Szeged és Vidéke, 1913. június (12. évfolyam, 125-149. szám)

1913-06-02 / 125. szám

1913 június 2 SZEGED ÉS VIDÉKE. A szegedi paprika védelme. Szaktanácskozás a Kamarában. (Saját tudóajtónktól.) Méretei­ben s külsőségeiben egyaránt im­pozáns, tartalmasságában pedig rendkívül értékes tanácskozás folyt le vasárnap délelőtt a szegedi ke­reskedelmi és iparkamara üléster­mében. A magyar paprika termelé­sének és forgalomba hozatalának rendkívül fontos érdekei szolgáltak tárgyául a szaktanácskozásnak, me­lyen képviselve voltak a kereske­delemügyi és földmivelésügyi mi­nisztériumok, a vegyvizsgáló inté­zetek, ipari és kereskedelmi érdek­­képviseletek, termelők, kiviteli cé­gek, szóval mindazok a tényezők, amelyek e különleges magyar vi­­lágcikk forgalomba hozatalánál, vagy ennek irányításánál szereppel bírnak. Magas nívón tartott elő­adások és értékes szakszerű hozzá­szólások hangzottak el az ankéton s az ezekből leszűrődő adat és anyaghalmaz rendkívül becses ala­pot szolgáltat a szegedi és buda­pesti, két legfőképp érdekelt kama­rának oly javaslatok előterjeszté­sére, amelyeket a kormány előre­láthatóan túlnyomó részben figye­lembe fog venni. A tanácskozásról az alábbiakban számolunk be: Szarvady Lajos kamarai elnök a tanácskozás tárgyát ismertető beszéd kapcsán nyitotta meg az ülést, üdvözölvén elsősorban a minisztériumok, hatóságok, váro­sok, társkamarák stb. megjelent képviselőit, a szegedi és a kalocsa­­vidéki szép számmal résztvevő érdekeltséget. Perjésay László kamarai titkár a tanácskozás rendjére tett előter­jesztést , röviden vázolta, hogy mily kérdéseket mely sorrendben vegyen az értekezlet tárgyalásain. Elsősorban a magyar paprika­termelés fokozásának kérdése ke­rült megbeszélésre Markier Lajos és Pick Jenő beható tanulmányra valló előadásaik után. Hozzászóltak a fontos kérdéshez Pálfy Dániel, Gronamann Károly (Kalocsa), Fleischl Dezső uradalmi tiszttartó (Csóka), Albeker Károly dr. orvos (Kalocsa), Nyáry György keres­kedelmi iskolai igazgató, Gronz Dániel (Budapest), Persénay László kamarai titkár és Károly Rezső dr. gazdasági tanintézeti igazgató (Budapest). Az előadói javaslatokból és föl­­szólalásokból megállapítható volt, hogy a paprika-ekszport örvende­tes növekedésével nem áll arány­ban a szegedi és kalocsavidéki paprika termelésének fokozódása. A földbér és a munkaerő drágu­lása, a paprikatermelésre igénybe vehető idő rövidsége, sokszor az időjárás kedvezőtlen hatása, a szá­rítás körüli bajok, a paprikamag­vak tökéletlensége­s degenerálódása és más hasonló dolgok a paprika­termelés rentabilitását nagyban csökkentették. Ezért a termelés a fogyasztás és a kivitel céljaira nem szolgáltat kellő mennyiségű any­a­­got, pedig gondoskodni kellene e fontos magyar világcikk mennyi­ségének növeléséről. Kísérleti tele­pek létesítése, az öntözés és szá­rítás megkönnyítése, a spanyol paprika aránytalanul nagyobb terméshozamának tanulmányozása, a szegedi paprikafaj nemesítése, nagyobb ellenálló képességű palán­ták nevelésének szükségessége és ingyenes szétosztása, a paprika­­termő földek feljavítása, a vetés-forgás helyes beosztása stb. említ­­tettek föl gondozandó kérdések gyanánt, amelyek megoldását a földmivelésügyi minisztérium kép­viselői kilátásba helyezték. Külö­nösen nagy megelégedést keltettek Károly Rezső dr.