Szeged és Vidéke, 1916. március (15. évfolyam, 50-75. szám)
1916-03-01 / 50. szám
KORZO Igazgató VAS SÁNDOR Telefon 11—85. sz. Pénteken, szombaton és vasárnap. Prof. Nick Fantom DL A robberstoni legenda. Detektivtörténet 4 felvonusban. Aiigifeh BifiFB gibliatiffe. SZEGED és VIDÉKE, 1916 március 1 Befejezték az irs-olvasás próbát. Huszonnégyen jelentkeztek.A városházán kedden este hat órakor befejezték az irás-olvasási próbákat A választói törvény szerint mindazok, akik nem tudnak fölmutatni iskolai bizonyítványt, csak úgy nyerhetik el a választói jogosultságot, ha az írás-olvasási vizsgát leteszik egy bizottság előtt. Szegeden két héttel ezelőtt kezdte meg működését a vizsgabizottság. A polgármester több bizottságot alakított, nyugalmazott tanítókból és városi tisztviselőkből. Elegendő volt azonban egy bizottság, annak sem akadt sok dolga. Kelemen Kálmán nyugalmazott árvaszéki elnök volt a vezetője s mellette két nyugalmazott tanító működött. A városháza tanácstermében ülésezett a bizottság naponta délelőtt kilenc órától tizenkettőig és délután háromtól hatig. Újságok hevertek a hosszú zöldasztalon, amiket odakészítettek a vizsgázók számára. Az első két napon azonban nem akadt jelentkező. A bizottság tagjai unalmukban kiolvasták az összes újságokat, a jólfűtött szobában elfüstölték dús szivarkészletüket, meghányták-vetették a háború összes függőkérdéseit. Később már mégis betévedt egy-egy atyafi, aki vizsgázni akart az írás és olvasás tudományából. A két hét alatt ötazenen huszonnégyren jelentkeztek. Valamenynyinek sikerült a vizsgája. Az új törvény szerint első ízben 1914-ben volt az írás-olvasás próba. Akkor több százan jelentkeztek és több bizottság működött. A múlt évben nem voltak vizsgák a még új háborús veszedelem miatt Most azonban a miniszteri rendelet értelmében megtartották a hrászdvargás próbát. A huszonnégy jelentkező közül csak egy a tanyai, a többiek városiak. Valamennyien ezüstös hajú, törődött emberek, hatvan-hetvenévesek. A fiataljának most nem igen van ideje, hogy megjdenjen a tekintetes bizottság előtt. A lövészárkokban időznek, ott teszik le a választói vizsgát. A vizsgabizottság előtt megható és derűs epizód is játszódott le. Valaki halkan kopogtat az ajtón. A bizottság tagjainak örömre derűl az arca. Összenéznek. Itt valaki vizsgázni akar. —■ Szabad! — válaszolja Kelemen Kálmán, mégpedig olyan hangon, mintha nem is nyugalmazott árvaszéki elnök, hanem aktív rendőrkapitány volna. A következő pillanatban botra támaszkodva benyit egy tiszteletet parancsolóan ősz, roskadt válla, mélyen barázdás arcú ember. Alázatosan köszönti az urakat. Aztán igy szól: — Próbázni gyüjtem, ha lehetne. — Stíret ! — biitatják a bizottság tagjai. A kilencvenegyéves szavazó. Előtte a pipiros, kezébe adják a tollat. Kissé nehézkesen forgatja kezében az Írószerszámot. — Mikor irt először, bátyám ? — kérdezi tőle az elnök. — 1836-ben. Kelemen Kálmán azt hiszi, hogy félreértette az öreg. — Nem úgy értettem, hogy mikor született, hanem hogy mikor fogott először plajbászt a kezébe? — Jól értettem, kéröm. 