Szeged és Vidéke, 1916. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

1916-11-02 / 255. szám

4 Wilson nagy beszéde. Amerika háborús jövedelme. — Sejtélyes nyilatkozata a semlegesség végéről. NEW YORK, november 1. Wilson elnök Cincinnatiban beszédet mon­dott, amelyben csaknem kizárólago­san arról beszélt, hogy milyen vi­szonyban lesz Amerika a többi állam­mal a háború után. A beszéd fon­tosabb részt a Wolff-ügynökség tudósítójának szikratávirata szerint így hangzik: — Hallotta-e valaha valaki, hogy miből keletkezett a jelenlegi háború ? Ha igen, szeretném, ha ezt közölné. Mert amennyire én látom, senki sem tudja. Nem egy egyes körülmény idézte elő a háborút, hanem minden együtt. Európában kölcsönös gyanú kerekedett fölül. Az egyes kormá­nyok kölcsönösen gyanúsították egymást, hogy ez vagy amaz mit szándékozik tenni. Szövetségek és megállapodások jöttek létre, az intri­kák és kémkedési rendszerek bo­nyolult összevisszasága, amely egész bizonyosan behálózta az Óceánon túl lakó népcsaládokat. Gondoljuk csak meg, hogyha a jelenlegi háború után előbb vagy utóbb ismét kiütne egy ilyen háború és hogy ez az utolsó "háború, amely a világot át­járja és amelytől az Egyesült­ Álla­mok távol tudták magukat tartani. Azért mondom ezt, mert azt hiszem, hogy a semlegességnek vége. Nem mintha kívánnám, hogy így legyen, hanem mert nézetem szerint ez a háború most olyan arányokat öltött, amely a semleges államok állását előbb-utóbb még elviselhetetlené teszi. Éppen úgy, ahogy a semlegesség számomra lehetetlen volna, ha olyan közösségben élnék, amelyben min­denkinek erőszakkal kell védenie jogait, úgy­hogy szomszédaimhoz kellene fordulnom és azt mondanom: így nem mehet a dolog tovább! Tö­mörülni akarunk és gondoskodni arról, hogy senki sem zavarhassa meg többé a békét. Ez a kezdete volna a társadalmi alakulásnak. — A nemzetek társadalma még nincsen meg, de kell, hogy a nem­zetek társadalmát létrehozzuk. Nem hirtelen, nem makacssággal és nem egy ennek a követelésnek adott ellenséges nyomatékkal, hanem a kor követelményére adott utalással. A Föld népeinek tömörülniök kell és ezt kell mondaniuk. Ezentúl senki sem maradhat semleges, ha arról van szó, hogy a világbékét megzavarják olyan indító okból, amelyet a világ közvéleménye nem ismerhet el. Hadd zavartassák meg a világbéke, ha az emberiség alap­vető jogairól van szó, de ne zavar­tassák meg bármi más dologért, amit csak elgondolni tudott. Ame­rika hivatása az, hogy legalább egyetlen kormányban megtestesül­­j­­enek az­­emberiség alapvető jogai.­­ Amerikának ennélfogva, mint a nép­­j család tagjának, készen kell lennie­­ arra, hogy egész erkölcsi és fizikai erejét ezeknek a jogoknak az egész­­ földkerekségen való biztosítása érde­­­­kében latba vesse. Cincinnatiban való jelenléte alatt ■ Wilsont igen sok oldalról ezekkel a­­ szavakkal: „A békét akarjuk"– üdvö­­­­zölték. I Aki munkást akar, talafonáljon a MankaközTotitö IpturkaMaJU 7S8­. SZEGED és V­DÉKE, 1916 november 2 Kicsit fut a szegénylánsr!l Frankl Antal törvényhatósági bi­­zotttsági tag a következő indítványt adta be a tanácshoz a novemberi közgyűlésre: A mai rettenetes és nehéz megél­hetési viszonyok közepette városunk szegényebb lakossága méltán nézhet a legnagyobb aggodalommal a közelgő tér elé. A tüzelőanyag mérhetetlen drágasága alig fogja lehetővé tenni, hog­y fűtőanyagát a legszű­kösebben is beszerezhesse, hogy magának és családjának meleg otthont teremthes­sen. Gondoskodnunk kell tehát a tő­lünk telhető