Szeged és Vidéke, 1915. december (14. évfolyam, 280-304. szám)

1915-12-01 / 280. szám

1915 december 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. A miniszterelnök a drágaság enyhitéséről. Budapesten tudvalevőleg ankét volt a közélelmezés ügyében. Egy küldöttség átnyújtotta a miniszter­­elnöknek az ankéten megbeszélt memorandumot. Tisza Isván gróf ezeket válaszolta a küldöttség szó­nokának, Lánczy Leónak: — Meg vagyok győződve, — úgymond — hogy a közélelmezési kérdéseket csak úgy lehet meg­oldani közmegelégedésre, ha a társadalom és a hatóság harmo­nikusan működik együtt. Minél többet beszélünk a kérdésről, an­nál közelebb jutunk egymáshoz. Igyekeztem akképpen eljárni, hogy egyik osztálynak az érdekei se szenvedjenek sérelmet. A vezeté­sem alatt álló kabinet sohasem fog osztály­érdekeket szolgálni. Azt panaszolják, hogy az első bevá­sárlások körül kapkodások tör­téntek, amelyek hozzájárultak az árdrágításhoz. Ebben sok az igaz­ság. De mi nem készültünk erre a háborúra és a polgári és a katonai köröket rohamosan érték oly feladatok,­ amelyeket igen ne­héz volt megoldani.­­ Az anomáliák azonban már kezdenek eltűnni. Az első perctől fogva a mi gazdasági megfojtá­sunkra irányult a háború a sem­leges államok jogainak olyan brutális megsértésével, amelyre a történelemben nem volt példa. A makszimális árakat a konjunktúra szabályozza. A mezőgazdáknak az idén a munkáskéz többe került, mint más alkalommal és így ért­hető, hogy­ egyes szükségleti cikkek ára emelkedett. Igaz, hogy a gaz­dának van pénze, de a háború a munkaerőt, az igavonó állatokat vette el. Bankóval nem lehet szán­tani. A miniszterelnök ezután újólag biztosította a küldöttséget arról, hogy a kormány a bajokon minden erejével segíteni igyekszik. Figyelje jól meg, hogy mikor jön A­marnia titka. az észak­i sereg feivezb­e. PÉTERVÁR, november 50. Hi­vatalos közleményekből kitűnik, hogy J­uszkij tábornok az északi orosz hadseregek fölötti fővezérle­tét Cserbatovszky tábornokra bízta. Úgy látszik, hogy Ruszkij tábor­nok hivatalosan is a generalissi­mus teendőit látja el, mialatt a cár a frontokon szemlét tart a hadse­regek fölött. A szegedi új megfigyelő és járvány­kórház. A Szeged és Vidéke többször írt már arról, hogy Szegeden ka­tonai járvány- és megfigyelőtelep épül a Kálvária-út végén, az Olto­­vay és Winkler-féle telken, a cs. és kir. csapatkórház szomszédságá­ban. A telep nemcsak, hogy elké­szült, minden fölszerelésével, de már szolgálja is a hivatását s ka­tonai vezetősége szíves volt ma az intézményt a sajtó képviselőinek bemutatni. A barak-kórház, amely huszon­háromezer négyszögöl területen épült, igazán mintaszerű és monu­mentális. Valóságos látványosság ez a nagyszabású egészségügyi intézmény, amelynek párját alig lehet találni. Negyvenhárom épü­let van a telepen, a barak-kórház­­nak hivatalosan „katonai megfi­gyelő és ragály kórház“ a neve. Harminc épület szolgál a betegek részére, tizenhárom pavilionnak különleges rendeltetése van. A ba­rak­ kórház fából épült. A terme­ket kívül-belől aszfalt-papírral bo­rították. Úgy hat, mintha rendes szobákba lépnénk. A belső rész nádazva és vakolva van. A kórház, amely valóságos épí­tészeti remekmunka, egy mil­lió koronába került. A helyiségek kétezernégyszáz beteg befogadá­sára alkalmasak. Az egész intéz­mény zseniális szervezője Oetz Alajos alezredes, a temesvári Mi­litär-Kommando építési hivatalá­nak igazgatója. Az alezredes ké­pességére jellemző, hogy Frzemysl első erődítési munkálatainál is je­lentős szerep jutott neki. A barak­­kórház tulajdonképpeni építői Riesz Sándor mérnök-hadnagy és Ko­lumban József mérnökkari száza­dos. Nagyszerű munkát végeztek. A város hálás lehet munkájukért. Nyolc hónapig épült ez a kórház­város. Az építési munkálatok ne­hézségeire jellemző, hogy hetven­ezer kocsi földet használtak föl az óriási telek feltöltésére. Külön csatornahálózata, vízvezetéke, villa­mosvezetéke, telefonközpontja van a kórháznak, amely a szomszédos csapatkórházzal is összeköttetésben van. Az egyes barakkok telefon útján érintkezhetnek egymással. A kórház-telep csatorna-hálózata alacsonyabban fekszik, mint a Kálvária-úti városi csatorna. A kórház szennyvizét — amelyet mésztejjel automatikusan fertőtlení­tenek — motorikus erővel föleme­lik és bevezetik a város csatorná­jába. A kór­ház-városnak öt házsora van. A bejáróhoz legközelebb esik a négy fölvételi pavilion. A bete­geket közvetlenül ideszállítják vil­lamoson. Innen osztályozzák aztán őket betegségüket szerint. A föl­vételi barakkokból a „fertőtlenítő“ helyiségekbe kerülnek a katonák. Itt