Szeged és Vidéke, 1912. október (11. évfolyam, 226-252. szám)

1912-10-01 / 226. szám

1912 X/1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Hamisítják a tejet. Megbüntetett tejeskofák.­ ­Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség dicséretes buzgalommal üldözi a piac hiénáit. Alig múlik el nap, hogy egész sereg élelmi­­szerhamisítás ne kerülne a kihágási bíróság elé. Kedden délelőtt ismét hat tejhamisítót ítélt kisebb-nagyobb pénzbírságra Szakáll József dr. kihágás­ bíró. Itt közöljük a tej­­hamisítók névsorát, tessék rájuk vigyázni: Özvegy C.Donka Mihályné alsó­városi asszony, lakik a Boszorkány­sziget­ utcában. Notórius tejhami­­sító, többször volt már büntetve. Ezúttal tíz liter hamisított tejet találtak nála a piacon. Kilencven korona pénzbüntetésre ítélték. Ikanity Tamás igen élelmes ember. Tehene sohasem volt, de azért jelentékeny mennyiségű tejet szállít Gyáláról Szegedre. A tejet potom áron összevásárolja a falu­ban, aztán jól fölönti vízzel s méregdrágán adja el a városiak­nak. Hetven korona büntetést kapott. Özvegy Bozsin Illésné és Bodó János fölözött tejet árultak fölö­­zetlen gyanánt. Az előbbit négy korona, az utóbbit tízre ítélték. Milosen Lyuba gyulai ember is a szegedi fogyasztókon akart hir­telen meggazdagodni. Szintén vízzel hamisította a tejet, de már az első kísérletnél rajtavesztett. Harminc korona pénzbüntetéssel szabadult meg. A kedden elítélt tejhamisítók közt legveszedelmesebb Demus Istvánná baktói asszony. Dacára annak, hogy egy tehene van, hektóliterszámra szállítja a tejet Szegedre. Számtalanszor volt már élelmiszerhamisításért büntetve, de lelketlen üzelmeivel csak nem hagy föl. Legutóbb 75 liter vízzel hami­sított tejet találtak nála. Csak annyit ismer be, hogy két liter vizet öntött a tejbe. — Tetszik tudni, jó zsíros volt a tej, gondoltam, mégse kottyan benne ennyi víz. Őt a kihágási bíró öt napi el­zárásra és 40 korona pénzbírságra ítélte. Még egész sereg élelmiszer­­hamisító ellen folyik az eljárás. Elitélt dijbirkozók. — Czájáék fizetnek. — BUDAPEST, október 1. (Tele­­fonjelentés.) Czája János és Czája József dijbirkozókat 50—50 korona pénzbírságra ítélték azért a bot­rányért, amelyet a Beketon­­tírkusaban rögtönörtak, Csájáék­­(K­K­Z)-kal akartak megbirkózni, de az orosz waatar nem állt ki. Igeire a két szája olyan botrányt csepott, hogy aa Maadáet nem lehetett megtartani Hogy születik meg egy szobor? — Hiteles történet. — Annyi, de annyi ember kérkedik azzal, hogy az övé volt a Rákóczi­­szobor gondolata, hogy végre még ők maguk is elhiszik nagy érdemeikről való vélekedésüket. Szép az önszeretet, de mégis . . . mégis : hadd örökítsük meg a szobor­­alakítás ötletének megszületését. Hihetetlen történet, mégis igaz. Éppen azért igaz, mert nem kitanult és szépen kicirkalmazott eset, hanem „igaz história a való életből.“ Pár esztendővel ezelőtt esténkint a Pacsirta­ utcai Brankó-féle vendéglő­ben, (— amely most Módos Jánosé —) egy polgártársaság gyűlt össze be­szélgetésre. Abban az időben készü­lődtek a városatyaválasztásokra is és Újlaki Antal, a rókusi polgárok új­ságíró városatyája is ellárogatott a választók körébe. Kirándulására egy ízben elkísérte Kanizsai Ferenc is, aki akkor az egyik szegedi lap köz­­igazgatási riportere volt. A népszerű író még ifjú és jókedvű újságíró volt s a korteskörút e napján éppen hu­­szonhetediket jelzett a naptár. Leültek a korcsmában, megvacso­ráztak, elborozgattak, felköszöntötték egymást s már éjfélre járt az idő, távozásra gondolt mindenki, amikor Kanizsai arra is gondolt, hogy fizetni kellene. De hát huszonhetedike volt. Sőt, mert az óramutató túlhaladta a tizen­kettest : huszonnyolcadika. Egy víg kocintás zajában egy csöndes pillanat és Kanizsai odaszólt Újlakihoz : — Tónikám, adj kölcsön három koronát. — Csak egyet adott az asszony a kirándulásra, — mondotta rezignáltan a férfiú. Kanizsai nem válaszolt, csak fogta a poharát, fölállott és egy felköszöntőt mondott: — Újlaki Antalt, az önök népszerű városatyját akarom köszönteni. A hazafit, aki elzarándokolt Rodostóba, Rákóczi sírjához . .. S folyt a szó Rákócziról, a Rákóczi­­kultuszról, a nemzeti gondolat elha­­nyatlásáról. — Rákóczi szellemének kellene megihletnie a nemzetet. Rákóczi em­lékszobrának kellene hirdetni