Szeged és Vidéke, 1915. május (14. évfolyam, 103-124. szám)
1915-05-01 / 103. szám
MÁJUS. Éjfelen túl járt rég az óra, Magányosan barangolóra Csupán a hold sütött reám. Aludtak csöndben a virágok, A rügy pattant a rózsafán Bársony-cirógatásu szellő Orgona édes illatával * Töltötte meg a telkemet, A gyöngyvirág fehér harangja Mélán halotti verset rímelt Bánatos árvácskák felett. , Öreg fák öltözködni kezdtek Uj lombruhájuk uj divatját Nappal szövi a napsugár... S bolondos fejjel lesve vártam Hogy amikor a hajnal pirkad Talán május is visszajár. Pedig pedig jaj de mióta Tudom, a mese mit jelent. Legföljebb csak a múltba látok S a holnappal alig törődve Éppen hogy nyüvöm a jelent. Nem tudok a mesébe hinni — Léthe vizét mi haszna vinni ■ Nekem a május vers, vagy ének, Avagy az isten tudja, mi. Tán ki se tudom mondani: A véletlen, a sose látott. Ki megmutat egy új világot, A formáit, a szinét, hangját Még csak hogy el se képzelem. De együtt jár nagy Álomország Magányos csöndjében velem, A szive rezzenését hallom Virágesőt hullajt reám S eszembe hozza, mennyit fáztam Forró nyaraknak derekán. Meglehet, hogy nekem a május Gyermekkorom, az ifjúságom. Fakadó bimbó gyönge ágon Szellőzúgás, lombzizegés, Amit csak átálmodni illik Mert az emberi szó kevés; Halk vágy, ami titokban ébredt S meghalt amig az ajkra ért. Régi harangszó, régi ünnep, Varázsos szent hangulatához Esetleg csak a gyermek ért; Nyaktörő, rémítő veszélyek. Mikor nem tudom, mi a „lélek". Mivel az isten vezetett... Tán az, hogy szárnyán az időnek Annyi sok minden elveszett? Oh, nagy bohóság minden áron Makacsul a májusra várnom Hozzákötve gyermekkorom. Valamikor üdén viritott, De megkopott a hegyorom. Nyitó virágra dér telepszik És elhervad az orgona. Mi lett a régi napsütésből ? — Nem keresi senki soha. Rózsaszin fürttel még csere tegnap Mennyi fa volt telis tele, Rózsaszin leplet gyümölcsreménnyel Hányszor sepert a semmiségbe Az élet bolondos szele! Van, oh bizonnyal van még piájus, Uj tavaszok is fölragyognak. De várni rájuk nem lehet. Eh, menj aludni balga vándor, A ragyogás nem a tiéd már. Szellőben se a szellőt érzed Hovatovább csak a szelet. Lim. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1615 május 1 Meddig játszik a színtársulat? A béke éveiben május elsején már befejezték a színházi szezont. Most azonban megtoldják néhány héttel a színház játékidejét. Értesülésünk szerint május 25-ig föltétlenül Szegeden játszik Almánai Endre színtársulata. A szezon hátralevő napjait vendégszereplésekkel élénkítik. Az idei évad különben is bővelkedett vendégművészek játékában, ami anyagi szempontból bevált a konzorcionális alapon működő társulatnak. A színészek ebben a szezonban még drámai és operett-újdonságokra is készülnek. Előadják az Apja lánya és a Tiszavirág című műveket. A szegedi szezon befejezése után nyári állomására, Gyulára készül a színtársulat. A gyulai szereplés egyelőre még akadályokba ütközik. Például még nem bizonyos, hogy a szegedi honvédzenekar játszhat-e Gyulán. A nyári szezont egyébként öt-hat hétre tervezik a szegedi színészek. Ollas , fennálló géple■ rakatom a városi bérházban a rendőrség mellett van és marad. Nevemre ügyeljen, meg ne tévesszék. Fiókraktáraim nincsenek. Világhírű PFAFF- varrógépek, Pathephonok,kerékpárok, írógépek és lemezek fölerakata, legolcsóbb és legjobb beszerzési telepe 6, 8 és 10 koronás részletre. '99 Szántó Józsefi gépraktáros. A PÓPA. A halálos ítélet végrehajtása előtt történt. Szuronyos őrséget rendeltek ki a katonai fogház köré, a honvédek szuronykordonán csak jeggyel lehetett keresztüljutni. Ott ácsorogtunk a kapu előtt, vártuk a vezényszót, amely bebocsájtást jelentett a fogház udvarára. Sass Lajos rendőrtiszt közben razziát tartott a tömegben. Megállt egy szakágas, karakterisztikusan szláv arcú ember előtt. — Van jegye? — kérdezi a rendőrtiszt. — Van. — Mutassa. Megmutatja. A rendőrtiszt elolvassa, aztán odamegy egy közelben álló őrnagy hadbíróhoz és halkan mond neki valamit. A következő pillanatban visszajön és azt mondja a jegy