Szeged és Vidéke, 1915. november (14. évfolyam, 254-279. szám)

1915-11-01 / 254. szám

1916 november 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Czirbusz Géza jubileuma. A magyar tudománynak egyik méltó büszkesége, Czirbusz Géza egyetemi tanár, a földrajz kiváló professzora a budapesti egyetemen, áldásos tanári működésének negyvenedik évfordulójához ért. A tanítványok légiója csak a szeretet hangján beszélhet róla, az egyszerű, piárista szerzetesről, aki szívvellélekkel élt a tudományért és a tanítványaiért. Szegeden is százak őrzik az ő szeretetreméltó egyéniségét hű emlékezetben, mert Czirbusz Géza sokáig volt tanár az itteni piárista gimnáziumban. S ez a puritán szerzetes, amilyen szerény és visszavonult volt mindig a magánéletben, éppen olyan temperamentumos, ha kellett harcias, soha megalkuvást nem ismerő volt mindig, ha tudományos meggyőződéseiért kellett síkra szállnia. Mikor egyetemi tanárrá nevezték ki, a katedráról visszavonult Lóczy Lajos tanszékére, vad csatazajjal támadtak rá az irigyek s még a külföldi szakkörök előtt is tudománytalansággal vádolták meg. Az áltudósoknak Czirbusz Géza mindig keményen megfelelt s elveiért mindenütt helytállott. A geologizáló, geográfia ellen szállt sikra. Szerinte a földet és népeit egybekapcsoltan, egymásra való szoros vonatkozásukban kell megismerni és elméleti geográfia helyett gyakorlati geográfiára kell a ifjúságot tanítani. A mostani világháború is Czirbusz Gézának adott igazat. A kitűnő professzor egész könyvtárra valót írt össze s még most állandóan, pihenés nélkül ir és tanít. Nem tartozik amaz egyoldalú szaktudósok közé, akik a maguk szakmája zárt körébe bújva, a világért sem vennék tudomásul, hogy az ő specialitásukon kívül más, messze szétágazó és mégis egységes tudomány is van. Ez a minden izében magyar elme igazán egyetemes, európai tudós, akit érdekel minden, ami igaz tudás, minden, ami szép. Irodalmi munkássága is erről tanúskodik. Nem csupán földrazi, etnográfiai műveket irt, az anyag bőséges gyűjtésével és mindig eredeti fölfogással, de éppen olyan érdeklődéssel, a témában való elmerüléssel fejtegetett irodalomesztétikai kérdéseket is. Hat kötetes nagy geográfiája mellett megírta Magyarország a XX. században című művét, tanulmányt a Faust második részéről, Schillerről, Wagner Richárd zenedrámáiról. E nagy munkássága mellett még arra is volt ideje, hogy mintegy szórakozásul operai-librettót írjon A varázserdő címen, a Heller temesvári karmester komponálta operához. Negyvenéves jubileumához meleg szívvel gratulálunk. Egy régi lóforgalmú fakereskedés, a legjobb helyen, vasút mellett, haláleset miatt átadó Hunvásárhelyen. Megtudható ugyanott, özv. Leopold Ignácnénál. I NAP ESEMÉNYE. Gyászünnep a hősök sírjainál. A szegedi temetőkben az idén is tömérdek koszorúval, virággal ékesítik föl mindszentek ünnepén és halottak napján a sírokat. A sok virágos díszből bőven juttat a kegyelet azoknak a hősöknek is, akik Szegeden pihenik örök álmukat. A belvárosi temetőben a hősök sírjainál gyászünnep volt. A sírokat az erre a célra gyűjtött öszszegből megkoszorúzták. A több mint négyszáz sír mindegyikére jutott koszorú. Várhelyi József kanonok, belvárosi apátplébános beszentelte a sírokat, majd beszédet mondott. A tanítóképző énekkara gyászdalokat énekelt. Feministák a háborúról. A feministák szegedi egyesülete vasárnap délután békeelőadást rendezett a városháza közgyűlési termében. A padsorok megteltek, jórészben hölgyközönséggel. Jurcsányi Imre dr.