Szeged és Vidéke, 1916. június (15. évfolyam, 127-150. szám)

1916-06-02 / 127. szám

1916 június 2 SZEGED ÉS VIDÉKE. A munkaközvetítés országos rendezése Közölte már a Szeged és Vidéke, hogy Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter a munkásközvetítés országos rendezése céljából ankétet hívott össze Budapestre, amelyen részt vettek a munkaadó- és munkásszervezetek, a városi hatóságok, kereskedelmi és iparkamarák és munkásbiztosító pénztárak. Az ankéten Szegedről Szalay József dr. rendőrfőkapitány, Tonelly Sándor iparkamarai titkár és Wimmer Fülöp vettek részt. Az értekezlet, amely három napig tartott, tegnap ért véget és ma érkezett haza Szalay József dr. rendőrfőkapitány, aki a következőket mondta: — Mindenekelőtt megállapodott az értekezlet abban, hogy a mezőgazdasági munkások és a rokkantak munkaközvetítését külön külön szerv végezze és a kettőt ne kapcsolják az ipari munkaközvetítésbe. Javasolja ellenben az értekezlet, hogy a tanoncok, fiatalkorúak, nők és gyermekek, valamint a cselédek munkaközvetítését az ipari munkaközvetítés keretében szervezzék. — Idegenkedtek a fölszólalók a sok hivatal fölállításától. A munkaközvetítés székhelyeiül valamennyien a kereskedelmi és iparkamarákat jelölték meg. Ezeken kívül csak azokban a városokban kívántak még munkaközvetítőket fölállítani, amelyek ipari szempontból gócpontjaiul szolgálnak az egész vidéknek. Általában azonban az a kívánság nyilvánult meg az értekezleten, hogy a munkaközvetítést a legegyszerűbb eljárással végezzék, a hivatalok mellé szervezendő ellenőrző bizottságokat a munkaadókra és a munkásokra való figyelemmel paritásos alapon szervezzék, végül, hogy munkásviszály esetén a munkaközvetítő neutrális tartozik lenni. Az ellenőrző bizottságba a hatóság és kamara képviselőin kívül az iparfelügyelőnek is helyet kell biztosítani. Ilyenformán a tizenhét magyar kamarai munkaközvetítő bizonyos autonómiát nyerne, de egymással közvetlenül érintkeznének, statisztikáikat és adataikat a lehető legsűrűbben közölnék egymással és csak az általuk föl nem dolgozható fölösleget bonyolíttatnák le a Budapesten fölállítandó központtal. Ez egyszersmind a munkapiac nyilvántartását is vezetné az egész országra kiterjedőleg és bizonyos mértékben az országban levő összes hatósági munkaközvetítőkne a feje lenne. A direktívákat azonban általában a kereskedelmi minisztérium adná a központnak is. Kifejezésre jutott az értekezleteken az a vélemény is, hogy szakszerűség szempontjából úgy a munkaadók, mint a munkásoknak szakszervezeti közvetítését tovább is fönn kell tartani, de a közvetítés a hatósági munkaközvetítőre is ráruházható. Az országos munkapiac áttekinthetősége céljából azonban úgy ezek, mint a hatósági munkaközvetítők közt az adatok közlése céljából szoros kapcsolatot kell létesíteni. Az elnöklő Vargha Gyula államtitkár kijelentette, hogy a minisztérium véglegesen nem foglal ugyan állást, de a végrehajtási rendelet elkészítésénél az elhangzott óhajokat respektálni fogják. Nagy megelégedéssel és elismeréssel vette tudomásul úgy a miniszter, mint az értekezlet, hogy a háború miatt létesített szegedi munkaközvetítő-központ a bizottságok és társadalmi adományokból csekély költséggel, egyszerű adminisztrációval és egy női alkalmazottal olyan eredményt ért el, hogy 1914 augusztus 1-től 1916. évi május hó végéig 7838 munkakereső közül 7621-et elhelyezett. A miniszterelnök a királynál. BÉCS, június 2. (Telefonjelentés.) Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel Bécsbe érkezett. Megérkezése után fogadta Bosner Ervin báró, a király személye körüli miniszternek látogatását, akivel hosszasabb beszélgetést folytatott. A miniszterelnök délben kihallgatáson jelent meg a királynál. Adakozzunk az elesett hősök özvegyei és árvái javára ! Hadsegélyező Hivatal főpénztára, Budapest, Képviselőház. i Pénzintézeti Központ megalakulása. BUDAPEST, június 1. A vidéki pénzintézetek képviselőinek jelenlétében, a pénzügyi vezérférfiak hatalmas érdeklődése mellett tartotta meg alakuló közgyűlését a Pénzintézeti Központ, a pénzügyminisztérium nagytermében. A közgyűlést Teleszky János pénzügyminiszter fél 12 órakor nyitotta meg nagyobb beszéd kíséretében . A pénzintézetek — úgymond — megértették hívó szózatomat, olyan időben, amikor az intézmény létrehozására a legnagyobb szükség volt. Életem legszebb művének és közhivatalnoki pályám legnagyobb eredményének tekintem a ma megalakuló Pénzintézeti Központot. Ez az intézmény mától fogva a magyar közgazdasági érdekek összességét képviseli az önök kezében és hivatva van megvalósítani a nagy pénzintézeti reformot. A miniszter a nagy éljenzéssel fogadott beszéd után melegen üdvözölte a megjelent horvát testvéreket és a nem magyarajkú pénzintézeti képviselőket. Bejelentette, hogy a király a központ elnökévé Schmidt József nyugalmazott államtitkárt nevezte ki, akit ebből az alkalomból a titkos tanácsosi méltósággal ruházott föl. Schmidt József elfoglalta az elnöki széket és hosszabb beszédben vázolta a programját, amelyet nagy ovációval fogadtak. A Pénzintézeti Központba 1261 pénzintézett lépett be 8445 szavazattal. A formalitások elintézése után az igazgatóság, felügyelő-bizottság és választmány tagjait választották meg. A harmadik kúriába az igazgatósági tagok sorába Szegedről Koós Elemért választották meg. A nagyváradi kórházi csalás: NAGYVÁRAD, június 1. A Strasser-per főtárgyalásának tegnapi napján elővezették az őrizet alatt levő tanukat. Megjelent Strasser is, akit Temesvárról kísértek át. Állandóan a feleségét nézi, aki azonban egyetlen tekintetet sem vet feléje, még akkor sem, amikor kivezetik. Megjelenik mint tanú Schatz Jakab dr., a temesvári csapatkórház helyettes főnöke is. Faragó védő a bűnvádi perrendtartás 15. §-ára hivatkozva kéri, hogy Sóst, a negyedrendű vádlottat a katonai bíróság elé állítsák, miután február 15-én csak a felülvizsgáló-bizottság mondotta ki alkalmatlannak, később azonban a szegedi kerületi felsőbb katonai hatóság e határozatot megsemmisítette és segédszolgálatra alkalmasnak minősítette. Kéri, hogy Sóst honvédkerületi bíróság elé állítsák. A bíróság tanácskozásra vonul vissza, amelynek végeztével elnök kihirdeti, hogy a bíróság saját illetékességét állapította meg. Faragó védő semmiségi panaszt jelent be. Elnök a tárgyalóterem karzatáról több kiskorú hallgatót eltávolíttat. Ezután Tóth Ida vasúti kezelőnőt hallgatják ki tanúként, aki Strasserre terhelő vallomást tesz. NAGYVÁRAD, június 2. (Telefonjelentés). A Strasser-féle kórházi élelmezési bűnpör mai tárgyalásának kezdete előtt megható jelenet játszódott le a törvényszék folyosóján. Strasser Aladárné két kisgyermeke reggel a törvényszéki folyosóra lopódzott és megbújt egy ajtóban. Mikor Strasserné a föltűzött szuronyú két börtönőr kíséretében megjelent a folyosón, hogy a tárgyalóterembe menjen, a két gyermek hangos kiáltozások közben anyjához szaladt. Strasserné görcsösen zokogva ölelte magához gyermekeit, majd félrefordított fejjel ment be a tárgyalóterembe. A mai tárgyaláson megjelent