a nem­zeti függetlenség gondolatát. Szege­den, itt Rókuson kellene állania a Rákóczi-szobornak. A mi szent köte­lességünk, hogy Rákóczi-szobrát e nemzetnek ajándékoznak, ihlető példa­képpen az utókornak. Ahogy női együtt vagyunk, egyszerű polgárok, kezdjük meg a gyűjtést. A társaság éljenzett, a szónok pe­dig leült és elővett egy kéziratpapirost, aztán ráírta: Gyűjtöly 11. Rákóczi Ferenc szegedi szobrára. Horváth János városi adótiszt ült melleje, ő írta elsőnek alá az ívet, aztán Schuszter Nándor fűszeres. Kormányos Benő dr. ügyvéd, Újlaki Antal és Lantos Béla néptanító. — Elsejéig majd én kezelem a pénzeket, azután majd megalakítjuk a bizottságot, — szólt Kanizsai és át­vette az első aláírások összegét. A vacsora kifizetődött s elsején hiánytalanul átvette az első gyűjtés eredményét Horváth János, akit a Rákóczi-egyesület, igy nevezte el magát az asztaltársaság, elnökéül vá­lasztott. Újlaki Antal adta az első nagyobb összeget: huszonöt koronát. Meg is választották városatyának. Kanizsai Ferenc csinált azután pro­pagandát a szobor eszméjének. Cik­keket írt, fölhívást szövegezett, cikkek közlésére kérte a lapokat, így született meg a szobor gondo­lata. Egy pompás tréfás ötlet terem­tette meg. Kanizsai Ferencet sem hívták meg a leleplező­ ünnepségre, sem a lako­mára. A többieket sem, akik elsőnek állottak az ötlet mellé. Minek is ? A honvédség szervezete október elsején életbe lép.­ ­Saját tudósítónktól.) A véderő­törvény a magyar királyi honvéd­ség újjászervezését is kimondja. A honvédelmi miniszter 10.000 elnöki szám alatt kibocsátott rendelkezése alapján az újjászervezési előmun­kálatok kezdetüket vették s a hon­védségre vonatkozóan a területi be­osztás, mozgósítási és békehad­­rendjének 1913. évi március 1-éig való változatlansága mellett a hon­­­védgyalogezredek 1912. évi október 1-től uj állományukat veszik föl. E naptól fogva „szűkebb törzsek“ elnevezéssel az uj csapattestek és részek meg fognak alakulni uj állo­máshelyeiken és pedig 4 uj ezred­törzs : 29., 30., 31. és 32. gyalog­ezredekké. Továbbá: 4 uj pót­­zászlóaljkeret és 3 uj zászlótöözs. A „szűkebb törzs“ elnevezés alatt az uj alakulások állományrendezési és mozgósítás előmunkálatainak le­bonyolításához szükséges személy­zet értetik,­­ amely 1913. évi március 1-ével fog teljesen kiegé­szíttetni. E törzsek kizárólag állo­mánykezelési szempontból a már jelenleg meglevő ezredekhez utal­tatnak, amely ezredek a szükséges tényleges legénységet az illető törzsekhez beosztják és ezeket saját állományukban létszám fölött ve­zetik. Ekkor a 29 ik ezred megalakul Budapesten s állománykezelés te­kintetében az 1-ső honvédgyalog­ezredhez fog tartozni. A 30-ik ezred szintén Budapesten fog meg­alakulni, de állománykezelés tekin­tetében a szegedi 5-ik honvéd­gyalogezredhez fog tartozni és mindkét uj ezred a budapesti 1-ső honvédgyalogezred gazdasági hiva­talához utaltatott. Az ij­szűkebb törzsek 1913. évi március elsején teljes létszámra emeltetnek. Nincs árvízveszély Általános apadás.­ ­Saját tudósítónktól.) Az ország különböző részeiből hetekig árvíz­veszélyről szóló jelentések érkez­tek. Különösen a Maros és a Duna mentén voltak komolyabb bajok. Néhány nap óta azonban általános apadás állott be, az árvízveszély elmúlott. A földmivelésügyi minisztérium vízügyi osztályában ezeket mon­dották : — A Duna általános apadás­nak indult. Zimonyig mindössze ötméteres vízállás van, csupán egy árhullám okozott Zimony­­ körül 5­90 centiméteres vízállást. Zimonytól Orsováig némi da­gály mutatkozik, de nem veszé­lyes. Az árhullám a tenger felé ellaposodik. — A Tisza Tokajig az egész vonalon apad. Tokajtól Török­­becséig árad, Törökbecsétől ismét apad. — A Dráva Barcs mellett némileg árad. — A többi mellékfolyói: va­lamennyien apadnak. Általá­ban meg lehet állapítani, hogy az áradás veszélye ország­szerte csökkent. A vízrajzi osztály tehát meg­nyugtatja az ország népét. Az árvíz­veszély szomorú eshetőségei nem fenyegetik Magyarországot. Csak ma kedden: A színművészet szenzációja. A Nordisk Film Compagnie első vígjátéka Vígjáték 2 fel­vonásban. A főszerepben CLARA WrETH a dán királyi színház tagjával és a teljesen új amerikai egy és fél órás sláger műsor. Csak egy napig! Kezdete este pont 6 órakor, folytatólagos előadás. 6177

Next