-né, az egyesület agilis elnöknője tartalmas megnyitó beszédet mondott, amely után Mellerné Miskolczy Eugénia, a budapesti feministák politikai bizottságának elnöke tartott vonzó érdekességű előadást a nemzetközi nőszövetség békemozgalmáról. Groákné Halasy Piroska, a feministák nyíregyházai egyesületének elnöke a háború szociális tanulságairól tartott nívós előadást, elsőrangú szónoki képességgel. Az előadásokat hálás tetszéssel fogadta a közönség. Hadikölcsönjegyzés a tanyán. Vasárnap délelőtt nagy propagandagyűlés volt Felsőtanyán a hadikölcsönjegyzés érdekében. Az istentiszteleten Niedermayer Antal plébános a szószékről hívta föl a tanyai polgárságot a kölcsönjegyzésre, amivel mindenki hazafias dolgot mivel. Farka Lajos dr. üdvözölte a gyűlésen a városi kiküldötteket, akik közül Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész ismertette a kötvényjegyzés föltételeit. Ezután megkezdődtek a jegyzések és a tanyai tehetősebb gazdák közül többen tíz-húszezer koronát is jegyeztek. Hálután Szatymazon volt gyűlés, ahol Zsák Lajos üdvözölte a városi kiküldötteket. Munkások a drágaság ellen. A szegedi szervezett munkások a Munkásotthonban gyűlést tartottak vasárnap délután a drágaság ügyében Cseh Imre elnöklésével. Ábrahám Mátyás volt az előadó, aki beszédében azt fejtegette, hogy nincs törvény, amivel a drágaságot megszüntetni lehetne. A termelők ellen beszélt, akik szerinte „az orosznál is nagyobb ellenségeink.“ Az ő indítványa alapján határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint kérni kell a kormányt, hogy maximálja az élelmicikkek árát, de a maximális árak ne legyenek túl magasak. Továbbá alakítsanak élelmezési bizottságot, amelynek a nép megbízottai is tagjai legyenek. Rekvirálják a marhát, de ne csak a szegény ember egyetlen jószágát, hanem „a tízezerholdasok ezer marháját is.“ Az elfogadott határozati javaslatot deputáció nyújtja át a polgármesternek. __ Valihora István a kereskedők egyesületének elnöke. A szegedi kereskedők egyesülete vasárnap délután tartotta elnökválasztó közgyűlését. A Lövész Antal halálával megüresedett elnökségre egyhangúlag, nagy lelkesedéssel Varibora Istvánt, a Népbank igazgatóját választották meg s a választással valóban érdemes embert tüntettek ki, aki nagy cselekvőképességével, ügybuzgalmával kétségtelenül föllendíti az egyesületet. Valihora István szép beszédben mondott megválasztatásáért köszönetet s programmot adott, amelyben kifejtette, hogy a kereskedők egyesületét miképpen szándékozik a kereskedők érdekeinek valódi szószólójává és istápolójává tenni. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. Katonai rendelkezések. A Külügy- Hadügy a hadvezetőség következő új rendelkezéseiről ad számot: Ő felsége megengedte, hogy azok a tiszthelyettesek és törzsaltisztek, akik a háborúban szerezték rokkantságukat, egyébként azonban testileg fejlettek és menetképesek, saját kérelmükre a tényleges állományban továbbra is csapatszolgálatot teljesíthessenek. A kérelem fölött a hadügyminisztérium saját hatáskörében dönt. A honvédelmi miniszter egyik nemrég kelt rendelete szerint a menetalakulásokba beosztottak fölmentését csak abban az esetben hajtják végre, ha a fölmentésre vonatkozó értesítés a menetkészültség előtt legalább 48 órával érkezik. — Bosznia-Hercegovinában november 1-én bevonulnak az 1897. évben született népfölkelők, akiket 5 : 2 arányban osztanak be a közös hadsereghez, illetőleg a honvédséghez. A petrovaradini katonai büntető intézet székhelye ezentúl Stara Gradiska lesz, elnevezése pedig: Petrovaradini katonai büntető intézet, Stara Gradiska. Ezután a katonai