Szeged és Vidéke, 1913. december (12. évfolyam, 277-300. szám)

1913-12-01 / 277. szám

1913 december 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. lyezi a horvát szalavon királyi biz­tos április 3-iki rendelkezését a gyülekezési jogot szabályozó 1875 január 14 diki törvény hatályának ideiglenes megszüntetéséről. Sker­­lecz Iván bárónak ez a két ren­delete a sajtó preventív cenzúrá­jának és a gyülekezési jog kor­látozásának megszüntetését je­lenti. Kátyúba esett a hárommilliós kölcsön.­ ­Saját tudósítónktól.) Szeged város hárommilliós kölcsönének ügye végleg káty­úba esett. A Föld­hitelintézet most arról értesítette a anácsot, hogy a kölcsönt nem hajlandó soronkívül utalványozni. Hogy mikor adhat pénzt,­­ azt sem tudja. Még kevésbé azt, hogy milyen árfolyam mellett segíthetne majdan a város pénzszükségletén, így a tanács kevés reményt fűz most már ehhez a pénzügyi mű­velethez s akként határozott, hogy a hárommilliós kölcsön dol­gában más pénzintézetekkel is tár­gyalásokba bocsátkozik. A város­nak most már körmére ért a do­log, mert a tüzérlaktanya építését a jövő év tavaszán föltétlenül meg kell kezdeni. A tanács különben most ötmilliós kölcsönt fog ke­resni,­­ mert időközben ennyire emelkedett a szükséglet. Remény van különben arra is, hogy a város nehéz pénzhelyzetén maga az állam fog segíteni. Tisza István gróf miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy a pénzszükség­ben szenvedő városokat hajlandó 160 milliós kölcsönhöz segíteni. Ebből az állami támogatásból szer­zett pénzből Szegednek is jutna. A tanács ebben az irányban is megteszi a szükséges lépéseket, a Földhitelintézettől pedig még­­egyszer megkérdezi, hogy mégis mikorra tudná szállítani a három­milliót. Bűnvádi följelentés Lukács és Jeszenszky ellen. BUDAPEST, december 1. (Te­lefonjelentés.) Bozóky Árpád dr. volt országgyűlési képviselő, szol­noki ügyvéd, a budapesti ügyész­ségen bűnvádi följelentést adott be Lukács László volt miniszter­­elnök és Jeszenszky Sándor dr. belügyminiszteri államtitkár ellen. A feljelentés megvesztegetéssel vádolja a volt miniszterelnököt és az államtitkárt, mert pénzt fogad­tak el a margitszigeti játékbank engedélyezése ügyében. A delegáció filései Az ellenzék tiltakozása. (Bécsi tudósítónk telefonjelen­tése.) Hétfőn délelőtt tíz órakor nyitotta meg Láng Lajos báró el­nök a delegáció plenáris ülését. A közös miniszterek valamennyien ott voltak. A magyar miniszterek közül Tisza István gróf, Teleszky János, Harkányi János báró és Burján István báró jelentek meg. Az elnök bejelentette, hogy Ká­rolyi Mihály gróf személyes meg­­támadtatás címén kért szót. Kár­olyi Mihály gróf, Tisza István miniszterelnök félremagya­rázta múltkori beszédemnek jelen­tőségét és hatását. Magyarország nem az én interpellációm követ­keztében nem kap kölcsönt Fran­ciaországtól, hanem azért, mert a kormány panamázik ... Elnök: Nem azért adtam szó­lásra jogot a delegátus úrnak, hogy sértegessen. Károlyi tovább is hasonló tónus­ban beszél, mire elnök megvonja tőle a szót. Apponyi Albert gróf kifogásolja az ügyrend megállapítását, amely lehetetlenné teszi, hogy az ellen­zéki sérelmeket már most fölso­rolhassák és tárgyalhassák. Ezek a vélt sérelmek tudvalevő­leg abból állnak, hogy­ a parla­­menti őrség a delegáció is szerepel s hogy a múltkor ezen ügyben az ellenzék által össze­hívott plenáris ülésről a munka­párt és a kormány elmaradt. Tisza István gróf előbb Károlyi­nak válaszol. Kijelenti, hogy nincs az egész világon pártvezér, aki úgy nyilatkozna hazája pénzhelyzeté­ről, mint ezt Károlyi Mihály gróf tette. Károlyi Mihály : Mivel nem en­gednek szóhoz jutni, erre a vádra máskor adom meg a választ. Ezután Tisza István gróf Appo­­nyinak válaszolt. Kijelentette, hogy a má­skori rendkívüli plenáris ülés meghiúsításáért a felelősséget tel­jesen elvállalja. A közös minisz­tereket is ő figyelmeztette, hogy ne fáradjanak el a rendkívüli ülésre, mert azon a magyar kormány tagjai sem jelennek meg. Mert — mondta — nem a kisebbség dirigál, hanem a többség. Az ülés folyik. Az ellenzéknek csak az érdemleges tárgyalás után nyílik alkalma a vélt sérelmeket fölsorolni. RAINER KÁROLY HALÁLA. (Saját tudósítónktól.) Rainer Károlyt, a szegedi ipartestület ér­demes elhunyt elnökét, a keres­kedelmi és iparkamara