevonásával a koszovói vilajetben és a szerb határon, miáltal Szerbia területe veszélyeztetettnek látszik, indokolják. Törökország ellenséges szándékai kiderülnek a török kormánynak a korrektség minden tekintetét megsértő intézkedéseiből, amelylyel a szerb hadianyagot — amelynek átszállítására a török kormány már megadta engedélyét — ellenséges szándékkal és minden ok nélkül a török kormány megbízásából visszatartották. Montenegró szerepe: CETTINJE, október 1. (Távirat.) A nagyhatalmak képviselői vasárnap a királynak és a kormánynak barátságos tanácsokat adtak a Törökországgal való béke fentartása érdekében. A király és kormánya erre azt válaszolták, hogy Montenegró semmit sem fog tenni a nagyhatalmak ellenére, de hogy csöndes magatartása Törökország jóakaratától függ, hogy a rendet a montenegrói határon föntartsa. Montenegró, amely a közvetlen szomszédságában föllépő zavargások által tetemes károkat szenved gazdasági fejlődésében, nagyon nehéz helyzetben van, amely a kormány békés szándékait kemény próbára teszi. Görögország is mozgósít. ATHÉN, október 1. (Távirat.) A törökországi nyugtalanító hírek és az általános mobilizáció folytán Görögország hétfőn este a balkáni államokkal egyetértésben úgy a vizen, mint a szárazon mobilizált. Általános mozgósítás a Balkánon. BÉCS, október 1. (Távirat.) Ideérkezett hiteles jelentések szerint Bulgáriában, Szerbiában, Montenegróban és Görögországban általános mozgósítást rendeltek el. Egyöntetű eljárás okából a belgrádi, cettinjei és szófiai udvarok közt állandó a sürgöny-érintkezés. A szerb kormány felhívta a majomtulajdonosokat, hogy lisztkészletük eladásától tartózkodjanak. A teher- és személyforgalmat Szerbiában és Bulgáriában is csökkentették. Mikor üzenik meg a háborút? SZÓFIA, október 1. (Távirat.) A bolgár népben a Törökország ellen készülő háború nagy lelkesedést keltett. Általánosan azt beszélik, hogy a hadüzenet október 15-én fog megtörténni, azon a napon, amelyen Bulgária fejedelemségének királysággá való proklamálása történt. A görög király Bécsben. BÉCS, október 1. (Távirat.) A Bécsben inkognitóban tartózkodó görög király kihallgatáson fogadta Berchtold gróf külügyminisztert. A görög király Ferenc Józsefet is meglátogatta s a két uralkodó a háborús helyzetről hosszasabban beszélgetett. A görög király még ma Athénbe utazott. Tüntet a szerb nép. BELGRÁD, október 1. (Távirat.) Arra a hírre, hogy a mozgósítást elrendelték, az egész várost föllobogózták s a lakosok a szerb nemzeti himnusz éneklésével vonultak föl az utcákon s a konok előtt lelkesen éljenezték Péter királyt. A hangulat országszerte rendkívül harcias. Törökország védekezik. KONSTANTINÁPOLY, október 1. (Távirat.) A portának jelentik, hogy Bulgária anélkül, hogy csapatokat összpontosítana a határon, készülődéseket tesz, amennyiben vasúti kocsikat és vágómarhát, valamint muníciót szállít a határra. A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy a határcsapatokat és hír szerint a hadgyakorlati csapatokat is megerősíti. Újabb török információk szerint a montenegrói határon tegnap óta török és montenegrói csapatok állnak harcra készen. A montenegróiak egy csónakra való lövöldözésnél harminc katonát agyonlőttek, hetvenet elfogtak. Az elesettek orrát a montenegróiak levágták, ami Törökországban nagy fölháborodást keltett. A monarkia szerepe: BÉCS, október 1. (Távirat.) Egy vezető állásban levő diplomata a következőket mondta a Balkán-kérdésről: — Amióta a monarkia az anneksziós meglepetéssel bebizonyította a balkáni szomszédoknak, — elsősorban Szerbiának — hogy Bécsben adott esetben a balkáni eseményekhez dörgő ágyúszóval is mernek hozzászólni, azóta a Balkán diplomatái óvatosabbak. Hogy mégis megkezdődik a háború, az azt mutatja, hogy a Balkán-kérdést valahogy meg kell oldani. Amikor Berchtold gróf — akit a Keleten elszánt diplomatának ismernek — mostani nagyszabású béketervével szemben a Balkánon olyan hangulat terjedését tapasztalta, amelyet logikával kevésbbé lehet megmagyarázni, mint a Balkán eseményeinek hátterében szövődő intrikák ismerete alapján, elhatározta, hogy minél több kétszínűséggel áll szemben, annál következetesebben fog ő maga az őszinteség politikájához ragaszkodni. Szófiába, Belgrádba — és természetesen Cettinjébe is — Bécsből két fölvilágosítás ment. Az egyik megnyugtatás volt abban a tekintetben, hogy Berchtold béketerve mögött nem lappang semmiféle terjeszkedő célzat; e terv csupán arra irányul, hogy az európai békét veszélyeztető balkáni ellentéteket a létező birtokviszonyok alapján csökkentse. A másik felvilágosítás a diplomácia udvarias nyelvén körülbelül azt jelenti, hogy bárki akarná a monarkiát a Balkánon fait accompli elé állítani, az maga kerülhetne igen komoly meglepetéssel szembe. A Balkán külpolitikai szempontból valóban a korlátlan lehetőségek világa. De tudják a Balkánon, hogy ha döntő elhatározások válnak szükségessé, úgy Magyarországon,mint Ausztriában egységesen, félelmes erővel sorakozik minden tényező a diplomáciai akciók támogatására és ilyenkor a hadsereg mögött egységes közhangulatot találunk. Nálunk nem divat az a nagyhangú fenyegetőzés, amely egyik-másik szomszédunk közvéleménye és sajtóját jellemzi. De talán éppen ezért kell mindenkinek, akit illet, a körülménynyel számolnia, hogy ha a monarkia külpolitikájának intézői keményen nyomják meg a tollat, ezt a keménységet nagyon ajánlatos komolyan venni, mert mögötte nem a handabandázó demagógia terrorizmusa, vagy külső befolyás rejtőzik, hanem az európai helyzet minden veszélyét mérlegelő megfontolás és elszántság. — Pétervárról azt jelentik, hogy a Balkánon a szlávokat erélyesen intik a józanságra, a portánál pedig sürgetik a reformokat, támogatják Berchtold békeakcióját. Higyjük is el mindezt, hiszen a diplomáciában