1821-ben írtam először. Amikor születtem, akkor még csak 1825-öt írtak! Vén csont vagyok én má’ tekintetes urak, de azé még bírom a dógot. — Bizonyosan jó borok vannak arra kendtök felé. — Hát vannak! Ugyan mostanába má’ némik kocsmáros vizezi. — Aztán mennyit iszik napjába ? — Hát nem egyformán. Egy litert mindennap, vasárnap kettőt is ezelőtt, de most drága. A bizottság ezután rátért a dologra. — Írjon valamit, mondja az elnök a „jelöltnek", aki most úgy drukkol, mint egy kis diák. Nagy igyekezettel odakanyarintotta a nevét a papirosra: „ Vőneki Mihály talyigagyartó". Aztán elébe tartottak egy újságot. Olvasson. Az első oldalon hatalmas, vastag betűk sorakoztak. Még okulárium sem kell hozzá, hogy leolvassa az ember a papirosról Olvassa is Vőneki uram a betűket, még pedig szaporán. Háborús hir van az első oldalon. Egyszerre csak mell az olvasásban és komoly arccal a bizottság tagjai felé fordul. — Hát mondják a tekintetes urak, mikor lesz már vége a háborúnak? ... Az írás-olvasás próbát befejezték. A vizsga kitűnően sikerült. Vőneki Mihály szavazhat a legközelebbi képviselőválasztáson. Megköszöni az öreg a bizottság tagjainak jóindulatát, kezet nyújt valamennyieknek. Az ajtónál visszafordul és odaszól az elnöknek: -! Mondanék még valamit. — No csak ki vele! — Van nékem egy bátyám, száz esztendős, hogy az isten tartsa meg még sokáig, hát az próbálhat-e? — Hogyne. — Ha így van, hát e’hozom. Szavaljon majd áz is. — Hát az mennyit iszik? — kérdezi az egyik bizottsági tag. — Nem iszik az kérőm, csak — tejet. A bizottság tagjai várták a még idősebb, — a tejivórőneki jelentkezését, aki azonban távolmaradt a vizsgáról. Hát az igaz, hogy tej mellett szavazni, választani majdan nem lehet olyan kívánatos, mint például jó homoki mellett. A zsidó nőiegylet atanlja a gyermehhalaniliísíg ellan. Tarcsényi Imre dr., a szegedi gyermekmenhely igazgató főorvosa tegnap délután a zsidó nőegylet meghívására előadást tartott a hitközség helyiségében az anya- és csecsemővédelemről. Elmondotta, hogy 600 ezer gyermekkel kevesebb született Magyarországon 1915-ben, mint a megelőző esztendőben. A gyermekhalandóság ezzel szemben nagyobb volt ugyanez évben, mint azelőtt. Ha már a születések számát nem tudjuk szaporítani, — mondotta Turcsányi főorvos — legalább a halálozások számát csökkentsük. A gyermek halála az egész nemzetnek gyásza. A legtöbb gyermek a helytelen táplálás áldozata. Rá kell szorítani az anyákat, hogy maguk szoptassák gyermekeiket. A csaknem egyóráig tartó előadást a jelen volt hölgyközönség nagy érdekődéssel hallgatta. Az előadónak az elnök mondott köszönetét. Az előadáson megjelentek: özv. Riedl A Adolfné, Hevesi Adolfné, Moreno Károlyné, dr. Schreiber Fülöpné, Pataki Simonné, dr. Lőwinger Adolfné, dr. Balogh Béláné, Singer Jánosné, Schwarcz Emánuelné, Weitzenfeld Zsigmondné, Schäffer Vilmosné, Grossmann Mórné, Kádai Mórné, dr. Holló Samuné, dr. Arany Károlyné, Gerle Jenőné, Vincze Lipótié, Kőrös Albertné, özv. Berger Mórné, Pártos Lajosné, Kim Bertalanné, Sebestyén Józsefné, dr. Vass Ignácné, Dózsa Jakabné, Glücksthal Lajosné, dr. Reiner Mórné, Lindenfeld Bertalannél még többen. URANIA TELEFON 872. Szerdán és csütörtökön, március hó 1-én és 2-án: I 9 legjobbs amirikai dráma! Mocsár-Tháa. Dráma három fölvonásban és egy pompis kohózat: Robert mint Lohengrin. Vígjáték 3 fölvonásban. Előadások d. u. 5,7 és 9 órakor. Gyarmekjegyakonak az alak alőadánarcon évren vanak. n