Szeged és Vidéke, 1912. október (11. évfolyam, 226-252. szám)

1912-10-01 / 226. szám

1912 X/1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Háborús veszeddlem. Mozgósítás a Balkánon. (Budapesti tudósítónk tele­fonj­elentése.) Bulgária és Szer­bia elrendelte hadseregének mozgósítását. Ez a hír a bal­káni helyzet mindenfelé izgal­mat keltő legújabb szenzációja. Az elmúlt hét utolsó napjai­nak jóformán óráról-órára vál­tozó hírei azt a képet mutatták, hogy a Balkán fölött egyre job­ban tömörülnek sötét fellegek s hogy a kora tavaszszal meg­indult albán mozgalmak során soha se volt­­ annyira feszült és titkos energiákkal tele a Balkán forró levegője, mint épp most a legutóbbi napokban. Az érdek­lődést, amelylyel a Balkán-álla­mok a törökországi nemzetisé­gek helyzetének javítását célzó albániai mozgalmakat kísérték, a nacionalizmus kohójából ki­pattant szikra szenvedélyes iz­galommá hevítette akkor, ami­kor a török kormány elhatá­rozta, hogy Drinápoly mellett, tehát Bulgária szomszédjában kolosszális méretű hadgyakorla­tokat fog tartani. A porta azon­ban számolva a súlyos követ­keztetésekkel, amelyeket az el­határozásából netán a nagyha­talmak is vonhattak volna, meg­elégedett a kisebb méretű keret­gyakorlatokkal f­elállott eredeti tervétől. Ámde a negyvennyolc óra, amely e kérdés tekinteté­ben bizonytalansággal tölt el, a bulgáriai és szerb közhangula­tot az izgalom oly fokára beví­tette, amely a török kabinet katonai intézkedéseinek meg­­másításában sem tudott csilla­podást találni. Hozzájárult még ehhez a török területen keresz­tül szállított szerb hadiszerek továbbításának felfüggesztése, amely még egyfelől érthető ma­gyarázatot telt Törökország kö­reiben, viszont nem maradha­tott hatás nélkül Szerbiában. A helyzet komolyságához ter­mészetesen szó sem fér. A nagyhatalmak mégis meg van­nak győződve arról, hogy a Balkán-államok komolyan óhajt­ják a macedóniai állapotok sza­nálását s a legújabb érdeklődés Konstantinápolyban csak újból azt a meggyőződést alapozta meg, hogy Törökország a leg­határozottabban kész és képes is a reformokat keresztülvinni, esetleg minden érdekszférájába való beavatkozás nélkül is. A béke érdekében látták el taná­csokkal a hatalmak Monteneg- A monarkia szerape­­ rét is és a fenyegető veszély minden látszata dacára talán mégsem alaptalan a remény, hogy Bulgáriában is a vezető­­körök békeszeretete erősebbnek fog bizonyulni a tömegeket mesterségesen mozgásba hozó s a veszedelmet könnyen fölidéző felelőtlen tényezőknél. Magyarország és Ausztria uralkodója, a legnagyobb béke­fejedelem bölcs irányítása sze­rint éberen és teljes súlyával fog őrködni a békén. A bolgár mozgósítás. SZÓFIA, október 1. (Távirat.) Tekintettel az utóbbi két napon érkezett riasztó hírekre, amelyek tetemes török haderőnek Drinápoly környékén és a bolgár határon való koncentrálásáról szólanak, a bolgár kormány, hogy minden eshetőséggel szembe szálljon, kényszerítve látta magát ma a mozgósítást proklamálni. A szerb mozgósítás. BELGRÁD, október 1. (Táv­irat.) A király délután ukázt írt alá, amely a szerb hadsereg álta­lános mozgósítását rendelte el. A szkupstinát október 4-ére hívták egybe. A szerb hadseregnek ma délután elrendelt általános mozgó­sítását hivatalosan a török had­sereg részleges mozgósításával, a török csapatok összevonásával a koszovói vilajetben és a szerb ha­táron, miáltal Szerbia területe ve­szélyeztetettnek látszik,­­ indo­kolják. Törökország ellenséges szándékai kiderülnek a török kor­mánynak a korrektség minden te­kintetét megsértő intézkedéseiből, amelylyel a szerb hadianyagot — amelynek átszállítására a török kor­mány már megadta engedélyét — ellenséges szándékkal és minden ok nélkül a török kormány meg­bízásából visszatartották. Montenegró szerepe: CETTINJE, október 1. (Táv­irat.) A nagyhatalmak képviselői vasárnap a királynak és a kor­mánynak barátságos tanácsokat adtak a Törökországgal való béke fentartása érdekében. A király és kormánya erre azt válaszolták, hogy Montenegró semmit sem fog tenni a nagyhatalmak ellenére, de hogy csöndes magatartása Török­ország jóakaratától függ, hogy a rendet a montenegrói határon fön­­tartsa. Montenegró, amely a köz­vetlen szomszédságában föllépő zavargások által tetemes károkat szenved gazdasági fejlődésében, nagyon nehéz helyzetben van, amely a kormány békés szándékait kemény próbára teszi. Görögország is mozgósít. ATHÉN, október 1. (Távirat.) A törökországi nyugtalanító hírek és az általános mobilizáció folytán Görögország hétfőn este a balkáni államokkal egyetértésben úgy a vizen, mint a szárazon