alelnökét, hétfőn délután temetik a Fodor­utca 3. számú gyászházból. Dél­előtt 10 órakor szentmiseáldozat volt az elhunyt lelki üdvéért, ame­lyen a kiterjedt rokonság vett részt. A temetésen a kereskedelmi és iparkamara nevében Tonelli Sándor titkár mond búcsúbeszédet. A köztiszteletben álló Rainer­­családhoz nagy számmal érkeznek a részvétlevelek. A polgármester a következő levelet intézte a gyá­szoló család legidősebb tagjához: Tekintetes Dr Rainer Emil urnak. Szeged. Rainer Károly urnák folyó hó 29-én történt gyászos elhunyté­ról mély Sajnálattal értesültem. A boldogult a város közéleté­ben mint az ipari mozgalmak egyik régi kipróbált vezetője és mint a törvényhatósági bizottság tagja, értékes működést fejtett ki s hosszú, maradandó ered­ményű munkássága méltán ér­demelte ki a város közönsége minden rétegének osztatlan tisz­teletét. Fogadja Tekintetességed és a gyászoló család a hatóság és magam nevében őszinte mély részvétem nyilvánítását. Dr. Lázár György, polgármester. Részvétleveleket küldöttek még a számosak között Herczel Manó báró egyetemi tanár, Thék Endre a gyáriparosok szövetségének el­nöke, Gelléri Mór stb. . Koszorúkat küldöttek a követ­kezők : Édes Apánk Isten veled — Feri és Elza. Drága jó Apámnak — Károly fiad. A legjobb édes Apának — Guszti fia. Felejthetetlen jó Apámnak, sze­rető fia — Emil. Szeretett főnökünk édesatyjának — V.Rainer Károly mű­­épitész irodája. Özvegy Kopaszné — Olga. Szeretett Nagybácsinak — Kiss János és neje. Nagyapának — Feri­kéje. Károly bácsi emlékének — Nyi­­lassy Pál dr. és családja. Szeretett Főnökünknek — Börcsök Ferenc és Frank Oszkár. Részvétünk jeléül sze­retett Főnökünknek — Hű munkásai. Őszinte részvét jeléül — Fenyves Kornél dr. és neje. Ipari osztályunk 3 érdemes Elnökének — Szegedi Keres­kedelmi és Iparkamara. Kedves jó íí^záhtík —^ ■' Irén. (A^ak-Magyar Bank Váltókitál­éjái^ak...Crg)lsó üdTOZ- ilefc, utolsó Nagyfbrésifiak­é-Kain Sá»­­do£ dr. és családja. Felejthetetlen Elnökünknek — Szegedi ipartestület. Uszinte részvétünk Kifejezése jeléül — Milkó,.Endre dr. és­ Milkói Fer^c. Ke^t^es K^ply bácsinak­­—'Özvegy Rrainer József­né. Szeretett Károlyunk­­nak — Sehlatich-család. Édes jó Nászunknak -re. Maris-és JózsijJ'Raini­ner Károlynak -r Szeged^ faipaTO^P^. Szeretett Nagybácsinknak — Anna és Teria. Rainer Károly felejthetetlen­' barátjának —• Thék Endre... iti !i­i . Rainer»Károly családja kétszál koronát adott át Somogyii Szil­veszter dr. főfőapítátsynak Ja. szegé­» nyek között való szétosztásra» " .i... ■ . .qJ.. . , /b. .'i ÖngyilkOS kísértet a lányo­pban. A züllött lányok közt­ ­Saját tudósítónktól.) A tatpok,U9 nővédőegyesület napközi otthoná­­ban őrzik tudvalevőleg a züllöt fiatal lányokat is. A feslett er­­kölcsű gyermekek sehogyse akar­nak jó útra térni. A felügyelő­személyzet szeretetteljes bánás­módja, oktatása semmit se használ. Lázongva követelik, hogy rögtön bocsássák őket szabadon. Sokszor megkísérlik a szökést is s a fel­ügyelő személyzetet állandóan élet­veszedelmes fenyegetésekkel illetik. Vasárnap délután is nagy nyug­talanság uralkodott a lányotthon­ban. A züllött teremtések semmi­vel sem voltak megelégedve, ki­fogásolták az ebédet, a bánásmódot s a tanítónőt durván szidalmazták. Közbe újra és újra követelték, hogy bocsássák őket el. A tanítónő néhány percre magukra hagyta az izgatott lányokat, mivel látogatói érkeztek. A következő percben már rémülten újságolták a fel­­ügyelőnek, hogy a lányok dühön­­genek, egy pedig a félreeső he­lyen fölakasztotta magát. A tanítónő természetesen előbb az öngyilkos segítségére sietett. Sikerült is az elkeseredett lányt még élve levágni arról a ruha­darabról, amelyre felkötötte magát. Mikor aléltságából magához tért, őrjöngve követelte, hogy vagy bo­csássák szabadon, vagy engedjék meghalni. A parázs lázadás csak akkor ült el, mikor a lányok ki­fáradtak a tombolásba. Ezek a jelenetek napirenden vannak ott, ahol a társadalom mindenáron fő­­útra akarja téríteni az utca zül­löttjeit. —­r. .­.sl­y'! riiifsil'ámihá'z sa Okbasió eladásunk megkezdődött. Mélyen le­mellett eladásra kerülnek s selymek, ruha­­waullllUI­ fii CI& kelmék, delének, madeira és liberti ba­­gin r ■ tisztek, kreton és pargetok. Maradékok nagy választékban, nek Csillag­hoz. Oivatáruház a Kék Csillaghoz Szeged,

Next