megnyitják, megborotválják őket. Aztán levetkőztetik vala­­mennyiöket és így kerülnek a szomszédos zuhany- és fürdő­szobába. A ruhájukat, fehérnemű­jüket egy másik ajtón keresztül a fertőtlenítőbe viszik, ahol minden ruhaneműt magasnyomású gőzben párolnak. A bőrneműeket, cipőt, hátizsákot nem lehet gőzben dezin­­ficiálni, az ilyesmiket a kénező­­kamrában kénnel fertőtlenítik, amely után minden egyes darabot szublimáttal lemosnak. A ruhákat a fertőtlenítőből cso­magolva a mosó­kamrákba viszik. Villanyerőre működő mosógépekkel kimossák, illetőleg kifőzik a ruha­­neműeket. A szomszéd szobában van a szárító-apparátus, amely húsz perc alatt teljesen megszárítja a kimosott ruhát. A megszárított r­uhaneműeket a szárító-helyiségből nyíló szobában osztályozzák, a lyukas, rongyos ruhadarabokat azonnal megfoltozzák és mángo­rolják. A negyedik szobában ki­vasalják, az ötödikben elraktároz­zák a ruhákat. Ugyanebben az időben folyik a betegek további fertőtlenítése. Tiszta fehérneműt kapnak valamennyien, aztán az ápoló­ barakkok fehér ágyaiba kerülnek. Minden terem két részre oszlik. Az egyik, ahol a betegek feküsznek, a másik a fürdőszoba a hozzávaló melegítő kályhával, azonkívül egy sor mosdó. Az előkelő családok fürdő­szobái sem lehetnek különbek a kórház fürdőszobáinál. A higiéna minden igényét kielégítik. Felsze­relésük, mint általában minden a barakkokban, a legmodernebb. Minden teremben pompás kádak vannak. Vannak szállítható kádak is súlyos betegek részére. Az ilyen kerekes kádat az ágyhoz tolják és az ápolók beléhelyezik a beteget. A termeket légfűtéssel fűtik. A kórháznak négy konyhája van, amelyek egyenként hatszáz személyre is főzhetnek. A kony­hák ragyognak a tisztaságtól. Asszonyok, lányok dolgoznak a főzőhelyeken, kevés a munkájuk, inkább csak a nyersanyaggal fog­lalatoskodnak. Alfa-főzőüstben főz­nek. Ez nagyszerű modern készü­lék. Minden üstöt külön fűtenek. A készülékek légmentes fedővel láthatók el, amelyen biztosító­ sze­lep van a kiáramló gőz részére. Megnéztük, mit főznek a betegek­nek. Ma húsleves és babfőzelék sze­repel az étlapon. Hús csak azok számára jó, akiknek külön rendel EZ orvos. A telep hátulsó részén van négy barab a ragályos betegségben szen­vedő és fertőző-gyanús katonák részére. Nagy víztartályok is van­nak a telepen, tűzveszedelem el­hárítására. Külön hulladék­égető kemencét is építettek. Ebben ham­vasztják el a szemetet, rongyokat, az elhasznált kötéseket és az am­putált testrészeket is. A harminc darab közül négy­ben van a legmodernebbül beren­dezett operációs- és kötöző­terem. Bakteriológiai laboratóriuma is van a kórháznak. Most mintegy ötszáz sebesült és beteg szerb foglyot ápolnak a barakkokban. Az éjjel is hoztak kétszázhetven szerb foglyot. Öt évestől nyolcvan évesig minden életkora van köztük. Szánalmasak, megtörtek. Piszkosan, lerongyoló­­dottan, kiéhezve érkeztek, most valamennyien tiszták, fehér ágy­ban feküsznek. Csöndesek. Az öt éves fiú Stankovics Spaco fia, aki Sábáénál sebesült meg. A sebesült szerb katona nem akarta elhagyni gyermekét, aki a harctéren is vele volt. Most egymás mellett feküsz­nek a bárakban. A kórház­telepnek Rónay Ákos főhadnagy a parancsnoka. Négy tiszt van még mellé beosztva. A kórház személyzete ötszáz tagból áll. Interpellációk a képviselőházban BUDAPEST, december 1. A képviselőház ülését Beöthy Pál elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Ma interpellációk napja van. Polónyi Géza a címer- és zászlóhasználat iránt kibocsájtott rendelet, Egry Béla a B) osz­tályú vasutasok sérelme, Ber­­náth Béla a rézgálic biztosítása, Szabó István a tengeri rekvi­­rálása tárgyában jelentett be interpellációt. Polónyi Géza hosszabb be­szédben indokolja meg inter­pellációját. Kérdi, hogy először: megegyeztethetőnek tartja-e a miniszterelnök állami önállósá­gunkkal a címer- és jelvény­­kérdés mostanában történt ren­dezését, másodszor: meg­nyugtathatja-e az országot afelől, hogy a királyi kézirat össz­­birodalmi tendenciákat nem fog­lal magában, továbbá, hogy a honvéd és a magyar népföl­­kelők nemzeti jelvényei, zászlói akkor is használtatni fognak-e, ha ezek a közös hadseregbe osztatnak be. Az ülés tart. Lázasan várja mindenki A múmia titka detektivdrámát. Elpusztult egy orosz flotta. KOPENHÁGA, november 30. Orosz lapok jelentik Simferopol­­ból. Az orosz flottát segédhajói­­val együtt, amelyek eddig sikere­sen operáltak az anatóliai part­vidéken, orkánszerű vihar a parti sziklához csapta és teljesen el­pusztította. Aki munkást akar, telefonáljon a Munkaközvetítő Bizottságnak: Iparkamara 785.

Next