módon, hogy ez irányban is támogassuk a szegényebb lakos­ságot. A háború előtti időkben a város tulajdonát képező összes fák rend­szeresen megny­esettek és a levágott ágak, gályák stb. eladattak. A háború tartama alatt a fák megnyesése el­maradt, miáltal dusabb hajtások nőt­tek s igy a levágandó faanyag is lé­nyegesen megszaporodott. A legindokoltabb lenne tehát a fák mielőbbi megnyesése, sőt a kipusz­tult fák teljes kiirtása, miáltal szá­mottevő mennyiségű olcsó tüzelőfát nyerve, azt városunk szegény lakos­ságának rendelkezésére lehetne bo­csátani. Hogy a költség minél kisebb legyen, a munkát lehetőleg orosz foglyokkal kellene végeztetni oly módon, hogy a levágott fákat fölap­rózva és kötegekbe rakva, város­­részenkint összegyűjteni s onnan a legolcsóbban, sőt teljesen ingyen is, a jelentkező szegényebb lakosság között kiosztani. Mivel indítványom a segítségre szoruló embertársaink nyomorának enyhítését célozza, tisztelettel kérem a tek. Közgyűlést, hogy indítványo­mat elfogadni és­ a tek. Tanácsot en­nek végrehajtására utasítani szíves­kedjék. Az idítványnyal legközelebbi ülé­sén foglalkozik a tanács. urAnia TELEFON B72. Ma, csütörtökön: Szenációk m­űsora Stuart Webbs ES első kalandja.­­ Az amatőr. Detektivkolaédia öt fölvo­násban. Biank Ml: A vészvonat. Amerikai dráma három föl­­­­vonásban. —­ilasufi katasztnifa a fild­en. I Elftadá­tok d­. u. 5, 7 és 9 órakor. Gyerenttkiegyak csak az első előadásokon érvényesek. i­ Hogyan tiltották ki Münchenből Mattasich Gézát? Mattasich Gézát, Lujza belga ki­rályi hercegnő lovagját, aki néhány hete Budapesten tartózkodik, a rend­őrség felügyelet alatt tartja. A her­cegnő viszont Münchenből nem tá­­vozhatik. Akik esztendők óta azon igyekeztek, hogy a hercegnőt Matta­­sichtól elválasszák, úgy gondolják, hogy ezzel az elválasztás most sike­rült. A hercegnő regényének tehát új fázisa kezdődik. Mattasich pedig, akit a sors ilyen szomorúan állított be egy szenzáció kellő közepébe, Buda­pesten a Dunapalota-szállóban lakik, a negyedik emeleten levő 102. számú szobában, csendes visszavonultság­­ban. Ügyéről, amely újabban ismét rendkívül változatos és kalandokban gazdag, ügyvédje, Visontai Soma dr. udvari tanácsos, a következő föl­­világosítást adta: — A budapesti rendőrség maga­tartása Mattasich Gézával szemben, nyilván összefüggésben áll véden­cemnek Münchenből történt kiutasí­tásával. Mattasich Münchenben való legutóbbi tartózkodása alkalmával idézést kapott az ottani rendőr­­főnökségre. Itt tudatták vele, hogy Bajorországot és Németország terü­letét el kell hagynia. Két titkos rendőr kísérte ezután a határig. Salzburgba való megérkezése után kézbesítették neki a müncheni rendőrfőnök végzését, amely így hangzik: „Van szerencsém Önnel tudatni, hogy a német birodalom határai ön előtt a háború tartamára zárva maradnak.“ — Salzburgból Mattasich Bécsbe utazott, de már néhány nappal megérkezése után a rendőrségre idézték, ahol tudatták vele, hogy Ausztriából ki van tiltva. Négy héttel ezelőtt érkezett meg Buda­pestre. Itt is nyomban a rendőr­ségre invitálták, Andréka Károly rendőrkapitány elé. A kapitány részletesen kihallgatta Mattasichot múltja s a hercegnőhöz való vi­szonya dolgában s megkérdezte legközelebbi terveiről. Mattasich minden kérdésre részletes fölvilágo­­sitást adott. Kijelentéseit jegyző­könyvbe vették. Védencemet én is elkísértem Andréka kapitány elé. A jegyzőkönyv fölvétele után kijelen­tettem, hogy elvállalom Mattasichért az erkölcsi kezességet. Erre Andréka kapitány azt a határozatot hozta, hogy Mattasichnak nem szabad el­hagynia a magyar fővárost, ahol politikai felügyelet alá helyezik. Minden lakásváltozást nyomban be kell jelentenie. Az összes többi in­tézkedésekről, amelyek rendőri fel­­ügyelet alatt álló emberekkel szem­ben szokásosak, eltekintettek.