Szeged és Vidéke, 1913. októberr (12. évfolyam, 226-252. szám)

1913-10-01 / 226. szám

1913 október 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. nökség az esztendők előtt ki­adott tanácsi utasításnak máig sem tett eleget. A mérnökség az­zal az indokolással, hogy az össze­­gyülemlett legsürgősebb munkát is alig tudja végezni, esetről esetre hat hónapi haladékot kért a ter­vek elkészítésére. Ez mutatja, hogy magán a városházán milyen ko­molyan veszik a második város­háza sürgős fölállításának dolgát. A mérnökség valószínűleg úgy gondolkozik, hogy fölösleges lég­várakból tervet és költségvetést készíteni. Talán a tanács is tudja, hogy a második városháza léte­sítése nagyon távoli jövő kérdése, de azért azt határozták, hogy a mérnökséggel most már haladék­talanul elkészíttetik a terveket. Készül az új háború. Törökország provo­kálja Görögországot­ ­Saját tudoállonktól.) Még min­dig fenyegető a török-görög kon­fliktus. Úgy látszik, a bolgárok a tegnap aláírt békekötés érdekében azért mutattak olyan nagy enge­dékenységet, mert azt remélték, hogy a görög-török háború esetén ők is kiaknázhatják a kínálkozó helyzetet. Annyi kétségtelen, hogy a török hadsereg ismét roppant harcvágyó és minden jel arra vall, hogy meg akarja valósítani Eaver­ley kedvenc eszményét, Szaloniki visszahódítását. A kiélesedett hely­zet bizonyítéka az is, hogy a gö­­rög király eredeti úti programja megváltoztatásával visszasiet hazá­jába, ahol már erősen készülődnek az újabb háborúra. Zavaros a helyzet Romániában is. Belgrádi jelentések szerint a szerb csapatok győzelme sem szo­rítja vissza az albán felkelőket, akik a legutóbbi harcokban két­ezer halottat vesztettek. Nem áll­hat azonban jól a szerbek dolga, mert Monasztirt kardcsapás nélkül elhagyták, azonkívül az albánok Esszad basa támogatásával jelen­tékeny erősítést nyertek. /1­6164 LOBIA ERZSIKE és GERO ELEK jegyesek Szegeden. Minden külön értesítés helyett. Tisza István­ ­Saját tudósitónktól.) Tisza István gróf miniszterelnök ma az Az Ujság-ban válaszol Andrássy Gyula gróf fejtegetéseire. Mulatsá­gosnak mondja, hogy Andrássy Kristóffyt veszi védelmébe, egyéb­ként pedig élesen és kétségtelenül teljes joggal veti szemére Andrássy­­nak, hogy Magyarországot provin­ciának mondja. Volt egyszer egy Deák Ferenc nevű ember, — úgy­mond Tisza—aki a királyával együtt lerakta a magyar állami akarat érvényesülésének jogi alapjait, volt egy nagy Andrássy Gyula és egy Tisza Kálmán, akik két évtized önföláldozó munkájával valósággá tették ezt a jogállapotot és bele­­vitték a köztudatba, hogy Magyar­­ország a monarkia sorsának pari­tásos alapon egyik irányító té­nyezője. Mi történt a vonlaton? A szabadkai bankigazgató ügye a szegedi táblán. (Saját tudóastónktól.) A szegedi Ítélőtábla fölebbviteli tanácsa szer­dán igen érdekes ügyben ítélkezett. A pernek Singer Ernő szabadkai bankigazgató a főszereplője, aki­nek esete annak idején az egész ország sajtóját foglalkoztatta. A bankigazgató az elmúlt év máju­sában egy éjszaka a szabadkai vonaton utazott és közben, állító­lag Vig Ferenc huszonötéves csan­­tavéri mészárost homo­szekszutá­s hajlamával molesztálta. Ebből kí­nos botrány keletkezett, amelynek a csattanója volt egy revolvergolyó durranása. A bankigazgató ugyanis Budapesten öngyilkosságot kísérelt meg. Azon a májusi éjszakán Vig Ferenc együtt utazott a fivérével, Vig Lipót topolyai kereskedővel. Vig Ferenc aludt és aközben történt volna a bankigazgató mo­­lesztálása. A kereskedő fivére, Vig Lipót észrevette a Singer Ernő különös mozdulatait és nagy patá­­liát csapott. Végre aztán békésen kimagyarázták a dolgot és meg­állapodtak abban, hogy a történ­tekről saját érdekükben hallgat­nak. A vonatbeli jelenet híre vala­hogyan mégis kipattant és Singer Ernő Budapesten öngyilkosságot követett el. Csak hosszas ápolás után épült föl a sérüléséből. Föl­gyógyulása után visszatért Szabaad­­kára, ahol összeköttetést keresett a Vig-testvérekkel. Július 9-én a bankigazgató a Láng-féle vendég­lőben randevút adott Vig Lipótnak, hogy kelepcébe csalja. A testvérek