-nak, a Szegeden létesítendő kender- és lentermelési intézet igazgatójának kijelentései, aki jelezte, hogy intézetének mű­ködési programjába a fölvetett eszmék minden irányban való ta­nulmányozását, a megbízható pa­lánták kiosztásának s a szárítók létesítésének megoldását föl fogja venni. A paprika forgalombahozásának föltételei és ellenőrzése, valamint kiviteli kereskedelmünk érdekei körül fölmerült kívánalmak tár­gyaltattak ezután. A széles körű vitát itt Csonka Ferenc tanár, a szegedi vegyvizsgáló állomás fő­nöke, Végó József budapesti ke­reskedelmi és iparkamarai fő­titkár és Rózsa Ernő szegedi kereskedő előadásai indították meg. A tanul­ságos és a paprika forgalomba ho­zatala körül tapasztalt visszássá­gokat beható részletességgel tár­gyaló előadások érdekes vitára adtak alkalmat, amelynek során Szalay József dr., a szegedi rend­­őrbíróság vezetője, Székely Sala­mon, az országos vegykísérleti intézet fővegyésze, Szirenay Lehel dr. ügyvéd, Markier Lajos, Reitzer Lipót, Bitó Márk, Pick Jenő sze­gedi, Oronamann Károly kalocsai, Kotányi János bécsi nagykeres­kedők s mások szólaltak föl, sok gyakorlati példával illusztrálva, hogy mennyi károsodást okoznak az élelmiszerhamisításra vonatkozó rendelkezéseknek e kérdésnél nem helyesen alkalmazható részletei. A vita anyagát Vágó József budapesti kamarai fő­titkár hatá­rozati javaslata szolgáltatta, amelyet az értekezlet magáévá is tett. A vita során különösen erős és beható kritikával illették a föl­szólalók azt a körülményt, hogy a szegedi és a spanyol paprika, nem­különben az első­ és másodrendű paprika közötti különbség tisztán vegyelemzési után nem mindig állapítható meg s mégis előírás szerint való paprikafaj-megjelölésre vannak kötelezve a forgalomba hozatallal foglalkozók. Nem egy­séges a paprika olajtartalmának meghatározása sem, amely egyéb­ként a termés eredménye s a ki­­készítési eljárás útján is erősen van befolyásolva. Külföldön éppen tájékozatlanok e tekintetben a hi­vatalos körök s ebből mérhetlen sok bonyodalom és kár követke­zik. Általánosan jutott ezért ki­fejezésre a szabályok revíziójára vonatkozó kívánság­a az, hogy az üzleti élelmesség szabad elhatáro­zásának hagyassék fönn : ki milyen elnevezést ad paprikájának. Fontos kívánalom gyanánt emlí­tették főként a magyar paprika termelésének fokozása érdekében is az érdekeltek, hogy a spanyol paprika vámja jelentékenyen emel­tessék, amely egyébként más or­szágokra nézve is fontos érdek, mivel húsneműek konzerválására csak a magyar paprika alkalmas, tehát a világpiacra kerülő magyar paprika mennyiségének a termelés rentábilissá tételével való fokozásá­hoz nagy érdek fűződik. Az e tekintetben széles mederbe terelődött vita anyagát Steinacker Ferenc földmivelésügyi miniszteri kiküldött és Perjésay László ka­marai titkár összegezték. Előbbi készséges támogatását ígérte, hogy a fölhangzott kívánalmak lehető­leg figyelembe vétetnek. A rendkívül sikerült értekezlet Szarvady Lajos köszönő szavai­val zárult, aki a minisztériumok s a képviselt hatóságok iránt rótta le az érdekeltség részéről meg­nyilatkozó köszönetét. A tanácskozás után a kamara társas ebédet adott a minisztériu­mok s hatóságok képviselőinek tiszteletére, amelyen körülbelül ötvenen vettek részt. Felköszöntő­­ket Szarvady Lajos elnök, Vágó József budapesti kamarai segéd­titkár, Steinacker Ferenc minisz­teri titkár, Csonka Ferenc, Pick Jenő és Rózsa Mihály