Szeged és Vidéke, 1916. június (15. évfolyam, 127-150. szám)

1916-06-02 / 127. szám

1916 június 2 SZEGED ÉS VIDÉKE. A munkaközvetítés országos rendezése Közölte már a Szeged és Vidéke, hogy Harkányi János báró kereske­delemügyi miniszter a munkásköz­­vetítés országos rendezése céljából ankétet hívott össze Budapestre, amelyen részt vettek a munkaadó- és munkás­szervezetek, a városi ható­ságok, kereskedelmi és iparkamarák és munkásbiztosító pénztárak. Az ankéten Szegedről Szalay József dr. rendőrfőkapitány, Tonelly Sándor iparkamarai titkár és Wimmer Fülöp vettek részt. Az értekezlet, amely három napig tartott, tegnap ért vé­get és ma érkezett haza Szalay Jó­zsef dr. rendőrfőkapitány, aki a következőket mondta: — Mindenekelőtt megállapodott az értekezlet abban, hogy a mező­­gazdasági munkások és a rokkantak munkaközvetítését külön külön szerv végezze és a kettőt ne kapcsolják az ipari munkaközvetítésbe. Java­solja ellenben az értekezlet, hogy a tanoncok, fiatalkorúak, nők és gyer­mekek, valamint a cselédek munka­közvetítését az ipari munkaközvetí­­tés keretében szervezzék. — Idegenkedtek a fölszólalók a sok hivatal fölállításától. A munka­közvetítés székhelyeiül valamennyien a kereskedelmi és iparkamarákat je­lölték meg. Ezeken kívül csak azok­ban a városokban kívántak még munkaközvetítőket fölállítani, amelyek ipari szempontból gócpontjaiul szol­gálnak az egész vidéknek. Általában azonban az a kívánság nyilvánult meg az értekezleten, hogy a munka­közvetítést a legegyszerűbb eljárás­sal végezzék, a hivatalok mellé szer­vezendő ellenőrző bizottságokat a munkaadókra és a munkásokra való figyelemmel paritásos alapon szer­vezzék, végül, hogy munkásviszály esetén a munkaközvetítő neutrális tartozik lenni. Az ellenőrző bizott­ságba a hatóság és kamara képvi­selőin kívül az iparfelügyelőnek is helyet kell biztosítani. Ilyenformán a tizenhét magyar kamarai munka­közvetítő bizonyos autonómiát nyerne, de egymással közvetlenül érintkez­nének, statisztikáikat és adataikat a lehető legsűrűbben közölnék egy­mással és csak az általuk föl nem dolgozható fölösleget bonyolíttatnák le a Budapesten fölállítandó köz­ponttal. Ez egyszersmind a munka­piac nyilvántartását is vezetné az egész országra kiterjedőleg és bizo­nyos mértékben az országban levő összes hatósági munkaközvetítőkn­e a feje lenne. A direktívákat azonban általában a kereskedelmi miniszté­rium adná a központnak is.­­ Kifejezésre jutott az értekez­leteken az a vélemény is, hogy szakszerűség szempontjából úgy a munkaadók, mint a munkásoknak szakszervezeti közvetítését tovább is fönn kell tartani, de a közvetítés a hatósági munkaközvetítőre is rá­ruházható. Az országos munkapiac áttekinthetősége céljából azonban úgy ezek, mint a hatósági munka­közvetítők közt az adatok közlése céljából szoros kapcsolatot kell létesíteni.­­ Az elnöklő Vargha Gyula ál­lamtitkár kijelentette, hogy a mi­nisztérium véglegesen nem foglal ugyan állást, de a végrehajtási ren­delet elkészítésénél az elhangzott óhajokat respektálni fogják.­­ Nagy megelégedéssel és el­ismeréssel vette tudomásul úgy a miniszter, mint az értekezlet, hogy a háború miatt létesített szegedi munkaközvetítő-központ a bizottsá­gok és társadalmi adományokból csekély költséggel, egyszerű admi­nisztrációval és egy női alkalmazot­tal olyan eredményt ért el, hogy 1914 augusztus 1-től 1916. évi május hó végéig 7838 munkakereső közül 7621-et elhelyezett. A miniszterelnök a királynál. BÉCS, június 2. (Telefon­jelentés.) Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel Bécsbe érkezett. Megérkezése után fo­gadta Bosner Ervin báró, a király személye körüli miniszter­nek látogatását, akivel hossza­sabb beszélgetést folytatott. A miniszterelnök délben kihallga­táson jelent meg a királynál. Adakozzunk az elesett hő­sök özvegyei és árvái ja­vára ! Hadsegélyező Hivatal fő­pénztára, Budapest, Képviselőház. i Pénzintézeti Központ megalakulása. BUDAPEST, június 1. A vidéki pénzintézetek képviselőinek jelenlété­ben, a pénzügyi vezérférfiak hatalmas érdeklődése mellett tartotta meg ala­kuló közgyűlését a Pénzintézeti Köz­pont, a pénzügyminisztérium nagy­termében. A közgyűlést Teleszky János pénzügyminiszter fél 12 órakor nyitotta meg nagyobb beszéd kísé­retében . A pénzintézetek — úgymond — megértették hívó szózatomat, olyan időben, amikor az intézmény létre­hozására a legnagyobb szükség volt. Életem legszebb művének és közhi­vatalnoki pályám legnagyobb ered­ményének tekintem a ma megalakuló Pénzintézeti Központot. Ez az intéz­mény mától fogva a magyar közgaz­dasági érdekek összességét képviseli az önök kezében­ és hivatva van megvalósítani a nagy pénzintézeti reformot. A miniszter a nagy éljenzéssel fo­gadott beszéd után melegen üdvö­zölte a megjelent horvát testvéreket és a nem magyarajkú pénzintézeti képviselőket. Bejelentette, hogy a király a központ elnökévé Schmidt József nyugalmazott államtitkárt ne­vezte ki, akit ebből az alkalomból a titkos tanácsosi méltósággal ruházott föl. Schmidt József elfoglalta az el­nöki széket és hosszabb beszédben vázolta a programját, amelyet nagy ovációval fogadtak. A Pénzintézeti Központba 1261 pénzintézett lépett be 8445 szavazattal. A formalitások elintézése után az igazgatóság, fel­­ügyelő-bizottság és választmány tag­jait választották meg. A harmadik kúriába az igazgatósági tagok sorába Szegedről Koós Elemért választották meg. A nagyváradi kórházi csalás: NAGYVÁRAD, június 1. A Stras­ser-per főtárgyalásának tegnapi nap­ján elővezették az őrizet alatt levő tanukat. Megjelent Strasser is, akit Temesvárról kísértek át. Állandóan a feleségét nézi, aki azonban egyet­len tekintetet sem vet feléje, még akkor sem, amikor kivezetik. Meg­jelenik mint tanú Schatz Jakab dr., a temesvári csapatkórház helyettes főnöke is. Faragó védő a bűnvádi perrendtartás 15. §-ára hivatkozva kéri, hogy Sóst, a negyedrendű vád­lottat a katonai bíróság elé állítsák, miután február 15-én csak a felül­­vizsgáló-bizottság mondotta ki alkal­matlannak, később azonban a szegedi kerületi felsőbb katonai hatóság e határozatot megsemmisítette és segéd­szolgálatra alkalmasnak minősítette. Kéri, hogy Sóst honvédkerületi bíró­ság elé állítsák. A bíróság tanács­kozásra vonul vissza, amelynek vé­geztével elnök kihirdeti, hogy a bíróság saját illetékességét állapította meg. Faragó védő semmiségi panaszt jelent be. Elnök a tárgyalóterem karzatáról több kiskorú hallgatót el­távolíttat. Ezután Tóth Ida vasúti kezelőnőt hallgatják ki tanúként, aki Strasserre terhelő vallomást tesz. NAGYVÁRAD, június 2. (Telefon­jelentés). A Strasser-féle kórházi élelmezési bűnpör mai tárgyalásá­nak kezdete előtt megható jelenet játszódott le a törvényszék folyosó­ján. Strasser Aladárné két kis­gyer­meke reggel a törvényszéki folyosóra lopódzott és megbújt egy ajtóban. Mikor Strasserné a föltűzött szu­­ronyú két börtönőr kíséretében meg­jelent a folyosón, hogy a tárgyaló­terembe menjen, a két gyermek hangos kiáltozások közben anyjához szaladt. Strasserné görcsösen zo­kogva ölelte magához gyermekeit, majd félrefordított fejjel ment be a tárgyalóterembe. A mai tárgyaláson megjelent