­­ Néhány hónappal ezelőtt, ami­kor Lujza hercegnő Bécsben tartóz­kodott, Qorup báró rendőrfőnök figyelmeztette arra, hogy illetékes helyen azt tartanák a leghelyesebb­nek, ha nyomban elhagyná nem­csak az osztrák fővárost, de egész Ausztriát. A hercegnő hivatkozott arra, hogy magyar állampolgár­­ kijelentette, hogy Magyarországon akar letelepedni. Erre Gorup báró azt felelte, hogy ez sem lehetséges, mert ebben a tekintetben megállapo­dás történt a magyar és az osztrák kormány között. — Erre a hercegnő megbízásából Tisza István gróf miniszterelnök­höz fordultam, akinek átadtam a hercegnő sajátkezű levelét. A mi­niszterelnök nyomban érintkezésbe lépett Sándor János belügyminisz­terrel, aki viszont Némethy állam­titkárral beszélte meg az ügyet. Azután tudatta, hogy a hercegnő valóban magyar állampolgár, így senki sem tagadhatja meg tőle azt a jogot, hogy itt letelepedjék és az én belátásomra bízták, hogy a hercegnő hol fog letelepedni. Erre Bécsbe utaztam, ahol tárgyaltam Tschirszky gróf nagykövettel, aki néhány nap múlva arról értesített, hogy a hercegnő müncheni tartóz­kodása ellen senkinek sincs kifo­gása. Az utóbbi időben a hercegnő családja részéről ismételten történtek egyezkedési kísérletek. Az utóbbi hetekben Troll igazságügyi tanácsos ezekben az ügyekben járt és hosszasan tárgyalt velem. A her­cegnő családja ugyanis azon a né­zeten van, hogy a hercegnő állandó müncheni tartózkodásával eddigi környezetétől való elválása megtör­tént. A közeli napokban egyébként Münchenbe utazom, hogy ott to­vább tárgyaljak. A rendőrség Mattasich Géza ügyé­ről következő nyilatkozatot adta: — Nem áll az, hogy Mattasich Gézát Budapestre internálták. Mat­tasich utazhatik ahová akar, mozgási szabadsága nincsen korlátozva, de be kell jelentenie, hogy hová akar utazni. Az a kikötés, hogy minden politikai és hadászati érdektől tel­jesen távol kell magát tartania, csak arra vonatkozik, hogy nem szabad botrányokat rendeznie s nem szabad magát előretolnia a közszereplés színterére, mert az ilyen szereplés sérthetné a hadi érdekeket. Thun Ferenc herceg halála. BÉCS, november 1. Hohensteini Thun Ferenc herceg tegnap reggel 6 órakor meghalt. Thun herceg az osztrák politikai életben nevezetes szerepet játszott, de a kiegyezés kérdésében megbukott és erre el­ment Csehországba helytartónak, hogy ott nagy befolyásával a zilált viszonyokat rendezze. Fáradozása, amely arra irányult, hogy a németek és csehek között végre megteremtse a kiegyezést, nem járt eredménnyel, a cseh tartománygyűlést nem tudta munkaképessé tenni. Csehbarát po­litikáját a háború folyamán bekövet­kezett események nem igazolták s ezért távozott állásából, a birtokára vonult vissza. Itt lett súlyos beteg, amikor a Stürgkh gróf elleni gyilkos merényletről értesült s a leggondo­sabb orvosi kezelés sem tudta meg­menteni az életnek, több napi nehéz halálküzdelem után tegnap reggelre meghalt. IBSHEI Szánfij LaJOS gipferaMMn Korzó-mozi háza, Városháza melett istál Rákóczi lovasszobrával szemben, TSA varrótépek, eredeti drezdai német gyártmányok, kerék­­párok. Pathéfo­­nok, gramofonok, lemezek, gummik és föl-­szerelési cikkek meglepő dlöngös árban kaphatók.

Next