Szeged és Vidéke, 1916. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
1916-11-02 / 255. szám
4 Wilson nagy beszéde. Amerika háborús jövedelme. — Sejtélyes nyilatkozata a semlegesség végéről. NEW YORK, november 1. Wilson elnök Cincinnatiban beszédet mondott, amelyben csaknem kizárólagosan arról beszélt, hogy milyen viszonyban lesz Amerika a többi állammal a háború után. A beszéd fontosabb részt a Wolff-ügynökség tudósítójának szikratávirata szerint így hangzik: — Hallotta-e valaha valaki, hogy miből keletkezett a jelenlegi háború ? Ha igen, szeretném, ha ezt közölné. Mert amennyire én látom, senki sem tudja. Nem egy egyes körülmény idézte elő a háborút, hanem minden együtt. Európában kölcsönös gyanú kerekedett fölül. Az egyes kormányok kölcsönösen gyanúsították egymást, hogy ez vagy amaz mit szándékozik tenni. Szövetségek és megállapodások jöttek létre, az intrikák és kémkedési rendszerek bonyolult összevisszasága, amely egész bizonyosan behálózta az Óceánon túl lakó népcsaládokat. Gondoljuk csak meg, hogyha a jelenlegi háború után előbb vagy utóbb ismét kiütne egy ilyen háború és hogy ez az utolsó "háború, amely a világot átjárja és amelytől az Egyesült Államok távol tudták magukat tartani. Azért mondom ezt, mert azt hiszem, hogy a semlegességnek vége. Nem mintha kívánnám, hogy így legyen, hanem mert nézetem szerint ez a háború most olyan arányokat öltött, amely a semleges államok állását előbb-utóbb még elviselhetetlené teszi. Éppen úgy, ahogy a semlegesség számomra lehetetlen volna, ha olyan közösségben élnék, amelyben mindenkinek erőszakkal kell védenie jogait, úgyhogy szomszédaimhoz kellene fordulnom és azt mondanom: így nem mehet a dolog tovább! Tömörülni akarunk és gondoskodni arról, hogy senki sem zavarhassa meg többé a békét. Ez a kezdete volna a társadalmi alakulásnak. — A nemzetek társadalma még nincsen meg, de kell, hogy a nemzetek társadalmát létrehozzuk. Nem hirtelen, nem makacssággal és nem egy ennek a követelésnek adott ellenséges nyomatékkal, hanem a kor követelményére adott utalással. A Föld népeinek tömörülniök kell és ezt kell mondaniuk. Ezentúl senki sem maradhat semleges, ha arról van szó, hogy a világbékét megzavarják olyan indító okból, amelyet a világ közvéleménye nem ismerhet el. Hadd zavartassák meg a világbéke, ha az emberiség alapvető jogairól van szó, de ne zavartassák meg bármi más dologért, amit csak elgondolni tudott. Amerika hivatása az, hogy legalább egyetlen kormányban megtestesüljenek azemberiség alapvető jogai. Amerikának ennélfogva, mint a népj család tagjának, készen kell lennie arra, hogy egész erkölcsi és fizikai erejét ezeknek a jogoknak az egész földkerekségen való biztosítása érdekében latba vesse. Cincinnatiban való jelenléte alatt ■ Wilsont igen sok oldalról ezekkel a szavakkal: „A békét akarjuk"– üdvözölték. I Aki munkást akar, talafonáljon a MankaközTotitö IpturkaMaJU 7S8. SZEGED és VDÉKE, 1916 november 2 Kicsit fut a szegénylánsr!l Frankl Antal törvényhatósági bizotttsági tag a következő indítványt adta be a tanácshoz a novemberi közgyűlésre: A mai rettenetes és nehéz megélhetési viszonyok közepette városunk szegényebb lakossága méltán nézhet a legnagyobb aggodalommal a közelgő tér elé. A tüzelőanyag mérhetetlen drágasága alig fogja lehetővé tenni, hogy fűtőanyagát a legszűkösebben is beszerezhesse, hogy magának és családjának meleg otthont teremthessen. Gondoskodnunk kell tehát a tőlünk telhető