mondottak. Közelgő éjnek, végnek hirnöke ... Honnét kerülsz e táncos, vig tanyába ? Ki hitt ? Ki küldött ? Honnét jössz ide? Halál: Törött pohárból. (Mutatja­) Kandalló [hamvából (mutatja) Szemem mindenből Rátok vigyorog. Tükörből, légből, sürü, vak homály­­­ból (mind mutatja) S onnét, hová csak szerteszáll porod... Én hullok Rád a tépett lepkeszárnyról. Habokba ringok. Fellegből esem. Kardés vagyok, mikor bőszen csatázol. Táncoló por a forgószeleken. Jövök mindenből, mire széthull a sár, Mi most alkotja szerves énedet. Magadból szöktem, rádeső sugár, Amely kiált, megöl és eltemet ... Mikor forróbban ér az élet lángja, Futok feléd a poklok szekerén. Ha több napodnak rádeső sugára, Sűrűbb leszek, sötétebb akkor én. Engem táplál, mi életed fogyasztja. Minden, mi fárasat, kinéz, öl, emészt. Hunyó napod az ébredésem napja... Sok kis halál vont Hozzád közelebb ! Jövök. . . Idézett züllesztő robot. Sikongó melled. Rohanó ered. A szirt, mely zuhanva visszabukott. Mit őrültséged hegyre görgetett. Rohasztó kétség. Sorvasztó duhajság. Sóhaj. Nyögések. Rongy, tépett re­­mény. Bülent egyensúly, nagy bizony­talan­­ság. Lombhullás szavára jöttem el én. Jövök ... Idéztek álmatlan éjek. Az érhetetlen után törtetés. Emésztő lázad. Elvesztett kedélyed. Vásár. Sietség. Szívgyilkos mérés. Magadra néző, büszke tört v­ágod Rozsdára mállott páncélos hited ! Sajgó vívódásod ... Nagy csalódá­­sod ... A mindörökre ... megszakadt... [szived 11 (Folytatjuk.) 3 Szerbia és Bulgária konfliktusa. BÉCS, június 2. (Távirat.) Gesov bolgár miniszterelnök és Basics szerb miniszter­­elnök Szukovic nevű határ­széli helységben találkoztak össze, hogy a szerb-bolgár konfliktus dolgában tárgyal­janak. Basics a tárgyalás után ezt a kijelentést tette: — A helyzet nagyon vál­ságos, de reméljük, hogy pár nap alatt el lehet tüntetni az ellentéteket. Szerbia azonban minden eshetőségre számít s hadserege készen áll. Bulgáriában biztosra veszik a két állam háborúját, mert a területi kérdést tanácsko­zásokkal megoldani nem le­het, mivel egyik fél sem en­ged állásfoglalásából. Magyar iparosok és kereskedők Bécsben BÉCS, június 2. (Távirat.) A magyar iparosokat és kereskedőket, akik az osztrák ipar és kereskede­lem tanulmányozására érkeztek Bécsbe, ritka megtiszteltetésben részesítették a hivatalos körök. Va­sárnap Schuster kereskedelmi mi­niszter rendezett tiszteletükre es­télyt, amelyen az osztrák minisz­terelnök és Berchtold gróf külügy­miniszter is részt vettek. A ma­gyar iparosokat és kereskedőket IPeissk­irchner polgármester meg­hívta a Rathausba. Ez volt az első eset, hogy a Rathaus magyarok előtt megnyílt. Szépségápolás II FÜRST ROZS! hygienikus modor Telefon; 12-50. kOXmOKSkoS Intexcióbonm Telefoe; 12-50. Foko­osas a utoa 20/a. sxm Wagner-palota SZÉPSÉGHIBÁK ELTÁVOLÍTÁSA: szeplő, máj folt, pattanás atkabőr (mitesser) stb. Zsíros arcbőr kezelése és a legelhanya­goltabb arc rendbehozása. Fillanyvibrációs és kézzel való aro­massage párisi mód szerint. Hajfestés... Hr. JUTASSY JÓZSEF, Magyarország legelső kozmetikai szakorvosának szépségápoló és szépséghibákat eltüntető, ártalmatlannak bizonyult SZELEIÉIEK ELÁRUSZTÁSA, úgymint: bőrápoló, bőrgyógyitó, bőrkoptató, bőrhámlasztó, szervesztő és hajgyógyitó készletek. .. Arckrémek, arcpor, szappanok, kézfinomító, hajfesték, hajszesz stb. stb. stb. Bero­rondszerű arcápolás

Next