ugyanis a hallgatást állítólag vala­melyes pénzbeli kárpótláshoz kö­tötték. A vendéglőben Singer át is adott a kereskedőnek ezer koronát, a következő pillanatban azonban előugrottak az előzetesen elhelye­zett detektívek és lefülelték Vig Lipótot. Az ügyészség zsarolás vétsége címén vádat emelt a Vig-testvérek ellen. A szabadkai törvényszék március 14-én ítélkezett ebben az ügyben és a vádlottakat felmen­tette. Az indokolás szerint a vád­lottak nem fenyegetéssel erősza­kolták ki a pénzt, hanem tulajdon­képpen a bankigazgató készítette elő szinte tervszerűleg a zsarolási históriát. A szegedi Ítélőtábla szerdai tár­gyalásán a főügyészség nem vál­lalta a vádat, a pótmagánvádló képviselője pedig a másodrendű vádlottal, Vig Ferenccel szemben nem tartotta fönn a felebbezését. Az Ítélőtábla anyagi semmiségi okból megsemmisítette a törvény­szék ítéletét és Vig Lipótot a 92. szakasz alkalmazásával száz ko­rona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása szerint az affér folytatását a Vig-testvérek kezde­ményezték, mert a vonatbeli jele­net után másnap fölkeresték a bankigazgatót és az esetről tár­gyaltak vele. Az elítélt védőjeg semmiségi panaszt jelentett be, Vig Ferenc fölmentése jogerős. ■■Öngyilkosság a szállóban. BUDAPEST, október 1.­­Tele­fonjelentés.) Szerdán délelőtt tíz órakor az Esplanade-szállóban rej­télyes öngyilkosság történt. Ked­den este két csinos, fiatal úrinő kért közös­ szobát a portástól, aki­nek azt mondták, hogy lekéstek a pécsi vonatról s csak reggel foly­tathatják útjukat. Ma délelőtt tíz órakor két lövés dördült el az uri­­nők szobájában, mire rájuk törték az ajtót. Mindketten átlőtt halán­tékkal feküdtek a padlón. Az egyik, aki Blaha Károlyné dr.-né­­nak mondta magát, halott volt, Pojevkien Ervinné azonban még él, de sebe halálos. Nem lehetet­len, hogy álnevet használta. Le­velet nem hagytak hátra. Akiről megfeledkeztek. Az öreg hivatalnok keserve. (Saját tudósítónktól.) Kalapis János 28 évig volt a szegedi ka­taszteri helyszínelési felügyelőség hivatalnoka. Az öreg úr nagy szorgalmatossággal rótta a bőrüket mindaddig, amíg a szemei meg nem gyöngültek. Ekkor munka­képtelenség címén nyugdíjazták s hivatalos leiratban értesítették, hogy rendes illetményeinek rögtöni be­szüntetése mellett intézkedni fog­nak, hogy nyugdijjárandósága ha­ladéktalanul folyósittassék. A hivatalos irás első része való­ban rögtön teljesedésbe ment, de nem úgy a második. Amint az öreg úr április elsején megjelent az adóhivatalban, hogy illetményét fölvegye, elutasították a főpénz­tártól . — Magának semmi járandósága sincs. — Hát a nyugdíjam? — kér­dezte riadtan az öreg hivatalnok. — Még nem folyósították. — Akkor a rendes fizetésemet adják ki. — Nem lehet, mert azt meg beszüntették. Kalapis nem tehetett egyebet, minthogy várt a legközelebbi el­sejéig. De hiába. Ekkor is csak azzal küldték el, hogy az állam­­pénztárban nincs részére egyetlen fillér sem. A nyugdíjtalan nyug­díjas ekkor már nem vette tréfára a dolgot. Hiszen a házbért sem tudta kifizetni, a koplalásból pedig bőségesen kijutott az előző hónap­ban is. Nyakába vette hát a hiva­talokat, hogy kisürgesse vagy a nyugdíját, vagy a rendes fizetés folyósítását. Az öreg urat, aki a minisztérium­ban is fönt járt, mindenütt szívesen fogadták s megígérték, hogy ügyét nyolc nap alatt elintézik. Ez május­ban történt. Most október van, de szegény Kalapis János ma sem kapott hat hónapi járandóságából semmit. Pedig — keseregte a Szeged és Vidéke tudósítója előtt — most már betevő falat sincs otthon. Úgy látszik, a nyugdíjaz­tatás aktái megrekedtek valahol, ami elég nagy baj az öreg, vagyon­talan tisztviselőre. Kalapis János egyébként kijelentette, hogy most már elég volt a várakozásból s annyi pénzt akar csak szerezni, amennyiből Bécsbe utazhat. Ott aztán majd elkesergi baját a jó öreg királynak, bizonyára nem hagyja éhen pusztulni munkakép­telen öreg hivatalnokát. Iskolaöltönyök, jelöltök, costümök BUP M WV im A Wf m HA kamarai szilUtóUU 11 l­ U 111 A111IH Uli Szeged, Kárász­ utca 5. Kérjen árjegyzéket.

Next