Avra főhadnagy és Strasser Aladár is, akit tisztek kísértek. Strasserné könynyes szemekkel nézett férjére, aki szomorúan nézett vissza az ajtóból, amikor eltávozott. Kihallgatták ma Schatz ezredorvost is Schatz tiszteletére egyébként tegnap este a csapatkórház orvosai a Rimanóczy étterem terraszán banketten jelentek meg német főtörzsorvos vezetésével. A mai tárgyalást délelőtt 9 órakor nyitotta meg az elnök és 12 órakor kihirdette, hogy fontos katonai és magas állami érdekekre való tekintettel a tárgyalás egész folyamáról kizárják a nyilvánosságot. Reklámadót, amely a lap késedelmes, vagy nem pontos kézbesítésére vonatkozik, szíveskedjék akár telefonon, akár levelezőlap útján hozzánk jelenteni. JUBILÁLT az Osztrák-Magyar Bank. Az Osztrák-Magyar Bank most ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. A monarkia közgazdasági életének e nevezetes eseményét Bécsben díszgyűlés keretében akarták megünnepelni, a háborúra való tekintettel azonban elmaradtak az ünnepélyes külsőségek. Május 31-én, a rendes főtanácsi ülés keretében emlékezett meg a jubileumról Popovics Sándor v. k. t. t., a bank kormányzója. Mai szervezetében tulajdonképpen még nem százesztendős az Osztrák- Magyar Bank. I. Ferenc császár és király pátense szerint mint „Osztrák Nemzeti Bank“ alakult meg 1816-ban. Később megváltoztak a monarkia államjogi viszonyai és 1878-ban a magyar törvényhozás döntött abban kérdésben, milyen feltételekkel működhet nálunk is a pénzintézet, amelynek addig Magyarországonnem volt jogi alapja. Hosszas tárgyalások után az 1878: XXV. törvénycikkben — és az annak megfelelő osztrák törvényben — kölcsönösen elismerték, hogy a monarkia mind a két államának joga van az önálló jegybank fölállítására. E jog elismerésével olyan szervezetet alapítottak meg, amelyben érvényesült a bankjegy és az intézet igazgatóságának egysége. Azóta ezzel a szervezettel működik a jegybank, bankjegykibocsátási szabadalmát tíz-tíz évenként megújítják. A napóleoni háborúk által tökéletesen megrontott államháztartás tette okvetlen szükségessé a bank megalapítását. Első tervezete Pillersdorf Xavér lovag osztrák miniszter munkája. Közel, 1060 millió forint bankjegy röpködött szerte szét, amelyeket az 181 Tiki császári pátens értékük egyötödére szállított le. Csakhamar újabb kibocsátások és újabb értékcsökkentések váltak szükségessé s ez államjegyek beváltásáról kellett végre gyökeresen gondoskodni : ez volt az osztrák nemzeti bank feladata. Érdekes, hogy az intézet első kormányzója magyar ember: Nemes Ádám gróf volt s utódai sorában — az akkor már osztrák-magyar bank élén — találjuk később Kautz Gyula dr.-t, aki 1892-ben neveztetett ki a bank kormányzójává. Magyar alkormányzói voltak Fest Imre, Madarassy Pál, Toepke Alfréd, Tarkovich József; helyettes kormányzói Horváth Elemér és Pfeiffer Mátyás. Már fönnállása első idejében szükségessé vált, hogy a bank Magyarországon fiókpénztárakat állítson föl, amelyek csak bankjegyeknek ércpénzre való beváltásával foglalkoztak. 1851. évben nyílt meg az első fiók, akkor még Pesten, míg 1878 októberben, amikor az Osztrák nemzeti bank osztrák-magyar bankká vált, megkezdte működését az intézet budapesti főintézete. Egymásután nyíltak fiókok Brassóban, Debrecenben, Temesvárott, Kolozsvárott, Szegeden, Aradon és a vidék több más városában. A szegedi bankfiók 1878-ban létesült. Mostani jeles főnöke Böhm Ferenc. Szerezetadományokat a frontra szállít a Hadsegélyező Hivatal Átvételi különítménye Budapest, IV., Váci utca 36. szám.