mobilizált. Általános mozgósítás a Balkánon. BÉCS, október 1. (Távirat.) Ide­érkezett hiteles jelentések szerint Bulgáriában, Szerbiában, Montenegró­ban és Görögországban általános mozgósítást rendeltek el. Egyöntetű eljárás okából a belgrádi, cettinjei és szófiai udvarok közt állandó a sür­göny-érintkezés. A szerb kormány felhívta a majomtulajdonosokat, hogy lisztkészletük eladásától tartózkodja­nak. A teher- és személyforgalmat Szerbiában és Bulgáriában is csök­kentették. Mikor üzenik meg a háborút? SZÓFIA, október 1. (Távirat.) A bolgár népben a Törökország ellen készülő háború nagy lelke­sedést keltett. Általánosan azt be­szélik, hogy a hadüzenet október 15-én fog megtörténni, azon a napon, amelyen Bulgária fejedelem­ségének királysággá való prokla­­málása történt. A görög király Bécsben. BÉCS, október 1. (Távirat.) A Bécsben inkognitóban tartózkodó görög király kihallgatáson fogadta Berchtold gróf külügyminisztert. A görög király Ferenc Józsefet is meglátogatta s a két uralkodó a háborús helyzetről hosszasab­ban beszélgetett. A görög király még ma Athénbe utazott. Tüntet a szerb nép. BELGRÁD, október 1. (Távirat.) Arra a hírre, hogy a mozgósítást elrendelték, az egész várost föllo­bogózták s a lakosok a szerb nemzeti himnusz éneklésével vonultak föl az utcákon s a konok előtt lelkesen éljenezték Péter királyt. A han­gulat országszerte rendkívül harcias. Törökország védekezik. KONSTANTINÁPOLY, október 1. (Távirat.) A portának jelentik, hogy Bulgária anélkül, hogy csa­patokat összpontosítana a határon, készülődéseket tesz, amennyiben vasúti kocsikat és vágómarhát, valamint muníciót szállít a határra. A tegnapi minisztertanács elhatá­rozta, hogy a határcsapatokat és hír szerint a hadgyakorlati csapa­tokat is megerősíti. Újabb török információk szerint a montenegrói határon tegnap óta török és montenegrói csapatok állnak harcra készen. A monte­­negróiak egy csónakra való lövöl­dözésnél harminc katonát agyon­lőttek, hetvenet elfogtak. Az elesettek orrát a montenegróiak levágták, ami Törökországban nagy fölháborodást keltett. A monarkia szerepe: BÉCS, október 1. (Távirat.) Egy vezető állásban levő diplo­mata a következőket mondta a Balkán-kérdésről: — Amióta a monarkia az an­­neksziós meglepetéssel bebizonyí­totta a balkáni szomszédoknak, — első­sorban Szerbiának — hogy Bécsben adott esetben a balkáni eseményekhez dörgő ágyúszóval is mernek hozzá­szólni, azóta a Balkán diplomatái óvatosabbak. Hogy mégis meg­kezdődik a háború, az azt mu­tatja, hogy a Balkán-kérdést va­­lahogy meg kell oldani. Amikor Berchtold gróf — akit a Keleten elszánt diplomatának ismernek — mostani nagyszabású béketervével szemben a Balkánon olyan han­gulat terjedését tapasztalta, ame­lyet logikával kevésbbé lehet meg­magyarázni, mint a Balkán ese­ményeinek hátterében szövődő in­trikák ismerete alapján, elhatá­rozta, hogy minél több kétszínű­séggel áll szemben, annál követ­kezetesebben fog ő maga az őszinteség politikájához ragaszkodni. Szófiába, Belgrádba — és termé­szetesen Cettinjébe is — Bécsből két fölvilágosítás ment. Az egyik megnyugtatás volt abban a tekin­tetben, hogy Berchtold béketerve mögött nem lappang semmiféle terjeszkedő célzat; e terv csupán arra irányul, hogy az európai bé­két veszélyeztető balkáni ellenté­teket a létező birtokviszonyok alapján csökkentse. A másik fel­világosítás a diplomácia udvarias nyelvén körülbelül azt jelenti, hogy bárki akarná a monarkiát a Balkánon fait accompli elé állí­tani, az maga kerülhetne igen ko­moly meglepetéssel szembe.­­ A Balkán külpolitikai szem­pontból valóban a korlátlan lehető­ségek világa. De tudják a Balkánon, hogy ha döntő elhatározások válnak szükségessé, úgy Magyar­­országon,mint Ausztriában egysé­gesen, félelmes erővel sorakozik minden tényező a diplomáciai akciók támogatására és ilyenkor a hadsereg mögött egységes köz­hangulatot találunk. Nálunk nem divat az a nagyhangú fenyegető­zés, amely egyik-másik szomszé­dunk közvéleménye és sajtóját jellemzi. De talán éppen ezért kell mindenkinek, akit illet, a körül­ménynyel számolnia, hogy ha a monarkia külpolitikájának intézői keményen nyomják meg a tollat, ezt a keménységet nagyon ajánla­tos komolyan venni, mert mögötte nem a handabandázó demagógia terrorizmusa, vagy külső befolyás rejtőzik, hanem az európai hely­zet minden veszélyét mérlegelő megfontolás és elszántság. — Pétervárról azt jelentik, hogy a Balkánon a szlávokat erélyesen intik a józanságra, a portánál pedig sürgetik a reformokat, támogatják Berchtold békeakcióját. Higyjük is el mindezt, hiszen a diplomáciában

Next