tulajdonosának: — Ön kérem nem nézheti végig a kivégzést. Tessék távozni! A szakállas Úr kissé szégyenlősen elsompolygott. — Ez egy internált szerb pópa, — mondta kérdésemre a rendőrtiszt. — Ha szerb katonát akasztottak volna föl, — folytatta Sass Lajos — akkor szívesen beengedtem volna, de ha élvezze ő egy — akármennyire bűnös — magyar katona kivégzését! Megvádolt szerb elöljáróság. A szegedi honvéd hadosztálybíróságon ma délelőtt folytatták a hazaárulással vádolt mátyásmezői elöljáróság bűnügyének tárgyalását, amelyet csütörtökön újabb tanúk kihallgatása miatt mára halasztottak. Négy mátyásmezői szerb ellen emelte a honvédügyészség az állami haderő ellen elkövetett bűntett súlyos vádját. Rein Miklós községi bíró, Sztojanovica Miklós albíró és Markovics Péter, Bogonzavljevica György elöljárósági tagok ülnek a vádlottak helyén. A vád szerint arra akartak szövetkezni, hogy csónakon átkelnek a Dunán és értesítik a cserbeket, hogy bátran átjöhetnek, nincs már a községben osztrákmagyar katonaság. Az eljárás Maletica Illés mátyásmezői földmivelő-mészáros följelentésére indult meg a vádlottak ellen. Maletics állítása szerint az ablakon keresztül kihallgatta a bíró és társai beszélgetését. A csütörtöki tárgyaláson a vádlottak tagadták a vádat. Azt elismerték, hogy a községháza udvarán volt egy csónak, de azt már régebben mint bitang-csónakot kezelte a község, amelyet partravetett a szél. Az a csónak különben sem alkalmas a Dunán való átkelésre. Maletics, a följelentő, nagy meglepetésre megtagadta a vallomást. Arra hivatkozott, hogy az egyik vádlott rokona. A mai folytatólagos tárgyaláson kihallgatta a bíróság Juhász János csendőrőrmestert és Kugel Sámuel községi jegyzőt. A tárgyaláson kiderült, hogy a följelentő megbízhatatlan ember, akit régebben csempészésen is rajtaértek és aki mostanában, a jegyző kijelentése szerint, mint „besúgó“, följelentésekkel traktálja a hatóságokat. A kilenc hónap óta vizsgálati fogságban levő vádlottakról kiderült, hogy a községi magyar iskola építésénél pénzzel és munkával segítették a vállalkozót és éppen a följelentő Maletics volt az, aki izgatott a magyar iskola ellen. A vádlottak különben is büntetlen előéletű, vagyonos parasztok, az egyik Amerikában volt, pénzt szerzett és amikor hazajött, rendezte az ügyeit és földet vásárolt. A tárgyalás tart. Amerika nem ad útlevelet. BERLIN, április 30. Washingtoni híradás szerint a kormány elhatározta, hogy addig, amíg a háború tart, nem állíttat ki útlevelet Európába. Ez a rendelkezés kivétel nélkül áll a kéjutazókra. Csak azok az állampolgárok kaphatnak esetről-esetre rövid lejáratú útlevelet Európába, akik bebizonyítják, hogy sürgős üzleti ügyekben kell odautazniuk. A rézgálic lefoglalása. A miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter ma a gazdákra nézve azt az üdvös rendeletet adta ki, hogy a rézgálicért ezentúl 1 korona 80 fillér maximális árat lehet követelni kilogrammonként. A földmivelésügyi miniszter ugyanekkor intézkedett a rézgálickészletek lefoglalása iránt. A miniszter intenciója szerint a rekvirálás kiterjed azokra a rézgálickészletekre is, amelyeket nem közvetetlenül gazdáknak, hanem viszontelárusítóknak adtak el. Ellenben nem vonatkozik arra a rézgálicra, amelyet a gazdák saját szükségletükre a peronoszpóra vitrcola vagy más növényi gombabetegség ellen való védekezésre való felhasználás végett a tegnapi napig már megvettek, még ha a megvett rézgálic az eladónál van is. Mindazok, akiknél rekvirálás alá eső rézgálic van, tartoznak ennek pontos mennyiségét május 5-ig a vármegyei alispánoknál, Budapesten és más törvényhatósági városokban pedig a polgármesternél bejelenteni. A bejelentést szigorúan ellenőrzik. A maximális ár és a rekvirálás nem terjed ki arra a rézgálicra, amelyet ezután fognak külföldről behozni, vagy a belföldön előállítani. A rekvirálási rendelet ellen vétők két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Lázba fogja hozni az egész várost az utáni ARTWEB8S films 4 páncélszoba. Szombaton és vasáron kapi csak két napon át az URáNiáBAN.