büntető intézetbe utalt fegyenceket Stara Gradiskába indítják útba. A világháború emléke a katolikus liturgiában. Nagy emléket állított XV. Benedek pápa a világháborúnak az egyház liturgiájában, amidőn megengedte, hogy — ami eddig csak karácsonykor volt szabad — ezentúl minden pap Halottak napján háromszor misézhessen. A pápát kiváltkép a rettentő világháborúban oly nagyszámban elhunytak iránti kegyelet indította e rendelkezésre. Mindhárom misét a meghaltakért kell fölajánlani. Az egyiket a miséző saját vagy mások szándékára mutathatja be, a másikat minden elhunytért, a harmadikat pedig a pápa szándékára kell elvégezni. Baróti József. Megírta a Szeged és Vidéke, hogy Baróti József szegedi színművész, tartalékos főhadnagy, aki háromszori megsebesülése után negyedszer is a harctérre ment, orosz fogságba jutott. Édesanyja, Brüll Irma úrnő most hozzánk intézett levelében arról értesít bennünket, hogy Baróti József hírt adott magáról, egészséges és címe: Gorod-Menzelinsk, Gubernija Utinskaja. Elfogatóparancs egy tanár ellen. A szegedi törvényszék magánokirathamisítás miatt elfogatóparancsot adott ki Hübner Gyula dr. 47 éves tanár, volt hitoktató ellen. A detektívek lakásán letartóztatták. Bűntény, vagy pálinkamérgezés 7 Vasárnap délelőtt Felsőközpontról telefonon jelentették a szegedi rendőrségnek, hogy Csengele és Pálmonostor között, a 285. számú őrház közelében egy férfihullára akadtak, amelyen Kertész József dr. kerületi orvos külső sérülés nyomait állapította meg. Az idegen pénteken délelőtt az őrháztól néhány száz méternyire, a sínek mentén feküdt, eszméletlenül. Bűzlött a pálinkaszagtól. Egy üvegben még félliter pálinkája volt. Talyigán az őrház közelében,levő szénaboglya mellé fektették. Éjfél felé meghalt anélkül, hogy egy pillanatra is eszméletre tért volna. A vizsgálóbíró és a rendőrség kiküldöttei helyszíni szemlét tartottak. Semmi nyoma sincs annak a föltevésnek a támogatására, hogy bűntény történt volna. Sokkal valószínűbb, hogy a halált pálinkamérgezés okozta. A kolera Magyarország területéről október tizenegyedikétől október tizenhetedikéig 35 ázsiai koleramegbetegedést jelentettek be. A megbetegedések közül egy hadifoglyokra esik, 84 megbetegedés a polgári lakosok között fordult elő. S Öngyilkos plébános. Szabadkáról jelentik: Romics Gergely, tavankuti plébános öngyilkos lett. Az esetet, amely Szabadkán nagy megdöbbenést keltett, Balázsevics Alajos és Szkenderovics György tavankuttanyai birtokosok jelentették Szabadkán, akik hajnali három órakor még találkoztak a plébánossal, amint a plébánia előtt járkált. Reggel öt órakor miséznie kellett volna, de a sekrestyés és a templomi közönség hasztalan várakoztak rá. Két órán át keresték. Reggel hét óra felé akadtak rá — a plébániaiak előtti kútban. Levetkőzött s úgy ugrott a kútba, ahol megfulladt. A rendőri nyomozás megállapította, hogy az öngyilkosság kétségtelen. Romics Gergely már hosszabb idő óta zavart, önmagával meghasonlott ember benyomását keltette ismerősei előtt. Úgy mondják, hogy készült a plébánosi állást otthagyni, már egyetmást el is adogatott holmijából. Az ötvenhatéves ember külsőleg erőteljesnek, egészségesnek látszott. Angol ultimátum Görögországnak és Romániának. LUGANO, október 31. Az ántánthoz közelálló svájci lapok jelentik, hogy Anglia Görögországhoz és Romániához ultimátumot intézett. Az ultimátum arra szólítja föl a két államot, hogy a legrövidebb időn belül valljanak szint az ántánt mellett vagy ellen. Ennek az ultimátumnak az elküldését eddig hivatalos helyről még nem erősítették meg.