módon, hogy ez irányban is támogassuk a szegényebb lakosságot. A háború előtti időkben a város tulajdonát képező összes fák rendszeresen megnyesettek és a levágott ágak, gályák stb. eladattak. A háború tartama alatt a fák megnyesése elmaradt, miáltal dusabb hajtások nőttek s igy a levágandó faanyag is lényegesen megszaporodott. A legindokoltabb lenne tehát a fák mielőbbi megnyesése, sőt a kipusztult fák teljes kiirtása, miáltal számottevő mennyiségű olcsó tüzelőfát nyerve, azt városunk szegény lakosságának rendelkezésére lehetne bocsátani. Hogy a költség minél kisebb legyen, a munkát lehetőleg orosz foglyokkal kellene végeztetni oly módon, hogy a levágott fákat fölaprózva és kötegekbe rakva, városrészenkint összegyűjteni s onnan a legolcsóbban, sőt teljesen ingyen is, a jelentkező szegényebb lakosság között kiosztani. Mivel indítványom a segítségre szoruló embertársaink nyomorának enyhítését célozza, tisztelettel kérem a tek. Közgyűlést, hogy indítványomat elfogadni és a tek. Tanácsot ennek végrehajtására utasítani szíveskedjék. Az idítványnyal legközelebbi ülésén foglalkozik a tanács. urAnia TELEFON B72. Ma, csütörtökön: Szenációk műsora Stuart Webbs ES első kalandja. Az amatőr. Detektivkolaédia öt fölvonásban. Biank Ml: A vészvonat. Amerikai dráma három fölvonásban. —ilasufi katasztnifa a filden. I Elftadátok d. u. 5, 7 és 9 órakor. Gyerenttkiegyak csak az első előadásokon érvényesek. i Hogyan tiltották ki Münchenből Mattasich Gézát? Mattasich Gézát, Lujza belga királyi hercegnő lovagját, aki néhány hete Budapesten tartózkodik, a rendőrség felügyelet alatt tartja. A hercegnő viszont Münchenből nem távozhatik. Akik esztendők óta azon igyekeztek, hogy a hercegnőt Mattasichtól elválasszák, úgy gondolják, hogy ezzel az elválasztás most sikerült. A hercegnő regényének tehát új fázisa kezdődik. Mattasich pedig, akit a sors ilyen szomorúan állított be egy szenzáció kellő közepébe, Budapesten a Dunapalota-szállóban lakik, a negyedik emeleten levő 102. számú szobában, csendes visszavonultságban. Ügyéről, amely újabban ismét rendkívül változatos és kalandokban gazdag, ügyvédje, Visontai Soma dr. udvari tanácsos, a következő fölvilágosítást adta: — A budapesti rendőrség magatartása Mattasich Gézával szemben, nyilván összefüggésben áll védencemnek Münchenből történt kiutasításával. Mattasich Münchenben való legutóbbi tartózkodása alkalmával idézést kapott az ottani rendőrfőnökségre. Itt tudatták vele, hogy Bajorországot és Németország területét el kell hagynia. Két titkos rendőr kísérte ezután a határig. Salzburgba való megérkezése után kézbesítették neki a müncheni rendőrfőnök végzését, amely így hangzik: „Van szerencsém Önnel tudatni, hogy a német birodalom határai ön előtt a háború tartamára zárva maradnak.“ — Salzburgból Mattasich Bécsbe utazott, de már néhány nappal megérkezése után a rendőrségre idézték, ahol tudatták vele, hogy Ausztriából ki van tiltva. Négy héttel ezelőtt érkezett meg Budapestre. Itt is nyomban a rendőrségre invitálták, Andréka Károly rendőrkapitány elé. A kapitány részletesen kihallgatta Mattasichot múltja s a hercegnőhöz való viszonya dolgában s megkérdezte legközelebbi terveiről. Mattasich minden kérdésre részletes fölvilágositást adott. Kijelentéseit jegyzőkönyvbe vették. Védencemet én is elkísértem Andréka kapitány elé. A jegyzőkönyv fölvétele után kijelentettem, hogy elvállalom Mattasichért az erkölcsi kezességet. Erre Andréka