Avra főhadnagy és Strasser Aladár is, akit tisztek kísértek. Strasserné köny­­nyes szemekkel nézett férjére, aki szomorúan nézett vissza az ajtóból, amikor eltávozott. Kihallgatták ma Schatz ezred­­orvost is Schatz tiszteletére egyéb­ként tegnap este a csapatkórház orvosai a Rimanóczy étterem ter­­raszán banketten jelentek meg német főtörzsorvos vezetésével. A mai tárgyalást délelőtt 9 órakor nyitotta meg az elnök és 12 órakor kihirdette, hogy fontos katonai és magas állami érdekekre való tekin­tettel a tárgyalás egész folyamáról kizárják a nyilvánosságot. Rekláma­dót, amely a lap késedelmes, vagy nem pontos kézbesítésére vonatkozik, szíveskedjék akár telefonon, akár levelező­lap útján hozzánk jelenteni. JUBILÁLT az Osztrák­-Magyar­ Bank­. Az Osztrák-Magyar Bank most ünnepelte fennállásának századik év­fordulóját. A monarkia közgazdasági életének e nevezetes eseményét Bécs­­ben díszgyűlés keretében akarták megünnepelni, a háborúra való tekin­tettel azonban elmaradtak az ünne­pélyes külsőségek. Május 31-én, a rendes főtanácsi ülés keretében em­lékezett meg a jubileumról Popovics Sándor v. k. t. t., a bank kormány­zója. Mai szervezetében tulajdonképpen még nem százesztendős az Osztrák- Magyar Bank. I. Ferenc császár és király pátense szerint mint „Osztrák Nemzeti Bank“ alakult meg 1816-ban. Később megváltoztak a monarkia államjogi viszonyai és 1878-ban a magyar törvényhozás döntött abban kérdésben, milyen feltételekkel mű­ködhet nálunk is a pénzintézet, amelynek addig Magyarországon­­nem volt jogi alapja. Hosszas tár­gyalások után az 1878: XXV. törvény­cikkben — és az annak megfelelő osztrák törvényben — kölcsönösen el­ismerték, hogy a monarkia mind a két államának joga van az önálló jegybank fölállítására. E jog elisme­résével olyan szervezetet alapítottak meg, amelyben érvényesült a bank­jegy és az intézet igazgatóságának egysége. Azóta ezzel a szervezettel működik a jegybank, bankjegyki­bocsátási szabadalmát tíz-tíz éven­ként megújítják. A napóleoni háborúk által tökéle­tesen megrontott államháztartás tette okvetlen szükségessé a bank meg­alapítását. Első tervezete Pillersdorf Xavér lovag osztrák miniszter mun­kája. Közel, 1060 millió forint bank­jegy röpködött szerte szét, amelye­ket az 181 Tiki császári pátens ér­tékük egyötödére szállított le. Csak­hamar újabb kibocsátások és újabb értékcsökkentések váltak szüksé­gessé s ez államjegyek beváltásáról kellett végre gyökeresen gondos­kodni : ez volt az osztrák nemzeti bank feladata. Érdekes, hogy az intézet első kormányzója magyar ember: Nemes Ádám gróf volt s utódai sorában — az akkor már osztrák-magyar bank élén — talál­juk később Kautz Gyula dr.-t, aki 1892-ben neveztetett ki a bank kor­mányzójává. Magyar alkormányzói voltak Fest Imre, Madarassy Pál, Toepke Alfréd, Tarkovich József; helyettes­ kormányzói Horváth Ele­mér és Pfeiffer Mátyás.­­ Már fönn­állása első idejében szükségessé vált, hogy a bank Magyarországon fiókpénztárakat állítson föl, amelyek csak bankjegyeknek ércpénzre való beváltásával foglalkoztak. 1851. év­ben nyílt meg az első fiók, akkor még Pesten, míg 1878 októberben, amikor az Osztrák nemzeti bank osztrák-magyar bankká vált, meg­kezdte működését az intézet buda­pesti főintézete. Egymásután nyíltak fiókok Brassóban, Debrecenben, Te­­mesvárott, Kolozsvárott, Szegeden, Aradon és a vidék több más váro­sában. A szegedi bankfiók 1878-ban létesült. Mostani jeles főnöke Böhm Ferenc. Szerezetadományokat a frontra szállít a Had­­segélyező Hivatal Átvételi különítménye Budapest, IV., Váci­ utca 36. szám.

Next