kapitány azt a határozatot hozta, hogy Mattasichnak nem szabad elhagynia a magyar fővárost, ahol politikai felügyelet alá helyezik. Minden lakásváltozást nyomban be kell jelentenie. Az összes többi intézkedésekről, amelyek rendőri felügyelet alatt álló emberekkel szemben szokásosak, eltekintettek. Néhány hónappal ezelőtt, amikor Lujza hercegnő Bécsben tartózkodott, Qorup báró rendőrfőnök figyelmeztette arra, hogy illetékes helyen azt tartanák a leghelyesebbnek, ha nyomban elhagyná nemcsak az osztrák fővárost, de egész Ausztriát. A hercegnő hivatkozott arra, hogy magyar állampolgár kijelentette, hogy Magyarországon akar letelepedni. Erre Gorup báró azt felelte, hogy ez sem lehetséges, mert ebben a tekintetben megállapodás történt a magyar és az osztrák kormány között. — Erre a hercegnő megbízásából Tisza István gróf miniszterelnökhöz fordultam, akinek átadtam a hercegnő sajátkezű levelét. A miniszterelnök nyomban érintkezésbe lépett Sándor János belügyminiszterrel, aki viszont Némethy államtitkárral beszélte meg az ügyet. Azután tudatta, hogy a hercegnő valóban magyar állampolgár, így senki sem tagadhatja meg tőle azt a jogot, hogy itt letelepedjék és az én belátásomra bízták, hogy a hercegnő hol fog letelepedni. Erre Bécsbe utaztam, ahol tárgyaltam Tschirszky gróf nagykövettel, aki néhány nap múlva arról értesített, hogy a hercegnő müncheni tartózkodása ellen senkinek sincs kifogása. Az utóbbi időben a hercegnő családja részéről ismételten történtek egyezkedési kísérletek. Az utóbbi hetekben Troll igazságügyi tanácsos ezekben az ügyekben járt és hosszasan tárgyalt velem. A hercegnő családja ugyanis azon a nézeten van, hogy a hercegnő állandó müncheni tartózkodásával eddigi környezetétől való elválása megtörtént. A közeli napokban egyébként Münchenbe utazom, hogy ott tovább tárgyaljak. A rendőrség Mattasich Géza ügyéről következő nyilatkozatot adta: — Nem áll az, hogy Mattasich Gézát Budapestre internálták. Mattasich utazhatik ahová akar, mozgási szabadsága nincsen korlátozva, de be kell jelentenie, hogy hová akar utazni. Az a kikötés, hogy minden politikai és hadászati érdektől teljesen távol kell magát tartania, csak arra vonatkozik, hogy nem szabad botrányokat rendeznie s nem szabad magát előretolnia a közszereplés színterére, mert az ilyen szereplés sérthetné a hadi érdekeket. Thun Ferenc herceg halála. BÉCS, november 1. Hohensteini Thun Ferenc herceg tegnap reggel 6 órakor meghalt. Thun herceg az osztrák politikai életben nevezetes szerepet játszott, de a kiegyezés kérdésében megbukott és erre elment Csehországba helytartónak, hogy ott nagy befolyásával a zilált viszonyokat rendezze. Fáradozása, amely arra irányult, hogy a németek és csehek között végre megteremtse a kiegyezést, nem járt eredménnyel, a cseh tartománygyűlést nem tudta munkaképessé tenni. Csehbarát politikáját a háború folyamán bekövetkezett események nem igazolták s ezért távozott állásából, a birtokára vonult vissza. Itt lett súlyos beteg, amikor a Stürgkh gróf elleni gyilkos merényletről értesült s a leggondosabb orvosi kezelés sem tudta megmenteni az életnek, több napi nehéz halálküzdelem után tegnap reggelre meghalt. IBSHEI Szánfij LaJOS gipferaMMn Korzó-mozi háza, Városháza melett istál Rákóczi lovasszobrával szemben, TSA varrótépek, eredeti drezdai német gyártmányok, kerékpárok. Pathéfonok, gramofonok, lemezek, gummik és föl-szerelési cikkek meglepő dlöngös árban kaphatók.